Főmenü megnyitása

Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai,
elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

  • Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: Új szakasz nyitása!
  • Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!
Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára
  • Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
  • Ha azonnali válaszra van szükséged, és/vagy élőben szeretnél értekezni a többi szerkesztővel, lépj be a Wikipédia IRC-csatornájára!
  • Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
  • Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
  • Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Tartalomjegyzék

Republikánus Párt (USA) → Republikánus Párt (Amerikai Egyesült Államok)Szerkesztés

  Függőben Ne kerüljön süllyesztőbe, mert a felemás állapot biztosan nem jó. – Puskás Zoli vita 2016. november 18., 16:32 (CET)

@Oppashi átnevezte a Republikánus Párt (USA) cikket magyar egyértelműsítő tagosra a demokraták cikkével történő egységesítés jegyében, @Nemokap kérte a hivatkozások botos javítását, én ezt elkezdtem, @Malatinszky viszont jelezte, hogy egy ilyen sok cikket érintő változtatást szerinte előzetesen egyeztetni kell(ett volna). A botot természetesen leállítottam, és most várom a véleményeket. Én továbbra is úgy gondolom, hogy a magyar elnevezést kell használnunk, és a linkjavítás – bár sok cikket érint – egyszeri botfeladat, utána nincs vele több teendő, így nem érzem különösebben nagy hatású változtatásnak ezt az átnevezést. – Puskás Zoli vita 2016. november 9., 16:46 (CET)

Konkrétan annak az országnak elterjedt magyar neve az USA (/usa/, és nem /júeszéj/ kiejtéssel), az Egyesült Államok, az Amerikai Egyesült Államok, de még az Amerika is. Nekem nincs kifogásom az ellen, hogy a teljes hivatalos nevet használjuk egyértelműsítő tagnak (különösen, hogy a másik nagy pártot Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok) néven emlegetjük), azt viszont elvi kérdésnek tartom, hogy az ilyesmit beszéljük meg.

A gyakorlatunk egyébként nem egységes: például a Munkáspárt (Norvégia) vagy a Liberális Demokrata Párt (Szerbia) esetében nem a hivatalos magyar nevet (Norvég Királyság ill. Szerb(ia) Köztársaság) használjuk egyértelműsítő tagnak, és ha már egységesítünk, jó lenne az uniformizálásba bevonni az alábbi cikkeket is:

a nagy- és kisbetűzésre is tekintettel. Malatinszky vita 2016. november 9., 16:57 (CET)

Sajnos az Amerikai Egyesült Államok abban a szerencsétlen helyzetben van, hogy nincs igazi hétköznapi neve. Mint pl. Orosz Föderációnak Oroszország, Kínai Népköztársaságnak Kína stb stb. Mondjuk Magyarországnak viszont akkor csak az van   Amerikának nem hívhatjuk, mert az egy földrész, ha meg Egyesült Államoknak hívjuk, akkor ezzel az erővel elétehetnénk az Amerikai-t is... Kénytelenek leszünk az Amerikai Egyesült Államok nevet használni. Oppashi   Rakontu 2016. november 9., 17:07 (CET)

A cikkcímekben egységesen az Amerikai Egyesült Államok használatát javasolnám. Nem azért, mert ez a hivatalos, hanem mert ez a pontos megnevezése az országnak. Értjük persze azt is, hogy USA, meg a „csupasz” Egyesült Államokat is, de nekem ezek pongyolának tűnnek egy címben. (Az AkH. 12. kiadásának szótári részében is szerepel egyébként mind a három.) Szöveg közben mindenféle gátlás nélkül használom ezeket is. A kongresszus és annak házai esetében szerintem a helyes forma az Amerikai Egyesült Államok szenátusa, mert jobb híján körülírjuk, mivel az eredeti tulajdonnevet (United States Senate) nem tudjuk pontosan magyarra fordítani. – Puskás Zoli vita 2016. november 9., 22:55 (CET)

Szerintem az USA se nem pongyola, se nem pontatlan. Teljesen egyértelmű mozaikszó, aminek egy és csakis egy jelentése van. Az ilyen mozaikszavakat többnyire még cikkcímekben sem írjuk ki. Mondjuk nehogy nekiessünk a NASA cikknek National Aeronautics and Space Administration* címre átnevezni. Vagy ennél jobb példák a NATO kezdetű cikkek, amik a teljes névvel szereplő szervezet ellenére sem Északatlanti Szövetséggel kezdődnek. Az egyértelműsítő tag kizárólag szerkesztési és számítógépes problémákat old meg. Ráadásul a linkelésnél egy csomó energiát takarít meg (nem mintha ez döntő lenne, de mint tudjuk, emberek írnak a wikipédián, akiknek némi komfortérzetre is igényük van, és nekem például ehhez tartozik, hogy egy az olvasó számára nem látható linkkódban nem erőltetünk valamiféle kilométer hosszú tagot, csak mert az nagyon hivatalos).

