Főmenü megnyitása
Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai,
elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

  • Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: Új szakasz nyitása!
  • Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!
Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára
  • Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
  • Ha azonnali válaszra van szükséged, és/vagy élőben szeretnél értekezni a többi szerkesztővel, lépj be a Wikipédia IRC-csatornájára!
  • Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
  • Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
  • Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Tartalomjegyzék

A portálnevek végződése – szorgos segítőket keresek!Szerkesztés

  Függőben Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 4., 21:27 (CEST)

A Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)#Portálsablonok okosítása szakaszban Einstein2 felvetette, hogy egységesíteni kellene a portálok névvégződéseit. (pl. -i és szóköz, egybeírás, teljesen egyedi megjelenő alak.) Ez nagyon jó javaslat. A megoldásnak két ága van: a tartalmi, amit itt kellene megoldanunk, és a technikai, amit átviszek a sablonműhelybe. Jelenleg vagy nincs egységesen elfogadott írásmódjuk a portáloknak, vagy nem követhető, hogy hol állapodtak meg róla, és mi az.

Létrehoztam a Portál:Portálok/Névvégződések allapot. Ezt a táblázatot kéne kitölteni és végül a kitöltött alakjában jóváhagyni, aztán majd csinálunk vele valamit, de legyen egy viszonyítási pont. Ebben kérem a segítségeteket. A vizsgálat eredménye lehet az is, hogy törlünk valamit (főleg átirányításokra gondolok), de ami zöld vagy kék, amellett legyen valami, amit akár a sablon hasznosíthat, akár bottal ellenőrizhető és javítható.

A vitát itt folytassuk le, az allapon csak az eredmény legyen a jelenlegi derékszög-párhuzamos formátumában, hogy géppel fel lehessen dolgozni! Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 2., 09:40 (CEST)

@Bennó, Adam78: be tudtok szállni? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 2., 09:42 (CEST)

@Bináris: Nagyon köszönöm, hogy foglalkozol vele. Első körben kiegészítettem a listát a földrajzi nevek végződéseivel, ezek szerintem nem szorulnak megbeszélésre (a megyeneveken kívül mind kötőjelesek). Nyitottam egy bővíthető szakaszt a nem egyértelmű elnevezések megbeszélésére. – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)

Kérdéses írásmódokSzerkesztés

Szerintem a második. Oppashi   Mesélj csak 2017. november 1., 09:53 (CET)
  • Portál:Lovas
    Lovasportál vagy Lovas portál? – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)
    Ez könnyű kérdés, egybe kell írni, jelöletlen birtokviszonyt tartalmaz, nem pedig jelzős szerkezetet. (Nem a portál lovagol, hanem a lovasoknak a portálja.) Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 4., 21:26 (CEST)
    Bennem inkább az a viszony merült fel, hogy ez a portál nem a lovasokkal (= zsokékkal, rendszeresen lovaglókkal) foglalkozik (azaz nem lovasportál), hanem a lovakkal (azaz lóportál), lóval kapcsolatos, lovas dolgokkal, ami ebben a tekintetben jelentéssűrítő összetételnek számíthat (http://www.e-nyelv.hu/2015-04-24/lovassir/), s ezért írnám mégis egybe (lovasportál), hacsak nem lehetséges másként különbséget tenni a lovasok portálja és a lovakkal foglalkozó portál között. --Sphenodon vita 2017. augusztus 5., 12:16 (CEST)
Én pedig pont azt láttam, hogy lósporttól hemzseg. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 5., 19:20 (CEST)
Sok benne a lósport is, de érzésem szerint több mint felét alkotják a lófajták és a nem csupán a lósporthoz kapcsolódó dolgok (pl. a galoppozni a ló nem csak versenyeken szokott, lószerszámokat használtak igavonásnál, csatákban stb.). És szerintem a ló az alapja a lovasnak is. :) Mondjuk ez a szemléletbeli különbség nem befolyásolja a helyesírást: mindketten azt mondjuk, hogy egybeírtan helyes. --Sphenodon vita 2017. augusztus 5., 21:42 (CEST)
  • Portál:Ókori irodalom
    Ehhez szükséges lenne egyedi írásmód, az Ókoriirodalom-portál és Az ókori irodalom portálja jöhet szóba szerintem. Én az utóbbit támogatom. – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)
  • Portál:Fenntartható fejlődés
    A fenntartható fejlődés portálja alakot javaslom (lehetséges még: Fenntarthatófejlődés-portál). – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)
  • Portál:Informatika, Portál:Könnyűzene
    Ebben a két esetben (és talán néhány másikban is) ezres nagyságrendben az -i képzős formát használják a szócikkek (pl. Informatikai portál). Az egybeírást támogatom. – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)

• összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Vagyis egybeírja a háborúja és a portál szavakat. Elkezdtem javítani egy szóközzel, aztán láttam, hogy maga a portál így írja a nevét: Csillagok háborúja-portál (vagyis kötőjellel). Szóval a második gond, hogy nem tudom eldönteni melyik a helyes írásmód (én a szóközre voksolnék):

    • Csillagok háborúja portál, vagy
    • Csillagok háborúja-portál?

Palotabarát vita 2018. április 20., 07:14 (CEST)

Igen, külön jó, vö. Különírt összetételtípusok listája#Részletes_bemutatás_példákkal. Ádám 2018. május 26., 01:18 (CEST)

AntiochiaiakSzerkesztés

  Függőben Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 24., 07:40 (CEST)

Ahogy Lenin mondta: Что делать? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 13., 17:20 (CEST)

Ha azt mondjátok, hogy nincs az egésszel semmi probléma, és maradjon minden, ahogy van, mert így jó, az is egy válasz. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 24., 07:40 (CEST)

Nem néztem végig az összes cikket, hogy melyik milyen időről szól. Az biztos, hogy helyes az antiokheiai a görög időkben, és helyes az antiochiai a római időkben. Aztán Bizánc fennhatósága alatt megint antiokheiai. Legalábbis azután, ahogy a bizánci császárok nevében is áttérünk a latinosról a görögösre. – LA pankuš 2017. augusztus 24., 10:02 (CEST)

Én még betenném ide a több helyen használt Antiókhia elnevezést is, a keresztes államoknál néhány szócikk így hivatkozik rájuk. Qedrák vita 2018. június 18., 12:57 (CEST)

@Bináris: Ez még "függőben van" 2017 óta? Esetleg az érintett cikkekbe bele lehetne írni, amit LA magyarázatként megadott. misibacsi*üzenet 2019. január 6., 08:10 (CET)

Qedrákhoz kapcsolódóan annyit szeretnék megjegyezni, hogy a keresztes háborúk/államok esetében én az antiochiai változatot támogatom, tekintettel arra, hogy akkortájt megint a latin dívott. – Crimea vita 2019. január 6., 11:25 (CET)

Nagybetűs EgyházakSzerkesztés

  Függőben nehogy elfelejtődjön. – Rlevente   üzenet 2018. május 15., 13:33 (CEST)

Mi indokolja az alábbi egyházak, egyházi szervezetek, közösségek nagybetűs elnevezését? – Rlevente   üzenet 2018. május 11., 11:22 (CEST)

Ha jól emlékszem, @Bennó: azért kisbetűsítette a katolikus egyházat, mert nem jogi személy. – Hkoala   2018. május 11., 12:39 (CEST)

Biztos, hogy van erről valahol régebben a kocsmafalon bőven okfejtés. A kényes kérdés nem a jogi személyiség, hanem az intézményszerűség. Vallásfelekezetek és mozgalmak hagyományosan nem minősülnek intézménynek, bár nyilván tarthatnak fenn intézményeket. Az egyházi közigazgatás egységeit a polgári mintájára szoktuk kezelni (pl. egyházmegye, egyházkerület). Ettől függetlenül pl. a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az OH.-ban naggyal szerepel, ezt ők intézménynek tekintik, és ilyen esetnek tűnik a Budapesti Zsidó Hitközség vagy a Hit Gyülekezete is. Egyszóval a kérdés korántsem egyszerű. Irányzatnév/felekezetnév a keresztény tudomány, ezt nem kezelném naggyal, de pl. a Metodista Világtanács már intézményszerű/egyesületszerű jelenség. @Pasztilla: Bennó fogadó 2018. május 11., 19:31 (CEST)

Hű, énnekem mostanában pislogni se sok időm van, látok fent ilyet is, olyat is, sőt még amolyant is, de kifejteni talán egy hét múlva tudom. Elnézést. Pasztilla 2018. május 11., 19:44 (CEST)

Modell/típus újratöltveSzerkesztés

  Függőben RuIsZa vita 2018. május 28., 19:50 (CEST)

@Linkoman: és @Pallerti: már beszéltek a témáról: az autók terén mit nevezünk típusnak, mit modellnek, mit modellváltozatnak. Az én álláspontom:

  • típus: külön modellnéven ( ) futó autók, de a Citroën és a Toyota Picasso ill. Verso névvel ellátott autói is külön típusnak számítanak. Még nem tudtam magammal megállapodni abban, az egyes generációk külön típusnak számítanak-e, de ha a Peugeot 3008-at/5008-at nézem, akkor igen.
  • modell: Olyan, mint a Peugeot 208 Active vagy a Suzuki Vitara GLS, valamint a karosszériaváltozatok (kombi/limuzin/kupé/kabrió/ferde hátú) is idetartoznak.
  • modellváltozat: Én ezt a szót nem használnám.

