„Enkhelék” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: {{Wd}} sablonhívás törlése a cikk létrehozása következtében |
|||
2. sor:
== Mitikus eredetmondáik ==
Az [[illírek]] eredetéről szóló két [[görög mitológia|görög mítosz]] egyikében – amely [[Apollodórosz (történetíró)|Apollodórosz]], [[Hérodotosz]] és [[Pauszaniasz Periégétész|Pauszaniasz]] feljegyzésében maradt fenn – a [[fönícia]]i [[Kadmosz]] és asszonya, [[Harmonia]] viszontagságos vándorlásuk végén az enkhelék között találtak oltalmat. Kadmosz a törzs királya lett, aki után fia, [[Illüriosz]] örökölte a trónt.{{refhely|Cabanes 1988|:52., 65., 91.;|Wilkes 1992|:96., 98–99.;|Ceka 2013|:418–419.}} A másik, [[Appianosz]] által megőrzött eredetmonda szerint Illüriosznak, az illírek ősatyjának hat fia született, ezek egyike volt Enkhelosz ''(Έγχελος),'' akitől az enkhelék származtak.{{refhely|Wilkes 1992|:92.;|Ceka 2013|:378.}} Az ősi regék szerint az enkhelék alapították az egymástól meglehetős távolságra lévő [[
== Szállásterületük és településeik ==
[[Fájl:South Illyrian tribes (Hungarian) 4th century BCE.png|jobbra|bélyegkép|400px|A jelentősebb délillír törzsek hozzávetőleges szállásterülete és szomszédaik az {{ie|4.}} században]]
Az illírekről az {{ie|5.}} században elsőként számot adó [[Hérodotosz]] a mai Albánia középső területeiről említette az enkheléket.{{refhely|Cabanes 1988|:17.}} Ezt megelőzően eredeti szállásterületük a Lünkésztiszi-tavak (a mai [[Ohridi-tó|Ohridi]]- és [[Preszpa-tó|Preszpa-tavak]]) környéke, a [[Drin|Drilón]] (ma [[Fekete-Drin]]) és az [[Devoll|Eordaikosz]] felső folyásának völgyei voltak.{{refhely|Hammond 1966|:247.;|Pollo & Puto 1981|:10.;|Wilkes 1992|:19., 93., 98–99.}} Idővel a Drilón völgyén keresztül egészen [[Szkodra|Szkodráig]], az [[Adriai-tenger]] vidékéig nyomultak előre, és így az [[autariaták]] déli szomszédaivá lettek.{{refhely|Wilkes 1992|:99.}} Ez magyarázhatja, hogy az {{ie|4}}. századi [[Pszeudo-Szkülax-periplusz|Pszeudo-Szkülax-féle periplusz]] az adriai partvidéken, [[Rhizón]]{{Wd|Q7320766}} és [[Budva|Buthoé]] környékén említette az enkheléket.{{refhely|Cabanes 1988|:18., 29.;|Wilkes 1992|:96., 99.;|Ceka 2013|:77.}} Egyúttal magyarázattal szolgálhat arra a hagyományra, hogy a kor embere az egymástól meglehetős távolságban lévő [[
Egyes elméletek szerint az enkhelék nem csupán északra vándoroltak, de ugyancsak az archaikus korban megvetették a lábukat [[Appennini-félsziget|Itáliában]] is. [[Epidamnosz]]i és [[Otranto|otrantói]] régészeti ásatások {{ie|8–7.}} századi rétegeiből nagy tömegben kerültek elő az Enkhelé vidékéről ismert devolli típusú agyagedény-töredékek, ami arra utalhat, hogy enkhelék egy nagyobb csoportja az adriai partvidéken, Epidamnoszon keresztül e korai évszázadokban átkelt a [[Otrantói-szoros|Hüdroszi-szoroson]].{{refhely|Ceka 2013|:392–393.}}
|