Wikipédia

„Gottlob Frege” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
a Bottal végzett egyértelműsítés: Dékán –> Dékán (felsőoktatás)
a félkövér ki
27. sor:
 
Friedrich Ludwig Gottlob Frege, általában emlegetett nevén
'''Gottlob Frege''' [[1848]]-ban született német nyelvterületen, [[Wismar]] városában, [[Mecklenburg-Schwerin]] nagyhercegségben (ma: [[Mecklenburg–Elő-Pomeránia]] tartomány [[Németország]]ban), lutheránus-evangélikus családban. Édesapja, '''Karl Alexander Frege''' a helyi felső magán-leányiskola igazgatója és tanára volt<!--és alapítója-->, [[1866]]-ban bekövetkezett korai haláláig.<ref>A Frege gyermekkoráról, egyetemi éveiről, Abbéhoz való viszonyáról és öregkoráról szóló információk forrása elsősorban Werner Stelzner [[német nyelv]]ű írása volt, mely a ''Gottlob Frege. Jena und die Geburt der modernen Logik'' (illetve hasonló) címeken, e cikk említett szakaszainak írásakor megtalálható volt az alábbi, ma már megszűnt [[weblap]]on: http://home.t-online.de/home/wstelzner/ . A cikk vélhetően könyv alakjában is megjelent; de egy, a ''Modern Logic'' c. folyóiratban közzétett (és [[2006]]. május 18-án [http://www-fakkw.uni-paderborn.de/institute/philosophie/Personal/Peckhaus/Texte_zum_Download/stelznerfrege.pdf e webcímről] is letölthető) ismertető szerint [[1996]]-ban még lektorálás alatt, kiadatlanul állt. <br /> E könyv adatai: [[Werner Stelzner]]: ''Gottlob Frege. Jena und die Geburt der modernen Logik,'' ed. Verein zur Regionalförderung von Forschung, Innovation und Technologie für die Strukturentwicklung e. V., no place [Jena]: ReFIT [[1996]], {{ISBN|3-932087-02-X}} .</ref> Ezután az iskolát Gottlob Frege édesanyja, '''Auguste Wilhelmine Sophie Frege''' (szül. ''A. W. S. Bialloblotzky)'' vezette tovább. Édesanyja családja minden bizonnyal [[Lengyelország]] területéről származott.
 
Már gyermekkorában találkozhatott olyan gondolatokkal, eszmékkel, melyek későbbi tudományos pályafutása során vezérelték. Édesapja például tankönyvet írt a [[német nyelv]] oktatásához 9-13 éves gyermekek számára, amelynek legelső része épp a [[nyelv]]ek szerkezetével és [[logika|logikájával]] foglalkozik.
 
Frege helyben, [[Wismar]]ban végezte el a gimnáziumot, [[1869]] húsvétján érettségizett. Ebben az időszakban későbbi pályafutása szempontjából tanára, '''[[Leo Sachse]]''' (tanár és [[költő]], [[Jéna]] városában pedig egy utca névadója) töltötte be a legfontosabb szerepet, bátorítva, hogy tanulmányait a [[Jénai Egyetem]]en folytassa.
 