Esetleg használhatjuk úgy, ahogyan éppen jólesik? – RuIsZa vita 2018. május 23., 14:02 (CEST)

@RulsZa: -- Sajnálattal látom, hogy nem sikerült megmagyaráznom, miért tartom fontosnak az általam felvetett kérdést.

A "használhatjuk úgy, ahogyan jólesik" kifejezés mutatja, hogy csak ízléskérdésnek látod a dilemmát. Pedig nem az! Sőt, a Te Peugeot 3008-as szócikked fejrésze mutatja, hogy Te úgy határozod meg a Peugeot 3008-as jelzéssel ellátott személygépkocsit, hogy "autó" - ez ugyanis a mondat utolsó szava!

Az előző felsorolásodból teljesen hiányzik azon neveknek a szintje, amelyet az angol szaksajtó "make" (gyártmány) szóval vagy "marque" (márka) szóval jelöl. Pont azért vetettem fel a kérdést Pallertinek, mert a szaksajtó magyarul, németül, angolul stb. is teljesen vegyesen használja a típus (Jaguar Type E) és a modell (Model T a Fordtól) szavakat. Ez volt eddig is a dilemmám: a típus és modell szavakat lényegében azonos tartalommal használják. A sokkal világosabb "submarque" (almárka) csak a marketing szaknyelvében használatos, az autós sajtó ritkán használja.

Az én javaslatom névcentrikus, tehát a generációkat egyértelműen úgy határoznám meg, mint azonos nevű, ám időben egymástól elhatárolható, eltérő műszaki tartalmú elnevezéseket.(pl. az OPEL KADETT különböző generációi között ég és föld különbség van műszakilag).

Ugyancsak névcentrikus a felfogásom a gépkocsik bármely jellemzőjének kifejezése tekintetében. (Ezeket nevezem modellváltozatnak).

Ilyen jellemző lehet

  • a motor lökettérfogata (pl. 1500)
  • a motor elhelyezése (pl. Volkswagen Bogár Boxer)
  • a karosszéria (pl. a Toyota általában a kombik karosszériára használja a VERSO szót - pl. COROLLA VERSO, ám van TOYOTA VERSO is, más egyéb nevek nélkül. A kétféle felhasználás ugyanannak a névnek a különböző funkciójú felhasználását jelenti.

A lényeg az, hogy az autógyárak bizonyos műszaki jellemzőket ki akarnak fejezni a névadásukkal, más jellemzőket pedig nem akarnak. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk.

Te például a "modellváltozat" szó tekintetében egyszerűen annyit írsz: nem használnád. Ennyi. Az indokait csak Te tudhatod.

Összefoglalva a fentieket, 3 szint van az elnevezésnél:

  • az adott gyártóra asszociáló név (pl. BMW)
  • az adott gyár azonos nevű, eltérő műszaki tartalmú autóira használt egyetlen név
  • az azonos nevű autók további műszaki jellemzőire utaló, több tagból álló név.

Kérlek, előbb ezeknek a szinteknek a lényegén gondolkodj el kicsit, a döntés a szóhasználatról csak ezután jön. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk...--Linkoman vita 2018. május 24., 21:50 (CEST)

@Linkoman: akkor legyen külön típus a generáció is, bár van másik oldala is az éremnek, mert a Toyota Prius második és harmadik generációja alig különbözik. A Verso a Toyotánál nem kombi (a kombi a Wagon), hanem egy olyan egyterű változat, mint a Citroennél (most nincs pöttyös e-m) a Picasso, tehát külön típusként kezelném. Peugeot 3008-ról (sajnos) nem írtam cikket. A modellváltozat nekem jó úgy, ahogy írtad. Viszont neked mi a véleményed arról, hogy egy anonbanda folyamatosan azt írja autós cikkek bevezetőjébe, hogy: Első VÁLTOZATA xxxx-ben került le a futószalagról? RuIsZa vita 2018. május 25., 07:18 (CEST)

Magazin neveSzerkesztés

  Függőben Palotabarát vita 2018. október 9., 08:30 (CEST)

Szeretném kikérni a közösség véleményét, mivel történt egy átnevezés, amivel nem értek egyet. Én leírom a saját érveimet és megkérem @Tambo-t, hogy ő is a magáét. Az eredetileg Ez a divat címen elkészült szócikk:

  • az OSZK és a KSH adatbázisai egységesített címen az Ez a divat címet hozzák,
  • tény, hogy egyes lapszámok és különszámok címe Ez a Divat címmel szerepel és számos forrás is vegyesen hozza, de ez még nem lehet ok arra, hogy az 1949-1993 között kiadott magazinnak az legyen az egységes címe.

Szeretném megkérdezni, hogy van-e ilyen esetre, azaz a folyóiratok, magazinok szócikk-címadására bevett gyakorlat vagy szabály? Fauvirt vita 2018. október 8., 13:06 (CEST)

AkH 197: "Az állandó címeket, tehát az újságok, hetilapok, folyóiratok, könyvsorozatok, azonos címmel megjelenő évkönyvek, könyvformátumú kalendáriumok címét nagy kezdőbetűvel írjuk. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagy kezdőbetűvel írunk, például: Búvár, Kincskereső, Népszabadság, Nyugat, Valóság; Az Est, Magyar Nemzet, Nemzeti Sport, Nők Lapja, Élet és Tudomány, Prágai Tükör, Magyar Remekírók, Nyelvtudományi Értekezések. A mondatszerű állandó címeknek csak az első szava nagy kezdőbetűs, például: Ne láss, ne hallj, ne szólj!" – Hkoala   2018. október 8., 14:53 (CEST)

Köszönöm! Viszont... ha többeleműnek vesszük a címet, akkor "Ez A Divat" kellene, hogy legyen, ha meg mondatszerűnek, akkor "Ez a divat". Jól értem? Vajon melyik? Fauvirt vita 2018. október 8., 19:52 (CEST)

Nem dönt el semmit, de az OSzK katalógusában „Ez a divat” címmel szerepel. – b_jonas (üzenj) 2018. október 8., 18:53 (CEST)
Ezt az is okozhatja, ami a fenti AkH.12 197.-idézetből kimaradt: "A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel." Fauvirt vita 2018. október 8., 19:52 (CEST)

Így van, a könyvtártudományt nem érdeklik az állandó címek, ott az Élet és Irodalom is Élet és irodalom. Ettől függetlenül az Ez a divat megfelel a mondatszerűség kritériumának, egyértelműen így helyes. Pasztilla 2018. október 8., 20:32 (CEST)

A mondatszerűséget én úgy értelmeztem - és az akh 197-ben szereplő példa is ezt támasztja alá, hogy ez alatt írásjellel lezárt mondatra gondoltak: "Ne láss, ne hallj, ne szólj!". Ha kisbetűsen akarnánk írni, akkor "Ez a divat!" kellene, hogy legyen. Én a nagybetűst látom helyesnek: Ez a Divat Palotabarát vita 2018. október 8., 23:58 (CEST)
@Palotabarát: az "a" mitől lesz kisbetűs? Az Akh szerint csak az "és" képez kivételt... Fauvirt vita 2018. október 9., 01:17 (CEST)

Vagy Ez a divat, vagy Ez A Divat. Nem attól mondatszerű valami, hogy felkiáltójel van a végén. Elég különös szempont lenne, hogy felkiáltójellel Ez a divat!, anélkül viszont Ez A Divat az írásmód. Attól mondatszerű valami, ha állít valamit, azaz állítmány, akár csak névszói. A Nők Lapja, Magyar Horgász nem állít semmit. Pasztilla 2018. október 9., 06:38 (CEST)

Fauvirt ez már valóban inkább gyakorlatibb példák alapján született: Magyarország és a Nagyvilág, Értekezések a Természettudományok Köréből és Értekezések a Filozófia és a Társadalmi Tudományok Köréből.
Pasztilla nem felkiáltójelhez kötöttem, hanem írásjelhez!
De tudjátok mit? Írtam egy e-mailt az MTA tanácsadó csoportjának, ha válaszolnak, közreadom. Addig ráteszem a függőben pecsétet. Palotabarát vita 2018. október 9., 08:30 (CEST)

