„A hidrogén izotópjai” változatai közötti eltérés

A hidrogén az egyetlen elem, melynek különböző izotópjaira még ma is gyakran külön nevet használunk. (A [[radioaktivitás]] vizsgálatának kezdeti időszakában számos nehéz radioizotópnak adtak nevet, de ezek ma már nemigen használatosak.) A deutériumot és a tríciumot (a ²H és ³H helyett) a D és T vegyjelekkel is szokták jelölni, bár a [[IUPAC]] ennek használatát nem javasolja.

A '''³H''' vagy ''[[trícium]]'' magja egy protont és két neutront tartalmaz. [[Radioaktív]], [[béta-bomlás|β^‒ bomlással]] 12,32 év felezési idővel hélium-3-má bomlik.<ref name="Miessler">Miessler GL, Tarr DA. (2004). ''Inorganic Chemistry'' 3rd ed. Pearson Prentice Hall: Upper Saddle River, NJ, USA</ref> A trícium kis mennyiségben megtalálható a természetben, a légköri gázok és a kozmikus sugárzás kölcsönhatásában keletkezik. A nukleáris fegyverkísérletek során is szóródott ki trícium. Felhasználják a termonukleáris fúziós fegyverekben, geokémiai izotópos nyomjelzőként <!--and specialized in [[self-powered lighting]] devices-->. A tríciumot régebben rutinszerűen alkalmazták kémiai és biológiai nyomjelzéses vizsgálatokban radioaktív nyomjelzőként (ez irányú felhasználása ma már kevésbé gyakori). A D-T [[magfúzió]] fő üzemanyaga a trícium és a [[deutérium]]. A nagy hőmérsékleten lejátszódó reakció során a magok ütköznek és összeolvadnak, a végtermék magok és a kiindulási állapot közötti tömegkülönbség pedig energia formájában felszabadul.