„George Armstrong Custer” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
Vietnám
208. sor:
Custer megítélése ma rendkívül vitatott. Egyesek a bátor hőst, a hadvezért és a hazafit, mások a vakmerő dicsőséghajhászt és az indiánok mészárosát látják benne. Korabeli megítélése alapjában véve pozitív volt, bár egyes kívülállók és katonatársai egy része sem kedvelte keménysége, szigora és (nem ritkán) felelőtlen, dicsőséghajhász viselkedése miatt. Özvegye mindent megtett, hogy megvédje és fenntartsa jóhírét. Beszámolóiban katonai zseniként, a művészetek pártfogójaként és kezdő államférfiként írt róla. Kijelenthető, hogy Custer a korabeli amerikai álláspontot képviselte az indiánokkal szemben. Ezt alátámasztják a Little Bighorn-i csatáról készített festmények és írások, melyek vérszomjas vademberként ábrázolták az indiánokat. Halála után több mint ötven évig nagyszerű hazafinak és [[mártír]]nak tartották. Az ezt követő időszak óta azonban megítélése vegyes érzelmeket vált ki. Kétségtelen, hogy bátor katona volt és elévülhetetlen érdemeket szerzett az [[amerikai polgárháború]] során, ugyanakkor sokszor rendkívül felelőtlen volt. Kritikusai szerint baklövései okozták a halálát, védelmezői szerint azonban csak a korában szokásos katonai taktikát követte. A feltételezések szerint az indiánok tiszteletből nem csonkították meg a holttestét, de sok indián alig tudta, hogy ki is volt Custer valójában. Valószínűleg rejtély marad, hogy miért hagyták a testét érintetlenül.<ref name="Gerald F. Kreyche: The two faces of George Armstrong Custer című tanulmánya." /><ref name="Custer életrajza a Dreamweaver Class Project, Northlake College honlapján." /><ref name="Mike Graham:Custer And Chief Crazy Horse Going At It Again?" /><ref name="Custer a Dreamweaver Class Project, Northlake College honlapján.Mítoszok és tények.">[http://www.jalapenocafe.com/portfolio/fame_fortune/things.html Custer a Dreamweaver Class Project, Northlake College honlapján.Mítoszok és tények.]</ref><ref name="General George Armstrong hero, villain or buffoon?">[http://ns.headroyce.org/~us_history/podegard/index.html General George Armstrong hero, villain or buffoon?]</ref>
 
300 könyv, 45 film és 1000 festmény készült Custerről. Várost, megyét, autópályát, erdőt és iskolát neveztek el róla. A személyéről kialakult képet sokszor manipulálták. Jó példa erre az [[Errol Flynn]]el a címszerepben készült „Az utolsó emberig” („They Died with Their Boots On”) című film, melyben Custer hősiességét, bátorságát emelik ki. (Igaz, ez a film a katonák morálját volt hivatott emelni a [[második világháború]]ban.) A másik jelentős alkotás a [[Dustin Hoffman]] főszereplésével készült „Kis nagy ember” („Little Big Man”) című film, amiben őrjöngő mániákusnak állították be. Ez utóbbi készítésén nyomot hagyott a [[vietnamivietnámi háború]] népszerűtlensége és a háborúellenesség.<ref name="Gerald F. Kreyche: The two faces of George Armstrong Custer című tanulmánya." />
 
Custer mai megítélésében jelentős szerepet játszik az [[indiánok]] szerepének reálisabb értékelése is, miszerint ők az örökségükért és szabadságukért küzdöttek. Erre jó példa a „Custer csatatér” átkeresztelése „Little Bighorn-i csatatérre”, valamint az, hogy az emlékmű vezetőségét is lecserélték indián származású személyekre. Az indiánok ellen elkövetett vérengzése miatt a [[washitai mészárlás|Washita folyónál]], valamint az irántuk érzett gyűlölete miatt a későbbiekben Custer egyre inkább a viták kereszttüzébe került.<ref name="Custer a Dreamweaver Class Project, Northlake College honlapján.Mítoszok és tények." />