Megkésve bár:

Üdvözlünk a Wikipédia szerkesztői között, kedves Qedrák!
English language.svg If your Hungarian is poor, please click here.
Az alábbi oldalakon segítséget találsz a kezdeti tájékozódáshoz. Ide csak azt szedtük össze, amit tényleg szükséges és érdemes is átfutni legalább.
Books-aj.svg aj ashton 01f.svg A Wikipédia alapelvei
A projekt alapvető elvei, céljai
Bible scroll template.svg Wikifogalmak szójegyzéke
A leggyakrabban használt kifejezések és rövidítések
BildBenutzer.png Szerkesztői lap
Bemutatkozhatsz
a többieknek saját szerkesztői lapodon
Commons-logo-en.svg Felküldési útmutató
Ha olyan fényképet akarsz felküldeni, amit magad készítettél, feltöltheted az összes Wikimédia-projekt közös tárhelyére, a Wikimédia Commonsra
Ha vitalapra írsz, vagy más szerkesztőnek hagysz üzenetet, írd alá a mondandódat a Insert-signature.png gombbal, vagy négy hullámvonallal: ~~~~

Internet-mail.svg  Ha kérdésed van, keress nyugodtan a vitalapomon! Üdvözlettel: Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 24., 21:36 (CEST)

Óbudai királyi várSzerkesztés

Szia! Elfogadtam a szerkesztésed, de kérlek a forrással, ahonnan származik az információ, azt pótold. Köszönöm! – Gerry89 vita 2018. február 7., 21:38 (CET)

Köszönöm! Elég a használt irodalmak listáját feltölteni, vagy készítsek konkrét hivatkozásokat? Qedrák vita 2018. február 8., 08:55 (CET)

VálaszSzerkesztés

Köszönöm a válaszod. Nekem annyi is elég lett volna, hogy megerősíted szóban, hogy ugyanazok, mert nem vontam kétségbe az állításodat, csak gondoltam, a megfelelő szócikkekben ezt helyére teszed majd. korábban én is kerestem a Boldogasszony Feh(j)éregyházát, de nem találtam rá megfelelő forrást, ezért nem linkeltem be, de ha valaki, min Te pontosan be tudod azonosítani a helyet, az nekem már jó, és nem kell ígérned semmit, de azt tartsd meg, ha megcsinálod, az hiánypótló munka lenne, és ha tudsz belőle gyúrni egy szép kis alapos cikket, akkor az még jó szócikknek is lehetne jelölni, hiszen erről nagyon kevés infó van, még a neten is, legalább is, ahol részletesen be lenne mutatva, a létrejöttétől a lerombolásáig, és megemlítve a jelentőségét. Még egyszer köszönöm. Jó munkát! De ahhoz, mint tudjuk, idő is kell!Peadar vita 2018. február 17., 18:42 (CET)

Apró észrevételSzerkesztés

Szia! Láttam, hogy kitetted az {{építés alatt}} sablont az Antiochiai Mária bizánci császárné szócikkre. Az építés alatt sablont új szócikkek esetében szoktuk használni, ha nincs időnk, módunk gyorsan befejezni. A régebbi cikkek esetében, aminek dolgozunk a feljavításán és nem akarjuk, hogy mások addig piszkálják, inkább a {{tataroz}} sablont szoktuk használni. Egyébként nagyon szépen köszönöm a hasznos munkádat. További jó szerkesztést kívánok! Üdvözlettel: Hirannor Postaláda 2018. május 30., 09:38 (CEST)

@Hirannor:Köszönöm a figyelmeztetést, lecseréltem a sablont. Qedrák vita 2018. május 30., 09:50 (CEST)

re: Antiókhiai KonstanciaSzerkesztés

Szia! Bevallom, egy kicsit hezitáltam az átnevezés előtt  . Runcimannál – vagy legalábbis a magyar fordításban – azért szerepel hercegnő, mert egész egyszerűen erre fordították le az angol princesst, nem gondolva arra, hogy a magyarban az uralkodó herceg(nő)k becsületes megnevezése a fejedelem/fejedelemnő; a „sima” herceg(nő) pedig a fejedelem gyermekeire használatos. Sajnos ez történt Antiochia meg Galilea uraival is, Runciman magyar fordításában hercegek lettek, holott hagyományosan fejedelemnek nevezzük őket. Én ezért a fejedelmnőre szavazok, már csak azért is, mert Konstancián kívül Antiochia valamennyi uralkodója fejedelmi titulust viselt.

