Wikipédia

„Johan Huizinga” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
24. sor:
{{idézet2|Ha a mai olvasó okiratok alapján tanulmányozza a középkor történetét, sohasem érti meg a középkori kedély féktelen lobbanékonyságát. Bár a hivatalos iratok a legmegbízhatóbb források, a pusztán belőlük alkotott képből kimarad egy fontos mozzanat: az a hatalmas szenvedély, amely a fejedelmet és a népet egyaránt áthatotta. Kétségtelen, hogy a szenvedély a mai politikából sem hiányzik, de a társadalmi élet bonyolult rendszere megfékezi és kordában tartja. Öt évszázaddal ezelőtt azonban gyakran és erőszakosan betört a napi politikába is, felrúgva a racionális kereteket. A fejedelmekben ezek a szélsőséges érzelmek büszkeséggel és hatalmi öntudattal párosulnak, s így kétszeres erővel hatnak.| A középkor alkonya, 18. old. Bp. Európa Kiadó, 1970.}}
 
A reneszánsz ezután az életnek ebbe a túlfeszítettségébe igyekezett harmóniát vinni. Huizinga - elvetve Karl Lamprecht nézetét, mely szerint minden korszak jellemezhető egy tipikus jellemvonással, egyetlen formulával - szembeszállt a reneszánsz és a középkor merev szembeállításával. Felfogása szerint ugyanis sokkal több a folytonosság a középkorinak nevezett kultúra és a reneszánsz kultúrája között, mint hitték korábban. A középkort nem jellemezte általánosságban a világ megvetése, a contemptus mundi: a skolasztikusokra illetve Dantéra is már jellemző a világ esztétikai-optimisztikus szemlélete. Másfelől pedig a felhőtlen életöröm sem volt jellemző általában a reneszánsz korára: az új életkedve himnuszának hangjai „bizonyára nem harsogják túl Luther, Kálvin és Loyola hangját”.<ref>Huizinga: A reneszánsz problémájáról. In: A reneszánsz irodalmából. Háttér Kiadó, 11. old.</ref> A képzőművészetek terén sem akkora a szakadék: a késői gótika is a realizmusáról híres, illetve alaposan ismerte az antikvitás mitológiai szimbólumait. Másfelől pedig felmerül Huizingában az is, hogy amennyiben elfogadjuk, hogy mégis szakadék választhatja el a középkort a reneszánsztól, úgy ez a szakadék a modern kultúra és a reneszánsz között is fennáll.
 
{{idézet2|A reneszánsz átrakodóhely . Átmenet a középkorból az újkorba, s nem egy, egyetlen nagy átfordulás képét mutatja, hanem a parthoz ütődő hullámok hosszú soráét: mindegyik más helyen és más pillanatban törik meg. Mindenütt másképp rajzolódik ki a határvonal régi és új között, minden kultúrforma, minden gondolat saját kora felé fordul, és a változás sohasem vonatkozik a műveltség egész összességére.
45. sor:
* Történetelmélet I. Szerk.: [[Gyurgyák János]] -Kisantal Tamás. Budapest. Osiris Kiadó, 2006. {{ISBN|963-389-869-2}}
 
== TovábbiMűvei információkmagyarul ==
* ''A középkor alkonya''; ford. Helikon[[Szerb KiadóAntal]]; Athenaeum, 1982Bp., 1938 (''Az európai kultúra {{ISBN|963-207-746-6}}története'')
* ''A holnap árnyékában. WindsorKorunk Kiadókultúrális bajainak diagnózisa''; ford. Garzuly Mária; Egyetemi Ny., 1996Bp., {{ISBN|963-85472-7-8}}1938
* ''Patriotizmus, nacionalizmus''; ford. Szentkúty Pál; Danubia, Pécs, 1941 (''Vita nova'')
* [[Rotterdami Erasmus|Erasmus]]. Európa Könyvkiadó Kft. Mérleg Sorozat. {{ISBN|963-07-5823-7}}▼
* ''Válogatott tanulmányok. PharosTudomány, Kiadóirodalom, 1943művészet''; ford. [[Radnóti Miklós]]; fordításábanPharos, Bp., 1943▼
* Homo Ludens. Universum Kiadó, Szeged, 1990. {{ISBN|84-206-3539-1}}
* ''Homo ludens. Kísérlet a kultúra játék-elemeinek meghatározására''; ford. Máthé Klára; Athenaeum, Bp., 1944
* Hollandia kultúrája a tizenhetedik században. Osiris Kiadó, 2001▼
* Johan Huizinga: ''A középkor alkonya. Az élet, a gondolkodás és a művészet formái Franciaországban és Németalföldön a XIV. és XV. században''; ford. [[Szerb Antal]], [[Vas István (költő)|Vas István]], [[Tótfalusi István]], utószó [[Klaniczay Gábor]], jegyz. [[Vidrányi Katalin]]; Magyar Helikon, Bp., 1976
* Huizinga, a rejtőzködő, Balassi kiadó, 1999. {{ISBN|963-506-247-8}}▼
* ''Homo ludens. Kísérlet a kultúra játék-elemeinek meghatározására''; ford. Máthé Klára; Universum, Szeged, 1990 (''Universum reprint'') {{ISBN|84-206-3539-1}}
* A történelem formaváltozásai. Válogatott tanulmányok▼
* ''A holnap árnyékában. Korunk kulturális bajainak diagnózisa''; ford. D. Garzuly Mária; Tevan, Békéscsaba, 1991 {{ISBN|963-85472-7-8}}
▲* Válogatott tanulmányok. Pharos Kiadó, 1943. [[Radnóti Miklós]] fordításában.
▲* [[Rotterdami Erasmus|''Erasmus'']]; ford. EurópaGera KönyvkiadóJudit; KftEurópa, Bp., Mérleg1995 Sorozat.(''Mérleg'') {{ISBN|963-07-5823-7}}
* Hogyan határozza meg a történelem a jelent? Válogatott írások (1915-1943),Typotex Kiadó, 2015.▼
* ''A történelem igézetében. Válogatott tanulmányok''; ford. Radnóti Miklós, vál. Tolnai Gábor, szöveggond. Kicsi Sándor András; Akadémiai, Bp., 1997 (''Hermész könyvek'')
▲* ''A történelem formaváltozásai. Válogatott tanulmányok''; ford. Radnóti Miklós; Maecenas, Bp., 1997 (''Maecenas kiskönyvtár'')
▲* ''Huizinga, a rejtőzködő''; ford. Balogh Tamás, bev. Gera Judit, versford. Tóth Krisztina; Balassi, kiadóBp., 1999. {{ISBN|963-506-247-8}}
▲* ''Hollandia kultúrája a tizenhetedik században''; ford. Gera Judit; Osiris, KiadóBp., 2001
▲* ''Hogyan határozza meg a történelem a jelent? Válogatott írások, (1915-1943)''; ford., bev., utószó Balogh Tamás; Typotex, KiadóBp., 2015.
 
== Külső hivatkozások ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Johan_Huizinga”