PS: Most látom, hogy a NASA teljes neve meg ráadásul piros, még átirányítás sincs róla. Kipróbálom ezt is: United States of Amerika és az előnézetben látom, hogy ez is piros. Na ennyit a hivatalosságról. – LA pankuš 2016. november 9., 23:10 (CET)

A NASA-t nem keverném ide, annak nincs más használatban lévő magyar neve, a teljes angol név meg magyar szövegben végképp nem használható, mert jóformán senki se (én legalábbis biztosan nem  ) tudná kapásból miről is van szó. Épp ezért abban sem látok kivetnivalót, hogy a United States of Amerika piros, hiszen nem magyarul van. A NATO viszont jó példa, ott tényleg ugyanígy egyenértékűen használjuk az angol rövidítést és a teljes magyar megnevezést. A szerkesztői kényelmi szempont viszont a teljes névvel sem sérül, hiszen ha jól csináljuk meg az átirányításokat, akkor az USA egyértelműsítő tagos hivatkozásokat a karbantartó botok simán lecserélik a másikra, legfeljebb pár napig zöldek lesznek a linkek, de abból meg az egyszerű olvasó úgysem lát semmit, úgyhogy nyugodtan lehet írni továbbra is (USA)-t akkor is, ha a másik változatot választjuk. – Puskás Zoli vita 2016. november 9., 23:38 (CET)

A United States of Amerika természetesen piros, mert keverék (még jó, hogy nem piros!), de a United States of America már zöld. Wikizoli vita 2016. november 10., 07:48 (CET)

Sry, elírtam az éccakai félálomban. De mindegy, a lényegen nem változtat. Tök feleslegesnek, sőt értelmetlennek tartom a zárójeles tagban kiírni a teljes nevet, amikor egyértelmű mozaikszavunk van rá. Az USA, NSZK, NDK, KNDK, stb. betűszavak összetéveszthetetlenül megjelölnek egy államalakulatot, ami a technikai jellegű egyértelműsítésben teljesen elegendő. – LA pankuš 2016. november 10., 09:25 (CET)

Az USÁnak van közkeletű rövid neve, az Egyesült Államok, a teljes neve az Amerikaival kiegészített. Éppen ezért nem igazán jó a róla szóló cikkünk címe sem, olyan mintha mondjuk a Németország-cikket Német Szövetségi Köztársaságnak hívnánk. – Hollófernyiges vita 2016. november 10., 07:58 (CET)

Az USA-nak (AkH.12 288. a)) van közkeletű rövid neve, az Amerika. Azt mégsem akarjuk használni. OFF: Mondjuk az Egyesült Államok még mindig jobb, mint amikor Nagy-Britanniát (Britain) kényszeresen Egyesült Királyságnak hívjuk, mert hogy a Brit-sziget angolul Great Britain. Ettől a szőr feláll a hátamon. Miért olyan nehéz megérteni, hogy magyarul más a terminológia, mint angolul?Máté (vitalap) 2016. november 10., 08:14 (CET)
@Máté: Nyilván nem használjuk, mert Amerika egy kontinens. Ez olyan, mintha az Európai Unió helyett csak Európát mondanánk. Óriási a különbség. Az Egyesült Királyság pedig jóhogy Egyesült Királyság, mivel Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága. Erre rövidebb, pontos név nincsen   Oppashi   Rakontu 2016. november 10., 08:41 (CET)
1) nyilván. 2) de van, a Nagy-Britannia. Merthogy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a Brit-sziget országaiból (Great Britain) és Észak-Írországból (Northern Ireland) áll, közös nevükön Nagy-Britannia (Britain), Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) meg a szerintem ocsmány Egyesült Királyság (United Kingdom).Máté (vitalap) 2016. november 10., 08:46 (CET)
@Máté: De hát akkor Nagy-Britannia = Brit-sziget, nem? Ugyanakkor az EK-nak még része Észak-Írország is... 1+1=/=1 Egyébként nézd a jó oldalát: ha a következő skót referendum sikeres lesz, többet nem kell ezzel bajlódni   Oppashi   Rakontu 2016. november 10., 08:55 (CET)
Nem, mert a Nagy-Britanniát kifejezetten az egész országra értve használjuk, és nem a Brit-szigetre. Köznyelvben és hivatalosan is. – Máté (vitalap) 2016. november 10., 08:59 (CET)

Az Egyesült Államok de facto a gondolkodásunkban az Amerikai Egyesült Államokat jelenti, de figyelni kell arra, hogy pl. Mexikó hivatalos neve Mexikói Egyesült Államok, nem beszélve a Mikronéziai Egyesült Államokról... -Némo (Morgóhely) 2016. november 10., 08:57 (CET)

Szerintem az USA is ugyanúgy az Amerikai Egyesült Államokat jelenti. Szerencsésebb lett volna a másik pártot USA-taggal ellátni, mint fordítva. – LA pankuš 2016. november 12., 14:40 (CET)

