„Svájc” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 37.76.70.222 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
FoBe (vitalap | szerkesztései) →Törvényhozás, népszavazás, végrehajtás, igazságszolgáltatás: Szövetségi Gyűlés (Svájc) |
||
177. sor:
A svájci [[félig-közvetlen demokrácia]] alapelve, hogy a hatalom a néptől származik. Ez azt is jelenti, hogy a nép fenntartja magának a két alapvető jogot, a szavazatit és a választásit. A kormányok, és a törvényhozók feladatát nem a hatalom gyakorlójaként határozza meg, hanem a közügyek működtetőjeként. Ők a közösséget a nép alkalmazottjaiként szolgálják, hogy ezzel is könnyítsék azok minden napi munkáját.
Az [[1999]]. évi [[alkotmány]] szerint a kantonokat mindazok a hatáskörök megilletik, amelyeket nem utaltak tételesen a szövetség hatáskörébe. A kétkamarás svájci [[parlament]] – a [[Szövetségi Gyűlés (Svájc)|Szövetségi Gyűlés]] – a legfőbb államhatalmi szerv. Az egyik kamara az ''Államtanács'' 46 tagját (minden kantonból 2 tag, minden „fél-kantonból” 1) minden kantonban közvetlenül választják, míg a másik kamarát a 200 tagú ''Nemzeti Tanács''ot arányos képviseleti rendszerben, közvetlenül választják. Így érvényesülnek a [[konszociális demokrácia]] térségi és nemzeti (etnikai) alapelvei. Mindkét ház képviselőinek mandátuma 4 évre szól. A Parlament mindkét házának, a [[Svájci Államtanács]]nak és a [[Svájci Nemzeti Tanács]]nak azonos jogköre van minden tekintetben, beleértve a jogalkotást.
Svájcban a népszavazás a [[félig közvetlen demokrácia]] alapintézménye a főhatalom gyakran alkalmazott eszköze. Svájc szövetségi állam, ám [[Németország]]gal ellentétben a népszavazás az alpesi országban szövetségi szinten is nagyobb szerepet kap. 1848. és 2006. év között szövetségi szinten összesen 543 népszavazás volt. A nagy gyakorisággal bekövetkező voksolások, parlament által hozott bármilyet törvényt felülbírálatának a lehetősége, valamint felesleges részvételi küszöbök és más hatalmi eszközök hiánya, amellyel a népszavazást a politikai hatalom megakadályozhatnák, élénkítik a pártok és a közvélemény kapcsolatát. Ugyanakkor arra készteti a parlamenti erőket, hogy a reformokat közösen, mindenki által elfogadható [[kompromisszum]]okkal dolgozzák ki. A népszavazás erős mivolta teszi Svájcot az ún. [[Konszenzusos demokrácia|kompromisszumos (konszenzusos) demokrácia]] mintaországává. A népszavazások több mint fele az utolsó 35 évben valósult meg és egyre népszerűbbek.
| |||