„Propolisz” változatai közötti eltérés

A '''propolisz''' (görög: προ pro előtt és πόλις pólisz, a kijárók gyakori propoliszozása miatt) vagy méhszurok olyan gyantás, ragacsos anyag, amelyet a [[méhalkatúak|méhek]] a [[méhlakás|kaptár]] védelmére, a betolakodó [[baktériumok]] és egyéb kórokozók ellen gyűjtenek. Ragadós, sárgásbarna, kellemes illatú anyag, melyet a fák rügyeiről, fiatal ágairól, [[levél (botanika)|levélnyeleiről]] gyűjtenek be a méhek, átalakítják, azután a kaptárak tömítésére és fertőtlenítésére használják. A fő forrás a [[fekete nyár]] rügypikkelyein kiválasztódó enyves[[glutinenyv|enyv]]es bevonat, de a propolisz számos összetevőjének tulajdonságai még nem pontosan ismertek. Más növényekről, égerről[[éger]]ről, tölgyről[[tölgy]]ről, napraforgóról[[napraforgó]]ról, fenyőkről[[fenyőfélék]]ről is gyűjtenek.

A méhek akkor gyűjtik a propoliszt, amikor nincs nektárgyűjtő[[nektár]]gyűjtő szezon, és amikor a fiatalabb dolgozók az utódokat etetik. Általában dél körül gyűjtik, amikor a hőmérséklet 20°C-nál magasabb, és a gyanta folyékony.

A propoliszt a méhek építőanyagként, szigetelésként, védelmi célokra, ragasztóként használják. Propolisszal tömik be a réseket és repedéseket, hogy a kaptár hermetikusan zárt maradjon. A 6 mm-nél nagyobb rések betömésére [[méhviasz|viaszt]] használnak. A méhek a propolisszal javítják a lép hibáit. Az egész kas, kaptár belső felületét bekenik propolisszal, hogy megakadályozzák a penészedést. Minden felületet, az új lépeket is bevonják ezzel az anyaggal, hogy így sterilizálják őket. Propolisszal vonják be azokat a kis rovarokat, amelyek betévedtek a kaptárba, ezzel bebalzsamozzák őket, így nem indulnak bomlásnak. A propolisz a közösségi [[immunrendszer]] része.