Ha nincs kifogás ellene, ha már át lett nevezve, akkor a botos átnevezés jó lenne, ha mehetne tovább, hogy a fele ne így, ne úgy nézzen ki. (Lásd Kocsmafal - botos oldal) - Némo (Morgóhely) 2016. november 12., 20:05 (CET)

  megjegyzés Botmunka szempontjából mindegy, hogy az érintett cikkek másik felét javítom az eddigiekhez hasonlóan, vagy a már javítottakat vissza, az viszont tényleg jó lenne, ha sikerülne megegyezni, hogy USA, Amerikai Egyesült Államok vagy simán Egyesült Államok legyen a cikk címében a zárójelben. A két „vesztes” pedig nyugodtan lehet automatikusan javítható átirányítás, így azokkal se lesz gond. – Puskás Zoli vita 2016. november 12., 22:00 (CET)

Számomra egyértelmű, hogy ha ki akarjuk írni, akkor Amerikai Egyesült Államok. Ha rövidíteni akarjuk USA. De Egyesült Államok semmiképpen, mert más államok is használják ezt a nevet, így zavar lehet. -Némo (Morgóhely) 2016. november 12., 22:09 (CET)

Mivel komoly ellenzés, úgy tűnik, nincsen, marajunk az Amerikai Egyesült Államok formánál. Da akkor nevezzük át az alábbi két cikket is:

és persze uszítsuk rá Puskás Zoli botját ennek a hivatkozásaira is. Malatinszky vita 2016. november 12., 23:41 (CET)

  támogatom-Némo (Morgóhely) 2016. november 12., 23:44 (CET)

Szerintem az A. E. Á. a maga 11 szótagjával rémítően hosszú, nem véletlen, hogy ezt a köznyelv nem akarja minden esetben elskandálni, hanem arra szorítkozik, hogy USA, vagy Egyesült Államok. Hat szótag még menedzselhetőnek tűnik, úgy mint az Egyesült Királyságnál is. Szerintem ez a forma lenne a legjobb, egyetértek Andrással. De ha mégsem így lesz, akkor a bottal sztenderdizálási nekibuzdulásba bevehetnénk azokat a 19. századi pártokat, amelyek az én szócikkeimben szembejönnek? Úgy mint Whig Párt (USA), Semmittudók mozgalom(ebből még pártot is kéne csinálni). Igazából a Kategória:Amerikai pártok mind nevében mind maradék tagjaiban szintén egységesítés alá kéne kerüljön. Sierrahun vita 2016. november 13., 09:57 (CET)

Mint Malatinszky leszögezte, „komoly ellenkezés nincs”, tehát úgy tűnik, hiába értesz egyet a komolytalan érveimmel.   – LA pankuš 2016. november 13., 13:01 (CET)

De én egyetértek. Az Amerikai Egyesült Államok-beliek (ugye fura nemzetiségnév?) is legtöbbször Unkted Statesnek hívják országukat, még az US rövidítés is előfordul. Az Egyesült Királyság sem államnév, ennek hosszabb változata az államnév, és még a tankönyvek is Nagy-Britanniának hívják. Ha a történelmét megnézzük, Spanyolország is egy egyesült királyság. Hasonlóan Mexikó és Mikronézia mindenkinek egyesült államok, az USA pedig Egyesült Államok. Én az USA-t támogatom, ugyanis az, hogy usát és nem uesát mondunk, már bizonyítja, hogy ez több mint mozaikszó. Ha létrejön egy olyan ország, hogy Marokkó és Algéria közti Egyesült Berber Törzsi Területek Katonai Szövetségi Köztársasága, és van ennek egy pár betűs rövidítése, akkor bár az államnak a hosszabbik lenne a címe, az már kifejezetten beteges cím, hogy:

Példapárt (A Marokkó és Algéria közti egyesült Berber Törzsi Területek Katonai Szövetségi Köztársaság) Akárcsak az USA esetében, hosszabb szöveg van a zérójelben, mint azon kívül...– RuIsZa  bevitel 2016. november 15., 07:04 (CET)

Kérdés: Ha már úgyis félig lement a bot, nem fejezhetné be? Elég gáz, hogy a cikkek felénél megvan, másiknál nincs meg... -) -Némo (Morgóhely) 2016. november 22., 14:49 (CET)

Az a baj, hogy komoly támogatás sincs, úgyhogy nem igazán tudom mi legyen. – Puskás Zoli vita 2016. december 9., 21:42 (CET)

@Puskás Zoli: Úgy gondolom, eleve ketté kellene bontani a kérdéskört: mi a kívánatos országnév egy címszóban, és mi egy egyértelműsítő kiegészítésben. Utóbbiak esetében, lévén maga az egyértelműsítés is pusztán egy technikai eszköz, nem látom sok értelmét annak, hogy Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Amerikai Egyesült Államok stb. szerepeljen, bőséggel megteszi a közérthető Észak-Korea, USA stb. Egyrészt tudomásom szerint nincsenek már nagyon botok, amelyek a zöld linkeket rendszeresen kékítenék, másrészt ilyesmit nem róhatunk a szerkesztőkre, hogy mindig 30-cal több karaktert pötyögjenek be, csak mert mi a zárójelek között is 100%-osan precízek akarunk lenni. A címszavakban természetesen csak a hivatalos teljes és hivatalos rövid országnevek volnának kívánatosak (Az Amerikai Egyesült Államok szenátusa, és nem *USA szenátusa). Pasztilla 2019. január 6., 08:31 (CET)

