„Kézi kovácsolás” változatai közötti eltérés

A '''kézi kovácsolás'''kor a munkadarabot a kovácsok ''kovácsüllőn'' vagy ''kovácssatu''ban, általában kézi ''kalapáccsal'' vagy egyéb segédeszközök igénybevételével alakítják. Az alakítás célja egyrészt kialakítani a munkadarab megkívánt alakját, másrészt javítani a kiinduló anyag mechanikai tulajdonságait. A kovácsolás a legrégebbi [[Képlékeny alakítás|képlékeny alakító]] művelet, már a [[bronzkor]]ból is maradtak fenn erre utaló leletek. Évszázadokon át így állították elő a kéziszerszámokat, a háztartási és a gazdasági eszközöket a szegtől kezdve a kapáig, a fegyvereket és a páncélokat, dísztárgyakat. Az eljárás a gépi kovácsolás terjedése ellenére máig fennmaradt, például a patkolókovácsok (lókovácsok) és a művészi termékeket előállító díszműkovácsok esetében. A kovács szakmából fejlődött ki a középkorban a [[Lakatos (foglalkozás)|lakatos]], majd az újkorban a [[bádogos]] szakma, mely utóbbi átmentette az eredetileg használt kettős üllőhasználatból a szarvasüllő (tőkeüllő) alkalmazását.