„Óbuda (városrész)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Felesleges szó kihúzása |
Bővítettem a történeti részt |
||
37. sor:
Az[[óbudai királyi vár|királynéi vár]] építését vélhetően a 13. század második évtizedében kezdte meg [[II. András magyar király|II. András]] király.<ref>Spekner Enikő: Hogyan lett Buda a középkori Magyarország fővárosa? A budai királyi székhely története a 12. század végétől a 14. század közepéig. (Budapest, 2015. Budapesti Történeti Múzeum)</ref> [[III. András magyar király|III. András]] [[1290]]-ben itt tartotta az országgyűlést, amelynek következménye volt [[III. András magyar király#Az óbudai program|az óbudai program]] kiadása.
[[1343]]-ban I. (Nagy) Lajos az óbudai várat édesanyjának, Erzsébetnek adományozta. Vélhetően ez a lépés vezetett Óbuda 1355-ben történő kettéosztásához, mivel addig az óbudai káptalannak a király évente egy márka aranyat fizetett. A város felosztásakor született határjárás Óbuda középkori topográfiájának egyik legfontosabb forrása.<ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_BPTM_BUDREG_24_1/?pg=280&layout=s Kumorovitz L. Bernát: Óbuda 1355. évi felosztása. (I. Lajos király és Erzsébet anyakirályné 1355. augusztus 17-i és 1356. október 17-i oklevele). Budapest Régiségei 24/1. (1976) 279-302.]</ref> A város északi része a káptalan birtokában maradt. A déli fele, [[óbudai királyi vár|óbudai királyi várral]] együtt Erzsébet anyakirályné, majd a mindenkori magyar királynék birtoka lett. A 14. század második felétől ismert városi pecséten vélhetően a királynéi vár és a Piast-ház sasa látható, amely Erzsébet szerepére utalt. A közeli Buda jelentőségének megnövekedése miatt Óbuda nem tudott országos jelentőségű várossá válni a késő középkorban.
A [[14. század]] végén [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] egyetemet alapított a káptalani városrészben.
[[1526]]-ban a mohácsi csatában győztes oszmán-török sereg elfoglalta Budát. A sereg Óbuda közelében vert tábort, a várost felgyújtották. [[Buda ostroma (1529)|Buda 1529-es ostroma során]] ismét Óbuda közelében táborozott le az oszmán-török haderő, amely újra kifosztotta a várost. Véglegesen [[1541]]-ben került török kézre Buda elfoglalásával együtt.
A török uralom megszűnése utáni újratelepülés során a település számos barokk épülettel gazdagodott. Ekkor alakult ki a keskeny, kanyargós utcákból álló településszerkezet.
| |||