=== Egyetemi tanulóévek: Jéna, Göttingen (1869–1874) ===
38. sor:
Frege [[1869]] tavaszán már az [[Észak-Német Államszövetség]] állampolgáraként iratkozhatott be a [[jéna]]i egyetemre.<ref>Az érettségi tanulmányok és vizsga időszaka alatt mélyreható [[politika]]i változások következtek be [[Közép-Európa|Közép-Európában]]. [[1862]]-ben [[Otto von Bismarck]] lett [[Porosz Királyság|Poroszország]] vezetője, aki porosz vezetés alatt szerette volna egyesíteni a német államokat. Útjában állt ebben a törekvésében a német államok feletti vezető szerepre törekvő másik, rivális állam, [[Ausztria]]. [[1866]]-ban a [[konfliktus]] fegyveres [[harc]]ba torkollott, kitört a „[[Héthetes háború]]”, melyben Frege szülőhazája, [[Mecklenburg]] Poroszország oldalán harcolt, és amely háborút [[Ausztria]] (annak rendje és módja szerint) elvesztette. [[1867]]-ben így a [[Porosz Királyság|porosz]] tervek szerint megalakulhatott az [[Észak-Német Államszövetség]], melynek Frege szülőhazája, [[Mecklenburg]] is tagja lett. Ez az államszövetség megnyerte az [[1870]]–[[1871|71]]-es [[porosz–francia háború]]t, és [[1871]]-ben létrejött a [[Német Birodalom]], élén [[I. Vilmos német császár|I. Poroszországi Vilmos]] császárral.</ref> Itteni tanulmányainak 4 szemesztere alatt mintegy 20 előadást hallgatott végig, mindenekelőtt [[matematika|matematikát]] és [[fizika|fizikát]]. Tanulmányi előmenetele kitűnő volt.
 
Legfontosabb tanára '''[[Ernst Abbe]]''' ([[fizikus]] és [[matematikus]], [[feltaláló]]). Abbe ''A gravitáció elmélete, Galvanizmus(?) és [[elektrodinamika]], A [[komplex függvény|komplex változók függvényeinek]] elmélete, [[Fizika]]i gyakorlatok, Válogatott fejezetek a [[mechanika|mechanikából]],'' és ''A [[szilárd test]]ek mechanikája'' témaköreiben tartott Fregének előadásokat. Abbe mind tanárként, mind a tanítást abbahagyva, a [[Zeiss Optikai Művek]] igazgatójaként tevékenykedő barátként, nagy hatással volt Fregére, Frege [[abszolutórium|abszolválása]] után szorosabb munkakapcsolatba kerültek.
 
További egyetemi tanárai '''[[Karl Snell]]''' (tanított tárgyai: ''Az [[infinitezimálszámítás]] felhasználása a [[geometria|geometriában]],
A tér [[analitikai geometriája]], [[Analitikai mechanika]], [[Optika]], A mechanika fizikai alapjai),'' azonkívül '''[[Hermann Schäffer]]''' ''(Analitikai geometria, [[Kísérleti fizika]], [[Algebrai analízis]], A [[távíró]]ról és más [[elektromos gép]]ekről),'' valamint egy tekintélyes [[filozófus]], '''[[Kuno Fischer]]''' ''(A [[kant]]i vagy a [[kritikai filozófia]] története).''
 
[[1871]]-ben [[Göttingen]]ben, a német nyelvterület matematika szempontjából vezető egyetemén folytatta tanulmányait. Itt '''[[Alfred Clebsch]]''' ''([[Analitikus geometria]]),'' '''[[Ernst Schering]]''' ''([[függvény (matematika)|Függvényelmélet]]),'' '''[[Wilhelm Weber]]''' ''(Fizikai tanulmányok, Kísérleti fizika),'' '''[[Eduard Riecke]]''' ''(Az [[elektromosság]] elmélete)'' és (Werner Stelzner szavaival) „az eredeti [[filozófus]]”, '''[[Rudolf Hermann Lotze]]''' ''([[Vallásfilozófia]])'' előadásait hallgatta. Ugyan Frege és [[Rudolf Hermann Lotze|Lotze]] álláspontja sok tekintetben megegyeznek, Frege gondolatai közt több olyan található, ami Lotze hatására utalhat (például mindketten erős ellenérzéseket tápláltak a kor egyik befolyásos [[filozófia]]i irányzatával, a [[pszichologizmus]]sal szemben), sok [[filozófiatörténet]]i vita tárgya volt, hogy ezekkel a gondolatokkal már göttingeni tanulmányi ideje alatt és közvetlenül Lotzén keresztül szembesült volna; ez egyáltalán nem biztos.
 
