„Színképelemzés” változatai közötti eltérés

Kirchhoff és Bunsen 1859-ben a [[Heidelbergi Egyetem]]en kezdte el a közös munkát. Hat hónap alatt megterveztek és megépítettek egy készüléket, amiben a Bunsen égőjében elégetett gáz fényét egy keskeny résen vezették át, utána a fénynyalábot [[optikai lencse|kollimátor lencsével]] szűkítették, majd Kirchhoff prizmájával bontották a szivárvány színeire. A színképet a mikroszkópokéhoz hasonló [[okulár]]ral figyelték meg. Prizmát és okulárt korábban Fraunhofer is használt; a „spektroszkópnak” elnevezett berendezés többi eleme azonban új volt. Megállapították, hogy felforrósítva minden elem a rá jellemző hullámhosszakon sugároz. Így például a nátrium fényes vonalai a színkép sárga tartományában vannak (ezt már Fraunhofer is tudta, ezekkel ellenőrizte az üvegek optikai tulajdonságait), a réz vonalai a kékeszöld szakaszon stb. Elkezdték katalogizálni a kémiai elemeket és kisugárzott hullámhosszaikat. A [[Nap]] színképét vizsgálva rájöttek (főleg Kirchhoff munkájával), hogy a Fraunhofer-vonalak is a különböző elemek sajátosságai, a Nap légkörében azonban ezek az elemek — továbbra is a rájuk jellemző hullámhosszakon — nem kisugározzák, hanem éppen ellenkezőleg, elnyelik a Nap sokkal forróbb belsejéből érkező fényt. Az ismert elemeknek megfelelő Fraunhofer-vonalakból tehát meg tudták mondani, milyen elemeket tartalmaz a Nap légköre. Felfedezésüket Kirchhoff 1859. október 27-én mutatta be Berlinben a [[Porosz Tudományos Akadémia|Porosz Tudományos Akadémiának]]. Ma ezt a napot tekintik az [[asztrofizika]] születésnapjának (bár ezt a tudományágat csak 1890 óta hívják így). Ezután több csillag színképét is megvizsgálták ezzel a módszerrel.

 

 

== A színképelemzés és a spektroszkópia ==