„Koreai hullám” változatai közötti eltérés

Vietnám
a (ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
(Vietnám)
A koreai hullám által generált bevétel 2004-ben a dél-koreai [[Bruttó hazai termék|GDP]] 0,2%-át adta.<ref name="quart"/> 2009-ben a szórakoztatóipar hárommilliárd dollár értékű exportot bonyolított le.<ref name="wave-cnn">{{cite web|url=http://articles.cnn.com/2010-12-31/world/korea.entertainment_1_korean-wave-exports-content/2?_s=PM:WORLD|title='Korean Wave' of pop culture sweeps across Asia|date=2010-12-31|accessdate=2012-1-16|publisher=[[CNN]]}}</ref> A koreai sorozatok exportjából 2003-ban 37,5 millió dollár folyt be, ami több mint a triplája az 1999-es bevételnek.<ref name="waxing"/> 2012-ben a ''hallyu''-termékekből befolyt összeg meghaladta a tízmilliárd dollárt.<ref>{{cite web|url=http://www.koreatimes.co.kr/www/news/nation/2012/12/135_126735.html|title=New records in K-pop, tourism, sports |date=2012-12-12|publisher=The Korea Times|accessdate=2012-12-26}}</ref> A koreai sztárok befolyással vannak az ázsiai divatra, a reklámokon keresztül a termékfogyasztási szokásokra, de még a [[plasztikai sebészet]]re is.<ref name="waxing"/> A koreai hullám hatására megnőtt a [[koreai nyelv]]et tanuló külföldiek száma.<ref name="waxing"/> A ''hallyu'' megítélése Dél-Koreában jórészt pozitív, a lakosság a nemzeti öntudat és büszkeség részeként, a koreai kultúra megismertetőjeként tekint rá; akadnak azonban akadémiai kritikusai is.<ref name="nationalism"/> A ''hallyu'' hatására [[Kjonggi]] tartományban [[Hallyuworld]] néven élményparkot létesítenek, melyben egy {{szám|18000}} férőhelyes [[K-pop]]-aréna és egy popmúzeum is helyet kap majd.<ref name="blouin">{{cite web|title=K-pop Concert Hall Site Drawn in Goyang’s Hallyuworld|url=http://enkr.blouinartinfo.com/news/story/866309/k-pop-concert-hall-site-drawn-in-goyangs-hallyuworld|publisher=[[Louise Blouin Media]]|accessdate=2 March 2013}}</ref>
 
A koreai hullám a [[Dél-Korea turizmusa|turizmusra]] is hatással van, évről évre nő a külföldi turisták száma,<ref name="washington post">{{cite web|url=http://www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2006/08/30/AR2006083002985.html|title=Japanese Women Catch the 'Korean Wave'|date=2006-8-31|accessdate=2011-12-19|publisher=Washington Post}}</ref> 2003-ban a koreai turisztikai hivatal számításai szerint a népszerű sorozatok forgatási helyszíneire ellátogató külföldi turisták száma meghaladta a {{szám|130000}}-et.<ref name="waxing"/> Gazdasági hatása más országokban is érvényesül, a koreai sztárok nevével fémjelzett termékek igen keresettek mindenütt Ázsiában.<ref name="washington post"/> A koreai cégek hamar felismerték a kulturális exportban rejlő gazdasági lehetőséget, de nem csak a sztárok leszerződtetésével: az [[LG Group|LG Electronics]] például [[vietnamvietnám]]i televíziós csatornák számára ingyen szolgáltatott koreai sorozatokat, és még a [[szinkronizálás (filmgyártás)|szinkronizálás]] költségeit is állta.<ref name="waxing"/>
 