Ha jól látom, ez van most. Pasztilla 2019. január 6., 08:42 (CET)
  1. 2000. évi népszámlálás (Amerikai Egyesült Államok), 2010. évi népszámlálás (Amerikai Egyesült Államok), Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok), El Centro (Amerikai Egyesült Államok), La Quinta (Amerikai Egyesült Államok), Libertárius Párt (Amerikai Egyesült Államok), Marfa (Amerikai Egyesült Államok), Pasco megye (Amerikai Egyesült Államok), Republikánus Párt (Amerikai Egyesült Államok), Roma (Amerikai Egyesült Államok)
  2. 90. rakétaezred (USA), 91. rakétaezred (USA), 341. rakétaezred (USA), Csendes-óceáni államok (USA), Közép-atlanti államok (USA), Megyei bizottság (USA), Megyei elöljáró testület (USA), Megyei jogú város (USA), Megyei központ (USA), Megyei végrehajtás (USA), Megyei vezető (USA), Nemzeti Könyvdíj (USA), Pulitzer-díj (USA), Sierra Nevada (USA), Toledói egyházmegye (USA), Whig Párt (USA)
  3. Dime (Egyesült Államok), Függetlenség napja (Egyesült Államok), Kereskedelmi Minisztérium (Egyesült Államok), Nemzetiszocialista Mozgalom (Egyesült Államok), The X Factor (Egyesült Államok)

Jé, ez is beragadt? Nekem igazából mindegy, én csak elkezdtem kékíteni, és mivel rám szóltak, hogy előbb beszélni kellett volna róla (nyilván nem elsősorban nekem, hanem annak, aki átnevezte a cikket), abbahagytam és idehoztam. A félbemaradt javítást mindenképp érdemes lenne befejezni, csak valaki döntse el, hogy melyik irányba csináljam. A fentieknél nagyobb gond szerintem ez:

Itt még a kis és nagy kezdőbetűket sem értem, de nem is ismerem annyira az eredeti neveket, hogy meg tudjam ítélni a helyességüket. – Puskás Zoli vita 2019. január 6., 09:04 (CET)

Az AkH. 12. kiadásának szótári részében egyébként szerepel tulajdonnévként írva az Egyesült Államok alak is, ráadásul mindenféle magyarázat nélkül, amiből nekem azt dobja a gép, hogy az akadémikusok szerint is egyértelműen az USA-t jelenti ebben a formájában. – Puskás Zoli vita 2019. január 6., 09:18 (CET)

Igen, azt időközben el is kezdtem mozgatni, hogy legyen mind Az Amerikai Egyesült Államok... kezdetű. Pasztilla 2019. január 6., 09:33 (CET)

@Puskás Zoli: Akkor marad még a függőben? Pasztilla 2019. január 14., 08:00 (CET)

@Pasztilla: Szerintem ezt a kb. száz cikket még javítom, mert fölöslegesen mutatnak az átirányításra (ez volt anno a kiindulási probléma  ), nem merült fel azóta sem (több mint két éve) a cikk visszanevezése. Egy kérdésem maradt: Az Amerikai Egyesült Államok szenátusa címben a szenátus szándékosan maradt kisbetűs? Ha igen, megköszönöm, ha megírod, hogy miért, hogy tanuljak is a dologból valamit. Ha ezek megvannak, akkor szerintem mehet az archívumba. – PZoli vita 2019. január 14., 17:26 (CET)

Nem szándékos, csak az Egyesült Államok címszóbeli előfordulásaira komcentráltam, de akkor sort kerítek rá. Pasztilla 2019. január 14., 17:39 (CET)

A cikkcímekben miért is nem elég az USA? Miért kell kilométeres cím? hhgygy óhaj, sóhaj, panasz? 2019. január 16., 10:37 (CET)

Nem kilométeres. Csak ki van írva az Amerikai Egyesült Államok magyar neve. Szebb, pontosabb és senkinek nem fáj. Ha akarsz az angol rövidítéssel egy átirányítást, annak szerintem semmi akadálya. Piraeus vita 2019. január 16., 11:43 (CET)

Piraeus +1. Az elvárható szabatosság és pontosság miatt. Nincs lexikon vagy atlasz, ahol USA a fő címszó és nem az utalókifejezések egyike lenne. Pasztilla 2019. január 16., 12:14 (CET)

A portálnevek végződése – szorgos segítőket keresek!Szerkesztés

  Függőben Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 4., 21:27 (CEST)

A Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)#Portálsablonok okosítása szakaszban Einstein2 felvetette, hogy egységesíteni kellene a portálok névvégződéseit. (pl. -i és szóköz, egybeírás, teljesen egyedi megjelenő alak.) Ez nagyon jó javaslat. A megoldásnak két ága van: a tartalmi, amit itt kellene megoldanunk, és a technikai, amit átviszek a sablonműhelybe. Jelenleg vagy nincs egységesen elfogadott írásmódjuk a portáloknak, vagy nem követhető, hogy hol állapodtak meg róla, és mi az.