Az Antiochia/Antiókhia kérdésben tényleg kicsit nagy a katyvasz. Van is függőben egy kérdés erről már lassan egy éve a nyelvi kocsmafalon. A keresztes háborúkkal kapcsolatos cikkekben én az Antiochia elnevezést támogatnám, mert szerintem a latin miatt mindenki antiochiai fejedelmekről meg keresztes lovagokról hallott, de megér ez a kérdés még egy kört a kocsmafalon  Crimea vita 2018. június 18., 10:13 (CEST)

@Crimea: Még azon gondolkodtam, hogy az eredeti címzése mi lehetett Konstanciának, mert ha dux, akkor az akár hercegnek is fordítható, ha nem ragaszkodunk az angolból történő fordításoknak. Qedrák vita 2018. június 18., 13:43 (CEST)
Az antiochiai fejedelmek princepsek voltak, és eszerint a forrás szerint Konstancia is ezt (vagy legalábbis a női megfelelőjét) használta (Antiochenorum principissa). – Crimea vita 2018. június 18., 14:11 (CEST)
@Crimea: Akkor viszont nem maradt több kérdésem, a fejedelemnő valóban pontosabb fordítás, mint a hercegnő. Qedrák vita 2018. június 18., 14:14 (CEST)
Bocsánat, hogy csak úgy átneveztem a lapot, és nem konzultáltam veled előtte; a tegnapi napom kicsit kaotikus volt. – Crimea vita 2018. június 18., 14:30 (CEST)
@Crimea: Semmi gond, nem volt olyan szintű változtatás, hogy meg kellene orrolnom érte. :) Qedrák vita 2018. június 18., 20:38 (CEST)

SaulSzerkesztés

A 88. oldalon, a 4. 5 és 6. bekezdésben is szerepel a neve. Nem tudom, te mit olvasol, valószínűleg valamilyen más könyvet. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. június 27., 12:02 (CEST)

@Hungarikusz Firkász: Igazából itt néztem meg, mert ez a hivatkozott könyv online verziójának tűnik: https://maghon.weebly.com/uploads/2/0/0/3/20035969/grandpierre_k_endre_-_magyarok_titkos_tortenete.pdf Megnéztem, a 88. oldalon tényleg nincs benne, a 106-on viszont igen. Ha gondolod visszateszem a források közé én magam (ha már töröltem), bár nem titkolom, hogy mélységes averzióim vannak az ellen, hogy egy áltudományos munkát tüntessünk fel a Wikipedia hivatkozásai között. Qedrák vita 2018. június 27., 12:10 (CEST)
Nekem viszont nyomtatott formában van meg a könyv, és ott bizony ott (88. oldal) szerepel Saul neve. Mindegy, kompromisszumos megoldásként betettem a További információk szakaszba. Az averzióiddal nem tudok mit kezdeni, de a Wikipédián joguk van az olvasóknak a nem mainstream műveket is megismerniük, így nekünk nem csak jogunk, hanem úgymond kötelességünk is ezeket eléjük tárni. Tudom, hogy neked hidegrázásod van Grandpierre K. Endrétől, de megkérlek, ne szedegesd ki a könyveit a szócikkekből. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. június 27., 12:15 (CEST)

