„Illíria” változatai közötti eltérés

285 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
→‎Illír Királyság: Kicsi gatyába rázás
(Rhizón + Damasztion sosem volt az Illír Királyság része)
(→‎Illír Királyság: Kicsi gatyába rázás)
=== Illír Királyság ===
[[Fájl:Illyrian Kingdom of Agron in 231 BC (Hungarian).png|jobbra|500px|bélyegkép|Az Illír Királyság feltételezett területe és főbb települései Agrón uralkodásának végén, {{ie|231-ben}} (a mai országhatárok jelölésével)]]
AAz [[taulantoki. e. 5. század|taulanti. e. 5]]–[[i. illíreke. {{ie2. század|356}}2. században]] a mai Észak-tólAlbánia és Montenegró területén állt fenn az Illír Királyság, amelyet az egykori görög forrásokból is ismerünk. Első ismert uralkodója, [[PleuratoszI. Bardülisz illír király|PleuratoszBardülisz]] uralkodásátólfeltehetően lettekaz a[[enkhelék|enkhele]] királyságtörzsből származott, utódai az egymással vetélkedő délillír törzsekből kerültek vezetőiki. AzA bizonytalan származású, {{ie|356}}-tól uralkodó [[Pleuratosz illír király|Pleuratoszt]] {{ie|335}}-ben trónraa lépő[[taulantok|taulant]] [[Glaukiasz illír király|Glaukiasz]] követte a trónon. Glaukiasz [[dasszaréták|Dasszarétia]] királyával, [[Kleitosz dasszaréta király|Kleitosszal]] szövetkezett, de a [[pélioni csata|pélioni csatában]] alulmaradt [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándorral]] szemben. A dardán területeket Makedónia bekebelezte, így az Illír Királyság fő hatalmi gócpontja a Glaukiasz kezén lévő partvidék lett.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:11.;|Wilkes 1992|:121–122.;|Zavalani 2005|:13–15.;|Ceka 2013|:103–105., 174.}} [[Kasszandrosz makedón király]] {{ie|314}}-ben Glaukiasz királyságára támadt, elfoglalta az illír területek nagy részét, köztük [[Epidamnosz]]t és [[Apollónia (Illíria)|Apollóniát]]. Két évvel később azonban [[Korfu|kerkürai]] segítséggel az illírek visszahódították területeiket.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:11.;|Wilkes 1992|:124–125.;|Ceka 2013|:105–106.;|Zavalani 2015|:16.}} Glaukiasz {{ie|302}}-ben bekövetkezett halálát követően a taulantok helyét más törzsek vették át az Illír Királyság feletti uralomban, a taulantok szállásterületének nagy részét pedig [[I. Pürrhosz épeiroszi király]] hódította meg.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:12.;|Wilkes 1992|:124–125.;|Ceka 2013|:174., 382.;|Zavalani 2015|:17.}} Az {{ie|3.}} század közepétől a feltételezhetően [[ardiaták|ardiata]] származású [[Agrón illyr király|Agrón]] és utódai irányították a királyságot. A [[Makedónia]], majd a balkáni hídfőűllásait kiépítő [[Római Köztársaság]] elleni háborúk sorában az utolsó, [[harmadik római–illír háború]]ban Róma legyőzte [[Genthiosz illír király]]t, ezzel a királyság egykori területe római fennhatóság alá került.
Az [[i. e. 4. század|i. e. 4]]–[[i. e. 3. század|3. században]] a mai Albánia területén állt fenn az első illír királyság, amelyet az egykori görög forrásokból is ismerünk. A királyság első uralkodói az ''Enchelleae'' törzsből származtak. Az illír királyság függetlenségét először a szomszédos [[Makedónia]] fenyegette. [[I. Bardülisz illír király]] [[i. e. 385]]-ben legyőzte a makedón [[Amüntasz]]t, de a későbbi makedón fejedelmek (különösen [[III. Fülöp makedón király|III. Fülöp]]) már az egész királyságot uralmuk alá hajtották.
 
A [[taulantok|taulant]] illírek {{ie|356}}-tól, [[Pleuratosz illír király|Pleuratosz]] uralkodásától lettek a királyság vezetői. Az {{ie|335}}-ben trónra lépő [[Glaukiasz illír király|Glaukiasz]] Dasszarétia királyával, [[Kleitosz dasszaréta király|Kleitosszal]] szövetkezett, de a [[pélioni csata|pélioni csatában]] alulmaradt [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándorral]] szemben. A dardán területeket Makedónia bekebelezte, így az Illír Királyság fő hatalmi gócpontja a Glaukiasz kezén lévő partvidék lett.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:11.;|Wilkes 1992|:121–122.;|Zavalani 2005|:13–15.;|Ceka 2013|:103–105., 174.}} [[Kasszandrosz makedón király]] {{ie|314}}-ben Glaukiasz királyságára támadt, elfoglalta az illír területek nagy részét, köztük [[Epidamnosz]]t és [[Apollónia (Illíria)|Apollóniát]]. Két évvel később azonban [[Korfu|kerkürai]] segítséggel az illírek visszahódították területeiket.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:11.;|Wilkes 1992|:124–125.;|Ceka 2013|:105–106.;|Zavalani 2015|:16.}} Glaukiasz {{ie|302}}-ben bekövetkezett halálát követően a taulantok helyét más törzsek vették át az Illír Királyság feletti uralomban, a taulantok szállásterületének nagy részét pedig [[I. Pürrhosz épeiroszi király]] hódította meg.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:12.;|Wilkes 1992|:124–125.;|Ceka 2013|:174., 382.;|Zavalani 2015|:17.}}
 
A királyság egyéb fontos városai voltak (görög nevükön): [[Büllisz]], [[Albanopolisz]], [[Dimalé]], [[Lisszosz]], [[Ulcinj|Ulkinion]] és [[Rhizón]]{{Wd|Q7320766}}. Glaukiasz utódai területeik védelmében kemény harcokat folytattak a délen szomszédos görög [[Epiruszi Királyság]]gal.