„Ókori egyiptomi címek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
|||
62. sor:
A ''ḥm-nṯr'' és ''ḥm.t-nṯr'' cím, amelyet leggyakrabban papnak és papnőnek fordítanak, szó szerint „az isten szolgáját” jelenti. Fordításban előfordul „próféta”-ként is. A templom főpapja a ''ḥm-nṯr tpỉ,'' szó szerint: „az isten első szolgája”. Egyes istenek főpapjainak külön az istenre jellemző címe is lehetett: a [[Héliopolisz]]ban, [[Ré]] kultuszközpontjában szolgáló főpap címe „a látók legnagyobbika”, míg [[Memphisz]]ben [[Ptah]]nak, a kézművesség istenének főpapja „a legnagyobb kézműves” címet is viselte.<ref>Wilson, op.cit., pp.165-166</ref> A próféták alatt állt rangban a vitatott jelentésű „isteni atya” vagy „az isten atyja”.<ref>Wilson, op.cit., p.163</ref> Ez a cím már az Óbirodalom korából ismert papi címként, a XVIII. dinasztia idején pedig felelevenítették. Több esetben azonban az „isteni atya” és női változata, a gyakran a fáraó anyjaként értelmezett „isteni anya” értelmezése kétséges – előbbi, mert több esetben nyilvánvalóan nem papi személyt jelöl, utóbbi, mert viselője egy fáraónak sem volt az anyja. Több esetben előfordul a Középbirodalom idején, hogy „az isten atyja”-ként olyan személyt jelöltek, aki egy dinasztiaalapító fáraónak a nem királyi származású apja volt. A XVIII. dinasztia idején is előfordul a cím, és kulcsfontosságú szerepet játszik [[Nofertiti]] származásának eldöntésében; [[Ay]] ugyanis, akit legtöbbször az apjának tartanak, viselte ezt a címet – ahogy Ay feltételezett apja, [[Juja]], akinek lánya, [[Tije]], királyné volt. Amennyiben helyes az elmélet, hogy az „isteni atya” cím jelölhette a fáraó apósát, úgy bizonyított Nofertiti apjának kiléte. Sajnos azonban Juja esetét kivéve egy olyan eset sincs, amikor a címet bizonyítottan ebben az értelemben használták volna.<ref>Dodson–Hilton, op.cit., pp.32,35-36</ref>
Az Újbirodalom idején, amikor Ámon papságának hatalma jelentősen megnőtt, a legfőbb papi címet – Ámon első prófétája – gyakran a királyi család valamelyik tagja vagy egy magas rangú udvaronc kapta meg.<ref>Wilson, op.cit., p.165</ref> Ebben az időben, a XVIII. dinasztia idejétől vált gyakorivá, hogy a királyi család tagjai papi címeket viselnek.<ref name="D21">Dodson–Hilton, op.cit., p.21</ref> Szintén a XVIII. dinasztia elején jött létre az „isten felesége” cím, mely gyakorlatilag a főpappal tette egyenrangúvá viselőjét. Ezt a címet mindig az uralkodócsalád tagjai viselték. A dinasztia későbbi éveiben kiesett a használatból, majd a későbbi dinasztiák során „[[Ámon isteni felesége]]”-ként felelevenítették.<ref name="D21" /><ref>Wilson, op.cit., p.172</ref> Mind Ámon első prófétája, mind Ámon isteni felesége a [[harmadik átmeneti kor]]ban, az Ámon papság hatalma csúcsán olyan előjogokat is megszerzett, amik korábban csak a fáraót ihlették meg, többek közt [[kártus]]ba írták nevüket és előnevet is felvettek.
Az alacsonyabb rangú papok közül a ranglétra legalján az ún. ''wab-''papok ''(wˁb)'' álltak (a szó tisztát vagy megtisztultat jelent). A felolvasópap ''(ḥrỉ-ḥb)'' a templomi szertartások könyveiért volt felelős.<ref>Dodson–Hilton, op.cit., p.20</ref> Fontos szerepet játszottak továbbá a templomi zenészek és énekesek (a nők leggyakoribb vallással kapcsolatos címe valamelyik isten énekesnője). A templom női alkalmazottait összefoglaló néven ''heszet''eknek, azaz kegyben állóknak nevezték (ez a szó jelölte az ágyasokat is), elöljárójuk az isten „háremének felügyelője” volt. A ''ka-''papok a magánsírok halotti kápolnáival foglalkoztak.<ref>Wilson, op.cit., pp.171,176</ref>
| |||