Grandpierre K. Endre kritikaSzerkesztés

Ha csak elfogultan tudsz nyilvánulni valamely témához, akkor azt a szócikket inkább nem kéne szerkesztened, mert látható az ilyen hozzáálláshoz társuló probléma. Momentán az, hogy nem veszed figyelembe a tényeket sem. Kérlek, fejezd be, mielőtt szándékos POV-ozásért, és nem megfelelő tartalmak feltöltéséért blokkot kapsz! Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. július 13., 14:07 (CEST)

OK. Valóban kétségbe vonja a szerző Grandpierre munkáját, de akkor sem a Királygyilkosságok című könyvéről van szó, gondolom, azért ahhoz társítottad, mert te magad is erről a könyvéről írtál kritikát. Az első beírás ettől még erősen POV volt, ami a Wikipédiában tilos. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. július 13., 14:13 (CEST)

@Hungarikusz Firkász: Van egy javaslatom: mit szólnál ahhoz, ha megkérnénk valakit, egy másik admint mondjuk a vitarendezős kocsmafalon, hogy véleményezze az általam berakandó szöveget. Az a helyzet, hogy én is vádolhatnálak elfogultsággal, hiszen te linkelted be az összes királyhoz Grandpierret, és gondosan ügyelsz rá, nehogy kikerüljön bárhonnan is. Tudomásul vettem, hogy helye van a wikipedián, nem is töröltem azóta sehonnan, mint azt a szerkesztéseimből is láthatod. Sőt, Beatrix szócikkéhez én magam raktam oda. Ám nem tagadhatod, hogy te is elfogult vagy akkor, amikor egy kritikus véleményt a kritikai szakaszból törölni akarsz. Ezért javaslom a fentieket, hogy nézzen rá egy harmadik fél, ha azt mondja, hogy ne tegyem be, tudomásul veszem, és nem fogom többet idézni. Ez részedről rendben van?
(Közben ez okafogyottá vált, mert most látom, hogy írtál, de ha gondolod, a dolog részemről még mindig áll, és rád bízom, hogy ki legyen a harmadik fél, mert nem ismerek sok embert a Wikipediáról. Qedrák vita 2018. július 13., 14:17 (CEST)

Pillanat. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. július 13., 14:20 (CEST)

Nos először is, bocsánatodat kérem! Nem tudom, miért, de a lapon belüli keresés először csak azt a két találatot adta az írásból, amelyet említettem. Amúgy azon vagy a fentebbi részeken keresve még mindig csak azt a kettőt adja. Az 516-os oldalhoz letekerve valóban megtaláltam a kritikát.

Másodszor. Visszatettem az írást, a forrásnak megfelelő helyre és tartalommal, remélem, számodra is megfelel ez a megfogalmazás, és pontosítás!

Engem nem kell megvádolni elfogultsággal. Nyíltan bevallom, hogy én szeretem Grandpierre K. Endre és Grandpierre Atilla munkáit. [Ettől függetlenül nem hiszem el minden állításukat (pl., hogy a sumerektől származunk).] A kritikák GKE műveiről fontosak, én is igyekeztem felkutatni ilyeneket, és köszönöm, ha teszel be te is ilyeneket, viszont a szócikkek tartalmának megfogalmazásánál vigyázni kell arra, hogy ne süssön belőlük az elfogultság.

A könyvet nem azért tettem be a királyokhoz (nem az összeshez, ez már a könyvről szóló kritikádban is tévesen szerepel), mert elfogult vagyok, hanem mert a Wikipédián nem csak lehetőség, de um. kötelesség is más, a main streamtől eltérő nézőpontjait is megismertetni.

Remélem, így minden rendben! Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. július 13., 14:40 (CEST)   (Szerkesztési ütközés után) Kiegészítés: Horváth Richárdról jó lenne tudni valamit. Ki ő? Miért fontos a kritikája?

