„Kazár Birodalom” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
a kékít
50. sor:
Központi területük [[Derbent]] városától északra, a [[Kaszpi-tenger]] északnyugati partvidékén húzódott. Soknemzetiségű birodalmukban különböző ogur-bolgár törzseket, a [[szavirok]]at és az iráni [[alánok]]at fogták össze.
 
A kazár uralom a [[7. század]]ban [[Krím]]ig, a még bizánci birtok [[HerszónKherszonészosz (krími polisz)|Herszon]]ig ért. A [[8. század]] elején a kazárok beavatkoztak a [[Bizánci Birodalom]] trónharcaiba. [[695]]-ben [[II. JusztinianoszIusztinianosz bizánci császár|II. Iusztinianoszt]]t [[Kherszonészosz (krími polisz)|Herszonba]] száműzték, ahol feleségül vette a kazár [[kagán]] nővérét, akit ekkor Theodora névre kereszteltek. Nem nyújtottak viszont segítséget a kazárok JusztinianosznakIusztinianosznak, aki végül a bolgárok segítségével szerezte vissza trónját [[705]]-től [[711]]-ig. [[711]]-ben a JusztinianoszIusztinianosz ellen Herszonban fellázadó [[Philippikosz bizánci császár|Philippikosz Bardanész]]t viszont a kazárok segítették, aki véget vetett JusztinianoszIusztinianosz második uralmának.<ref name="Róna-Tas:Honfoglaló:IV.3.f.fejezet"/>
 
Az arabok a [[Szászánida Birodalom]] meghódítása után keleten Kínát, északon a Kaukázuson túli kazárokat fenyegették. [[652]]-ben az arabok megtámadták a kaukázusi kazár fővárost, [[Balandzsar]]t, de megsemmisítő vereséget szenvedtek. Ezután fél évszázadig nem indítottak hadjáratot a kazárok ellen.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14. század) |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref>
[[723]]-ban áttörték a kaukázusi védelmi vonalakat, és elfoglalták a korábbi kazár fővárost, Szamandart és Balandzsart. A kazárok áthelyezték a fővárost a [[Volga]]-deltába, a folyóról elnevezett [[Etil]]be, ekkortól ez lett a „Kánváros” ('Hanbalik').<ref name="Róna-Tas:Honfoglaló:IV.3.e.fejezet">{{cite book |author= [[Róna-Tas András]] |title= A honfoglaló magyar nép |chapter= IV.3.e A bulgárok. |publisher= Balassi Kiadó Budapest, 1997 |isbn= 963-506-140-4}}</ref>
 
A kazárok [[730]]-ban [[Ardabil]] mellett nyertek egy fontos csatát az [[Arab Kalifátus]] ellen, majd szövetkeztek a [[Bizánci Birodalom]]mal. [[732]]-ben [[III. LeóLeón bizánci császár]] fia [[V. Kónsztantinosz bizánci császár|Konsztantinosz]] elvette a kazár kagán lányát, Csicseket („Virág”) aki a keresztségben az Iréné nevet kapta. Az ő fiuk lett a későbbi [[IV. León bizánci császár|IV. (Kazár) LeóLeón]] császár. A szövetség azonban nem volt tartós.<ref name="Róna-Tas:Honfoglaló:IV.3.f.fejezet"/>
 
[[II. Marván omajjád kalifa|II. Marván kalifa]] [[737]]-ben támadást intézett a kazárok ellen, és a kagánnak menekülnie kellett Etilből. A Volga keleti partján tartott észak felé, amikor az arabok elfogták. Ő, hogy mentse az életét, – egy időre – áttért az iszlámra, s ezután visszatérhetett Etilbe.<ref name="Róna-Tas:Honfoglaló:IV.3.e.fejezet"/>
 
[[750]]-ben az [[Arab Kalifátus]] élén az [[Omajjádok]]at az [[Abbászidák]] váltották, akik elődeiknél sokkal kevésbé agresszív külpolitikát folytattak.<ref name="Korai magyar"/>
104. sor:
 
{{Ukrajna története}}
{{portál|történelem}}
 
[[Kategória:Európa történelmi államai]]
[[Kategória:Ukrajna történelme]]