Írásjelekhez??? Egyfelől címekben a pontot nem tesszük ki eleve, akkor sem, ha mondatszerű és szövegben ott lenne, másfelől pusztán a vesszőktől, kötőjelektől és egyéb írásjelektől még nem lesz egy cím mondatszerű. Pasztilla 2018. október 9., 08:52 (CEST)

Azonkívül továbbra is nonszensz megközelítés, amire utaltam fentebb, hogy ha volna ott egy felkiáltójel a végén (mondattanilag lehetne), pusztán attól megváltozik az íráskép. Pasztilla 2018. október 9., 08:55 (CEST)

Attól mondatszerű, hogy mondatértéke van, folyó szövegben is megállná a helyét más mondatok között, mondatként elemezhető, van állítmánya. A címek többségében nincs állítmány. Ugyanakkor maga a szabály persze ökörség, és inkább csak arra jó, hogy az átlagember hülyének érezze magát, mert összekeveri, hogy a könyvcímeknek csak az első betűje nagy, de az újságcímeknek mindegyik, de ha már mondatszerű, akkor megint csak az első. Ahhoz azonban nem kell akadémikusnak lenni, hogy egy mondatot felismerjünk. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 9., 09:26 (CEST)

Igen, Bináris kijelentését tökéletesen alátámasztja az AkH.12 266., azaz hogy a címek és kiemelt címsorok végén csak a kérdőjelet és a felkiáltójelet tesszük ki, így amennyiben az "Ez a divat" nem felkiáltás, hanem kijelentés, címként nem kerül a végére pont, ha az mondat(szerű) is. Fauvirt vita 2018. október 9., 11:52 (CEST)

Felmerült, hogy a névelő mitől lenne kisbetűs. Itt van egy fejtegetés, amiben az Osiris Helyesírásra hivatkoznak, amikor a kötőszót és a névelőt gondolják kisbetűsíteni. Van valakinek ilyen kötete? Érdemes lenne megnézni – Garamond vita 2018. október 9., 14:59 (CEST)

@Garamond: Linkeltem is a szabályt, de akkor mégegyszer: AkH.12 197. (ez, tehát az mta.hu még ki is vastagította, hogy csak az és, de amúgy Hkoala idézte is, kiemelések nélkül) és a korábbi AkH.11 197. (itt is). Fauvirt vita 2018. október 9., 15:30 (CEST)
Upsz, bocsánat, az OH-ról van szó... benéztem... Fauvirt vita 2018. október 9., 15:31 (CEST)
Akkor azért megvárnám, hogy valakinek van-e ilyen kötete. Az akadémiai 11. és 12. kiadásból nem következik az általam kivastagított szabályértelmezés, ezért érdekelne, hogy honnan vették. Az általam említett részletezés ugyan a szlovákiai magyar nyelvhasználat számára hoz fel példákat, de úgy látom, a kiindulópontjuk szigorúan a magyar szabályzatok előírás-rendszere. – Garamond vita 2018. október 9., 22:56 (CEST)
@Bináris: jól látom, hogy neked van OH-d?.. meg tudod nézni a vonatkozó részt és hogy milyen hatással van (van-e) a fentiekre? Fauvirt vita 2018. október 12., 15:17 (CEST)

Van, bár ki kell érte nyújtanom a kezem... Elég nehéz volt megtalálni a választ, de végül sikerült, és meglepő eredmény született, amely némiképp ellentmond a fentieknek. A 229–238. oldalon taglalják a témát, ennek a nagy része konkrét címek felsorolása, de a keresett újság nincs köztük, és más mondatszerű címet se találtam. Három tényt érdemes figyelembe venni:

1. A 229. oldal alján és a példaanyagban a 235. oldalon a Forog az Idegen címnél is azt mondja, hogy a cím belsejében a névelő kisbetűs. Ez nem alapul közvetlenül a 11. kiadás szövegén, tehát nem mondhatjuk, hogy volt egy ilyen szabály, ami eltűnt, és a 12. kiadás változásjegyzékében sem szerepel. Valójában egyik kiadásban sincs szó róla, ezért nem mondhatjuk, hogy változott az OH megjelenése óta, inkább valami mögöttes varázslat, amit a nyelvészek tudnak explicit szabályzati pont nélkül is, mi meg elhihetjük.

2. Az AkH.11 197. még így fogalmazott a főszabály (csupa nagybetű) után: „Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb.” Itt nem volt egyértelmű, hogy mik az egyesek, és a mondatszerűség sem volt kiemelve. Az OH 230. oldalának alján ez áll:

„A mondatszerű állandó címek közül az egyszerűbbek követik a nagybetűsítés szabályát, tehát a névelő és a kötőszók kivételével minden különírt elemük nagy kezdőbetűvel írandó: Az Irodalom Visszavág, Érted Vagyok, Irány a Balaton, Mi újság? Akkor azonban, ha egy mondatformájú címben hosszabb, bonyolultabb nyelvtani szerkezet van, nem kötelező a teljes nagybetűsítés, csak az első szó és az esetleges tulajdonnévi elemek nagy kezdőbetűsek: Ne láss, ne hallj, ne szólj!

Abból, hogy a 12. kiadás készítői ugyanezt a példát írják mondatszerűre, és nem tüntetik fel a szabályt a változásjegyzékben, arra következtethetünk, hogy rábólintottak erre a megoldásra, amely közvetlenül nem vezethető le a 11. kiadásból. Tehát kvázi az OH szerkesztésekor dolgozták ki azt a pontosabb megoldást, amelyet a 12. kiadásba is átemeltek, de valamiért rövidebb szöveggel. Vagyis a szerkesztők szándékának valószínűsíthetően az felel meg, hogy az OH megoldását kövessük, azaz ilyen rövid mondatszerű címet nagybetűkkel írjunk, kivéve a névelőt. Vagyis minden mondat mondatszerű, de egyesek mégis mondatszerűbbek, mert négy lábuk van...

3. Az OH (233. oldal) és az AkH. 11. kiadása (AkH.11 197. ) is hangsúlyozza, hogy a címlapon alkalmazott tipográfiai megoldás nem irányadó a helyesírás szempontjából. Ez a kiemelés a 12. kiadásból kimaradt, de szerintem érvényesnek tekinthetjük hasonló kérdéseknél.

Összefoglalva tehát az OH alapján az Ez a Divat írásmód a helyes, és a 12. kiadásban nincs semmi olyan kifejezett utalás, hogy változott volna a szabály, amiből ezt levezették. Viszont a követeztetéseim tekintetében érdemes megvárni Pasztilla véleményét is, aki a saját OH-jától most pár ezer km-re tartózkodik (számomra érthetetlen módon). Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 12., 18:16 (CEST)

Már csak 715 km-re. Lassan haza kéne érnem, majd akkor. Pasztilla 2018. október 12., 19:34 (CEST)

Alapvetően per Pasztilla und Bin, csak annyit jegyeztem volna meg, hogy az állandó címeknél szokásos csupa nagybetűsítés nem terjed ki a névelőre és kötőszavakra (Élet és Irodalom stb.), de közben látom, hogy a diskurzus már eljutott idáig fentebb. Bennó fogadó 2018. október 22., 10:59 (CEST)

Csak köztes tájékoztatásként: az október 9-én elküldött levelemre még nem válaszolt a Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoport. Palotabarát vita 2018. november 1., 23:37 (CET)

@Fauvirt, Bináris, Palotabarát, Garamond:, újraolvasva a fentieket, úgy érzem, a kérdés nyugvópontra jutott az Ez a Divat alak megállapításával. Van még valami teendő, ami miatt függőben van a szakasz? Pasztilla 2019. január 5., 19:05 (CET)

Elvileg választ vártunk, hogy miért van "ellentmondás" az AkH és az OH között abban, hogy előbbi (az új kiadásban is) kifejezetten csak az "és"-t írja kivételnek a nagybetűsítés alól, míg utóbbiban "a névelő és a kötőszók" állnak kivételként. Van-e gyakorlati oka annak, hogy ezt nem emelték át, illetve vissza (ha emlékezetem nem csak, korábbi AkH-ban benne volt... ősszel néztem, de most nem akarom újra előböngészni). Sajnos úgy tűnik, hogy erre várhatunk..... de lehet, hogy csak rá kéne kérdezni az illetékesekre újra. Fauvirt vita 2019. január 5., 20:04 (CET)

Ja, értem. Engem Bináris okfejtése meggyőzött a névelő tekintetében. Mindenesetre ahogy elnéztem, nagyrészt Ez a Divat szerepelt a szócikknévtérben, néhányat még utánajavítottam, úgyhogy most megnyugtatóan egységes. Szerintem levehető a függőben sablon, és ha archiválódik a szakasz, be lehet linkelni a szócikk vitalapjára. Pasztilla 2019. január 5., 20:14 (CET)

Nadia MuradSzerkesztés

  Függőben Cassandro   Ħelyi vita 2018. október 15., 09:42 (CEST)