Jó lenne, ha tudnál róla írni esetleg egy szócikket, amelyből mindezek (is) kiderülnek. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. július 13., 14:46 (CEST)

Örömmel olvasom a békülékenyebb hangnemet, amely a tartalomra összpontosít, és nem a személyre. Főleg azért, mert mindketten túl vagytok a 3VSZ-en. Valóban érdemesebb egy vitalapon, vagy a Wikipédia:Véleménykérés lapon megbeszélni a tartalom relevanciáját, mint oda-vissza huzakodni. Üdv, – Burumbátor Súgd ide! 2018. július 13., 14:44 (CEST)
@Hungarikusz Firkász: Köszönöm, részemről rendben lesz így. Horváth Richárdról itt van egy rövid életrajz: MTA TTI meg publikációk. Szóval nálam azért egy jóval nagyobb kaliberű történész, kiterjedt munkássággal. Gondoltam rá, hogy kapjon Wiki-szócikket, ám személyes ismeretségünk okán nem vagyok benne biztos hogy én vagyok a legalkalmasabb arra, hogy ezt a szócikket megírjam, és abban sem vagyok biztos, hogy szeretné, ha itt megjelenne. (De ez utóbbit majd megérdeklődöm tőle magától, ha áldását adja rá, akkor tervbe veszem a szócikk elkészítését). Mindenesetre azt fel tudom ajánlani, hogy a jövőben, ha Grandpierre-rel kapcsolatos szerkesztést végzek, akkor előtte szólok neked, hogy a mostanihoz hasonló szerkesztéseket elkerüljük.
@Burumbátor:: Mivel a szerkesztői ütközés az én szerkesztésemből indult ki, ezért minden ezzel kapcsolatos szankciót vállalok, ha szükségesnek látod. Qedrák vita 2018. július 13., 14:55 (CEST)
Szükségesnek egy dolgot látok: a termékeny diskurzust a céltalan viaskodással szemben. Üdv, – Burumbátor Súgd ide! 2018. július 13., 16:21 (CEST)

Köszönöm, ennek alapján kiegészítettem az egyértelműsítőlapot a születési évével, és tettem rá belső hivatkozást a kritika leírásánál. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. július 13., 15:21 (CEST)

Gratulálok!Szerkesztés

Csak ma láttam meg a WP:BÜRÜ egyik archivumában, hogy megerősített szerkesztő lettél (már pár hónapja). Így eléggé megkésve, de annál nagyobb örömmel gratulálok! Sok sikert!! -- Ulrich von Lichtenstein vita 2018. november 4., 21:10 (CET)

@Ulrich von Lichtenstein: Köszi! Bár mostanság nem jutott sok időm a Wikipédiára, nem tervezem elhanyagolni a továbbiakban sem. :) Qedrák vita 2018. november 4., 21:15 (CET)

Hajrá! És kimondottan örülök, hogy elindítottal egy érdekes és hasznos topikot ;-)) -- Ulrich von Lichtenstein vita 2018. november 4., 21:19 (CET)

Hölbling-elmélet, hungárusokSzerkesztés

Szia! Mivel lassan ránkszárad ez a két törlési megbeszélés, viszont amíg be nem dolgozod nem akarom törölni, azt a kompromisszumos javaslatot teszem, hogy a két cikket vedd át magadhoz szerkesztői allapként (pl. a próbalapodba bemásolod a tartalmukat, vagy ha visszajelzel, megteszem én), aztán ráérsz bármikor foglalkozni velük. Az eredeti cikkek így törölhetők lennének, és a törlési megbeszélés is lezárható. Aztán ha már nincs szükséged a szövegekre szerkesztői allapként, akár egy {{azonnali}}(?) sablont is kitehetsz rájuk, valamelyik admin törli majd azokat. Így bármeddig tarthat a cikkek bedolgozása, nem sürget semmi, és mi is túlleszünk egy régóta nyitott TMB-n. Palotabarát vita 2019. augusztus 25., 00:37 (CEST)

@Palotabarát:Benne vagyok, feltettem a két szócikket a próbalapomra. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Qedr%C3%A1k/pr%C3%B3balap

– Qedrák vita 2019. augusztus 25., 19:55 (CEST)