[[1873]]-ban doktorált Ernst Scheringnél, [[disszertáció]]jának címe ''„Über eine geometrische Darstellung der imagiäre Gebilde in der Ebene” („A képzetes alakzatok síkbeli, geometriai ábrázolásáról”),'' melyben a geometria néhány olyan alapproblémáját kívánta megoldani, mint például a [[projektív geometria]] [[végtelen távoli pont|végtelen távoli]] (képzetes) pontjainak matematikai értelmezése (ld. még: [[Frege geometriafilozófiája]]).
50. sor:
:''A formális logika matematizálása''
 
[[1874]]-ben visszatért [[Jéna|Jénába]], és '''[[Ernst Haeckel]]''' [[Dékán (felsőoktatás)|dékánsága]] alatt sikerült [[habilitáció|habilitálnia]], azaz [[magántanár]]i (Privatdozent) képesítést szereznie az egyetem [[filozófia]]i karán, ''„Rechnungsmethoden, die sich auf einer Erweiterung des Größenbegriffes gründen”'' azaz ''„Számítási eljárások, melyek a Nagyság fogalmának általánosításán alapulnak”'' c. habilitációs dolgozatával ''(habilitationsschrift),'' mely alapvetően a [[komplex függvény]]ek elméletére épült. Ebben sok szakmai segítséget nyújtott [[Ernst Abbe]] is. Frege [[1879]]-től kezdve rendes egyetemi tanár volt Jéna egyetemén, ahol élete java részében meg is maradt.
 
Frege korai munkái leginkább geometriai, illetve a [[komplex analízis]] felé való irányultságot mutatnak. Keveset tudunk arról, hogyan is fordult érdeklődése a logika és a matematika alapjai felé (egyáltalán fordulat volt-e ez, vagy már régebb óta foglalkozott ezzel). A matematika és a számok megalapozásával kapcsolatos problémákkal az analízissel foglalkozva is találkozhatott, és tesz is ezzel kapcsolatos utalásokat erre (például ''[[Az aritmetika alapjai]]'' 1. paragrafusában). Motivációit azonban nem ismerjük részletesen.
57. sor:
Tény, hogy Frege érdeklődése viszonylag korán a matematika filozófiai alapjai felé fordult, és a természetes számok matematikai megalapozhatóságával kapcsolatos kutatásokba kezdett. Ennek során némi megdöbbenéssel kellett tudomásul vennie, hogy a kor matematikája szándékában alig-alig, eszközeiben egyáltalán nem áll a fenti célnak megfelelő szinten. Ezért először is ezt a problémát kellett orvosolnia, s ezt véghez is vitte – annak dacára, hogy kezdetben saját bevallása szerint is némileg idegenkedett azoktól a módszerektől és eredményektől, melyeket alkalmazni és elfogadni volt kénytelen. E munka eredményezi egy újfajta logikai elmélet megszületését, amit Frege később ''[[Fogalomírás]]'' címen adott ki.
 
Kutatásai során arra a meggyőződésre, filozófiai álláspontra jutott, hogy az aritmetika a logika tudományának része. Az embernek a természetes számok megismerésének alapjául szolgáló képessége nem elsősorban a tapasztalás, nem is a geometriai térszemlélet, hanem az az általános nyelv- és gondolkodásanalizáló képesség, amit logikának szokás nevezni. A matematika és/vagy az aritmetika ilyesfajta filozófiai felfogását '''[[logicizmus]]'''nak, logicistának szokás nevezni.
 
