„Mihajlo Szerhijovics Hrusevszkij” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Fölösleges szóköz ki |
a Fölösleges szóköz ki |
||
18. sor:
== Történészként ==
Hrusevszkij első tudományos könyvének címe „Bar Szvasztovo: Történelmi megjegyzések XV-XVIII” volt, amely [[Bar (Ukrajna)|Bar]] történelméről szólt.
Hrusevszkij írásaiban több szemlélet is megjelent.Kezdetben kontinuitást látott az ókortól napjaiig. E szerint [[Szkítia]], a [[Kijevi Rusz]] és a [[kozákok]] egyaránt az ukrán örökség részei. Úgy tekintett a [[Halics–Volhíniai Fejedelemség]]re, mint a Kijevi Rusz egyetlen legitim örökösével. Ez ellentétben állt a hivatalos orosz állásponttal, mely szerint először a [[Vlagyimir–Szuzdali Fejedelemség]], majd a cári Oroszország alakult belőle ki. Hogy bizonyítsa igazát, a „köznép” szerepét hangsúlyozta. Szerinte ez a nép a lázadások helyett hagyta uralkodni a jogos uralkodókat. Hrusevszkij nemcsak a belső, hanem a külső tényezőket is figyelembe vette. Szerinte a [[ruszok]] nem viking, hanem szláv eredetűek, a belső széthúzás vezetett a Kijevi Rusz felbomlásához, hangsúlyozta az ukránok változatos etnikai összetételét és a kozákok eredetét is. Úgy gondolta, a jobbágyok menekülése szintén fontos e témában. A 16. és 17. századi ukrán reneszánsz nemzeti szempontjait vizsgálta, szerinte [[Bohdan Hmelnickij]] és a kozákok felkelése a [[Lengyel–litván unió]] ellen inkább nemzeti és társadalmi, mint egyszerűen vallási jellegű volt. Így általános történelemszemléletét a kontinuitás, nativizmus és populizmus jellemzi.
|