„Kasima sinden dzsikisin kage-rjú” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎A dzsikisinkage-rjú Magyarországon: Forrás nélküli gyalázkodás törölve
Budoka (vitalap | szerkesztései)
12. sor:
Heizaemon mester súlyos sérülést szenvedett tizennyolc éves korában, egy [[bokutó]]val vívott párbaj során, ezért harminckét éves koráig nem is edzett. Ekkor hallott először Takahasi mester iskolájáról, ahol védőkesztyűt ([[kote]]), és védőmaszkot ([[men]]) használtak, hogy elkerüljék a sérüléseket. Negyvenhat évesen megkapta mesterétől a [[menkjo kaiden]]t, ezzel megszerezve az iskola legmagasabb fokozatát, s vált az iskola következő nagymesterévé. Hogy még biztonságosabbak, ám mégis élethűek legyenek az edzések, Jamada bevezette a [[Fukuro sinai (kard)|fukuro sinai]] nevű eszközt, a hagyományos [[bokken]] mellé. Harmadik fia – az iskola nyolcadik örököse – [[Naganuma Sirozaemon Kuniszato]] (1688–1767) volt, aki végül teljessé tette a védőfelszerelést, használatát pedig általánossá az iskolában, gyakorlatilag megalkotva a modern [[Kondó|kendó]]ban is ismert védőfelszerelést, a [[bógu]]t.
 
A kilencedik nagymestertől, [[Naganuma Sirozaemon Fudzsivara no Jorihito]] (1702–1772) mestertől az iskola két ágra szakadt, a [[Fudzsikava-ha|fudzsikava-hára]] és a [[Naganuma-ha|naganuma-hára]]. A fudzsikava-ha örököse volt a tizennegyedik nagymester, [[Szakakibara Kenkicsi]] (1830–1894), aki szerte Japánban ismert, és kiváló vívó volt. Őt tizenötödik nagymesterként [[Jamada Dzsirokicsi]] (1863–1930) követte, de mellette másik kiváló tanítványa, [[Macudaira Jaszutosi]] is saját ágat alkotott az iskolából, [[macudaira-ha]] néven (emellett egy harmadik tanítvány, bizonyos [[Nomi Teidzsiro]] létrehozta a [[nomi-ha]] ágat is). Az ő örököse volt [[Makita Sigekacu]], aki a [[Meidzsi-restauráció]]t kísérő harcok után [[Hokkaidó]] szigetére vonult vissza, Acuta községbe. Itt hozta létre [[Dzsikisin-kan]] nevű edzőközpontját, melyben dzsikisin kage-rjút és [[kjúdó]]t oktatott. Az ő unokája, [[Szuzuki Kimijosi]] (1934–), aki idős kora ellenére jelenleg is aktív oktatója az iskolának<ref name=":0">http://www.asahi.com/ajw/articles/AJ201701010020.html</ref>.
 
== Nagymesterek ==
22. sor:
!Naganuma-ha<ref>{{Cite web|url=http://www.jikishinkageryu.eu/hu|title=Jikishin Kage-ryu Kenjutsu|accessdate=2017-05-07|work=www.jikishinkageryu.eu|language=hu}}</ref>
! Szeito-ha
! Hjakuren-kai<ref name=":1">{{Cite web|url=http://www.kashimashindenjikishinkageryu.com/|title=鹿島神傳直心影流|accessdate=2017-05-07|work=www.kashimashindenjikishinkageryu.com}}</ref>
|
|
154. sor:
 
== Klasszikus formagyakorlatok ==
Ezeket a gyakorlatokat klasszikus katáknak nevezzük, mivel Szakakibara Kenkicsi nagymester idejéig csak ezeket gyakorolták az iskolában. Az őt követő nagymesterek már létrehoztak saját katákat is.<ref name=":1" /><ref name=":2">{{Cite web|url=http://jikishinkageryu.eu/hu/|title=Jikishin Kage-ryu Kenjutsu|accessdate=2018-01-20|work=jikishinkageryu.eu|language=hu}}</ref>
 
A klasszikus katák a következők:
395. sor:
 
== A dzsikisinkage-rjú Magyarországon ==
Magyarországon 1998-óta van lehetőség a stílus tanulására, hála a néhány évvel korábban Pécsre költöző [[Szuzuki Kimijosi]] nagymesternek<ref name=":0" />. Ő Sinbukan-dodzsó néven hozott létre egy klubot, ahol előbb Godzsú-rjú karatét, majd kendzsucut kezdett oktatni<ref name=":2" />. A klub neve 2018 januárjától - nagyapja régi klubjának emlékére - Jikishinkan Dojo<ref name=":2" />. Jelenleg Szuzuki Kimijosi nagymester szakmai irányítása alatt itthon - a pécsi klubon kívül - Budapesten és Gödöllőn, Kecskeméten, valamint Cegléden vannak klubok<ref name=":2" />. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar irányvonal két ágra szakadt, amikorSzuzuki 2014-benKimiyosi kétmester pécsitanítványai tanítványközül kiváltjelenleg Szuzukitizenketten Kimijoshirendelkeznek mesterállandó csoportjábóloktatói és avizsgáztató mesterengedéllyel. oktatói,Illetve vizsgáztatóitöbb engedélyeklub nélkülműködik újideiglenes klubotengedéllyel hoztakszakmai létre,vezetése Inazuma-dodzsómellett<ref névenname=":2" />.
 
A Sinbukan-vonal egyik jellegzetessége az un. Sinbukan-katák gyakorlása, melyeket Szuzuki mester azért hozott létre, hogy az európai tanulók könnyebben elsajátíthassák a klasszikus katákhoz szükséges bonyolult és fegyelmezett mozgások alapjait<ref name=":2" />.
 
== Források ==