Wikipédia

„Solt (település)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 795 szerkesztés
typo
17. sor:
| weboldal = www.solt.hu
}}
[[Kép:Monument WW1 Solt.jpg|right|250px|bélyegkép|Világháborús hősi emlékmű Solton]]
[[Kép:Solt légifotó.jpg|250px|bélyegkép| A szociális otthon légifotójalégi fotója]]
 
'''Solt''' ({{németül|Scholt}}, {{ny-hr|Šolta}}<ref>{{cite web |url=http://hrcak.srce.hr/file/11541 |title= Folia onomastica croatica 14/2005.|date= |accessdate=2012-07-28 |author= | publisher= |work=Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj |format= pdf}}</ref>) [[város]] [[Bács-Kiskun megye|Bács-Kiskun megyében]], a [[Kalocsai járás]]ban.
31. sor:
A honfoglalás idején Solt területét [[Árpád magyar fejedelem|Árpád]] fejedelem foglalta el, majd halála után fiának, a fejedelmi méltóságot is betöltött [[Zolta magyar fejedelem|Solt]]nak, a település névadójának szálláshelye volt.
 
A középkorban Fejér megye solti székeként tartották nyilván. A XI-XIIIXI–XIII. században a kalocsai érsekséghez tartozott, 1384-ben szerepelt először városként.
 
Solt virágzásának a török hódoltság vetett gátat, ezután már csak faluként említették. 1715-ben visszanyerte mezővárosi rangját. fontos dunai átkelőhely szerepének köszönhetően, majd a kiegyezést követően közösségé minősítették vissza.
 
Az egykori Solt-szék – amelynek [[1950]]-ig központja volt – a [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye]] nevében is élt. Solt fontos átkelőhely volt, melynek védelmére a [[Rákóczi-szabadságharc]] alatt sáncot is emeltek itt a kurucok. Az [[1930-as évek]]ben felépült [[Beszédes József híd|Duna-hidat]] a második világháborúban felrobbantották a német csapatok; az [[1950-es évek|50-es években]] épült fel a jelenlegi híd. Határában az Alföld hajdani löszfelszínének két tanúhegye maradt meg, a Solti-halom (125 &nbsp;m) és a Tétel-halom (114 &nbsp;m).
 
A városi címet 1997-ben kapta meg újra.
41. sor:
A településhez kötődik az aranykulcs legendája, mely szerint a város IV. Bélától két aranykulcsot kapott, amiért lakosaik elbújtatták őt, az akkor még túlnyomórészt mocsaras, lápos vidéken a tatárok elől. A kulcsokat a református templom tornyában őrizték, ami azonban egy villámcsapás következtében leégett, a kulcsok elolvadtak és eltűntek. Írásos bizonyíték nincs arról, hogy a kulcsok tényleg léteztek, de a település címere őrzi őket.
 
Régészetileg kiemelkedő jelentőségű a Tételhegy,<ref name="castrumtetel.hu">{{CitWeb| url=http://www.castrumtetel.hu/ | cím=Tételhegy Alapítvány}}</ref> melynek területe a bronzkortól a XVI. századig lakott volt. Kedvező fekvése miatt többször is a régió központi helye lehetett. Az első régészeti emlékekre az 1860-as években bukkantak, amikor egy kápolna maradványait találták meg. 2005-től Szentpéteri József régész vezetésével végeztek kutatásokat a területen. Feltárták a középső bronzkori [[Vatya-kultúra]] (Kr. e. 1700-13501700–1350) népének egykori településmaradványait és temetőjét, ezen kívül a késő bronzkori urnamezős kultúra népességének földvárát, illetve római faragott köveket. Egyes feltételezések szerint a Tételhegy késő [[Avar Kaganátus|avar kori]] uradalmi központ lehetett,Kr. amit bizonyít egye. 613-614613–614-ből származó, [[Heraclius Contstantinus]] bizánci császár által vert bronz érme. 1951-ben a Tételhegytől északra három avarkori sír került elő, 2013-ban pedig a síroktól nem messze egy késő avar kori település maradványait tárták fel. 1907-ben [[honfoglalás]] kori temetőt is találtak a területen, melynek leleteit a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik.
 
A 2005-20132005–2013 között végzett ásatások során feltártak egy [[Árpád-kor]]i templom körüli temető 126 sírját, valamint Árpád-kori településnyomokat. 2007-20092007–2009 között a hegy északnyugati részén XIV-XVIXIV–XVI. századi templom maradványai kerültek elő. Tétel és Solt mindig külön településként szerepel az írásos emlékekben. Egy 1496-ból származó irat szerint Tétel Parlagi Pál és László fiainak egykori családi birtoka volt, majd 1478-ban I. Mátyás kezébe került. A XVI. században a település elpusztult, melynek bizonyítéka számos égett, kormos betöltődésű gödör. A török hódoltság idejére a Solt környéki települések közül egyedüliként Tétel néptelenedett el, és lett később Solt része.
 
=== Népcsoportok ===
[[2001]]-ben a város lakosságának 98%-a [[Magyarok|magyar]], 1%-a [[Romákcigányok|cigány]] és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>{{CitWeb| url=http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/03/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html | cím=A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora}}</ref>
 
== Földrajza, élővilága ==
120. sor:
 
* {{CitWeb| url=http://www.solt.hu/ | cím=Solt Önkormányzatának honlapja | elér=2014-12-19}}
* {{CitWeb| url=http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2196 | cím=LégifotókLégi fotók Soltról}}
* {{CitWeb| url=http://solt.lap.hu/ | cím=Solti linkgyűjtemény}}
* {{CitWeb| url=http://marianeve.hu/ | cím=Mária neve egyházközség, Solt}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Solt_(település)”