Wikipédia

„Cserszkij-hegylánc” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a link
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a Hibásan használt ISBN azonosítók, apróbb javítások
34. sor:
 
== Elhelyezkedése, részei ==
A Cserszkij-hegylánc északnyugat–délkeleti irányban kb. 1500 &nbsp;km hosszan elterülő, javarészt középhegységekből álló hegységrendszer. Északon a [[Jana (folyó)|Jana]] alsó folyásától délkeleten a [[Kolima]] felső folyásáig terjed. Nyugati részén, a Jana és az [[Ingyigirka]] között 2000 m-nél jóval magasabb hegységek sorakoznak (Tasz-Hajatah-hegység, Csemalginszkij-hegység, Borong-hegység, stb.). Délkeleti részének legmagasabbra nyúló hegysége az Ulahan-Csisztaj, itt van Jakutföld és egész Északkelet-Szibéria legmagasabb pontja, a Pobeda-csúcs (3003 m; korábbi, de elavult források szerint 3147 m).<ref>[http://yakutia.com/tourism/26/ Hrebet Cserszkovo] (Yakutia.com. Hozzáférés: 2017-10-20)</ref>
 
Nyugaton, délnyugaton a Jana–Ojmjakon-felföld határolja, a keleti határról azonban megoszlanak a vélemények. Az egyik vélemény szerint keleten a Moma–Szelennyah-medence jelenti a határt. (Az így felfogott hegységrendszert ''Obrucsev-lánc''nak is nevezik.) A másik vélemény a hegységrendszer részének tekinti magát a Moma–Szelennyah-medencét és az attól keletre fekvő egyes hegységeket is. Eszerint tehát a Cserszkij-hegylánc (vagy Cserszkij-''felföld)'' két nagy párhuzamos láncból áll, melyeket a medence választ el: a nyugati az ''Obrucsev-lánc,'' a keleti a ''Bilibin-lánc;'' az utóbbit az északi Szelennyah-hegység és az attól délkelet felé hosszan elnyúló Moma-hegység alkotja.
41. sor:
Az éghajlat zord, szélsőségesen kontinentális. Idáig már nem jutnak el a nyugatról csapadékot szállító enyhébb légtömegek.
A januári középhőmérséklet –34–40 &nbsp;°C, egyes alacsonyan fekvő részeken –60 &nbsp;°C is előfordul. A nyár rövid és hűvös, gyakran nyáron is fagy és havazik. A júliusi középhőmérséklet 3 &nbsp;°C (a magas hegyekben) és 13–14 &nbsp;°C között váltakozik, az utóbbi értékek inkább a völgyekre jellemzők. A fagymentes napok száma 40–90 között van. A csapadék évi mennyisége térségenként is nagyon eltérő; a völgyekben 300 &nbsp;mm vagy még kevesebb, a hegyekben 500–700 &nbsp;mm lehet.
 
Az egész területre kiterjed az állandóan fagyott altalaj ([[permafroszt]]).
 
== Folyók ==
A Cserszkij-hegyláncot hosszú szakaszán átszelő Ingyigirka, valamint több jobb oldali mellékfolyója (Hasztah, Tarin-Jurjah) keskeny, mély szurdokokban töri át magát a hegyeken. Középső szakaszának legnagyobb mellékfolyói a Moma–Szelennyah-medencében széles, néhol mocsaras völgyben folynak: a [[Moma (folyó)|Moma]] az azonos nevű hegység folyóvizeit, a [[Szelennyah]] az északi hegységek vizeit gyűjti össze. A hegylánc nyugati felén ered és folyik a 715 &nbsp;km hosszú [[Adicsa]] (a Jana nagy mellékfolyója) és annak több jobb oldali mellékfolyója (Tuosztah, Csarki).
 
A folyók a zord téli éghajlat következtében több mint fél évre befagynak, a kisebb folyók gyakran fenékig. A Cserszkij-hegylánc legmagasabb hegyeiről, elsősorban az Ulahan-Csisztaj csúcsairól számos kisebb gleccser ereszkedik alá.
56. sor:
 
== Források ==
*{{cite book |author=Székely András|title=Szovjetunió (I. kötet) – Kelet-Sibéria, Verhojanszki-hegylánc|publisher=Gondolat Kiadó|location= Budapest|year=1978|idisbn=ISBN 963-280-303-5 I. kötet|pages=385}}
*{{cite book |title=Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija|url=http://bse.sci-lib.com/article122093.html|edition=3. kiadás|year=1970–1977|location =Moszkva |language=orosz}}
*{{cite book |author=N. A. Gvozgyeckij, N. I. Mihajlov|title=Fizicseszkaja geografija SZSZSZR (Aziatszkaja csaszty) – Gori Szevero-Vosztocsnoj Szibiri|edition=3. kiadás|url=http://tapemark.narod.ru/geograf/5_2_2.html|accessdate=2017-08-26|publisher= |location=Moszkva |year=1978|language=orosz}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Cserszkij-hegylánc”