„Székely–magyar rovásírás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
20. sor:
A '''székely–magyar rovásírás''' (vagy ''székely írás''{{refhely|Vékony 2004}} vagy ''magyar rovásírás'') alapvetően alfabetikus írás, amelynek egyes elméletek szerint szótagjelei, szó- és mondatjelei is vannak. Jellemzője, hogy minden hangra külön jelet alkalmaz. A székely-magyar rovás a kialakulásától kezdve folyamatosan használatban lévő, ma is élő írás, amely egyrészt a [[magyar írások]] közé, másrészt a [[Rovásíráscsalád|rovás íráscsaládba]] tartozik.
Ezt az írást a [[magyarok]] több csoportja használta, s mindennapi használatra alkalmas írásként a székelyek őrizték meg.{{refhely|Vékony 2004}} A legrégebbi feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába, csontba, kőbe és fémbe karcolva, illetve vésve lehet megtalálni. A [[középkor]]tól megjelenik a kézzel papírra írott változata, a
Az egyik eredetelmélet szerint a székely-magyar rovásírás közvetve a birodalmi [[arámi ábécé|arámi]] írásból eredt.<ref>[http://std.dkuug.dk/jtc1/sc2/wg2/docs/n4076.pdf Hosszú Gábor: Comments on encoding the Rovas scripts]</ref> Vannak, akik szerint a székely írás egy ősi, szó- és mondatjeleket alkalmazó írásból származik, amelyet a magyar nyelv számára fejlesztettek ki. A székely-magyar rovás nem azonos sem a [[nagyszentmiklósi kincs]]en is látható az írástörténeti szakirodalom egy részében „tiszai írás” néven tárgyalt [[kárpát-medencei rovásírás]]sal, sem a [[kazáriai rovásírás]]sal.{{refhely|Vékony 2004}}
| |||