„Kossuth Lajos utca (Budapest, V. kerület)” változatai közötti eltérés

Egykor aza mai Astoriánál állt a [[Pest városfalai és városárka|pesti városfal]] úgynevezett [[Hatvani kapu]]ja, azaz a [[Pest (történelmi település)|Pest várost]] [[Hatvan]]nal összekötő országút kezdete (a mai [[Rákóczi út]]-[[Kerepesi út]]-stb.) Ennek város(fal)on belüli részét egykor Hatvani útnak hívták.

[[1537]] körül írtak róla először, ekkor kapta a ''Szent Péter utca'' nevet. A török idők alatt, [[1574]]-től ''Hatvani utca'', majd [[1758]]-tól ''Agria Gasse'' (Egri utca), [[1874]]-től pedig újra Hatvani utca lett. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc ]] alatt a [[Szabad sajtó út]] névvel illetékillették, utalva a Landerer és Heckenast nyomdára.

Az út egykor szerencsétlen vonalvezetése évszázadokig volt témája az erre érzékenyeknek; fontossága ellenére a középkori építkezési szokások miatt korántsem volt olyan egyenes, illetve széles, mint ma. Keleti végét a [[Hatvani kapu]] zárta le, amitamelyet csak [[1808]]-ban bontottak el, míg nyugati, Duna felőli vége kétfelé szakadtágazott; az egyik ág az [[1760-as évektőlévek]]től a [[Sebestyén utca]], a másik ág [[1784]]-től a [[Kígyó utca]] nevet viselte (a sarkán ma is álló Kígyó Patikáról).

Az [[1893]]. évi XIV. törvénycikk határozott a [[Szabadság híd|Ferenc József]] és az [[Erzsébet híd (Budapest)|Erzsébet híd]] megépítéséről, amihez kapcsoltan az akkor még „Hatvani utcza” átépítéséről, kiszélesítéséről is döntöttek. A [[Kossuth Lajos]] halála után alig négy nappal, [[1894]]. [[március 24.|március 24-én]] a szabadságharcos tiszteletére átnevezett utca aztán az Erzsébet híd építésével párhuzamban nyerte el mai szélességét, vonalvezetését és kialakítását, számos épület lerombolása árán (pl. az egykor híres [[Kígyó Patika|Kígyó Patikának]] is új épületbe kellett költöznie). A Kígyó és a Sebestyén utcákat is ekkor számolták fel és „egyesítették” a mai utcává. A híd és a [[Ferenciek tere]] (akkoriban Kígyó tér) közti szakasz Eskü utca volt korábban is, ennek nevét ekkor meghagyták, csak egy későbbi korban lett [[Szabad sajtó út]], Budapest legrövidebb sugárútja.

Budapest második legrövidebb sugárútja, csaksugárútjaként a márKossuth többszörLajos is említett Szabad sajtó út rövidebb nála, igaz ezekutca logikailag szorosan összefüggnekösszefügg egymássalelőbbivel, ahogy a Rákóczi, valamintés a a [[Kerepesi út]]tal, tágabb értelemben pedig utóbbi folytatásaival is, mivel így egyben a mai [[3-as főút (Magyarország)|3-as főút]] fővárosi szakaszai.

* Budapest enciklopédia. Corvina, 1981. {{ISBN|963-13-1248-8}}

*[[Ráday Mihály]] (szerk.): ''Budapest teljes utcanévlexikona'', 299. o., Sprinter Kiadó, 2003, {{ISBN|963 9469 06 8}}