„Bottyán János” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
szívesen |
Visszavontam 195.199.151.237 (vita) szerkesztését (oldid: 19658548) Címke: Visszavonás |
||
23. sor:
== Élete ==
=== Származása, családja ===
Elszegényedett [[protestantizmus|
=== Végvári vitézből császári
[[Fájl:Bust of János Bottyán.jpg|bélyegkép|balra|180px|Vak Bottyán mellszobra a [[vaja]]i [[Vay Ádám Múzeum]] parkjában]]
[[Fájl:Bottyán János signature.jpg|bélyeg|250px|<center>Bottyán aláírása</center>]]
55. sor:
[[1704]]. [[október 1.|október 1-jén]] báró Kuckländer esztergomi városparancsnok árulás vádjával elfogatta lakóházában, és összeláncolt kézzel egy dunai naszádra vitette, hogy a [[bécs]]i haditörvényszék elé állítsák. Még aznap éjszaka Bottyánt megbízható emberei kiszabadították [[Nyergesújfalu]]ban, aki ezután egyből Rákóczi tábora felé vette az irányt, és hűséget esküdött a fejedelemnek. Szöktetésében a felesége is részt vett, akit ezért a császáriak börtönbe vetettek.
=== A
[[Fájl:VakBottyan gunykepe.jpg|bélyegkép|180px|jobbra|Vak Bottyán gúnyképe. Egykorú színezett metszet után.]]
74. sor:
[[1709]] augusztusában még részt vett [[Gyöngyös (település)|Gyöngyösön]] a [[Heves vármegye|megyei]] közgyűlésen. [[1709]]. [[szeptember 26.|szeptember 26-án]] vagy 27-én, a [[Tarnaörs]] melletti táborban érte a halál. Ekkor hatalmas [[pestis]]járvány dühöngött országszerte, innen ered az a legenda, hogy a tábornok pestisben halt meg. Valójában [[agyhártyagyulladás]] volt halála oka. Temetése [[1709]]. október elején fényes külsőségek, ágyúdörgés közepette zajlott katonai díszpompával. Hadi és gyászlobogók tengerében temették el Gyöngyösön a [[ferences rend]] templomában. Kriptáját nem jelölték meg, annak titkát a ferences barátok őrizték.
==
[[Fájl:Esztergom-Varoshaza.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Széchenyi tér (Esztergom)|Bottyán-palota]] ma az esztergomi városháza]]
Személyében a magyar történelem egyik legkiválóbb hadvezérét tisztelhetjük. Tehetségét ellenfelei is elismerték. Seregében szigorú rendet és fegyelmet tartott, de igazságos volt és törődött katonáival, akik szerették és lelkesedtek érte. Embereit eltiltotta a féktelen ivászattól is: ''„Hogy az én katonáim részegeskedjenek: szemérem (szégyen) volna az énnékem, melyet el nem szenvednék.”''.
|