„Apollónia (Illíria)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: {{Wd}} sablonhívás törlése a cikk létrehozása következtében |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
30. sor:
'''Apollónia''' (ógörög ''Aπολλωνία'') az ókori [[Illíria]] déli részének egyik legjelentősebb, az {{ie|7}}. és az i. sz. 6. század között fennállt városa volt az [[Adriai-tenger]]be ömlő [[Vjosa]] (korabeli nevén Aóosz vagy Aous) egykori torkolatvidékén. A fénykorában 40-50 ezer lakosú város az északabbra fekvő [[Epidamnosz|Epidamnosszal]] együtt egy évezreden keresztül meghatározó szerepet játszott az [[illírek]] lakta vidék gazdasági, társadalmi és kulturális életében. Ma romváros, a középkori [[Szűz Mária-kolostor (Pojan)|Szűz Mária-kolostort]] és az Apollóniai Régészeti Múzeumot is magában foglaló régészeti park [[Albánia|Közép-Albániában]] (albán nevén ''Apoloni/Apolonia''), [[Fier]] városától 7 kilométerre nyugatra. Az ország egyik legjelentősebb régészeti emlékhelye, 2014 óta Albánia világörökségi listára [[Albánia javasolt világörökségi helyszínei|javasolt kulturális helyszíneinek]] egyike.{{refhely|Unesco 2014|.}}
A [[taulantok|taulant]] illírek szállásterületén az {{ie|7}}. század végén alapították a várost [[korinthosz]]i és [[Korfu|kerkürai]] [[görög gyarmatosítás|görög gyarmatosítók]]. A hajózható Aóosz közeli deltatorkolatánál létesített kikötő biztosította a [[polisz]] gyors kereskedelmi felvirágzását. A jövedelmező [[rabszolgaság|rabszolga-kereskedelem]] mellett a környék mezőgazdasági terményeit és [[aszfalt|bitumenjét]] juttatták el görög földre, valamint piacot teremtettek Illíria [[kézművesség|kézművestermékei]] számára. A saját pénzt is verető, virágzó Apollónia számos görög bevándorlót vonzott, ennek nyomán kiélesedtek a társadalmi ellentétek, és az {{ie|4}}. századra az illíreket elnyomó [[oligarchia|oligarchikus rend]] alakult ki a városban. Az {{ie|4}}. század végétől a hátországban politikailag és katonailag megerősödött [[makedónok|makedón]], [[epiróták|epiróta]] és illír államalakulatok fennhatóságukat vagy éppen szövetségesi rendszerüket gyakorta kiterjesztették Apollóniára is. Az {{ie|3}}. század második felére a [[Római Birodalom]] is részese lett e változékony geopolitikai rendszernek, és kezdettől Apollóniát használta hadi kikötőjéül és támaszpontjául. A rómaiak {{ie|228}}-ban [[protektorátus]]uk alá vonták a várost, amely {{ie|168-ban}} a meghódított illíriai részekkel együtt '''Apollonia''' néven<ref>A város a római uralom alatt is megőrizte görögös kultúráját és görög nyelvhasználatát, a szócikkben ezért következetesen az ''Apollónia'' alakot használjuk.</ref> a római közigazgatás, a birodalom része lett.
A római uralom alatt a város mint ''[[civitas libera]]'' megtarthatta önkormányzatát, görög kultúráját és [[ógörög nyelv|anyanyelvét]]. Az {{ie|2}}. század második felében a [[Via Egnatia]] egyik nyugati kiindulópontja lett, ami tovább növelte gazdasági szerepét. Emellett jelentős kulturális központ lett [[akadémia (közoktatás)|akadémiával]], [[könyvtár]]ral, és híres volt érett művészeti alkotásairól („a szobrok városa”). Az {{ie|49}}-ben kirobbant [[Polgárháborúk a Római Birodalomban|római polgárháború]] során [[Caius Iulius Caesar|Iulius Caesar]] illíriai támaszpontja, kevéssel később a leendő [[Augustus római császár|Augustus császár]] tanulmányainak helyszíne volt. Augustus uralkodásával Apollónia szabadságjogai kiteljesedtek, és egy addigra nagyrészt romanizált Illíriában továbbra is görög kultúrájú és önkormányzatú városként prosperált. Az i. sz. 3–4. század kedvezőtlen természetföldrajzi változásai azonban megpecsételték Apollónia sorsát. Földrengés következtében a folyó medre jóval délebbre került, a tengeröböl fokozatosan feltöltődött. A kikötő és tengerpart nélkül maradt kereskedőváros virágkora leáldozott. Az 5. században püspöki székhelyként a [[Bizánci Birodalom]] fennhatósága alá került, de a 6. századra végleg elnéptelenedett. Az elhagyott romváros területén a 13. században épült fel a [[Szűz Mária-kolostor (Pojan)|Szűz Mária-kolostor]].
| |||