Dél-Korea a világ popexportőrei között előkelő helyet foglal el, 2009-ben 31 millió dolláros bevételt hozott a gazdaságnak a popelőadók exportja.<ref name="quart"/> A koreai színészek a [[hollywood]]i színészek után a legjobban fizetettek, egy-egy híresebb színész évente akár 10 millió dollárt is keres, de akad olyan színész is, aki filmenként kap 5 millió dollárt.<ref name="washington post"/> A koreai hullám a könyvkiadásra is hatással volt, főképp a japán és kínai nyelven megjelenő koreai művek esetében.<ref>{{cite web|url=http://portal.unesco.org/culture/en/files/40656/12689887033Abstract_in_English_Hyeonju_KIM.pdf/Abstract_in_English_Hyeonju%2BKIM.pdf|title=Translating the Other in the Korean Wave|publisher=UNESCO|last=Kim|first=Hyeonju|accessdate=2012-1-13}}</ref>
[[Szingapúr]], [[Indonézia]] és a [[Fülöp-szigetek]] is a koreai hullám hatása alá került,<ref>{{cite web|url=http://www.straitstimes.com/BreakingNews/Lifestyle/Story/STIStory_743792.html|title=Korean Wave sweeps through Singapore's Malay community |publisher=The Subday Times|date=2011-12-11|accessdate=2012-1-17}}</ref> de például [[Üzbegisztán]]ban is nagyon elterjedt, 2009-ben és 2010-ben összesen 20 koreai sorozatot vetítettek itt a helyi adók.<ref name="KOTRA"/> Thaiföldi producerek Koreába utazva próbálják ellesni a jó sorozatok készítésének titkait,<ref name="wave-cnn"/> a thai fiatalok előszeretettel követik a koreai divatot, a helyi televízióadók pedig átlagosan napi 100 percnyi koreai doramát vetítenek.<ref name="thaidivat"/> A ''hallyu''nak köszönhetően a Dél-Koreába látogató thai turisták száma megkétszereződött.<ref name="thaidivat"/>
 
Ázsiában a koreai hullámnak nem csak kulturális és gazdasági hatásai vannak, a jelenség politikai befolyással is bír.<ref name="waxing"/> Dél-Korea a [[puha hatalom]] eszközeként tekint a szórakoztatóiparára, amely segít az országnak pozitívan befolyásolni a régióban róla kialakult képet.<ref name="wave-cnn"/> A szingapúri ''Asia Research Instititue'' tanulmánya szerint a ''hallyu'' is felelős a dél-koreai külkapcsolatok javulásáért, például VietnammalVietnámmal, ahol a [[vietnamivietnámi háború]] miatt voltak ellenérzések a koreaiakkal szemben, illetve Tajvannal, akik a pekingi kapcsolatok miatt nehezteltek az országra.<ref name="waxing"/> [[Észak-Korea|Észak-Koreába]] a ''hallyu''-termékek csempészett CD-ken és DVD-ken jutnak át, ami miatt az észak-koreai határőrség fokozottan ellenőrzi a határokat.<ref name="economist">{{cite web|url=http://www.economist.com/node/15385735|title=Hallyu, yeah! -A “Korean wave” washes warmly over Asia|publisher=The Economist|accessdate=2011-1-16|date=2010-1-15}}</ref> [[No Muhjon]] egykori dél-koreai államfő azon a véleményen volt, hogy a ''hallyu'' segítheti Észak- és Dél-Korea egyesítését.<ref name="economist"/>
 
