„Brassópojána” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
hogyan tűnt el Sztálin fizimiskája a Hülyék Dombjáról, és egyéb történetek |
a 0 |
||
34. sor:
Ettől északra, egy erdős nyergen túl, 890–950 méteres magasságban helyezkedik el Alsópojána (románul ''Poiana Mare'',<ref group="m">Alsópojánát románul eredetileg Poiana Mare-nak, azaz Nagy-tisztásnak hívják (lásd {{refmutat|Bălteanu|10. o}}), ugyanis ez a nagyobbik a két medence közül. Azonban idővel a köznyelvben felcserélődtek a nevek: a Felső-tisztást kezdték Poiana Mare-nak, Alsópojánát pedig Poiana Mică-nek, azaz Kis-tisztásnak nevezni. Napjainkban sok leírás, térkép, cikk ezeket a (helytelen) elnevezéseket használja.</ref> németül ''Vordere Schulerau'' vagy ''Große Schulerau''), melyet nyugaton az 1000 méter körüli, [[Európai bükk|bükkel]] borított Hosszúgerinc (''Muchia Lungă'', ''Lange Rücken'') határol. A Hosszúgerinc délnyugat felé a Dosul Pleșiiben, északkelet felé pedig a Brassó felé ereszkedő [[Nagy-függő-kő|Nagy-Tölgyesben]] (''Stejerișul Mare'', ''Große Hangestein'') folytatódik.{{refhely|azonos=B8}} Alsópojána sokáig érintetlen volt, de a 21. század elején panziókkal, szállodákkal, lovardákkal kezdték beépíteni.
A Keresztényhavast főleg [[késő jura]] kori fehér [[Mészkő (kőzet)|mészkő]] alkotja. A Pojánai-hegyek középső részén a mészkőréteget [[Kréta (időszak)|késő krétai]] [[Kavicskő|konglomerátum]] borítja, melyre a lankás helyeken – így Felsőpojána és Alsópojána medencéiben is – [[negyedidőszak]]i kavics és homok rakódott.{{refhely|azonos=B8}}{{refhely|Wachner|40–43. o.|azonos=W40}}
===Éghajlat===
101. sor:
Brassópojána üdülőtelepe a [[természetjárás]] és a [[síelés]] térnyerésének következményeként alakult ki, mely szabadidős tevékenységek a 19. század második felében lettek népszerűek Európában. [[Julius Römer (botanikus)|Julius Römer]] brassói szász botanikus 1873-ban alapította meg a ''Siebenbürgische Alpenvereint'' (Erdélyi Hegymászó Egyesület), mely 1881-ben beleolvadt a ''[[Siebenbürgischer Karpatenverein]]be'' (SKV, Erdélyi Kárpátok Egyesület), annak brassói szakosztályaként. 1883-ban az SKV [[menedékház]]at épített a Keresztényhavason; ebből az alkalomból a csúcsra vezető ösvényeket is rendbetették, és a túrázások mind rendszeresebbek lettek. 1895-ben említik az első [[Síelés|síelőket]], és ezt az évet tekintik Brassópojána alapítási évének.{{refhely|Kovács|266–269. o.|azonos=K266}}
1906-ban készültek el az első sípályák, és hivatalosan is elismerték, mint téli üdülőhelyet. A ''Kronstädter Schiverein'' síegylet, mely korábban a Postaréten és a [[Rakodó-negyed|Rakodó-völgyben]] gyakorolt, a Pojánára költözött. 1907-ben Alsópojánán felavatták a mai Románia területének első síkunyhóját (a jelenlegi Hotel Căprioara helyén), majd 1910-ben egy második, háromszobás menedéket. Az első hivatalos pojánai síversenyt 1909. február 14-én rendezték a Brassópojána–Nagy-függő-kő–Postarét útvonalon, az első három helyezett sorrendben Kurt Seewaldt, Willi Vogt, és [[Emil von Bömches]] volt.<ref name=mex/>{{refhely|azonos=K266}}<ref name=willi>{{cite web |first=Wilhelm |last=Scherz |url=http://www.karpatenwilli.com/postavar.htm |title=Cabana Postăvarul & der SKV |accessdate=20180211 |publisher=karpatenwilli.com}}</ref> Az 1910-es években [[Síugrás|síugrósáncokat]] építettek az alsópojánai Orendi és a felsőpojánai ''Idiotenhügel'' dombokon;<ref group="m">Az ''Idiotenhügel'' – szó szerint Hülyék dombja – német köznyelvi megnevezése a lankás terepeknek, ahol jellemzően kezdő
[[Kép:Poiana Brasov 1940s (
1918-ban Erdély – és így Brassó is – Románia része lett. Gustav Philippi, az SKV elnöke új épületek és létesítmények létrehozását szorgalmazta, mivel úgy vélte, hogy a háború befejeztével ugrásszerűen fog nőni a turisták száma: „''Hamarosan Brassót sokkal több ember fogja meglátogatni. (...) A mi egyesületünk feladata a hegyek megnyitása új utak és turistaházak építése által.''”<ref>{{cite book |last=Muntean |first=Marius |title=Brașovul la început de secol XX |pages=148–149 |year=2015 |publisher=Asociația Filatelică |location=Temesvár |language=román |isbn=9789730139532}}</ref> 1919-ben a síegylet keretén belül elsősegélynyújtó csoportot alapítottak, a mai hegyimentők előfutárát.<ref name=willi/>
150. sor:
*{{hely|Strategie}} {{cite web |url=http://www.brasovcity.ro/documente/public/constructii-urbanism/Strategia-dezvoltare/Strategia%20de%20dezvoltare%20a%20Municipiului%20Brasov.pdf |title=Strategia de dezvoltare |year=2011 |accessdate=20180211 |author=Primăria Municipiului Brașov |publisher=brasovcity.ro |language=román}}
*{{hely|Wachner}} {{cite book |last=Wachner |first=Heinrich |title=Krostadter Heimat- und Wanderbuch |year=1934 |publisher=Wilhelm Hiemesch |location=Brassó |language=német}}
==További információk==
*{{cite book |author=Bălteanu, Dan; Băcăințan, Nicolae |title=Munții Postăvaru |pages=7–43 |year=1980 |publisher=Editura Sport-Turism |location=Bukarest |language=román}}
*{{cite book |last=Philippi |first=Maja |title=Kronstadt |pages=80–83 |year=2006 |publisher=Aldus |location=Brassó |isbn=9789737822154 |language=német}}
{{Brassó városrészei}}
| |||