Kösz szépen! Palotabarát vita 2019. augusztus 26., 00:57 (CEST)

KérdésSzerkesztés

Ne haragudj a zavarásért, mint latin tudóshoz fordulok segítségért. Kérdéses, hogy jól fordítom-e a Fejér György-féle Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilist Magyarország egyházi és világi okmánytárának? 12akd vita 2019. november 8., 12:49 (CET)

@12akd:: Szia! Igen, bár alapvetően minden hivatkozásánál a latin címét szoktuk használni, szóval ha lábjegyzethez vagy Wikipedia-hivatkozáshoz kell, akkor én a latin címet írnám ki, mert a nyomtatott anyagokban is azt találja meg az érdeklődő. (Vagy olykor rövidíteni szokták CD, CDH címeken, a bibliográfiában feloldva a rövidítést). Ha persze csak a jelentése szükséges, akkor más a helyzet. – Qedrák vita 2019. november 8., 12:54 (CET)

Köszönöm a választ. Igen, így is használom: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. 12akd vita 2019. november 8., 12:56 (CET)

Pilis?Szerkesztés

Kifejezetten sok forrást raktam arra a lapra. Egy szóval sem írtam, hogy bármit bebizonyítottak, de a másik fél sem. Ez szerinted kevés forrás???????????????????????? Források[szerkesztés] Metszetek. Albaregalis.hupont.hu Döbbenetes bizonyítékok a Pilisben Ős-Buda várának létezésére (riport Egyed Zoltánnal). Igenelet.hu. 2017. febr. 4. Kanyó Ferenc: Amit Ősbudáról feltétlenül tudni érdemes…. Ujkor.hu. 2016. febr. 26. Aradi Lajos - A Pilis titkai, avagy mi is az a Pilis-rejtély? ( 2010. december 15-i előadásra invitálás). Jegy.hu Pilis — rejtély — Három piramis a Pilisben. Latogatok.hu. 2016. ápr. 3. Fehérvár - Fehér Folt Közhasznú Alapítvány --- Ősbuda és Ősbudavára nyomában. Osbuda.hu Szakrális hely és energiaközpont, ahol a Föld szíve dobog. Dobogókőn jártunk. Eletszepitok.hu Pilis hegység a szakrális csoda - Detre Attila. M.delikronika.webnode.hu. 2019. ápr. 20. Herceg Ferenc: Történelmünk ősi gyökerei a Pilisben (könyvreklám). Puskikiado.hu Vetráb József Kadocsa: Medium Regni Hungariae : A Pilis titkai. Hiánypótló Történelmi Írások: 2003 - 2015. Budapest : Vetráb J. K., 2016 Kapeter77 vita 2019. december 13., 11:07 (CET)