Sziasztok! Egy átírási kérdésem volna az egyik 2018-as Nobel-békedíjassal kapcsolatban. Nadia Murad (ez a nemzetközi átírása) jazídi/jezidita vallású iraki, akinek kurd az anyanyelve. Teljes nevének arab változata ez: نادية مراد باسي طه . A kurd azonban latin betűs írás, ahol Nadiye Murad néven fut. Melyiket kellene ilyenkor használni? Köszi előre is! Üdv, Cassandro   Ħelyi vita 2018. október 10., 12:54 (CEST)

A kurd eredet (anyanyelv) a döntő, tehát a kurd (latinos) írást kellene alkalmazni. Ogodej vitalap 2018. október 10., 17:56 (CEST)

Köszi szépen, ilyen névvel is írtam meg (Nadiye Murad). Az arab nevének mi a magyar átírása amúgy @Ogodej:? Azt is beleírnám akkor, ha már iraki. Cassandro   Ħelyi vita 2018. október 11., 09:29 (CEST)

@Cassandro: Így elsőre Nádja Murád Bászi Taha, de nem tudom leellenőrizni, mert telefonon vagyok. Ogodej vitalap 2018. október 11., 10:53 (CEST)

@Ogodej: Mindenesetre addig beírtam így. Cassandro   Ħelyi vita 2018. október 11., 16:11 (CEST)

@Cassandro, Ogodej: Mivel iraki, át kellene írni, mert ott a kurd arab írású. Csak a török kurdok írnak latin betűkkel. - Gaja    2018. október 11., 16:51 (CEST)

@Gaja: Hát nem tudom, ebben bizonytalan vagyok. Ha létezne Kurdisztán (részben iraki területen) akkor valószínűleg nem kellene átírni, úgy tudom, inkább a latinos írást preferálják, kérdés, az illető hogy írja a saját nevét. Mindenesetre az átírás szerintem jó, nagy hibát nem követünk el, ha mindkettőt szerepeltetjük. Szóval nem döntenék ebben. Ogodej vitalap 2018. október 11., 19:35 (CEST)

Van olyan szakink vagy külsős ismerős, akit meg lehetne kérdezni erről? Cassandro   Ħelyi vita 2018. október 12., 09:18 (CEST)

Na, egy kis adalék: utánanéztem, a hölgy jazidi, akik az észak kurdot beszélik, azt meg latin írással írják. Egyébként meg: ku:Nadiye_Murad. Szerintem ez megoldottnak tekinthető... - Gaja    2018. december 23., 20:16 (CET)

@Cassandro:, van még valami, ami miatt itt kell tartani ezt a szakaszt? Pasztilla 2019. január 5., 17:24 (CET)

Valahogy még mindig nem vagyok biztos benne, hogy a mostani forma, amit használok az jó. Cassandro   Ħelyi vita 2019. január 5., 21:44 (CET)

Video vs. videóSzerkesztés

  Függőben – Vépi vita 2018. október 29., 13:09 (CET)

Sziasztok!

@Vépi: hívta fel a figyelmem a videojáték és a többi videó- előtagú szavak új írásmódjára, amiről én eddig nem tudtam, ebből adódóan az elvileg rontott formájúra neveztem át egy szócikket (Five Nights at Freddy’s (videojáték-sorozat)). Jelenleg a Wikin felváltva találok régi és új írásmód szerinti cikket, erről pedig volt már megbeszélés tavaly májusban (143-as archív), következmény nélkül. A kérdésem az lenne, hogy nem lehetne egységesen megállapodni akár egyik, akár másik változatban? – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2018. október 22., 17:35 (CEST)

Na épp ezt akartam kérdezni, mert látom az azonnalik közt :) Vépi ezt linkelte be http://www.e-nyelv.hu/2017-06-12/video-video-7/ én nem tudom ez alapján eldönteni. Alensha 2018. október 22., 18:17 (CEST)

Szerintem ez alapján nem is lehet eldönteni. Miért lenne főnév, ahogy az indoklásban írják pl. a videóklip, videóreklám, videószerkesztő, videótelefon, videóvágás és nem a másik "képpel, képrögzítéssel kapcsolatos jelentésű video- előtag" ezekben a szavakban. Számomra érthetetlen... JSoos vita 2018. október 29., 13:23 (CET)
Az idézett korábbi megbeszélésben @Sphenodon mentegeti magát, hogy nem műszaki beállítottságú, @Bináris meg a szabályzás feltűnően esetleges voltát panaszolja. Én közelebbi végzettségemet tekintve műsorközlő villamosmérnök vagyok (bár informatikusként dolgoztam), így veszem a bátorságot, hogy elegendő műszaki beállítottságot tulajdonítsak magamnak. Megpróbálom értelmezni a nyelvhasználat logikáját. A video- valahogy azt akarja jelenteni, hogy állókép-, mozgókép-, álló vagy mozgó képekkel, látással kapcsolatos, vizuális. A videó meg azt, hogy álló vagy mozgó kép közlése vagy rögzítése; szerkesztett, időben körülhatárolt, műsorszerű képtovábbítás; képfelvétel, filmet hordozó kazetta vagy DVD-lemez, általában képrögzítés tárgyiasult eredménye. (Ez utóbbi, mint látom, gyakran tautológikusan viselkedik, pl. videókazetta, videófilm-kölcsönző, de ezt nem érzem gondnak.) (Az értelmezésem természetesen csak egyéni állásfoglalás, tehát vitatható, bővítését vagy cáfolatát szívesen veszem. És nem ment fel a nyelvi szabályzás kötelező volta alól.)
A felmerült szabályzati példák jó része összhangban van ezzel, de néha nem. Például a „videojel” írásmód jól indokolható és teljesen érthető, de a „videotéka” éppen a szándékolttal ellentétes szabályzású. Hasonlóan a „reklámvideó” a felfogásom szerint helyesen értelmezett szó, de a „videótelefon” műszaki értelemben kifejezetten hibás. (A „videószerkesztő” szót ne is elemezzük, mert annak legalább két élesen eltérő értelmezése van, a videofeldolgozásra, vagy videók feldolgozására szolgáló készülék vagy szoftver, illetve egy szerkesztőség ilyesféle tevékenységgel foglalkozó egy tagja.)
Ezek után magam sem tudom, hogyan cselekedjünk értelmesen. Óvakodnék a botok elszabadításától. Garamond vita 2018. november 5., 12:36 (CET)

A videóklip stb. főnévi előtagjának az a magyarázata, hogy az idők során a videó szó 'film' értelemben önálló szóként meghonosodott. Ahol ez a szó felismerhető előtagként, ott hosszú. A videojel nem a filmmel kapcsolatos szó, ez egy műszaki kifejezés; a videojel akkor is adható és vehető, ha nem csinálunk filmet belőle. Ez azonban nem ad kézzelfogható iránymutatást az összes esetre. Az biztos, hogy egységesen csupa hosszú vagy csupa rövid o-ban nem állapodhatunk meg. Garamond értelmezése alapos, a példák jók, egyetértek vele. Ahogy egy rossz középkori csillagászra mondta a kevéssé hálás utókor, az akadémiai bizottság ezen a téren káoszt zűrzavarra halmozott. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 5., 13:10 (CET)

@Vépi, LaSza, Alensha, JSoos: Én is úgy látom a helyzetet, ahogyan @Bináris:, és számomra is logikus, amit @Garamond: leírt. Elképzelhetőnek tartom, hogy ezen felfogás mentén érdemes lenne készíteni egy listát azon szavakról, amik a Magyar helyesírási szótárban, továbbá az OH.-ban szerepelnek (az OH. nekem nincs meg) – hogy minél nagyobbat merítsünk a köznyelvi szavakból –, s a fenti gondolatmenetet követve egyeztethetnénk ezen szavak wikibeli írásmódját, a szótáraktól való eltéréseket pedig rögzítenénk valahol.

MHSz., 569. oldal alapján:
* video- (előtag): videogenerátor, videojel, videoprocesszor, videotechnika, videotéka;
* videó, videója, videói; videóblog, videófelvétel, videómegosztó, esküvői videó, videófeltöltés, videófilm, videófilm-kölcsönző, videójáték, videójáték-készítés, videókazetta, videókazetta-digitalizálás, videóklip, videóklip-készítés, videómagnó, videómagnó-javítás, videóreklám, online videóreklám, reklámvideó, videószerkesztő, videótelefon, videótelefon-szerelés, videóvágás, videózik, videóztak, videózzanak.