Létrehoztam a Portál:Portálok/Névvégződések allapot. Ezt a táblázatot kéne kitölteni és végül a kitöltött alakjában jóváhagyni, aztán majd csinálunk vele valamit, de legyen egy viszonyítási pont. Ebben kérem a segítségeteket. A vizsgálat eredménye lehet az is, hogy törlünk valamit (főleg átirányításokra gondolok), de ami zöld vagy kék, amellett legyen valami, amit akár a sablon hasznosíthat, akár bottal ellenőrizhető és javítható.

A vitát itt folytassuk le, az allapon csak az eredmény legyen a jelenlegi derékszög-párhuzamos formátumában, hogy géppel fel lehessen dolgozni! Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 2., 09:40 (CEST)

@Bennó, Adam78: be tudtok szállni? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 2., 09:42 (CEST)

@Bináris: Nagyon köszönöm, hogy foglalkozol vele. Első körben kiegészítettem a listát a földrajzi nevek végződéseivel, ezek szerintem nem szorulnak megbeszélésre (a megyeneveken kívül mind kötőjelesek). Nyitottam egy bővíthető szakaszt a nem egyértelmű elnevezések megbeszélésére. – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)

Kérdéses írásmódokSzerkesztés

Szerintem a második. Oppashi   Mesélj csak 2017. november 1., 09:53 (CET)
  • Portál:Lovas
    Lovasportál vagy Lovas portál? – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)
    Ez könnyű kérdés, egybe kell írni, jelöletlen birtokviszonyt tartalmaz, nem pedig jelzős szerkezetet. (Nem a portál lovagol, hanem a lovasoknak a portálja.) Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 4., 21:26 (CEST)
    Bennem inkább az a viszony merült fel, hogy ez a portál nem a lovasokkal (= zsokékkal, rendszeresen lovaglókkal) foglalkozik (azaz nem lovasportál), hanem a lovakkal (azaz lóportál), lóval kapcsolatos, lovas dolgokkal, ami ebben a tekintetben jelentéssűrítő összetételnek számíthat (http://www.e-nyelv.hu/2015-04-24/lovassir/), s ezért írnám mégis egybe (lovasportál), hacsak nem lehetséges másként különbséget tenni a lovasok portálja és a lovakkal foglalkozó portál között. --Sphenodon vita 2017. augusztus 5., 12:16 (CEST)
Én pedig pont azt láttam, hogy lósporttól hemzseg. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 5., 19:20 (CEST)
Sok benne a lósport is, de érzésem szerint több mint felét alkotják a lófajták és a nem csupán a lósporthoz kapcsolódó dolgok (pl. a galoppozni a ló nem csak versenyeken szokott, lószerszámokat használtak igavonásnál, csatákban stb.). És szerintem a ló az alapja a lovasnak is. :) Mondjuk ez a szemléletbeli különbség nem befolyásolja a helyesírást: mindketten azt mondjuk, hogy egybeírtan helyes. --Sphenodon vita 2017. augusztus 5., 21:42 (CEST)
  • Portál:Ókori irodalom
    Ehhez szükséges lenne egyedi írásmód, az Ókoriirodalom-portál és Az ókori irodalom portálja jöhet szóba szerintem. Én az utóbbit támogatom. – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)
  • Portál:Fenntartható fejlődés
    A fenntartható fejlődés portálja alakot javaslom (lehetséges még: Fenntarthatófejlődés-portál). – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)
  • Portál:Informatika, Portál:Könnyűzene
    Ebben a két esetben (és talán néhány másikban is) ezres nagyságrendben az -i képzős formát használják a szócikkek (pl. Informatikai portál). Az egybeírást támogatom. – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)

• összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Vagyis egybeírja a háborúja és a portál szavakat. Elkezdtem javítani egy szóközzel, aztán láttam, hogy maga a portál így írja a nevét: Csillagok háborúja-portál (vagyis kötőjellel). Szóval a második gond, hogy nem tudom eldönteni melyik a helyes írásmód (én a szóközre voksolnék):

    • Csillagok háborúja portál, vagy
    • Csillagok háborúja-portál?

Palotabarát vita 2018. április 20., 07:14 (CEST)

Igen, külön jó, vö. Különírt összetételtípusok listája#Részletes_bemutatás_példákkal. Ádám 2018. május 26., 01:18 (CEST)

AntiochiaiakSzerkesztés

  Függőben Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 24., 07:40 (CEST)

Ahogy Lenin mondta: Что делать? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 13., 17:20 (CEST)

Ha azt mondjátok, hogy nincs az egésszel semmi probléma, és maradjon minden, ahogy van, mert így jó, az is egy válasz. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 24., 07:40 (CEST)

Nem néztem végig az összes cikket, hogy melyik milyen időről szól. Az biztos, hogy helyes az antiokheiai a görög időkben, és helyes az antiochiai a római időkben. Aztán Bizánc fennhatósága alatt megint antiokheiai. Legalábbis azután, ahogy a bizánci császárok nevében is áttérünk a latinosról a görögösre. – LA pankuš 2017. augusztus 24., 10:02 (CEST)

