|
[[Fájl:Alsoszentmihaly rovas felirat fenykep.png|bélyegkép|270px|KabarKavar emlék az [[Szentmihály (Kolozs megye)|alsószentmihályfalvai]] [[kazáriai rovásírás]]sal készült felirat]]
A '''kabarokkavarok''' – ami a (középgörög '''καβαροι''', rosszhibás olvasata – vagy helyesen '''kavarokkabarok''') a honfoglalás előtti időszakban a magyarokhoz csatlakozó, valószínűleg török nyelvű népcsoport voltak. [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] a nála járt magyar küldöttség elmondása alapján közli velünk, hogy a kavarok fellázadtak a [[kazárok]] ellen, egy részüket lemészárolták, mások csatlakoztak a [[magyarok]]hoz (nála ''türkökhöz''), „és ekkor valami kavaroknak nevezték el őket”. Nevük valószínű etimológiája a ''kavir'' azaz ''összehoz, összegyűjt'' szóra vezethető vissza, de attól ez még lehet egy [[népetimológia]]i alkotás, ahol egy török szó jelentése találkozik egy nemzetség nevével, ahogy az a [[türkök]] esetén is történt.<ref name=ronatas>{{RónaTasHonfoglaló}}</ref>
== A kabarokkavarok törzsei ==
Vélhetően kabarkavar törzsnév az ''örs''.<ref name=gygy>{{GyGyIstvánKirály}}</ref>
A ''berény''/''berencs'' is kabarnakkavarnak sejthető.
Ugyanígy a ''varsány'', amelyik az ''Osian'' > ''Vosian'' magyar fejleménye, azaz [[alánok|alán]] ([[oszétok|oszét]]) néptöredék. Ide tartozik az ''oszlár''/''eszlár'' csoport, ami az ''osz'' török többesszámmal ellátott változata. Igen valószínű tehát, hogy a kabarokkavarok egy része legalábbis alán eredetű volt. Az örs, berény/berencs, oszlár/varsány hasonló eloszlást mutatnak a Kárpát-medencében, mint a „hét magyar” törzs neve.<ref name="Györffy:törzsnevek">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= Honfoglalás és nyelvészet |chapter= A magyar törzsnevek és törzsi helynevek. |publisher= Balassi Kiadó Budapest 1997 |isbn= 963-506-108-0}}</ref>
Felmerült, hogy a [[berszilek]] nevéből származtatható ''bercel'' is kabarkavar törzsnév volt.<ref name=kmtl>{{KMTörtLex|1}} (Zimonyi István: Berszilek)</ref>
Bizonyosra vehető, hogy a kabarokkavarok között muszlim [[hvárezmiek]] ([[kálizok]]) is voltak. De sem a ''káliz''/''kalász'', sem a ''bercel'', sem a ''székely'' név nem mutat olyan gyakoriságot és eloszlást, mint az előbbi magyar és kabarnakkavarnak vélhető törzsnevek.<ref name="Györffy:törzsnevek"/>
Három törzsüknek a [[Bizánci Birodalom|Bizánc]]ban járt [[Bulcsú harka]] elmondása szerint egy főnöke volt, ők alkották a háborúban a magyarok előtt az elővédet, már [[881]]-ben is így jelentek meg [[Bécs]] alatt. Ez a hadrend – a legutóbb csatlakozott nép elővédszerepe – általános szokás volt a török törzsszövetségek között.<ref name="ronatas">{{RónaTasHonfoglaló}}</ref> A 894-ben a morvákkal együtt Pannóniát feldúló sereg kabarokbólkavarokból és székelyekből állt.<ref>Magyarország története. I. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. 1. kötet 590. old.</ref>
==Kavar rovásfelirat==
== A kavarok és a régészet ==
„''Az elkövetkező évek szaltovói kutatásának magyar szempontból egyik fontos kérdése lesz annak megmagyarázása, hogy miért hagytak fel néhány, több száz temetkezést tartalmazó gödörsíros temető használatával a 9. század második felében a [[Kazár Birodalom|Kazár Kaganátus]] északnyugati határterületén. Ez már csak azért is érdekes, mivel a honfoglalás kori archeogenetikai vizsgálataink eredményeként ma már ismerünk szaltovói környezetből eredeztethető női temetkezést a Kárpát-medencében. A logikus magyarázatként szóba jöhető kabarkavar kérdés régészeti kutatása így akár új lendületet is vehet''.”{{refhely|Sudár 2015|189. o. - [[Türk Attila]]}}
==Jegyzetek==
| 