„Ekron” változatai közötti eltérés

A kerámialeletek azt bizonyítják, hogy a város területén már a [[kalkolitikum]]<nowiki/>tól, illetve a kora bronzkortól kezdve megjelentek az első letelepülők. A térséget kananeus népek lakták. Egy 400 éves időintervallum után, amelyről meggyőző régészeti leletek hiányában nem sokat tudni, egy nagyszabású expanzió során foglalták el a [[kánaániták]] a felsővárost az i. e. 1600-asévekben.

A kánaánita város az i. e. 13. századra területeket veszített, és tűzvész pusztította a [[bronzkor]] összeomlásának idejében. Ezeket a területeket a [[filiszteusok]] állították helyre a vaskor hajnalán az i. e. 12. században. Az [[Újasszír Birodalom]]<nowiki/>ból is maradtak feljegyzések Ekronról. Az újasszír forrásokban először a [[II. Sarrukín asszír király|II. Sarrukín]] [Sargon] khorsabadi palotájában megtalált domborművön találkozunk Ekronnal - az ezen található jelenet az i. e. 712-es ostromot ábrázolja. A következő forrás az i. e. 705-ben trónra került [[Szín-ahhé-eríba|Szin-ahhé-eriba]] [Szanhérib] felirata, amely a 701-es eseményekről tájékoztat. A felirat szerint az ekroniak fellázadtak a Szanhérib által kinevezett király, Padi ellen; és Padit a júdeai királyhoz, [[Ezékiás júdai király|EzékiásEzékiáshoz]]<nowiki/>hoz küldték Jeruzsálembe vasra verve. Szanhérib kivonult Ekron ellen, miközben az Ekron-beliek Mustri király támogatását kérték. Az Ekron védelmére vonuló egyiptomi csapatokat Szin-ahhé-eriba Eltekénél legyőzte, majd kegyetlenül leverte a lázadókat, megölette a vezetőket, és híveiket fogságba vitette. Ez a hadjárat vezetett Szanhérib Jeruzsálem elleni rajtaütéséhez, amely során Szanhérib kényszerítette [[Ezékiás júdai király|EzékiásEzékiást]]<nowiki/>t, hogy állíttassa vissza hivatalába Padit, és nevezze ki Ekron királyának. Az asszír felirat szerint 46 júdeai várost foglaltak el és 200,105 embert vittek fogságba. Ashdód és Ekron fennmaradtak és erős városállamokká váltak az asszír fennhatóság alatt az i. e. 7. sz.-ban. Az újbabiloni király, [[II. Nabú-kudurri-uszur]] idejében - i.e. 604 és 562 között - feltételezhetően elpusztították a várost, ám az ebből az időből fennmaradt források „Akkaron”-ként említik, csakúgy, mint később a Makkabeusok könyvében (10:89), az i. e. második században.<ref>Peter James,&nbsp;„Dating Late Iron Age Ekron (Tel Miqne)”.&nbsp;<em>Palestine Exploration Quarterly</em><strong>&nbsp;138</strong>/2 (1985), pp.&nbsp;85–97</ref>