„Postatakarékpénztár” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
46. sor:
| pozíciós térkép = Budapest V. kerülete
}}
A '''Magyar Királyi Postatakarékpénztár''' épületét ([[Budapest]] [[Budapest V. kerülete|V. ker.]], Hold utca 4.) [[1901]]-ben adták át, [[Lechner Ödön]] és [[Baumgarten Sándor]] tervei alapján épült [[Szecessziós építészet Magyarországon|szecessziós]] stílusban. Budapest kiemelkedő szecessziós műemlékének számít. Ma a [[Magyar Államkincstár]] működik benne.
kerülete|V. ker.]], Hold utca 4.) [[1901]]-ben adták át, [[Lechner Ödön]] és [[Baumgarten Sándor]] tervei alapján épült [[Szecessziós építészet Magyarországon|szecessziós]] stílusban. Budapest kiemelkedő szecessziós műemlékének számít. Ma a [[Magyar Államkincstár]] működik benne.
 
Az 1800-as évek végének gazdasági fellendülésével az országos bankhálózat is fejlődni kezdett, 1895-ben létrejött a Magyar Királyi Postatakarék-pénztár. Az 1899-ben budapesti székház felépítésére kiírt pályázatot Lechner Ödön terve nyerte, az épület másfél év alatt készült el, és Lechner életművének egyik legkiemekedőbb alkotásává vált. A Postatakarék-pénztár székháza a kor legolcsóbban felépített középületének számított. A Postatakarék-pénztár épülete a magyarországi szecesszió csúcspontja, Lechner pályájának csúcsa, szintézise. 1900-ban az épületért a Képzőművészek egyesülete „Nagy Aranyéremmel” tüntette ki, és [[1900]]. július 1-én [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József magyar királytól]] megkapta a „királyi tanácsos” címet is.