[[1879]]-ben (édesanyja halála után egy évvel) jelentette meg Abbe tanácsára <sup>[[#Abbe és Frege|(ld. az „Abbe és Frege” c. részt)]]</sup> élete három fő műve közül az elsőt, a ''[[Fogalomírás]]''t.<ref>teljes címén: ''„Begriffsschrift, eine der aritmetischen Nachgebildete Formelsprache des reinen Denkens”'' – Azaz ''„Fogalomírás, a tiszta gondolkodás egy, az aritmetika mintája szerinti formulanyelve”;'' ld. még [[#Fogalomírás (1879)|itt]].</ref> A Fogalomírás kinyomtatása után Frege a [[matematika]] területének rendkívüli (extraordinarius) meghívott professzora lett 1879-től.
64. sor:
:''Logicizmus, aritmetika, nyelvfilozófia''
 
[[1884]]: Öt évvel a ''Fogalomírás'' megjelenése, és néhány, fogalomírását tovább boncolgató, illetve védő cikke után, megjelent második fő műve, „'''[[Az aritmetika alapjai]]'''” ''(Die Grundlagen der Arithmetik)'' c. könyv. Frege valószínűleg levonta előző műve hűvös fogadtatásának tanulságait, és megfogadta [[Carl Stumpf]] azon tanácsát, hogy a kérdéses témába vágó gondolatait és indokait fejtse ki részletesen is a nagyközönség számára érthetőbb, köznyelven írott formában, mivelhogy „ez mindkét munka fogadtatására nézve kedvezőbb lenne”. E törekvését, ha kortársai nagyobb elismerését nem is nyerte meg, mindenesetre siker koronázta: az ''Aritmetika alapjai'' [[Poroszok|poroszos]] precízséggel felépített, részletes és alapos, ugyanakkor tömör és világos nyelvezettel megfogalmazott mű. E munkájában Frege alapvetően három tudományos feladatba vágott bele:
# A természetes számok megalapozásával kapcsolatosan kimutatta a matematikában, filozófiában és egyéb tudományokban addig és akkoriban elterjedt számfelfogások (definíciók vagy definíciókísérletek) filozófiai és matematikai tarthatatlanságát, irrelevanciáját;
# Vázolta a természetes számok egy lehetséges, matematikai logikára alapuló megalapozását és ezzel valószínűsítette egy ilyen felépítés lehetőségét. Vázlatosan kitért a bővebb számkörök (valós, komplex) megalapozásának problematikájára is;
71. sor:
[[1887]]-ben feleségül vette Margarete Lieseberget ([[1856]]–[[1904]]). Két gyermekük született, akik sajnos nagyon fiatalon meghaltak. Mivel házasságuk végül is gyermektelen maradt, örökbe fogadták Paul Otto Alfred Fregét (eredeti nevén P. O. A. Fuchs). Sajnos Frege magánéletéről és egyáltalán személyiségéről, visszahúzódó, csöndes és töprengő természete miatt is, keveset tudunk.
 
[[1893]]-ban megjelentette egyik legfőbb művét, az '''Aritmetika alaptörvényei'''t ('''(Die Grundgesetze der Arithmetik)''', I. kötet), amely mérföldkő lett Frege tudományos munkásságában. E könyvében végre sikerült a természetes számok teljesen [[formalizált]] és [[logicista]] szellemű, bár mint utóbb [[Bertrand Russell|Russell]] kiderítette, sajnos ellentmondást tartalmazó ([[inkonzisztencia|inkonzisztens]]) megalapozását adnia.
 
Ebben az időszakban publikálta [[Frege nyelvfilozófiája|nyelvfilozófiai]] tárgyú cikkei többségét is.
144. sor:
|1904
|-bgcolor=DFDFDF
|colspan=3|'''Logikai vizsgálódások'''
|-bgcolor=DFDFDF
|A Gondolat. Logikai vizsgálódás.
172. sor:
=== Szerepe a szaktudományok fejlődésében ===
 
