„II. Ordoño leóni király” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A [[Kantábriai-ház]]ból származó '''II. Ordoño''' ([[873]] – [[924]]) először Galícia királya (910 – [[924]]), majd León királya (914 – 924), apja [[III. Alfonz asztúriai király|III. (Nagy) Alfonz]] (848? – 910) Asztúria királya (866 – 910), akinek II. Ordoño volt a legtehetségesebb fia.
 
III. Alfonz már a 890-es évek végétől folyamatosan szembesült a fiainak – García (871? – 914) , Ordoño és Fruela (875 – 925) – lázongásaival. A gyermekek élvezték az édesanyjuknak, Jimenának (? – 912) a támogatását is. (Ő az [[Arista-Íñiga ház]]ból származó García Íñigueznek (? – 882) Pamplona/Navarra királyának ([[851]] – 882) a leánya és Fortun Garcésnek (830? – 905) Pamplona/Navarra királyának (882 – [[905]]) a testvére volt.) A fivéreket támogatta a nemesség egy jelentős része is. III. Alfonz végül a fiaival való konfliktusba belefáradt, a polgárháború elkerülése céljából engedett a feudális nemességnek és 910-ben lemondott e három fia javára, a birodalmát közöttük felosztva. [[III. Alfonz asztúriai király|III. Alfonz]] még ebben az esztendőben elhunyt. Fiai közül [[I. García leóni király|I. García]] leóni király (910 – 914), míg II. Ordoño Galícia királya és leóni király, [[II. Fruela leóni király|II. Fruela]] Asztúria királya ([[910]] – 925) és később León királya ([[924]] – 925) lett.
 
II. Ordoño a bátyjának, a gyermektelen I. Garcíának a halála után került a leóni királyság trónjára. A Ximena-házból származó [[I. Sancho navarrai király | I. Sanchó]]val (? – 925), Pamplona/Navarra királyával (905 – 925) szövetségben [[917]]-ben San Esteban de Gormaznál fényes győzelmet aratott a mórok felett. (A navarrai uralkodónak a leánya, Sancha (? – 959) II. Ordoño harmadik felesége volt.) 918-ban azonban már vereséget szenvedett tőlük, Talavera mellett. 920-ban a valdejunquera-i csatában ismét vereséget szenvedett a móroktól. A király ezután a felelőssé tett kasztíliai grófokat kivégeztette. Később megszerezte a móroktól egy sikeres támadással La Rioja területét, azonban a királyság sokat szenvedett a mórok támadásai miatt. A mórok kemény ellenfeleknek bizonyultak, mivel a Córdobai [[Emirátus]] ura, az [[Omajjád-dinasztiából]] származó, rendkívül energikus [[III. Abd Al-Rahmán]] (891 – 961), aki emírként 912-től 929-ig, majd kalifaként 929-től 961-ig uralkodott, uralma a mór állam fénykora; ekkor lett az emirátusból [[Córdobai Kalifátus]].