„Hajdúdorog” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kékít |
a szabadságharcot katonai erővel verték el |
||
213. sor:
A hétköznapok nyugodt rendjét a 18. században csak néhány fontosabb esemény zavarta meg Dorogon. Az 1750-es évek elején ilyen eseménnyé vált a ''Dugó Kovács János'' vezette [[zsellér]]-felkelés, amely a városvezetés túlzott adói ellen irányult. Az alhadnagy hamar leverte a nincstelenek lázadását. [[1756]]-ban [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] 40 katona kiállítására kötelezte a várost a korponai oklevél értelmében. A katonák elmentek, és a dorogiak figyelme az új, energikus parókusra, [[Bacsinszky András]]ra terelődött, aki [[1752]]-ben új görögkatolikus templom építésébe fogott, amelyet [[1772]]-ben fejeztek be.<ref>{{cite book|last=Sz. Kürti|first= Katalin|title= Hajdúdorog, Görögkatolikus Székesegyház; a Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára c. sorozat 329. száma|year= 1989|publisher= TKM Egyesület|location= Veszprém|isbn= 963-555-604-7|pages= 4-5}}</ref> Az új templomban [[1821]]-ig még két parókia működött, ekkor a közgyűlés úgy döntött, hogy a román nyelvű parókiát megszüntetik, mert nincsen rá igény.<ref>{{cite book|editor= Dudás László|title= [http://www.atanaz.hu/intezm/leveltar/foesp_5.htm A Hajdúdorogi Főesperesi Levéltár iratainak lajstroma és mutatója 1562-1819]|publisher= Görögkatolikus Püspöki Levéltár|year= 1999|location= Nyíregyháza|isbn= 963 035133 1|pages= D 509; D 573}}</ref><br />
A [[reformkor]]ban egyre több [[zsidók|zsidó]] kereskedő telepedett le Dorogon, és [[1848]] körül felépítették imaházukat is a Jaczkovics és a Dohány utcák sarkán. A dorogi zsidó élet igazán akkor élénkült meg, amikor [[1869]]-ben [[Frankel Sámuel|Frankl Sámuel]] lett a város [[rabbi]]ja.<ref>{{cite book|last= Szabó|first= Miklós|title= Hajdúdorog templomai – Helytörténet tanítása az általános iskolában; Hajdúdorogi Füzetek 9.|publisher= Mészáros Károly Városi Könyvtár|year= 2008|location= Hajdúdorog|pages= 4-8}}</ref> Az új vallás megerősödése nem foglalkoztatta annyira a város vezetőségét, mint a reformkori szellem, és a hamarosan fellángoló [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]], amihez Dorog városa öt századost és több száz katonát adott.<ref>[http://www.hajdudorog.hu/avaros/telepulestortenet Hajdúdorog város honlapja, településtörténet]</ref> A [[világosi fegyverletétel]] után [[1849]]-ben a kivonuló cári seregek egy nagyobb hadtestje állomásozott Dorog vidékén. Az ószláv nyelvű egyház miatt a sereg vezető tisztjeit több száz katonával együtt a városban szállásolták el. Az 1849-ben kitörő kolerajárvány főleg az orosz seregben pusztított, több magas rangú orosz tiszt és nemes életét is kioltva. A tömegsírba temetett katonák nyugvóhelyét, az úgynevezett ''muszka halmot'' ma emléktábla jelöli.<ref>{{cite journal |last= Petrus|first= Jenő|year= 1912|month= október|title= [http://hu.wikisource.org/wiki/A_hajd%C3%BAdorogi_muszka_halom_elbesz%C3%A9l%C3%A9se A dorogi muszka domb halottja – Gorzó Teréz elbeszélése nyomán]|journal= Hajdúdorogi Újság}}</ref> A
A [[Osztrák–Magyar Monarchia|Monarchia]] időszaka Hajdúdorogon is a fejlődés és az ipari fellendülés időszaka volt. [[1884]]-ben átadták a forgalomnak a Debrecen és Hajdúnánás közötti vasutat, ami keresztezte Hajdúdorogot is. A vasút szinte azonnal ipari fejlődést hozott, hiszen [[1885]]-ben nyílt meg a város első gyárüzeme, a ''Dohánybeváltó Hivatal'' a vasútállomás közvetlen közelében. Az első magángyár [[1907]]-ben nyílt meg ''Auspitz Jeremiás Ecetgyára'' néven, és [[1911]]-ben a ''Hajdúdorogi Gőztéglagyár Rt.'', a település első [[részvénytársaság]]a is elkezdte működését. A gőztéglagyár adta nevét a mai Téglagyár utcának.<ref>A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése 1879-80 évről; az ipar és gyárjegyzék részből.</ref><ref>Hajdú-Bihar megyei Levéltár, Hajdúdorogi polgármesteri iratok, 574/1877 és 670/1877 számú irat</ref> 1911-ben épült meg Hajdúdorog első kövesútja is, amely a Debrecent Hajdúnánással összekötő út része volt. A [[makadámút]] a mai Böszörményi és Nánási utakat borította. [[1900]]-ban a város visszavette az addig főleg a zsidóknak bérbe adott kádas fürdőt, és megnyitotta a ''Szent István Gyógyfürdőt'', amelynek emlékét ma már csak a Fürdő utca neve őrzi. A századfordulón nyílt meg a mai mozi helyén a Novella Szálló, amely a város legjelentősebb étterme és szállója volt, és róla kapta a Fogadó utca a nevét.<ref name="ReferenceA">{{ cite book|last= Szűcs|first= Ernő|editor= Komoróczy György|title= Hajdúdorog története|year= 1970|publisher= Hajdúdorog Községi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága|location= Hajdúdorog|id= Kiadói Főig. Eng. sz. 2188/1970|pages= 182|chapter= Az ipar, kereskedelem, hitelhálózat és közlekedés a kapitalizmus idején}}</ref> [[1901]]-ben épült fel a város harmadik temploma, a [[református egyház|református]] templom. A Monarchiában a városi rang azonban aránytalanul nagy költséget rótt a településre, emiatt Hajdúdorog [[1887]]-ben önként lemondott városi rangjáról, és [[község]] lett, amelynek élén ettől kezdve a főbíró állt.<ref>{{cite book |last= Komoróczy|first= György|title= Hajdúdorog története|year= 1970|publisher= Hajdúdorog Községi Tanácsának Végrehajtó Bizottsága|location= Hajdúdorog|id= Kiadói Főig. Eng. sz. 2188/1970|pages= 295-296|chapter= A közigazgatás szervezete és társadalmi funkciója 1950 előtt}}</ref>
| |||