@Kapeter77: Igen, ez elég kevés forrás, ráadásul egyáltalán nem minőségi oldalakról származnak. Könnyen belátható, hogy az általad linkelt források nem vethetőek össze az egyébként szintén csonkjellegű Buda (történelmi település) hivatkozásjegyzékével, ahol egy sor monográfia szerepel megadva az Irodalom címszó alatt. A másik gondom az, hogy ez a betéted nem Buda alá tartozik, hanem Óbuda alá. Oda egyébként magam illesztettem be az Ősbudára vonatkozó szakaszt. – Qedrák vita 2019. december 13., 11:12 (CET)
Qedrák De nem is azt írtam, hogy ez bizonyított elmélet, csak megmelítme, mert hogy van ilyen elmélet, az biztos. Ezért kell megemlíteni, mert valójában senki nem tudja, honnan van a Buda-név. Nem a te dolgod eldönteni. Majd az olvasók eldöntik, egyébként a Pilis-lapom is fent lehet, angol változata is van. Ezért teljes johggal linkelem. KÉrlek, ne vedd ki. Kapeter77 vita 2019. december 13., 12:34 (CET)
@Kapeter77: Én ebben az esetben nem Buda történetéhez illeszteném, a vonatkozó szócikked sem Budáról, hanem Óbudáról/Ősbudáról szólnak. Ha megnézed a Buda (történelmi település) szócikket, akkor látod, hogy a vonatkozó időszakra nem igen szerepel benne róla semmi, konkrétan Aquincum után felsorolja a Várhegyen épült Budát. Ha feltételezzük, hogy valóban igaz az, amit a szócikk mond, akkor sem a várhegyi Budáról és nem Buda váráról szól, hanem a korábbi Budáról, Vetus Budáról, vagy magyar Óbudáról. Már csak ezért sem gondolom azt, hogy a bevezetőben fel kellene emlegetni egy másik történelmi települést (álljon az a mai Óbuda vagy a Pilis területén). – Qedrák vita 2019. december 13., 21:57 (CET)
Qedrák Köszönöm jótanácsaidat, mi lett volna, ha EZZEL KEZDED, és nem a törléssel? A kritikát én megfogadom, a törlés viszont nem kritika. De nem merem már visszatenni, mert itt is blokkolni fognak, sajnos ez van ma a Wikin, ami nagyon rossz irányba megy. Úgyhogy csinálj, amit akarsz. Kapeter77 vita 2019. december 14., 01:51 (CET)

Boldog ÖzsébSzerkesztés

Kedves Qedrák!

Boldog Özséb kapcsán Te is egyetértettél azzal, hogy Tormay Cécile nézetei Boldog Özséb származásával kapcsolatban nem a cikkbe való információk. Visszavontad Tormay Cécile törlését a cikkből, arra hivatkozva, hogy az volt az első módosításom. És bár egyetértesz, de Tormay Cécile még mindig ott van a Pálos rend alapítójának cikkében. Megtennéd, hogy jóváhagyod a törlését? Hozzád fordulok, mert te állítottad vissza őt a cikkbe. – Áldáshozó vita 2020. március 3., 12:59 (CET)

@Áldáshozó: Igen, egyetértettem, és szerintem sem kell bele. Ha megnézed a nem ellenőrzött változatot, akkor látod, hogy tiéd az utolsó, nincs is benne Tormay, nem is gondolom, hogy oda való. Viszont jóváhagyni nem tudom, mert nincs hozzá jogosultságom, ezt csak valamelyik járőr vagy admin tudja megtenni. Azt javaslom, hogy valamelyik vonatkozó kocsmafalon hagyj ezügyben üzenetet, hogy meggyorsuljon a jóváhagyás. – Qedrák vita 2020. március 3., 13:36 (CET)

Köszönöm a gyors választ. – Áldáshozó vita 2020. március 3., 13:58 (CET)

Boldog ErzsebetSzerkesztés

Nagyon szépen köszönöm a könyv ertesitest es a cikk ajanlatot. Igen beszelem egy kicsit magyarul, de nem tul jol... Erdekel a Magyar es a Monarchia törtenelem es ezel neha szorakozom. A boldog Erzsebet cikkhez ugy jutodtam, hogy egy par ev azelöt rola olvastam Budapesten a mult korba egy cikket. es az nagyon elfoglalt... A mostani könyv cikket is fogom elolvasni de mar bele is raktam mint Weblinket a nemet cikbe. Mert nalunk Nemetorszagban is vannak egy par emberek, akik beszelnek magyarul, bar nem tul sokak... Minden jot kivanom! – Carol23 de vita 2020. június 13., 09:26 (CEST)

@Carol23 de: Ó, köszönöm a linket és a szerkesztést! Remélem, hogy az írás érdekes lesz majd. Üdvözlettel: --Qedrák vita 2020. június 13., 16:05 (CEST)


Korábbi Görög és Nyugat-Európai művek és a Biblia történeteinek gátlástalan lenyúlása és másolása a GESTA sajátossága voltSzerkesztés

