„Szecessziós építészet Magyarországon” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Források: Személynév egyértelműsítése |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
16. sor:
*[[Lechner Ödön]] (1845–1914) – A magyar szecesszió stílusteremtő, nagy hatású mestere. Historizáló tanultságú építészként a francia kora [[reneszánsz]], a magyar népi díszítőművészet és a közel-keleti és indiai architektúra elemeinek ötvözésével hozott létre sajátos formanyelvet. Az előregyártás és a kerámia építészeti alkalmazásának úttörője. Legfontosabb alkotásai [[Budapest]]en az Iparművészeti Múzeum, a [[Magyar Földtani és Geofizikai Intézet|Magyar Földtani Intézet]] és a Hold utcai [[Postatakarékpénztár]]. Bár komolyabb állami elismerést és katedrát nem kapott életében, óriási hatást gyakorolt a korszak építészetére, elsősorban a fiatal pályakezdőkre. Tanítványai, követői közé sorolható Lajta Béla, [[Komor Marcell]], [[Málnai Béla]], [[Kőrössy Albert Kálmán]], [[Raichle J. Ferenc]], [[Magyar Ede]] és még sokan mások.
*[[Spiegel Frigyes]] (1866–1933) – Az 1890-es évek közepén fiatal, a nyugati fejleményeket nyomon követő építészként az ő épületein jelentkezett először a francia szecesszió hatása, Lechner korai munkáival párhuzamosan. Jelentős munkája az Izabella utcai Lindenbaum-ház. Maison Moderne néven iparművészeti boltot is működtetett.
*[[Vidor Emil]] (1867–1952) – Sokoldalú, számos stílusirányzatban alkotó szecessziós építész. Budapesten, [[München]]ben és [[Berlin]]ben tanult, majd [[Ybl Miklós]] irodájában dolgozott. Számos lakóházat és bérházat tervezett Budapesten; a Városligeti fasorban felépített Egger-ház a korabeli francia architektúra, míg a Honvéd utcában álló [http://www.magyarszecessziohaza.hu Bedő-ház] a belga szecesszió és [[Victor Horta]] hatását mutatja. Más munkái, így a budapesti [[Újlipótváros]]ban emelt Palatinus-házak formálásán a német Jugendstil hagyott nyomot.
*[[Komor Marcell]] (1868–1944) – Lechner Ödön irányzatának híve, Jakab Dezsővel közös irodája a századforduló legtermékenyebb műhelyei közé tartozik. Munkáik közé tartozik a [[marosvásárhely]]i [[Közigazgatási Palota (Marosvásárhely)|Közigazgatási Palota]], a [[szabadka]]i zsinagóga és a városháza, valamint a budapesti Palace Szálloda. Komor az általa alapított ''[[Vállalkozók Lapja]]'' főszerkesztőjeként évtizedeken át jelentős befolyást gyakorolt a magyar építészeti közéletre is; a harmincas években innen nőtte ki magát a modern architektúra első számú magyar fóruma, a [[Tér és Forma]].<ref>{{CitLib |url= |tit=Komor Marcell és Jakab Dezső |aut=Várallyay Réka |aut2= |ann=2010 |loc=Budapest |red=Holnap |isbn=9789633469019}}</ref>
*[[Raichle J. Ferenc]] (másképp ''Raichl'', 1869–1960) – [[Szabadka]] és [[Szeged]] századfordulójának kiemelkedő építésze. Budapesten diplomázott, a szecesszió építészetével a hozzá hasonlóan [[apatin]]i születésű [[Pártos Gyula]] ismertette meg. Szabadkán legfontosabb épülete az 1903-ban elkészült saját lakóháza, amelynek népművészeti ihletésű kerámiadíszén Lechner hatását lehet felfedezni. Szegeden fontos alkotásai a [[Gróf-palota (Szeged)|Gróf-palota]], a [[Móricz-ház (Szeged)|Móricz-ház]] és a [[Vastag-ház (Szeged)|Vastag-ház]].
| |||