Ha jól figyeltem, akkor ebben a listában: videotéka (helytelen) → videótéka (helyes), videótelefon (helytelen) → videotelefon (helyes), videószerkesztő (helyes lehet), videoszerkesztő (helyes lehet). A többi pedig helyes? --Sphenodon vita 2019. március 19., 19:56 (CET)

Igen, mivel a téka videókat kölcsönöz, a videotelefon meg videojeleket közvetít, nem videókat (videotechnikával rögzített filmeket). Szóval a szabályzat nem következetes, inkább zavarkeltő. (Bocsánat, hogy a címbeni videót kisbetűsre változtattam. Gondolom, csak a pont tette naggyá, nem a perbeni megszemélyesítés.) Voxfax vita 2019. április 20., 09:26 (CEST)

Mecseki Kisvasút vagy Mecseki kisvasút?Szerkesztés

  Függőben A Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben összegyűjtött szócikk-címek szinte kivétel nélkül hibásak (plusz a Budavári Sikló címe is), ezeket egyenként javítani, és a hivatkozásokat kékíteni kellene. – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 20:37 (CEST)

Próbálom kékíteni a Péccsel kapcsolatos szócikkeket. Éppen a Mecseki Kisvasútnál tartottam (@Vampeare: még 2014-ben nevezte át Mecseki kisvasútra), de most látom, hogy minden kisvasút (alföldi, debreceni, felsőpetényi, hegyközi, hortobágyi, kecskeméti, nyírvidéki) nagybetűs, csak a pécsi kicsi.

Van ennek valami különös oka? Az átnevezés volt hibás, vagy a többi kisvasút vár az átnevezésre? – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 14:27 (CEST)

A nagybetűsek hibásak. misibacsi*üzenet 2018. október 23., 16:07 (CEST)

  • @EniPort:: azért írtam át, mert szerintem nem intézménynév a Mecseki Kisvasút, hanem ez egy kisvasút, ami a Mecseken van; ahogy pl. a Gázi Kászim pasa dzsámija sem nagy P és nagy Dzs. Ha intézménynek tekintjük, akkor nagybetűs a helyes (AkH. 187.), de mivel szerintem nem intézmény, így az AkH. 190. a mérvadó és kis k-val írandó. vampeare vita 2018. október 23., 16:09 (CEST)

A völgyekben kanyargó kisvasutak még akkor sem tulajdonnevek, ha történetesen van saját intézményi hátterük. Ahogy a budavári sikló és a tihanyi komp sem az. Pasztilla 2018. október 23., 16:19 (CEST)

Köszönöm szépen a válaszokat, a pécsi kisvasút akkor most jól van, viszont egy hozzáértőnek (lehetőleg botgazdának) szükséges volna átnéznie a Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben jól összegyűjtött szócikk-címeket: ezek szerint szinte kivétel nélkül hibásak (plusz még az említett Budavári Sikló címe is). – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 20:34 (CEST)

Még tiszta szerencse, hogy a fogaskerekű vasút megmaradt, nem vették észre mindent nagybetűsítő árgus szemek. Pasztilla 2018. október 23., 20:45 (CEST)
Nem szóltam, megvan az is: Budapesti Fogaskerekű Vasút. Pasztilla 2018. október 23., 20:46 (CEST)
+ Budapesti Libegő – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:01 (CEST)

Itt van a témában eddig fellelt, átnevezésre váró szócikkek listája; kérlek bővítsétek, vagy jelezzétek mellette ami kész. – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 21:04 (CEST)

  1. Alföldi Kisvasút
  2. Almamelléki Állami Erdei Vasút
  3. Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút
  4. Bodrogközi Gazdasági Vasút
  5. Budapesti Fogaskerekű Vasút
  6. Budapesti Libegő
  7. Budavári Sikló
  8. Csongrád–felgyői Gazdasági Vasút
  9. Csömödéri Állami Erdei Vasút
  10. Debreceni Vidámparki Kisvasút
  11. Dombóvári Gazdasági Vasút
  12. Egri Gazdasági Vasút
  13. Fegyverneki Gazdasági Vasút
  14. Felsőpetényi Kisvasút
  15. Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
  16. Gemenci Állami Erdei Vasút
  17. Hegyközi Kisvasút
  18. Hortobágyi Kisvasút
  19. Hortobágy-halastavi Kisvasút
  20. Kaposvári Gazdasági Vasút
  21. Kapuvári Gazdasági Vasút
  22. Kaszói Állami Erdei Vasút
  23. Kecskeméti Kisvasút
  24. Kemencei Erdei Múzeumvasút
  25. Királyréti Erdei Vasút
  26. Lillafüredi Állami Erdei Vasút
  27. Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
  28. Mezőhegyesi Gazdasági Vasút
  29. Nagybörzsönyi Erdei Vasút
  30. Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
  31. Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút
  32. Nyírvidéki Kisvasút
  33. Ókígyósi Gazdasági Vasút
  34. Pálházi Állami Erdei Vasút
  35. Süttői Állami Erdei Vasút
  36. Szegedi Kisvasút
  37. Szegvári Gazdasági Vasút
  38. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút – Ezzel szerintem nem kell foglalkozni. Jó helyre mutat, időnként beeső linkek meg legalább nem lesznek pirosak. – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:19 (CEST)
    Az egyetlen rá mutató linket kékítettem. Viszont azt érdemes esetleg meggondolni, hogy ha az összes többinél Tiszakécskei Gyermekvasút illetve Veszprémi Gyermekvasút formát használunk, akkor nem volna-e érdemes ezt is Széchenyi-hegyi gyermekvasútnak nevezni a mostani semmitmondó Gyermekvasút (Budapest) helyett. – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 22:30 (CEST)
  39. Szigetközi Gazdasági Vasút
  40. Szilvásváradi Erdei Vasút
  41. Szobi Gazdasági Vasút
  42. Tiszakécskei Gyermekvasút
  43. Tiszakécskei Kisvasút
  44. Tömörkényi Halgazdasági Vasút
  45. Vál-völgyi Kisvasút
  46. Veszprémi Gyermekvasút
  47. Zsuzsi Erdei Vasút

Azért az Állami Erdei Vasút végződésűekben nem vagyok biztos, hogy csupa kis kezdőbetűvel helyesek lennének. – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:10 (CEST)

Töröljétek ki kérlek, amit hibásan raktam be a listába: van már benne gazdasági vasút, erdei vasút, gyermekvasút, stb. – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 21:19 (CEST)
Ami Állami Erdei Vasút, azt is nyugodtan át lehet keresztelni mondjuk kisvasúttá, pl. a Szalajkavölgyi Állami Erdei Vasút is Szilvásváradi kisvasút vagy Szilvásváradi erdei vasút néven futhatna. vampeare vita 2018. október 23., 21:41 (CEST)

Felkészül: Gellért-hegyi Sikló, sőt, amilyen figyelmesek, Gellérthegyi Sikló. Pasztilla 2018. október 23., 21:45 (CEST)

Van egy Gyermekvasút (Marosvásárhely) cikk is. Nem lenne jobb átnevezni Marosvásárhelyi gyermekvasút, esetleg Somostetői gyermekvasút névre? Whitepixels vita 2018. december 12., 06:45 (CET)

Ramszari egyezmény helyszíneiSzerkesztés

  MegoldvaSzenti Tamás vita 2019. április 16., 22:30 (CEST)

A Kategória:Magyarország ramsari helyszinei kategórianév hibás. Javítani kellene. Szenti Tamás vita 2018. december 26., 18:37 (CET)

Amellett, hogy magyarul elég szerencsétlenül jön ki az igazán helyesen átírt névalak (Rámszar), van okunk rá, hogy ne ezt, hanem a ramszari/ramsari alakokat használjuk? Pasztilla 2018. december 26., 19:11 (CET)

A helyszinei szó biztos rossz. Szenti Tamás vita 2018. december 27., 22:30 (CET)

„A ramszari egyezmény magyarországi helyszínei”, esetleg? Ha már ezt tárgyaljuk, a Kategória:Ramsari területek és Ramszari egyezmény így együtt jó-e? Akela vita 2018. december 28., 15:09 (CET)

De miért ramszari? (Önmagában a Magyarország rámszari helyszínei/területei, magyarországi rámszari helyszínek/területek stb. egyszerűbb szerkezeteket pártolnám a túlbonyolítás helyett, de jó alkalom lenne ez az egyezmény nevének magyar írásmódját rendezni. A város maga Rámszar.) Pasztilla 2018. december 28., 15:25 (CET)
Ellenzem a "Magyarország rámaszari területei" szerkezetű kifejezést annak ellenére, hogy van egy hasonlónk, "MO világörökségi helyszínei". A különbség az, hogy (a "világörökség" szóval ellentétben) Rámszar ("egyezmény" szó nélkül) egy konkrét földrajzi név, és számomra a "rámszari terület" a Rámszar városában fekvő területeket jelent. "MO rámszari területei" lehet(ne) pl. a Rámszar városában lévő magyar konzulátus, vagy magyar ENSZ-kontingens által Rámszarban működtetett checkpointot, koncessziós területet, offshore raktárat, kórházat, ilyesmit, de a "MO-nak a rámszari egyezmény hatálya alá területeit" nem szívesen nevezném a rövid földrajzi jelzős szerkezettel. (A szó egységes írásmódja másik kérdés, az "Rámszar/rámszari" írásmóddal teljesen egyetértek). Akela vita 2018. december 28., 19:44 (CET)
Szerintem nehezen félreérthető, mert ezt így hívják. A rámszari terület (same in english: Ramsar site) nem más, mint a rámszari egyezmény védő hatálya alá eső vadvízi terület. Abban egyetértek, hogy egyszerűsítő kifejezés, de törvényekben és más jogi szövegekben is így hivatkoznak rá (például). Pasztilla 2018. december 28., 19:56 (CET)