SourcesSzerkesztés

Minstrels and folk-singers reciting heroic songs were well-known figures of the age of Anonymus.[1] He explicitly referred to "the gabbling rhymes of mistrels and the spurious tales of peasants who have not forgotten the brave deeds and wars of the Hungarians"[2] even to his time.[1] However, he did not conceal his scorn for oral tradition, stating that it "would be most unworthy and completely unfitting for the so most noble people of Hungary to hear as if in sleep of the beginning of their kind and of their bravery and deeds from the false stories of peasants and the gabbling song of minstrels".[3][1][4] All the same, stylistic elements (including formulaic repetitions which can be found in his text) imply that he occasionally used heroic songs.[4] According to Kristó, the legend of Emese's dream of the "falcon that seemed to come to her and impregnate her"[5] was one of the motifs that Anonymus borrowed from oral tradition.[6]

Anonymus, as Macartney says, claimed to "rely solely on written sources, as alone trustworthy" when writing his work.[1] Among his sources, Anonymus explicitly mentioned the Bible and Dares Phrygius's Trojan History.[4] He borrowed texts from the latter work and adopted its "overall structure of short but informative accounts naming important protagonists and main events", according to historians Martyn Rady and László Veszprémy.[7] Anonymus also referred to "historians writing of the deeds of the Romans"[8] when narrating the history of the Scythians.[9] According to Kristó, Györffy and Thoroczkay, Anonymus obviously read the so-called Exordia Scythica ("Scythian Genesis"), a 7th-century abridgement of a work of the 2nd-century historian, Justin.[10][9][11]

Anonymus used Regino of Prüm's Chronicon, that he mentioned as "the annals of chronicles"[12] in his Gesta.[9] He accepted Regino of Prüm's view when identifying the Scythians as the Hungarians' ancestors.[10] Sometimes, he misinterpreted his sources.[13] For instance, he wrote of "the boundaries of the Caranthians of the Mura" (Carinthinorum Moroanensium fines)[14] instead of the "lands of the Carinthians, Moravians" (Carantenorum, Marahensium ... fines)[15] of which he read in Regino of Prüm's Chronicon, which shows that Anonymus did not understand Regino of Prüm's reference to the Moravians.[13]

Direct borrowings from Isidore of Seville's Etymologiae, Hugh of Bologna's Rationes dictani prosaice, and medieval romances about Alexander the Great prove that Anonymus also used these works.[10][7] According to Macartney, textual coincidences show that Anonymus adopted parts of late 12th-century chronicles narrating Frederick Barbarossa's crusade.[16][17] For instance, Anonymus' descriptions of tournaments seem to have been taken from Arnold of Lübeck's Chronicle of the Slavs.[16]

Anonymus also used the ancient "Hungarian Chronicle" or its sources.[18][19][20][21] However, there are differences between Anonymus' narration of the Hungarian Conquest and other works preserving texts from the ancient chronicle.[22] For instance, the Illuminated Chronicle wrote of the Hungarians' arrival in Transylvania across the Carpathian Mountains from the east at the beginning of the Conquest, but according to Anonymus the Hungarians invaded Transylvania across the valleys of the Meseş Mountains from the west at a later stage.[17][23]

 
A map which depicts the Carpathian Basin on the eve of the Hungarian Conquest taking into account the narration of the Gesta Hungarorum

Sources from the turn of the 9th and 10th centuries mentioned more than a dozen persons who played an important role in the history of the Carpathian Basin at the time of the Hungarian Conquest.[24][25][26] Anonymus did not mention any of them; he did not refer, for instance, to Arnulf of Carinthia, Boris I of Bulgaria, and Svatopluk I of Moravia.[24][25][26] On the other hand, none of the persons whom Anonymus listed among the opponents of the conquering Hungarians—for instance, the Bulgarian Salan, the Khazar Menumorut and the Vlach GelouSablon:Mdashwere mentioned in other sources.[24][26] According to Györffy, Engel, and other historians, Anonymus either invented these personalities or listed them anachronistically among the conquering Hungarians' opponents.[22][24][27] Martyn Rady and László Veszprémy explicitly describe the Gesta Hungarorum as a "(spanyolul)'toponymic romance'(spanyolul)that seeks to explain place-names by reference to imagined events or persons, and vice versa."[28] For instance, Györffy writes that Gelou's story was based on the conquest of Gyula of Transylvania's realm by Stephen I of Hungary in the early 11th century and Gelou was named after the town Gilău where he was killed in battle, according to Anonymus.[29] Anonymus likewise wrote that the Bulgarian Laborec had died at the River Laborec and the Czech Zubur on the Mount Zobor near Nitra.[30]

