A lap 2018. január 18., 08:56-kori változata szerkesztés Pasztilla (vitalap \| szerkesztései) járőrök, megerősített szerkesztők 57 410 szerkesztés Pihengetés		A lap 2018. január 19., 08:42-kori változata szerkesztés visszavonás Pasztilla (vitalap \| szerkesztései) járőrök, megerősített szerkesztők 57 410 szerkesztés jav. Újabb szerkesztés →
5. sor: Anyja [[Eurüdiké illír királyné\|Eurüdiké]]{{Wd\|Q46128750}}, [[Amünandrosz athaman király]]{{Wd\|Q2807445}} leánya volt. Már születése után, {{ie\|220-ban}} anyja feleségül ment az illír [[III. Pleuratosz illír király\|Pleuratoszhoz]] – a későbbi III. Pleuratosz királyhoz –, és az új házasságból Karavantiosznak két féltestvére született: [[Genthiosz illír király\|Genthiosz]] és [[Platór]].{{refhely\|Papazoglou 1965\|:172.;\|Hammond 1966\|:243., 249.;\|Ceka 2013\|:182., 214.}} Idősebbik féltestvére, Genthiosz {{ie\|189/181}} között az Illír Királyság uralkodója lett.{{refhely\|Cabanes 1988\|:310–311.;\|Wilkes 1992\|:171.;\|Ceka 2013\|:214.}} A történeti forrásokban az {{ie\|168.}} január–februári [[harmadik római–illír háború]] kapcsán bukkan fel Karavantiosz mint Genthiosz hadvezére és bizalmasa. A háború kirobbanásakor ezer gyalogos és ötven lovas élén aza ~~északi~~[[Drin\|Drilón]] ~~országrészben~~völgyében fellázadt [[Cavii]] törzsbeliek ellen vonult. Székhelyüket, [[Epikaria\|Epikariát]]{{Wd\|Q5382488}} csakhamar elfoglalta, de egy közelebbről ismeretlen, Karavandisz nevű településnél ellenállásba ütközött: a város lakói falaik közül ki-kitörve támadták a környéket dúló Karavantiosz embereit.{{refhely\|Cabanes 1988\|:322.;\|Wilkes 1992\|:173.;\|Ceka 2013\|:222.}} Ezalatt Genthiosz a túlerőben lévő római sereggel szemben [[Szkodra]] erődítésébe szorult vissza. Egy háromnapos tűzszünet során felkereste Karavantioszt, akit azzal bízott meg, hogy a [[daorizok]]{{Wd\|Q1255584}} között felmentősereget toborozzon. Karavantiosz fel is fegyverezte a daorizokat, ám azok váratlanul átálltak a rómaiakhoz, ő pedig [[Meteon]]ba{{Wd\|Q3409902}} szorult vissza.{{refhely\|Wilkes 1992\|:174.;\|Ceka 2013\|:223. Vö. \|Zavalani 2016\|:22.}} A rómaiak csakhamar Szkodrában foglyul ejtették Genthioszt, a háború véget ért.{{refhely\|Wilkes 1992\|:174.;\|Ceka 2013\|:223.;\|Gilkes 2013\|:269.;\|Zavalani 2016\|:22.}} A Szkodrában addig fogva tartott Marcus Perperna egy csapat élén Meteonba ment, ahol a királyi család többi tagjával egyetemben foglyul ejtette Karavantioszt is.{{refhely\|Cabanes 1988\|:322.;\|Wilkes 1992\|:174.;\|Ceka 2013\|:223.;\|Šašel Kos 2013\|:180–181.}} Genthioszt és családtagjait fogolyként Rómába küldték. Az {{ie\|167}} februárjában megrendezett diadalmenetben, a rabként vonuló illír királyi család tagjai között ott volt Karavantiosz is. Az illír királyi családot ezt követően előbb [[Spoleto\|Spoletiumba]], majd a helyiek tiltakozása miatt az [[umbria]]i [[Gubbio\|Iguviumba]] deportálták.{{refhely\|Cabanes 1988\|:322., 324.;\|Wilkes 1992\|:174–175.;\|Jacques 2009\|:123.;\|Ceka 2013\|:223., 225., 349.}} Karavantiosz vélhetően ott fejezte be életét.

„Karavantiosz” változatai közötti eltérés