[[1879]]-ben kiadott, forradalminak méltán nevezhető „'''Begriffsschrift'''” („[[Fogalomírás]]”'' ''(Begriffsschrift)'' c. tanulmánya új szemléletet hozott és új korszakot jelentett a [[logika]] [[tudomány]]ában, amely a késő ókor óta, mintegy ezer éve alig-alig fejlődött. Az említett műben Frege lefektetett egy [[logikai jel|logikai jelölés-]] és [[axiómarendszer]]t, amely nem elsősorban külsőségeiben, hanem szemléletében, problémafelvetésében és tartalmában máig meghatározza a [[matematikai logika]] fejlődését, annak ellenére, hogy Frege hatása sok tekintetben utólagos volt: csak jóval halála után ismerték fel igazán eredményeit, miután közülük többet újra felfedeztek. Ám eredményei nemcsak a matematikai logika, hanem az egész matematika lassú, de radikális átalakulását hozták – mi több, a formális logika a 20. század elején nemcsak a matematika, hanem a tudományfilozófia egyik „alapköve” is lett, hatást gyakorolva az egész tudományos közgondolkodásra.
 
Frege mind formájában, mind tartalmában továbbfejlesztette, megújította, de egyben össze is foglalta, általánosította az addigi [[logika]]i elméleteket, [[Arisztotelész]] [[szillogisztikus logika|szillogisztikus logikáját]] és a [[Boole-Schröder-algebra|Boole-Schröder-algebrát]], a [[kondicionális]] („következményesség”), [[negáció]] („tagadás”) és egyéb [[logikai művelet]]ek újfajta értelmezésével és a [[kvantorok]]nak megfelelő [[logikai jel]]ek bevezetésével. Szaknyelven szólva sikerült az [[ítéletlogika|ítéletlogikáról]] az általánosabb és kifejezőbb [[predikátumlogika|predikátumlogikára]] áttérnie.
E műben a [[matematikai bizonyítás]] pontos jellemzését, definícióját adva először mutat rá a [[bizonyításelmélet]] megteremtésének szükségességére, és rakja le ennek alapjait. Ez utóbbi elméletet majd [[David Hilbert]] fejleszti tovább.
 
Mindezt azért, hogy sikerüljön a [[természetes számok]] elméletét matematikailag és logikailag megalapozni, és ezzel bizonyítani, hogy az [[aritmetika]] a [[logika]] része. Két munkájában ''([[Az aritmetika alapjai]]'' ([[1884]]) ill. ''[[Az aritmetika alaptörvényei]])'' ez utóbbi felfogását, az ún. [[logicizmus]]t igyekezett minden [[filozófus]] és általában minden érdeklődő számára példaértékűen precíz és alapos, ugyanakkor világos érveléssel alátámasztani. Ez utóbbi szempontból az „'''Aritmetika alapjai'''” olyanpártalan mű, amely sajnos párját ritkítja.
 
Több művében a [[nyelv]]i [[jel]]ek és a [[valóságleírás]] viszonyával foglalkozik, különös tekintettel a matematikai elméletekben használt [[egyenlőség (matematika)|egyenlőségi]] [[reláció]]k (=) [[filozófia]]i és matematikai értelmére, ezzel pedig egyik megalapozója lesz ([[Charles Sanders Peirce]] mellett) a [[szemiotika]] [[tudomány]]ának, ami manapság elsőrendű fontosságú az [[informatika|informatikában]]. Egyik fő eredménye a jel „háromdimenziós” voltának ([[jel]]testre, [[jel]]öletre és [[jel]]entésre bonthatóságának) felfedezése. Több más fontos [[szemantika]]i, metalogikai és [[filozófia]]i fogalom bevezetése, megkülönböztetése és tudományos vizsgálata is a nevéhez fűződik. Például a [[logika|logikában]] és a [[nyelv]] [[filozófia|filozófiájában]] sikerrel alkalmazta az [[matematikai analízis|analízisből]] kölcsönvett, de annak pontatlanságaitól és ellentmondásaitól jelentős mértékben megtisztított [[függvény (matematika)|függvényfogalmat]].
 