Anonymus did not allude to the Hungarians' decisive victory over the united Bavarian forces in the Battle of Pressburg in 907, but he narrated battles unknown from other works.[26] Anonymus seems to have applied place names when creating these battles, according to Győrffy.[31] For instance, the Gesta Hungarorum wrote of a battle between the Greeks and the Hungarians at a ford by the River Tisza which was named after this event as "Ford of the Greeks",[32] according to Anonymus, although it received this name after its revenues were granted to the Greek Orthodox monastery of Sremska Mitrovica in the 12th century.[31]

Late 9th-century sources mentioned the Avars, the Bavarians, the Bulgarians, the Danubian Slavs, the Gepids and the Moravians among the peoples inhabiting the Carpathian Basin.[26][33] Anonymus did not mention the Avars, the Bavarians, the Gepids and the Moravians.

Györffy says that the Vlachs, Cumans, Czechs and other peoples whose presence in the late-9th-century Carpathian Basin cannot be proven based on sources from the same period reflects the situation of the late 13th century.[34] - – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Royal Free Citiy (vitalap | szerkesztései) 2020. szeptember 10., 18:52‎

  1. a b c d Macartney 1953, 64. o.
  2. Anonymus, Notary of King Béla: The Deeds of the Hungarians (ch. 42.), p. 91.
  3. Anonymus, Notary of King Béla: The Deeds of the Hungarians (Prologue), p. 5.
  4. a b c Rady & Veszprémy 2010, xxix. o.
  5. Anonymus, Notary of King Béla: The Deeds of the Hungarians (ch. 3.), p. 13.
  6. Kristó 2002, 55. o.
  7. a b Rady & Veszprémy 2010, xxx. o.
  8. Anonymus, Notary of King Béla: The Deeds of the Hungarians (ch. 1.), p. 9.
  9. a b c Kristó 2002, 53. o.
  10. a b c Györffy 1988, 34. o.
  11. Thoroczkay 2009, 112. o.
  12. Anonymus, Notary of King Béla: The Deeds of the Hungarians (ch. 7.), p. 21.
  13. a b Kristó 1983, 374. o.
  14. Anonymus, Notary of King Béla: The Deeds of the Hungarians (ch. 50.), pp. 106-107.
  15. The Chronicle of Regino of Prüm (year 889), p. 205.
  16. a b Macartney 1953, 82-83. o.
  17. a b Madgearu 2005, 17. o.
  18. Rady & Veszprémy 2010, xxviii. o.
  19. Macartney 1953, 67. o.
  20. Madgearu 2005, 15-16. o.
  21. Armbruster 1972, 29. o.
  22. a b Róna-Tas 1999, 53. o.
  23. Spinei 2009, 71-72. o.
  24. a b c d Engel 2001, 11. o.
  25. a b Kristó 2002, 56. o.
  26. a b c d e Györffy 1988, 39. o.
  27. Györffy 1988, 94. o.
  28. Rady & Veszprémy 2010, xxvii. o.
  29. Györffy 1988, 88-89, 94. o.
  30. Györffy 1988, 36. o.
  31. a b Györffy 1988, 37. o.
  32. Anonymus, Notary of King Béla: The Deeds of the Hungarians (ch. 39.), p. 85.
  33. Róna-Tas 1999, 263-266. o.
  34. Györffy 1988, 92-94. o.