„Dízelmotor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Források: clean up, replaced: Száz éves → Százéves AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
== Alapkoncepciója ==
A dízelmotor szerkezetében hasonlít a nála ismertebb mechanizmusú [[Otto-motor]], avagy
A fő különbség, hogy a dízelnél a [[tüzelőanyag]] (leginkább [[gázolaj]]) [[gyújtószikra]] segítsége nélkül, a legalább hússzoros [[kompresszió]] (légsűrítés) miatti felmelegedés hatására [[
== Működési elve ==
28. sor:
Részarányuk elhanyagolható volt elsősorban a viszonylag alacsony lökettérfogat/teljesítmény arányuk, valamint kényelmetlen üzemeltethetőségük miatt. Ez az [[1990-es évek]] közepére változott meg a [[common rail]] technológia bevezetésével és elterjedésével. Ezzel a dízelmotorok a benzinmotorok egyenrangú társává, sőt vetélytársává váltak. Napjainkban már, főleg [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]], a dízelmotorral szerelt [[autó]]k eladásai meghaladják a benzinmotorral szerelt járművekét. A common rail motorokat a FIAT fejlesztette ki (JTD), majd a [[Bosch csoport|Bosch]] megvásárolta a licencet 1997-ben. 1998-ban a [[Mercedes-Benz]] a Bosch által továbbfejlesztett közvetlen befecskendezéses rendszert tette a dízelmotorjaira (CDI).
A dízelmotorok azért tudtak főképp a teherszállításban előretörni, mert a benzinmotorokhoz képest alacsonyabb a fajlagos fogyasztásuk. Ez a szerkezeti sajátosságokból adódik: a nagyobb (kb. 1:20) [[kompresszió]] jobb termodinamikai hatásfokot tesz lehetővé, azonos [[lökettérfogat]]ú benzin- és dízelmotorok közül a dízel – jobb hatásfoka és az üzemanyag magasabb [[hőérték]]e miatt – kevesebbet fogyaszt. Az üzemszerűen működő belső égésű motorok ezért általában dízelmotorok.
== Működési sajátosságai ==
| |||