Frege életében csak kevés tudományos figyelmet és még kevesebb elismerést kapott, még [[matematikus]] kollégáitól is, általában elszigeteltségben dolgozott. Egyedül talán [[Bertrand Russell]], a [[matematikai logika]] másik óriása értette meg igazán, de az ő elismerése későn jött. Előzőleg [[Bertrand Russell|Russell]] ellentmondást fedezett fel Frege '''[[logicizmus]]'''t megalapozó művében, az „'''Aritmetika''' '''alaptörvényei'''”benben, a híres-hírhedt ''[[Russell-paradoxon|Russell-antinómiát]]'', és erről [[1902]]-ben levélben értesítette Fregét. Ezzel lényegében akaratlanul szétzúzta Frege munkásságának értelmét, mivel megingatta a hitet abban, hogy az [[aritmetika]] a [[logika]] része lenne. Ezt a megrázkódtatást Frege valójában sohasem tudta kiheverni.
 
Élete vége felé visszatért eredeti érdeklődési területéhez, a [[geometria|geometriához]] <sup>[[Gottlob Frege#Frege és a geometria|(lásd még itt)]]</sup>, és megpróbálta a [[matematika|matematikát]] [[geometria]]i mintára megalapozni. E törekvésében [[1925]]-ben bekövetkezett halála akadályozta meg (de a nemeuklideszi geometriák felfedezése és elfogadása miatt valószínűleg a fregei geometrizmus is hűvös fogadtatásra talált volna).
232. sor:
Frege [[geometria]]i nézeteinek és munkásságának feldolgozása, kritikája és az aritmetikafilozófiával való összevetése a napjainkban az [[analitikus filozófia]] már-már önálló ágává váló Frege-kutatásnak, ez utóbbi más ágaihoz képest, még mindig meglehetősen elhanyagolt területe. A [[geometria|geometriáról]] Frege – amennyire ez megállapítható, egész életében – homlokegyenest ellenkező véleményt vallott, mint az aritmetikáról (ld. például a ''Grundlagen'' témába vágó szakaszait). Ezt a tudománytörténet elsősorban Frege korai munkáiból, és az [[Az aritmetika alapjai|Aritmetika alapjaiban]] található ezzel kapcsolatos néhány megjegyzésből szűrte le, melyeket a következőképp foglalhatunk össze:
 
* A). '''Alapvető különbség van a geometria és az aritmetika matematikai-filozófiai helyzete és problematikája közt''', ugyanis:
* B). '''Az aritmetika nem szemlélet alapú tudomány''' (a geometria igen, ld. C).-t), míg az aritmetika logikára épül). A fregei [[logicizmus]] összeomlása után azonban Frege az A).-B). téziseket nagymértékben elvetette, és 180<sup>0</sup>-os fordulatot vett a geometria irányába – jobb híján, hiszen semmi más matematikai terület nem maradt, ami megfelelőnek látszott volna az aritmetika megalapozása számára; bár a logikát továbbra is fontosnak, csak nem egyedül fontosnak tartotta az aritmetikában.
* C). '''A geometria nem logikai, hanem intuitív tudomány'''. Létezik valamiféle '''térszemlélet''' (Kant kifejezésével), amely evidenssé teszi számunkra az euklideszi axiómákat és következményeiket. E tézisről jobbára doktori disszertációjában ír. Az intuíciónak igen speciális értelmezést ad továbbá, ugyanis az intuíció fogalmába beleérti az euklideszi axiómák kizárólagos érvényességének belátását:
* D). [[Euklidész]] axiómái szintetikus a priori ítéletek, és az euklideszi geometria a teret leíró tudomány. Az alapvető geometriai fogalmak szemlélete és értelmezése elválaszthatatlan a párhuzamossági axióma ismeretétől.
* E). Az euklideszi geometria az egyetlen lehetséges út a geometria felépítésére – Tóth Imre tudományfilozófus szavai szerint (Természet Világa, CXXIV. évf. 2003/1. ksz. 63.-69. o., 65. o.) Frege „nyomdafestéket nem tűrő cikkekben” támadta az újonnan felfedezett, nemeuklideszi geometriákat. Nem lehetséges egyszerre, hogy az euklideszi és a nemeuklideszi geometria is igaz legyen, hiszen tagadásai egymásnak.
251. sor:
 