Na jó, ha senki többet, megyek és mozgatom át a szócikkeket a saját fejem után Kategória:Magyarország rámszari területei alá. Pasztilla 2019. január 14., 09:36 (CET)

Annyi megjegyzésem azért lenne: hogy a Ramsar site magyarul nem ramszari terület hanem ramszar/ramszari hely/helyszin Texaner vita 2019. január 14., 10:55 (CET).
Előzetesen megnéztem. A fent linkelt mkogy.jogtar.hu lapon ilyen arányban fordul elő a szókapcsolat: ramsari terület(ek):ramsari helyszín(ek):ramsari hely(ek) = 10:0:0. A termeszetvedelem.hu lapon ugyanez 128:6:0, ugyanitt kifejezetten területek néven listázza őket az állami természetvédelem. Pasztilla 2019. január 14., 11:11 (CET)

Ha ez a magyar hivatalos szóhasználat, akkor legyen @Pasztilla: javaslata szerint "terület", és redir a "helyszín". Írásmód "rámszar(i)", a kategória is, a szócikk is. Akela vita 2019. január 14., 11:43 (CET)

(Kissé megkésve, ha még lehet.) Javaslom a ramszari írásmód meghagyását. Amire hivatkozhatok: az MTA Helyesírási Bizottságának jóváhagyásával is készült A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása c. kézikönyv 35. oldala. Ott az orosz Аня, Таня és társai átírásánál – „a nem kívánatos homonímia elkerülésére” – a szabályos Anya és Tanya helyett az Аня – Ánya, Таня – Tánya alakot, vagyis az átírási szabálytól való eltérést javasolják. Szerintem „a nem kívánatos homonímia elkerülése” a ramszari esetében is indokolt. – Vadaro vita 2019. március 7., 13:35 (CET)

@Vadaro: Nem látom a kapcsolatot az orosz nyelvvel, a Rámszar perzsából átírt alak. A perzsa átírásban és általában az átírásban hála égnek nincsenek ilyen prűd elvek.   Pasztilla 2019. március 7., 13:43 (CET)
Ha jól tudom, a magyarországi kiadó bele akart kötni egy perzsa lexikon nevében a latin betűkkel is ráírt farhang szóba, pedig szerencsétlen szó csak kultúrát jelent... Alensha 2019. április 16., 22:01 (CEST)
@Pasztilla: Az orosszal persze nincs kapcsolat. De „a nem kívánatos homonímia elkerülését” a könyv nem is konkrétan az oroszból való átírásra vonatkoztatva említi. – Vadaro vita 2019. március 7., 13:51 (CET)
Minden tiszteletem az akadémikusoké, de ilyen megfoghatatlan, sületlen átírási elvet még nem pipáltam. Azért írjunk át valamit az átírási elvektől eltérően, mert az a szóalak a magyarban már foglalt?! És ha nincs ékezet a rendesen átírt alakban, akkor mit változtassunk rajta, nehogy a hülye magyar összekeverje Mását a másával, Dont a donnal, a kínai Pejt a pej lóval? Pasztilla 2019. március 7., 14:18 (CET)
Nincs kőbe vésve, részükről is csak javaslat. Úgy emlékszem, többnyire ékezet nélküli alakban olvastam róla, ehhez kerestem valami magyarázatot. Én elfogadhatónak tartom, de nem fog zavarni az ékezetes alak sem. – Vadaro vita 2019. március 7., 15:09 (CET)

Az év afrikai labdarúgója díjSzerkesztés

  Függőben Hátha más is hozzászól, mert több területet érint, nemcsak a sportot. Ha mégsem, majd visszatérek rá. – Vépi vita 2019. január 27., 17:48 (CET)

Van ez a két cikk: Az év afrikai labdarúgója-díj és Az év afrikai labdarúgója-díj (BBC). Néhány hete már rákérdeztem itt, de eredmény nélkül archiválódott. Most megkérdeztem az e-nyelv.hu-n, a válasz a következő: „Ha ez a díj hivatalos neve, a szabályos írásmód: az Év Afrikai Labdarúgója díj (OH. 2004: 226–7. o., AkH. 195/d)”. (http://www.e-nyelv.hu/2019-01-18/ev-afrikai-labdarugoja-dij/). Ezek szerint ez rendben lenne: Az Év Főépítésze díj és Az Év Levéltára díj, de változtatni kellene pl. ezeket: Az év kapusa díj (CHL), Az év védője díj (CHL) stb. (feltéve, ha a díj szó tényleg szerepel a hivatalos névben); valamint Év Kutatóhelye díj, Év Tájépítésze-díj stb. Nem érintené azokat, ahol a díj szó nem szerepel, pl. Az év magyar labdarúgója. (Javasolom az intitle: év díj keresést.) – Vépi vita 2019. január 18., 20:27 (CET)

Szerintem teljesen rendben van a válaszuk. Igazából nem az számít, hogy a díj szerepel-e a hivatalos névben (jó eséllyel igen), hanem az, hogy milyen szintaktikai viszonyban áll az egyedítő előtaggal. Miután az év tájépítésze ugyan önmagában is megálló szintaktikai egység, viszont nem tulajdonnévi előtag, mint a Kossuth vagy az Oscar, ezért létezhetetlen olyan megoldás, hogy kötőjellel kapcsoljuk hozzá a díjat. Ilyenkor a szintaktikai egység nagybetűs (Év Tájépítésze), amihez a díj különírva és kisbetűvel kapcsolódik: Év Tájépítésze díj. A díj csak és kizárólag azokban az esetekben nagybetűs, ha nélküle nem áll meg magában szintaktikai egységként az előtag, például Főépítészi Életműdíj vagy Bálnakutatói Emlékérem, mert önmagában a főépítészinek és a bálnakutatóinak nem ér a neve, muszáj az egész szerkezetet egyedítő névként kezelnünk. Ha ennél több a bővítmény a névben, akkor már ingadozhat, hogy meddig jelöljük az egyedítő tag terjedelmét: Ámbra bálnakutatói emlékérem vagy Ámbra Bálnakutatói Emlékérem, de semmiképpen sem *Ámbra Bálnakutatói emlékérem vagy *Ámbra Bálnakutatói-emlékérem. Ami viszont számomra inkább fejfájás, hogy itt a Wikipédián miért gondoljuk olyan sokszor, hogy a névelő is része a névnek. Másszóval nem gondolnám, hogy Az Év Főépítésze díj helyes, szerintem az Év Főépítésze díj a jó megoldás. Pasztilla 2019. január 20., 13:12 (CET)
A névelővel kapcsolatban: mert birtokos szerkezet? Mondatban kisbetűvel, de a cikk címében már naggyal? – Vépi vita 2019. január 20., 13:46 (CET)
Nem tudom különösebben magyarázni, de bennem rossz érzést kelt, hogy tulajdonneveket is névelőzünk a címszóban, pusztán csak azért, mert birtokos szerkezetek. Azt gondolnám, ez csupán az alkalmi szerkezetek esetében lehet mérvadó címadási irányelv. Ennek a szócikknek például szerintem egyértelműen a névnek kellene lennie a címszónak, névelő nélkül. Az Isten rabjai meg a Janicsárok végnapjai is tulajdonnév, és az elé sem teszünk névelőt a címszóban (folyószövegben igen). Pasztilla 2019. január 20., 14:22 (CET)
  megjegyzés Ne már! Akkor hamarosan kezdhetjük elölről ennek és a társainak az átnevezgetését?   – PZoli vita 2019. január 20., 17:42 (CET)
Pedig erősen gondolkodtam rajta, de végül úgy döntöttem, hogy nem nyúlok darázsfészekbe.   Pasztilla 2019. január 21., 07:11 (CET)

Szerettem volna – így vagy úgy, de – lezárni ezt a szakaszt, de akkor észrevettem, hogy közel 9 éve @Bennó: átnevezte ezt: Népművészet Ifjú Mestere díj erre: A Népművészet Ifjú Mestere díj. Ezért őt is megkérdem a névelő szükséges voltáról. Vépi vita 2019. április 19., 15:09 (CEST)

Nem tudom, miért gondolja Pasztilla a névelő nélküli változatokat helyesnek. Nekem a nyelvérzékem erősen tiltakozik, szerintem (többnyire) a névelővel együtt álló alak a helyes (kivétel például az Isten rabjai meg a Janicsárok végnapjai, mivel ezek művek címei), ha birtokos szerkezetről van szó (pl. "Az év sportolója", stb). *"Év sportolója" és hasonló borzasztóan magyartalan. misibacsi*üzenet 2019. április 19., 17:33 (CEST)

Pasztilla semmi ilyesmit nem mondott. Azt mondtam, hogy a díjnév tulajdonnév, és ha a tulajdonnévnek nem része a névelő, akkor nekünk önszorgalomból nem kellene hozzárakni a szócikk címében, pont ahogy más tulajdonneveknél, pl. Isten rabjai stb. sem névelőzünk, hiába kívánná meg a szintaxis. Pasztilla 2019. április 19., 18:10 (CEST)

Külföldi járás elnevezéseSzerkesztés

Egy kis megerősítést kérnék abban, hogy hogyan nevezünk egy külföldi járást...

