„Bártfay László” változatai közötti eltérés

==Életpályája==

Iskoláit [[1815]]-ben [[Kassa|Kassán]] végezte, majd [[1817]]-ben Pestre ment királyi táblai jegyzőnek és szabad idejét [[Schwartner Márton]] [[heraldika]]i leckéinek hallgatására fordította, amelyeket rendbeszedve és bővítve, [[magyar nyelv]]en szándékozott kiadni. [[1819]]-ben a gróf Károlyi-ház titkára lett. Ebben az évben ismerkedett meg [[Kisfaludy Károly|Kisfaludy Károllyal]]. [[1822]]-ben [[Kazinczy Ferenc]]cel kezdett levelezni, kit [[Széphalom (település)|Széphalmon]] meg is látogatott. [[1823]]-ban ügyvédnek esküdött fel. A következő években összebarátkozott [[Kölcsey Ferenc]]cel, [[Bajza József (költő)|Bajza Józseffel]], [[Toldy Ferenc]]cel, [[Helmeczy Mihály|Helmeczy Mihállyal]], [[Virág Benedek]]kel, [[Vörösmarty Mihály|Vörösmarty Mihállyal]] és [[Zádor György|Zádor Györggyel]], a háza egyre inkább a szépirodalom művelőinek a gyülekezőhelyévé vált. [[1831]]. [[február 17.|február 17-én]] a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjának választotta; [[1832]]. [[november 15.|november 15-én]] az igazgatóság pénztári ellenőrré nevezte ki. [[1832]]-ben Csongrád megye megbízásából az országos bizottság munkálatára „in re literaria et educationali" címen terjedelmes véleményt nyújtott be. A [[Kisfaludy Társaság]]nak [[1836]]. [[november 12.|november 12-én]] egyik alapító tagja volt; [[1842]]. [[január 23.|január 23-án]] pedig ellenőrré választották.

 

==Művei==

*{{Szinnyei|1||toc/b.htm}}

*Kalmár Ödön: ''Bártfay László''; Korda Ny., Bp., 1942

 

{{Nemzetközi katalógusok}}