„Turáni-alföld” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
52. sor:
A '''Turáni-alföld''' vagy '''Turán-síkság''' (''[[Kazak nyelv|kazak]]: Тұран ойпаты'') 100-200 méter magas süllyedékterület [[Közép-Ázsia|Közép-Ázsiá]]ban, a [[Kaszpi-tenger]], a déli-[[Urál (hegység)|Urál]], a [[Kazah-hátság]], a [[Tien-san]] és az Iráni-medence északi peremének hegységei között. Nagy része feltöltött síkság.{{refhely|Új Magyar Lexikon, 1962}} [[Kazahsztán]], [[Üzbegisztán]] és [[Türkmenisztán]] politikai területén húzódik.
=== Földrajz ===
Felszíne enyhén hullámzó síkság, amelyet [[fennsík]]ok, [[mélyföld]]ek, hirtelen kiemelkedő [[tanúhegy]]ek tesznek változatosabbá. A felszínt főleg laza homok alkotja, amely részben a [[harmadidőszak]]i tengerek maradványaként maradt vissza, de az évezredek folyamán az [[Amu-darja]] és a [[Szir-darja]] gyakran változtatta medrét és szélesen elteregette üledékeit.{{refhely|Panoráma: Szovjetunió, 1974}}
Az alföld a nagy sivatagok területe. A Kaszpi-tenger és az Amu-Darja között a [[Kara-kum]] (''Fekete homok''), az Amu-Darja és a Szir-Darja között a [[Kizil-kum]] (''Vörös homok'') kietlen világa terül el. Homoksivatagi foltokat találunk máshol is. A futóhomokot jórészt megkötötte a sivár sivatagi növényzet, de nagy területeket foglalnak el a félhold alakú [[Barkán|barkán]]ok, a hosszú dűnesorok is. Az agyagos területeken kicsapódik a [[sziksó]].{{refhely|Panoráma: Szovjetunió, 1974}}
Az élővilág szegényes. Többnyire só- és szárazságtűrő növények élnek a területen, ilyenek: a [[homoki sás]], a [[homoki akác]], a fejlett gyökerű [[tevetövis]] és a [[szakszaul]]. Helyenként a 3-3,5 m magas szakszaul kisebb erdőket alkot és tűzifát biztosít az oázislakó embereknek.{{refhely|Európa és a Szovjetunió, 1980, Tankönyvkiadó}}▼
Lefolyástalan terület. Két nagy folyója ([[Amu-darja]] és [[Szir-darja]]) korábban az [[Aral-tó]]ba ömlött, napjainkra azonban egyik folyó sem éri el a több részre szakadt, folyamatosan pusztuló Aral-tavat. A hatalmas alföld peremein a folyók nagy része a homokban vész el.
==== Élővilág ====
▲Az élővilág szegényes. Többnyire só- és szárazságtűrő növények élnek a területen, ilyenek: a [[homoki sás]], a [[homoki akác]], a fejlett gyökerű [[tevetövis]] és a [[szakszaul]]. Helyenként a 3-3,5 m magas szakszaul kisebb erdőket alkot és tűzifát biztosít az oázislakó embereknek.{{refhely|Európa és a Szovjetunió, 1980, Tankönyvkiadó}}
==== Éghajlat ====
Éghajlata [[mérsékelt öv]]i sivatagi.{{refhely|Új Magyar Lexikon, 1962}} A tél hideg, zord; a nyár forró és száraz. Gyakran fújnak erős szelek. Az évi átlagos csapadékmennyiség 150-300 mm, de sok helyen nem éri el a 200 mm-t, illetve egyes helyeken a 100 mm-t sem.
==== Elsivatagosodás ====
A sivatag terjeszkedéséhez az ember tevékenysége is hozzájárul. A hatalmas síkságot ugyanis az [[1960-as évek]]ben feltörték és azon gazdálkodásba kezdtek. Északon búzát, napraforgót, kölest termesztenek (''termesztettek''), délen a gyapot, és öntözéssel a rizs és a gyümölcsök is jó termést adnak. De nem sokáig! A szél kikezdte a műveléssel megbontott talajt, és a vékony termőrétegtől megfosztott táj elsivatagosodott.{{refhely|Makádi Mariann: A Föld, amelyen élünk, 1998}} A sovány füvű legelőkön legeltető állattenyésztés folyik.
==== Bányászat ====
A geológiai kutatások barnaszenet, kőolajat, földgázt találtak. A Mangislak-félszigeten mangánt bányásznak, a Kizil-kumban azbeszt- és grafitelőfordulások vannak, a Kara-kumban ként termelnek ki.{{refhely|Panoráma: Szovjetunió, 1974}}
=== A lakosság ===
A Turáni-alföldön elsősorban a [[Török nyelvek|törökökkel rokon]] nyelvű népek élnek, akik nagy része [[muszlim]] vallású. Így érthető, hogy az egykori Szovjetunióból való kiválásuk után gazdasági kapcsolataikat Oroszországon kívül nagyrészt [[Törökország]]gal és az [[Arab országok|arab világ]]gal ápolják.
| |||