„1848–49-es honvédsereg” változatai közötti eltérés

== Hadszervezet ==

Az 1848–49-es szabadságharc egyik legnagyobb teljesítménye volt a magyar fél részéről a hadszervezés. A sebtében felállított, eltérő jogi állású, harcértékű és feladatkörű csapatokat folyamatos harc közben sikerült ütőképes, egységes sereggé kovácsolni. Ezt csak tovább nehezítette a sok front, ami miatt a hadsereg állandóan széttagolt volt. Mivel valójában magyar nyelvű katonai oktatás nem létezett ekkoriban – noha ez a követelés napirenden volt a reformországgyűléseken –, ezért az elnevezések körül is tucatnyi probléma tornyosult. A hadosztály, hadtest és hadsereg elnevezéseket a legkülönbözőbb méretű erőkre használták. 1848 őszének második felében felmerült az igénye egyfajta egységesítésnek, amit a télen szándékoztak végrehajtani. A decemberben meginduló téli hadjárat azonban ezt lehetetlenné tette, és csak a Tisza–Maros vonalra való visszahúzódás után, 1849 februárjában, a főhadszíntéren beálló ideiglenes hadműveleti szünet során kerülhetett rá sor. Ezt követően azonban nem szilárdultak meg a hadsereg strukturális viszonyai, már csak az állandó toborzások, és a jóformán hónapról hónapra változó hadi helyzet miatt sem. A hadtestek egy részét átszámozták és átszervezték. Később két új hadtestet is felállítottak: egy tartalék (X.) és egy felső-magyarországi (IX.) hadtestet. Ezen kívül számos alakulat sosem volt része a hadtestszervezeteknek; léteztek önálló hadosztályok, szabadcsapatok, stb., a várőrségek közül a komáromi önálló hadtest volt, a többi pedig hol egy hadtestparancsnok parancsnoksága alá tartozott, hol nem. Különleges a VII. hadtestről 1849 májusában adminisztratívan is elválasztott Kmety-hadosztály, amelyet július–augusztus során hadtestté szaporítottak, de külön számozást már nem kapott.

 

=== Hadszervezet az egységesítésig ===