„A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Hatásköre: kieg |
államtitkári összeférhetetlenség |
||
1. sor:
{{részben nincs forrás}}
A '''Népköztársaság Elnöki Tanácsa''' ''(Elnöki Tanács, NET)'' a [[Magyar Népköztársaság]]ban [[1949]]. [[augusztus 23.]] és [[1989]]. [[október 23.]] között az [[Országgyűlés]] mellett az államhatalom egyik legfőbb szerve volt. Testületként gyakorolta az általában az egyszemélyi államfőket megillető jogokat, kollektív államfői funkciót töltött be, ezen felül bizonyos korlátozásokkal az [[Országgyűlés]]t helyettesítő jogkörrel is rendelkezett. Az Elnöki Tanács elnökből, két helyettes elnökből, titkárból és tizenhét további tagból állt, akiket az Országgyűlés saját tagjai közül választott a megválasztását követő alakulóülésén. Megbízatása az új Elnöki Tanács megválasztásáig tartott, tagjai újraválaszthatók voltak, és nem lehettek a kormány (Minisztertanács) tagjai. (Az [[államtitkár]]i tisztség újbóli létrehozása után<ref>1968. évi 5. törvényerejű rendelet)</ref> az államtitkárokra is kiterjedt az összeérhetetlenség.)
Az Elnöki Tanács létrehozásáról az 1949. augusztus 20-án hatályba lépett [[Magyarország alaptörvénye#Az 1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság Alkotmánya|Magyar Népköztársaság Alkotmánya]] rendelkezett. Az Elnöki Tanács 1949. augusztus 23-ai megválasztásával egyidejűleg megszűnt a [[köztársasági elnök]]i tisztség, feladatainak nagy részét az Elnöki Tanács, illetve annak elnöke vette át.{{refhely|Gergely 2000|:320.}} Első elnöke az addigi köztársasági elnök, [[Szakasits Árpád]] lett.{{refhely|Gergely 2000|:320.;|Markó 2000|:83.}} Az Alkotmány [[1989]]. évi módosítása megszüntette az Elnöki Tanácsot, és visszaállította a köztársasági elnök intézményét.
| |||