Ha egy városnévből képzünk járásnevet, akkor ugye minden esetben -i képzővel tesszük azt? Példa: WürzburgWürzburgi járás és nem Würzburg járás. Jól gondolom?

És mi az eljárás abban az esetben, ha valami táj/folyó/hegy/stb. a névadó? Példa: BergstraßeBergstraße járás vagy Bergstraßei járás? Main-Kinzig járás vagy Main-Kinzigi járás? Van olyan eset, amikor nem -i-vel képezzük?

Tud valaki (esetleg @Peyerk, Pasztilla, Bennó:???) ebben segíteni? Úgy láttam, a cseh járásokat Pasztilla már rendezte (-i-vel), de ott nem találtam nem városból képződőket... Németországban viszont kaotikus a helyzet, igazán ezért kérdezem. - Gaja    2019. április 10., 15:51 (CEST)

A mongol nyilván nem a legjobb példa európai országok esetében, de azért ideírom: a mongol járásneveknél sehol nem használtam az -i képzőt (lásd pl. Bulgan járás (egyértelműsítő lap)). Ott is elég "kaotikus" a helyzet, a járásokat többnyire nem a székhelyről nevezték el: "Bulgan" pl. folyónév, egy ajmag (tartomány) neve, több járás neve és egy (több?) település neve is. Bulgan járás (Bajan-Ölgij) székhelye pl. Dzsargalant. – Vadaro vita 2019. április 10., 16:43 (CEST)

A saját nevezéktanunkból, értsd mindenkori magyarországi járásnevek, azt gondolnám, hogy a megyékkel ellentétben a járásneveknél a jelzős (i képzős) megoldás az úzus, lásd Tiszáninneni, Tószigetcsilizközi, Hernádvölgyi járás. Pasztilla 2019. április 10., 16:59 (CEST)

Hát amíg a Németország járásai listájában 20 létező járáscikk körül mindössze egyet találtam i képzővel, addig nem kereskednék speciálisabb eseteket. – Porrimaeszmecsere 2019. április 10., 18:28 (CEST)

Pasztilla +1, város- és táj-, domborzati vagy vízrajzi neveknél -i képzőt szoktunk használni. Az orosz járásneveknél alakítottunk ki egy részletesebb megállapodást, ott vannak pl. személyekrő, sőt eseményekről, szervezetekről stb., illetve nemzetiségekről elnevezett járások is - részben szovjet hagyományként -, ezeknél az -i képzőt elhagytuk.

A német neveknél nem tudok ilyen kiterjedt közösségi munkáról és megállapodásról. Asszem botozás folyt nagy részt, tartalmi hozzáértés nélkül. Bocs, ha ez bántó valakinek.

Peyerk vita 2019. április 10., 18:35 (CEST)

Megjegyzem, terminológiai káosz van. A Würzburgi járás községeinél a csoportok neveinél "mezőváros", "községen kívüli - esetleg községhez nem tartozó - terület" és "igazgatási társulás" kellene szerepeljen a szó szerinti próbálkozások helyett. Peyerk vita 2019. április 10., 18:44 (CEST)

Köszönöm mindenkinek a hozzászólását. Próbálom majd legjobb tudásom szerint javítgatni a neveket, de sajnos időhiány miatt lassan megy... - Gaja    2019. április 11., 10:00 (CEST)

Ugyanez felmerül a repülőtereknél, ahol az -i képzős városnevet kezdtem használni (Kairói nemzetközi repülőtér) mert az általam látott cikkekben így volt, de van, aki -i nélkül használja, mert ő olyanokat látott előbb, amiben nem volt... Alensha 2019. április 16., 21:56 (CEST)

Kerámia rezonátorSzerkesztés

Anyagnévi jelzős kapcsolat, egybeírandó (AkH12 116.), nemde? Köszönöm, Vépi vita 2019. április 14., 08:23 (CEST)

Igen. Wikizoli vita 2019. április 14., 10:53 (CEST)

Persze. – Pagony foxhole 2019. április 14., 11:00 (CEST)

Nemzeti bankok neveSzerkesztés

Ahogy látom, kb. fele-fele arányban lefordítjuk őket (Szász Nemzeti Bank, Bolgár Nemzeti Bank, Belga Nemzeti Bank stb.), illetve eredeti névvel hagyjuk (Danmarks Nationalbank, Národná banka Slovenska, Banca Națională a României stb.). Nem kellene egységesíteni? – Pagony foxhole 2019. április 15., 22:14 (CEST)

BaskíriaSzerkesztés

Sziasztok! A baskír neveket oroszból írjuk át? A baskír cirill ábécében vannak saját betűik, ennek a wikin nincs átírási formulája. Köszönet. Xia Üzenő 2019. április 15., 22:56 (CEST)

A baskírt a baskírból kéne átírni, de erre nem láttam még magyar gyakorlatot. A baskír ábécé cikkében van néhány átírási forma, amiből nekem a KNAB tetszik a legjobban, mert az közelíti legjobban a kiejtést, de még az se teljesen jó, mert például a velárisokat (i, h) nem igazán egyértelműen jelöli. Nem tudom, hogy csinálni kéne-e valami sajátot, vagy van-e rá valami ajánlás akárhol. – LA pankuš 2019. április 15., 23:48 (CEST)

A magyaros átírás mindig is nagyvonalúan kezelte az eredeti nyelvet, igazán sem a kiejtéshez, sem az íráshoz nem konzekvens, csak „közelít”. A baskír betűk nagy része átírható az oroszból. A kérdéses betűk: ғ, ҙ, ҡ, ң, ө, ҫ, ү, һ, ә. Ezek közül az ң, ө, ү, һ, ә egyértelmű: ng, ö, ü, h, e, a többi okozhat egy kis gondolkodást, de az arabot alapul véve a ғ, ҙ, ҡ, ҫ betűket g, dz, k, sz betűkkel írnám át. De természetesen ez saját kutatás, a magyar wikipédián felhasználni ezt nem ildomos... A magyaros átírásról továbbra is fenntartom a – nem túl elismerő – véleményem. - Gaja    2019. április 16., 09:48 (CEST)

Az nem egészen vágom, hogy egy cirill alapú írás átírásához miért lenne problémás a magyaros átírás, mivel ha már át kell írni, akkor egészen természetesnek gondolom, hogy nem az angolos, franciás vagy németes átírásokat választjuk. Egyébként az említett három nyelv pontosan ugyanazt teszi, hogy a saját írás- és fonetikai rendszere alapján próbálja visszaadni az idegen karaktereket. Ez a probléma egyébként átfogó rendezést kívánna, mert több más cirill ábécét használó türk nép is van, és mivel a cirill írást nem a türk hangrendszerre készítették, mindegyiknél vannak speciális karakterek. A türk hangkészlet egyébként közel áll a magyarhoz, így túl nagy gondot nem okoz az ejtés szerinti átírás, kivéve olyan hangokat, amik a magyarból már eltűntek, mint a velárisok (g, h, i), vagy egyes szibériai türköknél a félhangok. – LA pankuš 2019. április 16., 10:23 (CEST)

Az ezen az oldalon már többször idézett A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása című kézikönyv (1985) c. kézikönyv szerint (amelyről én is ki tudom számolni, hogy lassan már 35 éves):

  • „… a Szovjetunió nem szláv nyelvű cirill betűs írású nyelveire és a mongolra nézve eligazítást nyújt a keleti nevek helyesírási szótára.” (19. oldal)
Ámde:
  • „A földrajzi nevekkel kapcsolatban meg kell említeni még azt a szabályt, hogy a soknemzetiségű Szovjetunió összes nem latin betűs nyelvének földrajzi neveit – a hagyományos névalakok kivételével – egységesen az oroszból kell átírni.” (35. oldal)
Ugyanitt a hagyományos névalakok közé sorolja természetesen a kárpátaljai fontosabb magyar helyneveket is, valamint leírja, hogy a három balti nyelv szavait és neveit eredeti, latin betűs alakjukban kell írni.

