A palota építése [[Pedro Nel Ospina]] elnök idején, 1928. február 15-én kezdődött el. Eredeti terveit a francia ''Joseph Martins'' (más forrás szerint ''Maertens'') készítette, de a munkákat irányító mérnök, ''Paulo Emilio Páez'' módosított rajtuk. Az építész a lifteket nem számítva 885 000 [[kolumbiai peso|pesós]] költségvetésből dolgozhatott. Az építkezés 1931 októberében leállt, majd ''Guillermo Garrido'' mérnök fejezte be 1933-ban. ÜnnepélyesA zárópárkányok kivitelezési munkálatain olasz szakemberek is dolgoztak, a kiváló minőségű cédrusfából készült ablakokat és ajtókat helyi mesterek készítették, a zárszerkezeteket Európából hozatták. A palota ünnepélyes felavatására 1933. július 1-én került sor [[Enrique Olaya Herrera]] elnök jelenlétében. Eredetileg különféle (például közigazgatással, postával, vasúttal, valamint gazdasági és katonai ügyekkel foglalkozó) irodák működtek benne.<ref name="elti">{{hiv-web |url=http://www.eltiempo.com/archivo/documento/MAM-565822 |cím=Historia de Palacio Nacional de Cali |kiadó=El Tiempo |nyelv=spanyol |elérés=2018-01-29 |dátum=1997-05-12}}</ref><ref name="bicn">{{hiv-web |url=http://idesc.cali.gov.co/download/bic_2014/BICN-24.pdf |cím=Palacio Nacional |kiadó=IDESC |nyelv=spanyol |formátum=PDF |elérés=2018-01-29}}</ref> 1985-ben nemzeti műemlékké nyilvánították, 1996-ban megkezdték felújítását.<ref>{{hiv-web |url=http://www.eltiempo.com/archivo/documento/MAM-692031 |cím=Palacio Nacional salvó su fachada |kiadó=El Tiempo |nyelv=spanyol |dátum=1997-10-16 |elérés=2018-01-29}}</ref>
==Leírás==
A 2455 m²-es területen felépült (más forrás szerint 2600 m²-es) vasbeton szerkezetes palota Cali belvárosában, a ''Calle 12'' és a ''Carrera 4'' utcák sarkán, a [[Cayzedo tér]] keleti oldalán, közvetlenül az [[Otero-épület]] északi szomszédságában áll. Egy földalatti szintetés egy manzárdszintet is beleszámítva összesen 5 szintes.<ref name="elti"/><ref name="bicn"/> Alaprajza szabálytalan, az egymást nem pontosan derékszögben metsző utcák miatt az épület falai sem derékszöget zárnak be. A tér felé néző homlokzat szimmetrikus lenne, ha nem vennénk figyelembe a sarkon emelkedő, kupolával fedett építményrészt. Legmagasabb pontja az ennek a homlokzati résznek a közepén emelkedő másik kupola, amely alatt a főbejárat is található.
