A volt Rudnyánszky-kastély az egyik legismertebb magyar [[barokk]] műemlék, amelyet Száraz Julianna férje, báró [[Rudnyánszky József (politikus)|Rudnyánszky József]] építtetett az itt állott római alapok, (I-II[[1. századbanszázad|1]]–[[2. század]]ban épült római "villa„villa rustica"rustica”, vagyis egy gazdálkodó háza, a nyugatra néző kapujának orsóköve a kastély pincéjében ma is látható.) és a korábbi kastély felhasználásával, [[1743]] és [[1751]] között, [[Mayerhoffer építőmester család#Mayerhoffer András|Mayerhoffer András]] tervei alapján. A magyar [[barokk]] építészet kiváló alkotásai közé tartozó nagytétényi ''Száraz-Rudnyánszky kastély'' a ''Grassalkovich-típusú kastélyok'' stílusjegyeit mutatja. A [[Római Birodalom|római]] maradványokat is magába foglaló [[gótika|gótikus]] várkastély a [[13. sz.század]] folyamán az [[Árpád-ház]]zal rokonságot tartó helyi birtokos [[Tétény család]] számára épült.
[[Fájl:Civertannagytetenyikastelylegi1.jpg|leftbélyeg|thumbbal|200px|A kastély madártávlatból]]
A [[török hódoltság]] másfél évszázada (1541–1686) alatt Tétény a budai szandzsákhoz, közvetlenül a szultán fennhatósága alá tartozott. Az épületet magas rangú török tisztek lakták. [[1686]]-ban a felszabadító harcokban mutatott vitézségéért Buchingen Ferenc kapitány kapta meg, majd az elzálogosított javakat Száraz György váltotta meg. Aa később bárói rangra emelt Száraz György királyi személynök váltotta meg. [[1716]]-ban kezdte meg a gazdálkodást Tétényben és hozzáfogott a kastély újjáépítéséhez és kibővítéséhez.
Rudnyánszkyné Száraz Julianna halála (1798) után a kastélyt, három részre osztva, a család oldalági leszármazottai örökölték. [[1904]]-ben a kastély kiégett, eredeti belső berendezéséből semmi sem maradt. A [[második világháború]] folyamán az épület súlyos károkat is szenvedett. A birtokot kezelő Földművelésügyi Minisztérium [[1948]]. [[július 1.|július 1]]-jén]] átadta a kastélyt múzeumi célokra. Helyreállítása [[1951]]-ben kezdődött meg, és még ebben az évben megnyílt az első bútorkiállítás. [[1989]]-ben -– a romló épületállapot miatt -– szükségessé vált a kastély bezárása. Az [[1997]]-ben megkezdett felújítási munkák után külsőben és belsőben megszépülve [[2000]] nyarán nyitotta meg kapuit ismét a kastélymúzeum.
A kastélypark a [[Déli Vasút]] megépítéséig hármas terasszal a Dunát kísérő hajóvontató útig húzódott. A valamikor a falu szélén megépült [[vasútállomás]]t a kertpark egykori területrészén felújították.
