IV. Sancho uralkodása válságos időszak volt a királyság életében. 1065-től 1067-ig tartott a " három Sancho háborúja". Ezt a konfliktust [[II. Sancho kasztíliai király|II. (Erős) Sancho]] (1037? - 1072) kasztíliai király kezdte a pamplonai uralkodó és [[I. Sancho Ramírez aragóniai király| I. Sancho Ramírez]] aragóniai király ellen. A navarrai uralkodókirály pedig 1069-ben rávette [[Zaragoza]] mór emírjét arra, legyen a vazallusa, és ezzel magára haragította mindkét, a ''Pamplonai Királyság''nál erősebb szomszédját: [[VI. Alfonz leóni király]]t (*1040; ur.1065–1109), aki 1072-ben [[VI. Alfonz kasztíliai király | VI. Alfonz]] néven kasztíliai király is lett (II. Sancho öccsét), és I. Sancho Ramírezt, az aragóniai királyt. Ők négyen egyébként unokatestvérek voltak: ''IV. Sancho'' apja, [[V. García navarrai király | V. García pamplonai király]], ''VI. Alfonz'' apja, [[I. Ferdinánd kasztíliai király | I. (Nagy) Ferdinánd kasztíliai]] (1035–1065) és leóni király (1037–1065), valamint ''I. Sancho Ramirez'' apja, [[I. Ramiro aragóniai király]] (1035–1063) egyaránt [[III. Sancho navarrai király | III. (Nagy) Sancho Garcés pamplonai király]] (1000–1035) fia volt.
