„Margarethe hadművelet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A(z) A_Harmadik_Birodalom_hadserege_a_Margit_hídon_-_1944.03.19.jpg nevű fájlt Jcb törölte a Commonsból: „per [[:c:Commons:Deletion requests/O… |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
37. sor:
=== Belpolitikai előzmények ===
Magyarország kormányzója, [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] [[1942]]. [[március 9.|március 9-én]] a nyíltan angolbarát [[Kállay Miklós (politikus)|Kállay Miklós]]t nevezte ki miniszterelnökké, [[Bárdossy László]]t követve a poszton. Az új kormányfőnek [[Bethlen István (politikus)|Bethlen István]] gróf javaslatára meghagyta, hogy a Német Birodalom felé ne vállaljon be újabb kötelezettségeket ''(„a 2. hadsereg volt az utolsó”)''<ref>Ez a mondat Horthytól származik. Lásd ''Háború'' 3. oldal. A pontos forrás egyelőre nem ismert.</ref> és keresse a háborúból való fokozatos kiválás lehetőségeit. A magyar vezetés – a britekkel együtt – komolyan hitt abban 1942–43-ban, hogy a brit [[Balkán (térség)|balkán]]i partraszállás sikert érhet el és a kiugrási kísérlet a lehető legkedvezőbb politikai légkörben fog megtörténni a térség országai számára (megmarad a politikai berendezkedés és a [[bécsi döntések]]kel visszacsatolt területek is).
Ettől függetlenül az első „tapogatózásokra”, az ellenséges erőkkel való kapcsolatfelvételre 1942 nyarán került sor (a 2. magyar hadsereg bevetéseinek idején). Közvetítő országoknak [[Svédország]]ot ([[Stockholm]]), [[Svájc]]ot ([[Bern]]) és [[Törökország]]ot ([[Isztambul]] és [[Ankara]]) szemelték ki. Kapcsolatfelvételi célból akkreditálták Stockholmba [[Gellért Andor]]t, aki [[Ullein-Reviczky Antal]] külügyminisztériumi sajtófőnökkel tartotta az összeköttetést, kétirányú kapcsolatot teremtve a londoni külügyminisztériummal. A stockholmi brit nagykövetség sajtófigyelő irodájának magyar referense az a [[Böhm Vilmos]], aki a [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] idején hadügyi népbiztos volt, 1 hónapig.
| |||