Én még betenném ide a több helyen használt Antiókhia elnevezést is, a keresztes államoknál néhány szócikk így hivatkozik rájuk. Qedrák vita 2018. június 18., 12:57 (CEST)

@Bináris: Ez még "függőben van" 2017 óta? Esetleg az érintett cikkekbe bele lehetne írni, amit LA magyarázatként megadott. misibacsi*üzenet 2019. január 6., 08:10 (CET)

Qedrákhoz kapcsolódóan annyit szeretnék megjegyezni, hogy a keresztes háborúk/államok esetében én az antiochiai változatot támogatom, tekintettel arra, hogy akkortájt megint a latin dívott. – Crimea vita 2019. január 6., 11:25 (CET)

Nagybetűs EgyházakSzerkesztés

  Függőben nehogy elfelejtődjön. – Rlevente   üzenet 2018. május 15., 13:33 (CEST)

Mi indokolja az alábbi egyházak, egyházi szervezetek, közösségek nagybetűs elnevezését? – Rlevente   üzenet 2018. május 11., 11:22 (CEST)

Ha jól emlékszem, @Bennó: azért kisbetűsítette a katolikus egyházat, mert nem jogi személy. – Hkoala   2018. május 11., 12:39 (CEST)

Biztos, hogy van erről valahol régebben a kocsmafalon bőven okfejtés. A kényes kérdés nem a jogi személyiség, hanem az intézményszerűség. Vallásfelekezetek és mozgalmak hagyományosan nem minősülnek intézménynek, bár nyilván tarthatnak fenn intézményeket. Az egyházi közigazgatás egységeit a polgári mintájára szoktuk kezelni (pl. egyházmegye, egyházkerület). Ettől függetlenül pl. a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az OH.-ban naggyal szerepel, ezt ők intézménynek tekintik, és ilyen esetnek tűnik a Budapesti Zsidó Hitközség vagy a Hit Gyülekezete is. Egyszóval a kérdés korántsem egyszerű. Irányzatnév/felekezetnév a keresztény tudomány, ezt nem kezelném naggyal, de pl. a Metodista Világtanács már intézményszerű/egyesületszerű jelenség. @Pasztilla: Bennó fogadó 2018. május 11., 19:31 (CEST)

Hű, énnekem mostanában pislogni se sok időm van, látok fent ilyet is, olyat is, sőt még amolyant is, de kifejteni talán egy hét múlva tudom. Elnézést. Pasztilla 2018. május 11., 19:44 (CEST)

Modell/típus újratöltveSzerkesztés

  Függőben RuIsZa vita 2018. május 28., 19:50 (CEST)

@Linkoman: és @Pallerti: már beszéltek a témáról: az autók terén mit nevezünk típusnak, mit modellnek, mit modellváltozatnak. Az én álláspontom:

  • típus: külön modellnéven ( ) futó autók, de a Citroën és a Toyota Picasso ill. Verso névvel ellátott autói is külön típusnak számítanak. Még nem tudtam magammal megállapodni abban, az egyes generációk külön típusnak számítanak-e, de ha a Peugeot 3008-at/5008-at nézem, akkor igen.
  • modell: Olyan, mint a Peugeot 208 Active vagy a Suzuki Vitara GLS, valamint a karosszériaváltozatok (kombi/limuzin/kupé/kabrió/ferde hátú) is idetartoznak.
  • modellváltozat: Én ezt a szót nem használnám.

Esetleg használhatjuk úgy, ahogyan éppen jólesik? – RuIsZa vita 2018. május 23., 14:02 (CEST)

@RulsZa: -- Sajnálattal látom, hogy nem sikerült megmagyaráznom, miért tartom fontosnak az általam felvetett kérdést.

A "használhatjuk úgy, ahogyan jólesik" kifejezés mutatja, hogy csak ízléskérdésnek látod a dilemmát. Pedig nem az! Sőt, a Te Peugeot 3008-as szócikked fejrésze mutatja, hogy Te úgy határozod meg a Peugeot 3008-as jelzéssel ellátott személygépkocsit, hogy "autó" - ez ugyanis a mondat utolsó szava!

Az előző felsorolásodból teljesen hiányzik azon neveknek a szintje, amelyet az angol szaksajtó "make" (gyártmány) szóval vagy "marque" (márka) szóval jelöl. Pont azért vetettem fel a kérdést Pallertinek, mert a szaksajtó magyarul, németül, angolul stb. is teljesen vegyesen használja a típus (Jaguar Type E) és a modell (Model T a Fordtól) szavakat. Ez volt eddig is a dilemmám: a típus és modell szavakat lényegében azonos tartalommal használják. A sokkal világosabb "submarque" (almárka) csak a marketing szaknyelvében használatos, az autós sajtó ritkán használja.

Az én javaslatom névcentrikus, tehát a generációkat egyértelműen úgy határoznám meg, mint azonos nevű, ám időben egymástól elhatárolható, eltérő műszaki tartalmú elnevezéseket.(pl. az OPEL KADETT különböző generációi között ég és föld különbség van műszakilag).

Ugyancsak névcentrikus a felfogásom a gépkocsik bármely jellemzőjének kifejezése tekintetében. (Ezeket nevezem modellváltozatnak).

