„Pescennius Niger” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 94.21.99.146 (vita) szerkesztését (oldid: 19523790) Nagy mennyiségű, indokolatlan törlés, anon által, visszavonva. Címke: Visszavonás |
|||
27. sor:
== Származása, pályája ==
[[135]] táján született itáliai lovagrendű családban. [[Commodus római császár|Commodus]] segítségével bekerült a szenátusba.[[183]]-ban Dáciában harcolt a szarmaták ellen, együtt a későbbi másik trónbitorlóval, [[Clodius Albinus római császár|Clodius Albinus]]szal. Még ebben az évben konzuli hivatalba került. [[190]]-ben Syria helytartója lett, ahol tisztelték, mert bőkezű látványosságokat rendeztetett.
== Császárrá válása ==
Amikor [[193]]-ban értesült [[Pertinax római császár|Pertinax]] haláláról és utódja, [[Didius Iulianus római császár|Didius Julianus]] elleni ellenszenvről, Antiokhiában elfogadta, hogy katonái császárként köszöntsék, hozzávetőlegesen akkor, amikor Pannóniában kikiáltották császárrá [[Septimius Severus római császár|Septimius Severus]]t.
A birodalom keleti felében tartózkodó kilenc légió Niger mellé állt, a [[Pártus Birodalom]] uralkodója (V.Vologeszész) rokonszenvéről biztosította, de csak kliens hercegségeiből származó kisebb csapatokat küldött segítségére, mert elfoglalták a saját birodalmának gondjai. Biztosítani kívánta magát a [[Boszporusz]] európai oldalán és elnyerte Büzantion támogatását. El kívánta foglalni Perintoszt, amivel a kontinenseket összekötő szárazföldi útvonalakat akarta ellenőrzése alatt tartani.
[[Septimius Severus római császár|Septimius Severus]] aggódott Niger népszerűsége miatt és csapataival keleti irányba indult, ahol kezdetben kisebb vereségeket szenvedtek, de végül a testőrség elfoglalta Perintoszt, majd Büzantiont ostromolta meg.
== Niger menekülése és bukása ==
Niger katonai főparancsnoka a kudarcok után visszavonult Kis-Ázsiába és Nikaiánál [[194]]-ben döntő vereséget szenvedett. Niger hadseregének maradványaival Antiokhiába vonult vissza, ahol arról értesült, hogy Egyiptom fellázadt ellene. Severus győztes hadvezérei betörtek Antiokhiába, ahol Niger előrenyomult a Syria határán lévő Isszosz városáig. Ismét megfutamították és [[195]]-ben az [[Eufrátesz]] irányába menekült, de mielőtt átkelhetett volna a folyón, utolérték és megölték. Fejét Severus Büzentiába küldte, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a további ellenállás kemény megtorlást von maga után. A város két és fél éves ostrom után esett el és [[Septimius Severus római császár|Septimius Severus]] keményen megtorolta a város lázadását és Nigerhez való átállását.
== Kortársainak véleménye ==
Kibocsátott pénzérmein a keleti befolyás érvényesült, olyan győzelmeket hirdetett, melyek nem történtek meg, csak reménykedett bennük. A kortársak véleménye szerint Serverus dunai légiói lényegesen erősebbek voltak Niger syriai csapatainál
A ''Historia Augusta'' szerint Niger magas, méltóságteljes férfi volt, erőteljes hangjával jó szónoknak tartották. Képességeit illetően a kortársi vélemények jelentősen eltérőek. ''Dio Cassius'' szerint: „Pescennius Niger semmiről nem volt nevezetes, sem jóról, sem rosszról.”
== Felhasznált irodalom ==
* Michael Grant: ''Róma császárai'', Corvina Kiadó, Budapest, 1996.
{{commonskat|Pescennius Niger}}
| |||