Az észak-koreai ''The DailyNK'' szerint az észak-koreaiak szinte minden generációján elhatalmasodott a dél-koreai termékek okozta láz, a fiatalok közül sokan „úgy érzik, szűk farmert és magassarkú cipőt kell viselniük, akkor is, amikor a napi szükségleti cikkekhez is nehéz hozzájutni.”<ref name="dailynk">{{cite web|url=http://www.dailynk.com/english/read.php?cataId=nk00400&num=7856|title=Young People Surfing the Korean Wave|date=2011-6-21|accessdate=2012-1-16|publisher=The DailyNK}}</ref> Az újság szerint a kormány minden megszorító intézkedése ellenére az észak-koreaiak megtalálják a módját, hogy hozzájussanak a dél-koreai sorozatokhoz és popzenéhez. A dél-koreai divat hatással van Észak-Koreára is, illetve a nyelvre is, egyre több divatos dél-koreai szó kerül át a popzenének és a sorozatoknak köszönhetően. A CD-k és DVD-k mellett egyre népszerűbb a [[pendrive]] is, amelyet a ''The DailyNK'' szerint nehezebben találnak meg házkutatáskor a rendőrök.<ref name="dailynk"/>
{{idézet 2|A koreai hullám nem egyéb, mint [[tőke (közgazdaságtan)|tőke]] által alakított játék a popsztárokkal.|Pek Vondam egyetemi oktató<ref name="nationalism"/>}}
[[Fájl:TVXQ in Paris France cropped.JPG|bélyegkép|250px|A [[TVXQ]] együttes bírósági pert indított a menedzsmentje ellen az igazságtalannak tartott, 13 évre szóló szerződésük miatt. A koreai popipart erős kritika éri az előadókkal való bánásmód miatt.<ref name="bbc-darkside"/> ]]
A koreai hullámot kialakulása óta számos kritika éri. Egyes elemzők szerint a jelenség átmeneti és lassul,<ref name="crash"/><ref>{{cite web|url=http://www.hancinema.net/the-high-tide-of-the-korean-wave-28-ebbing-tide-of-hallyu-slows-film-industry-13178.html|title=Ebbing tide of Hallyu slows film industry|publisher=Korea Herald via Hancinema|accessdate=2012-1-17|date=2008-3-27}}</ref> illetve nem több mint egy „buborék”.<ref name="nationalism"/> A koreai sorozatok népszerűségének egyik okaként felsorolt [[konfucius]]i értékrend és családközpontúság ellenére VietnambanVietnámban például több szülő is a koreai doramák betiltását követelte szexuális tartalom és erőszak bemutatása miatt.<ref name="nationalism"/> Ugyancsak kritika érte azt az állítást, miszerint a koreai sorozatok a koreai társadalom valóságát mutatják be, az ábrázolt idilli családképpel ellentétben ugyanis 2005-ben például a régióban Dél-Koreában volt a legmagasabb a válások száma.<ref name="nationalism"/>
 
Egy koreai dokumentumfilmes szerint a koreai szórakoztatóipar nem a magas kultúra, hanem a tömegkultúra képviselője.<ref name="nationalism"/> Egy másik kritikus megkérdőjelezi a produkciók eredetiségét és „koreaiságát”, szerinte a koreai szórakoztatóipar semmiféle újdonsággal nem szolgál, gyakorlatilag az amerikai és a japán mintákat másolja mind a zene, mind a televíziózás terén.<ref name="nationalism"/> Másik gyakori kritika, hogy a koreai hullám nem más, mint kereskedelmi árucikk, a [[kapitalizmus]] végterméke, amely lehetőséget teremt a koreai cégeknek a külföldi piacok meghódítására. A jelenség jövője miatt aggódó vállalatok a ''hallyu'' állami támogatását szorgalmazták, ami meg is valósult, mivel a koreai kormány az ország globális versenyképességének kulcsát látja a ''hallyu''-termékekben.<ref name="nationalism"/> I Dongjun kritikus szerint a ''hallyu''-termékek nem tudnak maradandót alkotni, és ugyancsak kritizálta a jelenség állami támogatását: „Koreán kívül egyetlen más állam sem tartott vészhelyzeti gyűlést és küldött bürokratákat egy másik országba, hogy elősegítse a szórakoztatóipara betelepítését.”<ref name="nationalism"/> Von Jongdzsin kultúrakutató egyik írásában szarkasztikusan jegyezte meg, hogy a koreai hullám egyetlen aspektusra épül: „Gyűjtsünk össze mindent, amit el lehet adni!” – ahelyett, hogy a jelenséget az ázsiai régió kulturális egyesítésére, a kultúrák közötti kommunikáció elősegítésére használnák fel.<ref name="nationalism"/> A [[BBC]] kritizálta a koreai popipar működését is, kijelentve, hogy a menedzsmentként is működő kiadók exkluzív, hosszútávú „rabszolgaszerződések” keretében dolgoztatják a sokszor tinédzserkorú popsztárokat, akiket gyakran meg sem fizetnek rendesen.<ref name="bbc-darkside"/> Az előadók érdekvédelmi szervezete szerint a helyzet „nem tartható fenn sokáig”.<ref name="bbc-darkside"/>