Úgy vélem, az utóbbi kitételt érdemes általános szabályként elfogadnunk és alkalmaznunk az oroszországi földrajzi nevekre (a több országra is kiterjedő folyók-hegyek kérdését itt most hagyjuk) mindaddig, amíg újabb akadémiai vagy földrajzi bizottsági szintű szabályozás nem születik. (Én eddig ehhez tartottam magam, pl. folyók Baskíriában: Jurjuzany, Aj, Szim). – Vadaro vita 2019. április 16., 10:39 (CEST)

Hát ez még valóban szovjet érában keletkezett. Ma már miért kéne a nem létező Szovjetunió összes földrajzi nevét oroszból átírni? Ez maximálisan elavult. – LA pankuš 2019. április 16., 10:50 (CEST)

Sok olyan jogszabály van, amely régi érában keletkezett, a szabályozása elavult, mégis érvényben van. Mert még nincs másik. Amint lesz, az érvényessége megszűnik. De nem "ragaszkodom" ahhoz, hogy a fenti megfogalmazást fogadjuk el általános szabályként, hanem csak javasoltam, és eddig ezt alkalmaztam (másokkal együtt). Ha van másik konkrét javaslat, ami a gyakorlatban általánosan használható, megfelel az eddigi szokványoknak (térképek, tananyagok, más európai nyelvek gyakorlata, stb.), és itt a közösség elfogadja, akkor meg fogom próbálni azt alkalmazni (miután megértem a újabb nyelvi átírásokat).
Egyébként más európai nyelvű Wp-k nem ismerik a fenti megfogalmazású "szabályt", mégis az oroszból írják át az ottani földrajzi neveket. Pl. Tatárföld egyik járásának székhelye:

  • ru:Камское Устье (orosz Wikipédia)
  • tt:Кама Тамагы (tatár Wikipédia)
  • en:Kamskoye Ustye (Russian: Ка́мское У́стье; Tatar: Кама Тамагы)
  • de:Kamskoje Ustje (russisch Ка́мское У́стье; tatarisch Кама Тамагы/Kama Tamağı)
  • pl:Kamskoe Ust'e (in russo: Ка́мское У́стье?, in tartaro: Кама Тамагы)
  • it:Kamskoe Ust'e (in russo: Ка́мское У́стье?, in tartaro: Кама Тамагы)

Nem a tatárból írják át. Vajon miért? Ez is elavult? – Vadaro vita 2019. április 16., 12:47 (CEST)

Mindkettő Oroszország része, így ha nagyon akarjuk, az ország hivatalos nyelve miatt írhatjuk át oroszból. Én csak a Szovjetunió ellen tiltakoztam, mert az már jó régen értelmezhetetlen és értelmetlen, hogy egykori szovjet tagköztársaságok, amik ma esetleg önállóak még mindig a Szovjetunió és egy régi szabály miatt legyenek oroszosak. (Lásd Kazahsztán, kazak nyelv és írás.) Az orosz átírás önmagában védhető álláspont a mai Oroszország területén, bár én amanda vagyok, hogy ennek ma már nem kéne akadálynak lenni a nemzeti nyelvek saját kiejtésének és írásának megfelelő átírásokban. – LA pankuš 2019. április 16., 17:15 (CEST)

Valóban. Ha az indoklás az ország hivatalos nyelve, akkor az eredményt tekintve ugyanoda jutunk, ahol most is vagyunk. (Tehát az átírásnál nem vesszük figyelembe, hogy az egyes oroszországi ún. köztársaságokban a saját nemzeti nyelvük is hivatalos nyelv). – Vadaro vita 2019. április 16., 18:39 (CEST)

Ami azért is érdekes, mert például az olyan országokban, ahol az angol is hivatalos nyelv meg a helyi is, az angolt preferáljuk, lásd Szingapúr, ahol nem kínaiból írjuk át a kínai etnikumú személyek nevét, pedig a kínai is hivatalos nyelv. Hongkong esetében viszont kínaiból írunk át, pedig az angol is hivatalos nyelv.   Jó lenne ezt a hozzáállást egységesíteni. Xia Üzenő 2019. április 16., 20:00 (CEST)
Valószínűleg azért, mert ország szintjén döntjük el, és Szingapúr külön ország, Hongkong meg nem... Alensha 2019. április 16., 21:54 (CEST)

Orosz név átírásaSzerkesztés

Hogy írjuk helyesen: Sztyepan Petrovics Krasenyinnikov vagy Krasenyinnyikov (Степан Петрович Крашенинников). Bár már elkezdtem írni a cikket, de átnevezem, ha kell, miután befejeztem. Tulipanos vita 2019. április 16., 21:36 (CEST)

Krasenyinnyikov. – Pagony foxhole 2019. április 16., 21:37 (CEST)

Köszönöm. Tulipanos vita 2019. április 16., 21:39 (CEST)

Franchise ragozásaSzerkesztés

A franchise szónak mi a helyes kiejtése? Ragozás miatt lenne fontos, hogy franchise-zé (frencsiz) vagy franchise-zá (frencsájz) [vált]. – Sasuke88   vita 2019. április 19., 22:06 (CEST)

Utóbbi az angol ejtés, én még franciásan fransíznak magyar embertől nem hallottam. Pasztilla 2019. április 19., 22:33 (CEST)

Egyértelműen az angol szó vált nemzetközivé, tehát: franchise-zá. – Pagony foxhole 2019. április 19., 22:53 (CEST)

@Pasztilla, Pagony: Köszönöm a válaszokat! Akkor az angol kiejtés szerint ragozok. – Sasuke88   vita 2019. április 19., 23:37 (CEST)

Halott linkSzerkesztés

Már többször dohogtam, hogy a sablonok szövege magyarul nem mindig helyes (pl. „több, mint”). A halott főnévként magyarul csak ember lehet. Melléknévként lehet más is, ami valaha élt (állat, növény). Ám elvont fogalmak esetén nyelvünk a régies alakot részesíti előnyben (holtág, holt nyelv, holtpont, Holt-tenger, holtvágány). Ebben az esetben a holt link felel meg ennek. Voxfax vita 2019. április 20., 09:38 (CEST)

Ha már sablonok, itt miért csak: (rontott cím, hibás névalak, átirányításnak sem kell: a lap tartalma: „{{azonnali|1=hibás, fölösleges|2=Vépi vita 2019. április 20., 05:59 (CE…”, és csak „Vépi” (vita) szerkesztette)? – Vépi vita 2019. április 20., 09:47 (CEST)

Szerintem ezen már régen túllépett a beszélt nyelv, például halott ügyet mondunk, ha valami reménytelen, véletlenül sem holt ügyet. Szerintem a halott link is tök jó  , a holt link nekem abszolút esetlen hangzású. – PZoli vita 2019. április 20., 22:57 (CEST)

Sekélyesedik a nyelv, sajnos. A köznép egyszerűsít, de nem mindenkinek kellene. Wikizoli vita 2019. április 21., 08:14 (CEST)

Attól eltekintve, hogy egy nyelv nem képes sekélyesedni vagy tökéletesedni, hanem pusztán alakul és változik, ezt a megállapítást Voxfax legújabb önmaga által kreált nyelvi mítoszára alapozni meglehetősen merész. Értelmező szótárakban (legújabb, de még az egyébként több kérdésben puristaként megnyilvánuló Grétsy kétezer oldalas Nyelvművelő kézikönyvében sem esik szó olyasmiről, hogy a halott melléknévként csak emberre vonatkozhat. Pasztilla 2019. április 21., 08:44 (CEST)

Ilyet én nem írtam, hol olvastad? Olvasd el még egyszer, ha már így leszóltál! Voxfax vita 2019. április 21., 09:19 (CEST)
..... Pasztilla 2019. április 21., 10:01 (CEST)
Fától az erdő. Csak azért nem akarod érteni, mert élőlény helyett embert írtam??? (Nem véletlenül egyébként, éppenséggel állatra és növényre ritkán használatos a halott szó, valamiért az elpusztult, döglött, kiszáradt stb. dívik jobban. A szellemiségével nem értek egyet ennek a differenciálásnak, csak megemlítem.) Mindegy, ez jelentéktelen mellékszál. A mítosz jelesül az, hogy elvont fogalmakra nem használjuk a halott szót. Pasztilla 2019. április 21., 11:12 (CEST)
Ezt sem így mondtam. Voxfax vita 2019. április 21., 12:11 (CEST)

@Apród: láttam, hogy néhol te is helyesen használod. Ünnep múltával kifejtenéd véleményed? Voxfax vita 2019. április 21., 11:07 (CEST)