„Kária” változatai közötti eltérés

A [[Károk (ókori nép)|károk]] és rokonaik, a [[lelegek]] a partokon és szigeteken lakó hajósnép voltak. Fővárosuk [[Mylasza]] volt. A tartomány belsejében eredetileg északon frígek, délen pizidek laktak; később még lüdök is keveredtek közéjük. A 10. századdal kezdődik a hellén telepedés, előbb a jónok, majd a dórok kerültek többségbe, akik egy hexapolist hoznak létre (Knidos és Halikarnasszus a szárazföldön: Jalisos, Lindosz és Kameirosz Rodoszon, Kos a hasonnevü szigeten).

 

 

Régi királyaik a perzsák satrapáiként uralkodtak; régi fejedelmi székhelyük [[Mylasza]] volt; ennek közelében Labranda Zeusz Stratius híres templomával. A kalózkodó és zsoldosszolgálatot teljesítő lakók i. e. 1500 körül ellepték a szomszédos szigeteket, de eljutottaktak Chius és Kréta szigetéig is, azonban 1200 tól a Föniciaiaktól függtek, akik számos kereskedelmi gyarmatot alapítottak közöttük, majd 1000-ben a görögökkel is mindjobban keveredtek, hatalmukba kerítve a nyugati partok legjobb kikötőit. Északon leginkább az iónok vetették meg lábaikat; gyarmataik voltak [[Milétosz]], Myus, Priene, Iassus. A dórok délen foglaltak helyeket, a partvidék egy része a római időkben a Doris nevet viselte. Hat szövetséges városuk: Halicarnassus, Khidus, Ialysus, Camirus, Lindus, Cos. Karia egyéb városai voltak még: Magnesia, Tralles, Alabanda, Nysa, Antiochia a termékeny Meander völgyben, Idrias (később Stratonicea) Mylasától nyugatra, közelében Lagina a Hecate templom romjaival. Kária a lüdiai majd a perzsa és végül a syriai birodalomhoz tartozott, i. e. 129-től pedig a római Azsia provinciához csatoltatott.