Ilyen jellemző lehet

  • a motor lökettérfogata (pl. 1500)
  • a motor elhelyezése (pl. Volkswagen Bogár Boxer)
  • a karosszéria (pl. a Toyota általában a kombik karosszériára használja a VERSO szót - pl. COROLLA VERSO, ám van TOYOTA VERSO is, más egyéb nevek nélkül. A kétféle felhasználás ugyanannak a névnek a különböző funkciójú felhasználását jelenti.

A lényeg az, hogy az autógyárak bizonyos műszaki jellemzőket ki akarnak fejezni a névadásukkal, más jellemzőket pedig nem akarnak. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk.

Te például a "modellváltozat" szó tekintetében egyszerűen annyit írsz: nem használnád. Ennyi. Az indokait csak Te tudhatod.

Összefoglalva a fentieket, 3 szint van az elnevezésnél:

  • az adott gyártóra asszociáló név (pl. BMW)
  • az adott gyár azonos nevű, eltérő műszaki tartalmú autóira használt egyetlen név
  • az azonos nevű autók további műszaki jellemzőire utaló, több tagból álló név.

Kérlek, előbb ezeknek a szinteknek a lényegén gondolkodj el kicsit, a döntés a szóhasználatról csak ezután jön. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk...--Linkoman vita 2018. május 24., 21:50 (CEST)

@Linkoman: akkor legyen külön típus a generáció is, bár van másik oldala is az éremnek, mert a Toyota Prius második és harmadik generációja alig különbözik. A Verso a Toyotánál nem kombi (a kombi a Wagon), hanem egy olyan egyterű változat, mint a Citroennél (most nincs pöttyös e-m) a Picasso, tehát külön típusként kezelném. Peugeot 3008-ról (sajnos) nem írtam cikket. A modellváltozat nekem jó úgy, ahogy írtad. Viszont neked mi a véleményed arról, hogy egy anonbanda folyamatosan azt írja autós cikkek bevezetőjébe, hogy: Első VÁLTOZATA xxxx-ben került le a futószalagról? RuIsZa vita 2018. május 25., 07:18 (CEST)

Péter-PálSzerkesztés

  Függőben Akela vita 2018. július 13., 13:39 (CEST)

Péter-Pál-székesegyház, Péter-Pál-templom (Palotás) és hasonlók: a két név közé (szerintem) hosszú kötőjel kellene, „és” értelemben, mert két különböző személy. Minták Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Lajos–Miksa Egyetem. De a mostani rövid kötőjel mellett szólhat esetleg, ha „Péter-Pál” (nap, ünnep) állandósult, szoros szókapcsolatot képviselne. Van erre szabály, eligazítás? Akela vita 2018. július 11., 07:06 (CEST)

Ünnepnapként talán valóban állandósult, de számomra kétséges, hogy az ünnep maga volna a templomok névadója az apostolok helyett. Tulajdonképpen mi akadályoz meg bennünket abban, hogy a hasonló elnevezések mintáján Szent Péter és Pál templom legyen a név? Azt sem tudom, hogy ilyenkor az “és” miatt már köznévi-e a szerkezet, és nem jár a kötőjel? @Bennó: Pasztilla 2018. július 11., 07:30 (CEST)

De, sztem se nagyon indokolt, hogy az ünnep (és kettejük egyéb összefonódásai P&P) okán népies nevén szerepeljen a templom, ezek Szent Péter és Pál-templomok, kettős patrocíniummal (védszent/titulus), és sztem definitely kötőjellel. Bennó fogadó 2018. július 11., 11:30 (CEST)

Köszönöm, akkor átnevezem Péter–Pál-székesegyház-ra, Péter–Pál-templom (Palotás)–ra, egy hosszú+egy rövid kötőjellel. Akela vita 2018. július 13., 11:48 (CEST)

@Akela:, pontosan mi alapján lett ez a megoldás? Sem Bennó, sem én nem ebben az iranyban válaszoltunk. Pasztilla 2018. július 13., 13:28 (CEST)

Olyannyira, hogy ezt a nagykötőjeles változatot még csak támogatni sem nagyon lehet. Bennó nagyon helyesen mutatott rá, hogy ez a Péter-Pál népi rövidítés, és valójában Szent Péter és Pálról van szó. (Lásd még.) Pasztilla 2018. július 13., 13:31 (CEST)

Elnézést, csak a rövid kötőjelet gondoltam meghosszabbítani, a Babeș–Bolyai és Lajos–Miksa analógiájára. Ha túl hamar módosítottam, mert "és" lesz a helyes döntés, természetesen korrigálom az összeset. @Pasztilla, Bennó: válaszokból az "és"-t szövegmagyarázatnak értettem (az "és" kapcsolat a nyelvtani oka annak, amiért a kötőjel hosszú és nem rövid). Ha tévedtem, elnézést, függőben hagyom és megvárom a döntést türelemmel. Akela vita 2018. július 13., 13:39 (CEST)

