„Ásványtő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) Ásványtő kezdet |
Taz (vitalap | szerkesztései) kieg |
||
2. sor:
==Története==
Ásvány neve mesterséges eredetű folyamra utal.<ref>Nyelvőr 1879, 548; [[Kalmár Gusztáv]]: [http://acta.bibl.u-szeged.hu/10370/1/fold_004_001_028-037.pdf Győr megye történeti földrajza a középkorban.]</ref>
Egykor a [[Koppán nemzetség]] birtoka volt.
Ásványtő 1226-ban Uros pannonhalmi apát új szerzeményei között szerepel. 1234-től 1270-ig a pannonhalmi apátságnak 15 beltelke és 5 dunai malma volt itt.<ref>Wenczel: ÁUO. II. 10</ref> 1268-ban a komáromi vár tartozékai között is szerepel.<ref>{{Borovszky}} Komárom vármegye - Komárom vármegye története.</ref> 1266–1400 között a pannonhalmi apátságé, mely birtokában (Assuantheu) [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király is 1378-ban megerősítette.<ref>{{Borovszky}} Komárom vármegye - A pannonhalmi apátság.</ref> Ekkor [[Csicsó]]val és [[Mezőlak]]kal határos.<ref>Pannonh. házi levélt. Capsa XLI. S.</ref> 1400-ban is említik (Aswanteu) az apátság birtokában Gönyűi János leánya Apollónia és Némai Jakab özvegye és fiai közt folyt perben.<ref>MNL, DLDF 208293.[http://monasterium.net/mom/HU-PBFL/PannHActa/1400_IV_30/charter?_lang=pol]</ref>
1448-ban Debrenthe-i Tamás a pannonhalmi apátság kormányzójának panasza szerint Vízkereszt ünnepe körül Ország Mihály familiárisai az apátság két Fyuz, Aswanthew és Erech possessióin hatalmaskodtak.<ref>MNL, DLDF 102512.</ref> [[Oláh Miklós (érsek)|Oláh Miklós]] 1561-1562-es kánoni vizitációi szerint a török elpusztította.<ref>{{Borovszky}} Komárom vármegye - Komárom vármegye története.</ref> 1460-ban az ásványtői
vám a komáromi váré volt.<ref>Gyurikovics: Tudományos Gyűjtemény 1836. XII, 92.</ref> 1538-ban Mihály pannonhalmi főapát zálogba adja Komáromi Mihály diáknak 100 arany forintért.<ref>Pannonh. házi levélt. Capsa LVII. W.</ref> 1546-ban Nyilkai Mihály diák, pannonhalmi provisor (jószágkormányzó) és várnagy, a [[győri káptalan]] előtt kijelenti, miszerint a gróf Nyáry pannonhalmi conservator által neki adományozott Ásványtőt, minden pénzkövetelés nélkül visszaadja, amint a főapátság régi jogaiba visszahelyeztetik.<ref>Pannonh. házi levélt. Capsa XLVIII. G.</ref> 1553-ban [[Csanády János]] főapát a győri káptalan előtt Nyilkai Mihályt beperli, mivel igéretét nem váltotta be.<ref>Pannonh. házi levélt. Capsa LVII. O.</ref> Ulászló főapát megengedi Nyilkai Mihálynak, hogy holta napjáig bírja az ásványtői curiát.<ref>Pannonh. házi levélt. Capsa LVII. A.</ref>
1654-ben Ásványtő filiája volt a füssi református anyaegyháznak, s mint ilyen hozzájárult a díjlevél szerint megállapított fizetésekkel az anyaegyház prédikátorának javadalmához. Az 1670-es évek táján, hihetőleg árvízkatasztrófa következtében pusztult el, s lakosai fölszívódtak az anyaegyház, Füss lakosai közé, mint a pannonhalmi főapátságnak prédialistái és jobbágyai. Temploma eredetileg Szent Imre tiszteletére volt szentelve.<ref>Kúr 2000, 98-99.</ref> Állítólag ebből a templomból feliratos kövek kerültek elő, de dokumentálásukra soha nem került sor.<ref>Kúr 1970, 9.</ref>
Később Ronka (praedium Ronka) alakban jelenik meg a forrásokban és térképeken.<ref>MNL, S 12 Helytartótanácsi térképek (1738-1875) - Div. XIII. - No. 391:2 A Duna Medve és Gönyü (Győr m.) közötti szakaszának szabályozási térképe 1780.</ref>
1754-ben<ref>Canonica Visitatio</ref> és 1790-ben puszta.<ref>[[Felhő Ibolya]] 1961: A helytartótanácsi levéltár. Budapest, 423.</ref> Legkésőbb az Ásványtői-csárda névalak őrizhette meg az egykori település nevét.<ref>MNL, S 76 Kataszteri oleáták - No. 346/1-13 Füss.</ref> Fessler és Gyulai szerint Kolozsnéma 1806-ig a máshol említett Ásványtő helyén feküdt és annak nevét viselte. Mikor azután az 1806-iki árvíz Ásványtőt romba döntötte, telepedtek át lakosai a mostani falu helyére.<ref>{{Borovszky}} Komárom vármegye - Kolozsnéma.</ref>
==Források==
*[[Gyulai Rudolf]] 1890: [http://real-j.mtak.hu/9738/1/MTA_KomaromVmKomaromRegTortEgyletErtesitoje_1890.pdf Komárom vármegye és város történetéhez.]
*[[Győrffy György]]: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III, 450.
*[[Hunyadi István]]: [http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/tortenetidemografiaifuzetek/article/viewFile/2289/2197 XVI. századi török és magyar adójegyzékek összehasonlítása Esztergom és Komárom megyék adatai alapján.]
*[[Kúr Géza]] 1970: [http://www.kincseslada.hu/magyarsag/e107_files/public/KurGeza_Etruszkok_Mon_1970.pdf Etruszkok Magyarországon I.]
*[[Püspöki Nagy Péter]] 1985: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig. Új Mindenes Gyűjtemény IV.
*Kúr Géza 2000: Küzdelmeink. Pozsony.
*2012 Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke. Budapest, 42-43.
*[[Szőcs Tibor]] 2014: [http://medievalia.hu/wp-content/uploads/2014/11/A-nadori-intezmeny-korai-tortenete-ebook.pdf A nádori intézmény korai története 1000–1342. Budapest.]
{{jegyzetek}}
| |||