Wikipédia

„Második keresztes hadjárat” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
itt szerintem kimaradt egy szó, "szerint"
→‎Háttér: Edessza eleste: apró sikamika, szóismétlés fogalmaz
126. sor:
Az I. és a jelentéktelen [[1101-es keresztes hadjárat]] után három [[Keresztes államok|keresztes állam]] állt fenn: a [[Jeruzsálemi Királyság]], az [[Antiochiai Fejedelemség]] és az [[Edesszai Grófság]]. A negyedik [[Tripoliszi Grófság]]ot 1109-ben hozták létre. Közülük Edessza feküdt a legészakabbra, továbbá a legritkábban lakott és legkiszolgáltatottabb is ez volt: az [[artukidák]], [[dánismandidák]] és a [[Szeldzsuk-dinasztia|szeldzsuk törökök]] is gyakran betörtek.{{sfn|Riley-Smith|2005|pp=50–53}} Az 1104-es [[harráni csata]] után [[I. Balduin jeruzsálemi király]] és a későbbi edesszai gróf [[I. Joscelin edesszai gróf|Joscelin]] is fogságba esett. Ugyanez történt 1122-ben is, és bár az [[Azazi csata (1125)|azazi csata]] után stabilizálódni látszott a helyzet, Joscelin 1131-ben egy csatában elhunyt. A trónon fia, [[II. Joscelin edesszai gróf|II. Joscelin]] követte, akit szövetségbe kényszerítettek a [[Bizánci Birodalom]]mal. 1143-ban azonban [[II. Ióannész bizánci császár|II. Ióannész]] [[Bizánci császárok listája|bizánci császár]] és [[Fulko jeruzsálemi király|Fulko]] [[Jeruzsálem királya|jeruzsálemi király]] is elhunyt, és mivel Tripolisszal és Antiochiával is rossz viszonyban volt, erős szövetségesek nélkül maradt.{{sfn|Tyerman|2006|pp=185–189}}
 
E közbenEközben a szeldzsukita [[Imád ad-Dín Zangi]] [[moszul]]i [[atabég]] megszerezte [[Aleppó]]t is (1128), ezzel látható közelségbe került Szíria teljes megszerzése [[Damaszkusz]] uralkodóitól. Zangi és Balduin is Damaszkusz felé fordult, utóbbi 1129-ben vereséget szenvedett a város mellett.{{sfn|Tyerman|2006|pp=185–189}} A Damaszkuszt vezető [[Búridák]] később Fulkóval szövetkeztek Zangi ellen, aki 1139-ben és 1140-ben vonult a város ellen.{{sfn|Runciman|1952|pp=227–228}}
 
1144 végén Joscelin szövetséget kötött az artukidákkal, és csaknem teljes hadseregét kivonta EdesszbólEdesszából, hogy segítse Aleppó ostromát. A Fulko halálát kihasználnikihasználva akaró Zangi Edessza alá vonult, és a város egy hónapos [[Edessza ostroma|ostrom]] után, 1144. december 24-én esett elelesett. [[Hiergesi Mannanes]],
[[Milly Fülöp]] és mások is a város védelmére érkeztek Jeruzsálemből, de elkéstek. II. Joscelin országa maradványait [[Tel-Basír]]ből irányította, de egyre több terület került muszlim vagy bizánci fennhatóság alá. Zangi magát „a hit védelmezőjeként” és „győzedelmes királyként” ünnepeltette, nem támadta meg se az Edesszai Grófság fennmaradó területeit, se Antiochiát, azonban egy moszuli lázadás miatt haza kellett térnie. 1146-ban egy rabszolga [[Asszaszináció|gyilkolta]] meg, a trónon fia, [[Núr ad-Dín Mahmúd]] követte.{{sfn|Runciman|1952|pp=225–244}}
 
=== ''Quantum praedecessores'' ===
<!--{{fő|Quantum praedecessores}}-->
Edessza elestének híre először zarándokok útján jutott el Európába, majd a követségek is értesítették a kontinensen maradókat az eseményekről. [[Jabalai Hugó]] püspök tudósította [[III. Jenő pápa|III. Jenő pápát]] aza eseményekrőltörténtekről, aki 1145. december 1-én kiadta ''[[Quantum praedecessores]]'' című, második keresztes hadjáratra hívó bulláját.{{sfn|Tyerman|2006|pp=273–275}} A püspök egy olyan keleti keresztény királyt is említett az egyházfőnek, aki segítségükre lehet: ez volt [[János pap országa]] első dokumentált említése.{{sfn|Runciman|1952|p=247}} Ugyan a pápa nem Rómában, hanem [[Viterbo|Viterbóban]] székelt, a hadjárat mégis szervezettebb volt, mint az első: a hadseregeket a legerősebb király vezette, előre eltervezett útvonalon.{{sfn|Tyerman|2006|p=298}}
 
A bullát kiadása után csekély figyelem övezte: már újabb kiadásán gondiolkoztakgondolkoztak, mikor [[VII. Lajos francia király]] jelezte részvételi szándékát a hadműveletben. Az uralkodó a pápától függetlenül is új hadjáratot tervezett, ezt karácsonykor jelentette be Bourges-ban. Elhunyt bátyjától, Fülöptől is fogadalmat örökölt, hogy a Szentföldre megy. Az országot évek óra elhagyni készülő [[Suger apát]] ellenezte a tervet, de ez nem akadályozta meg Lajost, aki [[Clairvaux-i Szent Bernát]] útján váltott üzeneteket az egyházfővel. A bulla 1146. március 1-jén jelent meg újra, a pápa Szent Bernátot bízta meg kihirdetésével Franciaország-szerte.{{sfn|Tyerman|2006|pp=275–281}}
 
== Clairvaux-i Szent Bernát ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Második_keresztes_hadjárat”