== Források ==
* Kanterian, Edward: '''Frege''': ''A Guide for the Rerplexed''. Legújabb kiadás a filozófus munkásságáról. [http://www.continuumbooks.com/search/default.aspx?Text=kanterian] Continuum International Publishing Group, London- New York, 2012.
* Schirn, Matthias: ''Frege: Importance and Legacy.'' Perspectives in Analytical Philosophy. Walter de Gruyter & Co., Berlin-New York, 1996.
<!--* Gottlob Frege (szerk. [[Ruzsa Imre]]): ''Logika, Szemantika, Matematika'' ([[Máté András (matematikus)|Máté András]] fordítása). Gondolat, 1980.; ISBN 963-280-795-2.-->
* Gottlob Frege: '''Az aritmetika alapjai'''. Áron kiadó, Bp., 1999.; benne Máté András ''Utószav''a.
* ''Logik und Mathematik. Frege-Kolloquium Jena 1993..'' Perspectives in Analytical Philosophy. Szerk. Ingolf Max és Werner Stelzner. Walter de Gruyter & Co., Berlin-New York, 1996.
* [[Vekerdi László]]: '''Tudás és tudomány'''. 325.-358. o.: Az absztrakt filozófia és nyelv. Typotex, Bp., 1994.;
* ''[http://www-gap.dcs.st-and.ac.uk/~history/Mathematicians/Frege.html Részletes angol Frege-életrajz] (MacTutor History of Mathematics);
* Részletes angol Frege-életrajzok az [[Internet Encyclopedia of Philosophy]] lapjairól: [http://www.utm.edu/research/iep/f/frege.htm 1. tükör] [http://www.iep.utm.edu/f/frege.htm 2. tükör] (azonos tartalom, más webcím)
345. sor:
==== Idegen nyelven ====
 
'''Életrajzok:'''
* [http://www-gap.dcs.st-and.ac.uk/~history/Mathematicians/Frege.html MacTutor Archives] (John J. O'Connor, Edmund F Robertson; a [[St. Andrews-i Egyetem]] honlapján).
* [http://www.britannica.com/EBchecked/topic/218763/Gottlob-Frege Enc. Britannica Online] ([[Michael Dummett]], [[Encyclopaedia Britannica|EBO]]-szócikk).
355. sor:
* [http://www.ocf.berkeley.edu/~brianwc/frege/ Frege linkgyűjtemény]
 
'''Művek, eredetiben'''
* [http://sammelpunkt.philo.at:8080/perl/search/simple?abstract%2Fkeywords%2Ftitle=&abstract%2Fkeywords%2Ftitle_srchtype=ALL&authors%2Feditors=frege&authors%2Feditors_srchtype=ALL&year=&_satisfyall=ALL&_order=bytitle&_action_search=Search Frege művei angolul (ASCII)]
* [http://visualiseur.bnf.fr/Visualiseur?Destination=Gallica&O=NUMM-65658 A Fogalomírás digiprintje]
361. sor:
* [http://www.gavagai.de/HHP18.htm Néhány szemiotikai és metalogikai írása] (németül)
 
'''Egyéb'''
* [http://mally.stanford.edu/publications.html#numbers Edward Zalta, Frege egyik szellemi örököse cikkei]
* [http://mally.stanford.edu/neologicism.pdf A neologicizmus matematikai alapjai – Edward N. Zalta cikke – PDF] [http://citeseer.ist.psu.edu/cache/papers/cs/2905/148258.html Az előző Zalta-cikk más formátumokban]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gottlob_Frege”