Nem, a Szent Péter és Pál kiírása volt az ajánlás. Csak abban voltam bizonytalan, hogy ehhez a templom utótag kötőjellel vagy anélkül járul-e (az és miatt), de Bennónak igaza van, hogy kötőjellel. Pasztilla 2018. július 13., 13:56 (CEST)
  • A palotási templom „teljes neve” az infoboxban Szent Péter és Pál-templom? Ez lehet a szócikk címe is. Legyen?
  • A szentpétervárinak a szokásos neve: „Petropavlovszkij szabór” azaz Péter–Pál-székesegyház. Teljes hivatalos neve „Собор во имя первоверховных апостолов Петра и Павла”, azaz kb. „Péter és Pár magasztos apostolokról nevezett székesegyház”. Próbáljuk-e követni magyarul valamennyire: pl. „Szent Péter és (Szent) Pál apostol(ok) (-) székesegyház(a)”. Vagy legyen egyszerűen Szent Péter és Pál-székesegyház? Akela vita 2018. július 13., 18:22 (CEST)

Az első esetben igen, a második esetben a Szent Péter és Pál apostolok székesegyház elegendőnek tűnik, vagy ahogy írod, egyszerűen Szent Péter és Pál-székesegyház. Pasztilla 2018. július 13., 18:37 (CEST)

@Akela, Bennó, Pasztilla: hadd ajánljak figyelmetekbe még néhány olyan templomot vagy hasonlót, amit egyszerre több személyről neveztek el, de nem mindet pont szent Péter és Pálról. A legtöbbel nincs teendő, de inkább felsorolom őket, elsősorban a magyarországiakat.
Még van, de itt abba kell hagynom a keresést.
b_jonas (üzenj) 2018. október 30., 23:46 (CET)

Ez egy jó gyűjtemény, köszönöm. Ennek tükrében nézzük újra a petrográdi Péter–Pál-székesegyházat: Lehetőségek: Szent Péter és Pál apostolok-székesegyház vagy Szent Péter és Pál-székesegyház (mindkét esetben kötőjellel). Első kérdés: apostolokkal vagy anélkül? Másik kérdés: a második „Szent”-et ismételjük-e vagy sem? Mindkettőre van példa a listában. (azaz „Szent Péter és Pál” vagy „Szent Péter és Szent Pál”). Próbáljunk a végére jutni. Van-e egységes megoldás, vagy lehetnek eltérések? @Pasztilla, Bennó, B jonas:. Véleményteket köszönöm. Akela vita 2018. október 31., 11:47 (CET)

A listát később majd folytatni kell, mert sok templom van, és nem néztem őket végig.
A helyesírási kérdés itt az, hogy hol használunk egybeírást, különírást, és kötőjelet. A „Mindenszentek-temploma” nyilván elírás, kötőjel helyett szóköz kéne, de a nehezebb esetekben nem tudok hozzászólni.
A nehéz rész az, hogy milyen néven említsük a templomot, ha olyanok közül lehet válaszatani, hogy „Mindenszentek temploma” vagy „Mindenszentek-templom” vagy „Bármilyenfalva római katolikus temploma” vagy „bármlyienfalvi római katolikus templom”. Akár több is lehet helyes közöttük.
Szintúgy nehéz, hogy „szent Péter és szent Pál apostolok” vagy „szent Péter és szent Pál” vagy „szent Péter és Pál apostolok” vagy „szent Péter és Pál” vagy „Péter-Pál” a szentek neve. A magyarországi római katolikus templomok esetén ehhez a Katolikus Lexikont nézném meg, de ez a többi egyház esetén nem lesz elég. A Péter-Pál szócikk nem igazán segít, azt leszámítva, hogy ők nem használják a nagykötőjeles „Péter–Pál” alakot, de a nagykötőjel vs. kötőjelet pont nem a lexikon dönti el, az helyesírási kérdés. Reméltem, hogy a konkrét templomok nevét a lexikon gyakran megadja, de nem egészen így van.
b_jonas (üzenj) 2018. október 31., 15:18 (CET)

Megpingeltettem, de túl sok a betű, ehhez most fáradt vagyok. Mi pontosan a kérdés? Pasztilla 2018. november 1., 20:40 (CET)

@Pasztilla: jogos. Íme a kérdések.
  1. Csehimindszent templomban maradhat-e a “Mindszentek temploma” képaláírás, vagy hiba?
  2. Pilisborosjenőn a templom neve Szent Vid a 14 segítő szent plébániatemplom (Pilisborosjenő) a főplébánia honlapján szereplő név alapján, vagy Tizennégy segítőszent és Szt Vid plébániatemplom (Pilisborosjenő) a Katolikus Lexikon után?
  3. Mikor szentelték föl a Tours-i Szent Márton és Flüei Szent Miklós-plébániatemplomot (Budapest 13. ker.), hihető-e a 2017-es újságcikkben írt 1985-ös dátum, amikor a Katolikus Lexikon szerint a templom 1987-ben épült, egy emléktábla szerint 1986-ban.
  4. @Rakás: honnan tudjuk, hogy Verpeléten a katolikus templomot Krisztus Király tiszteletére szentelték, amikor a Katolikus lexikon azt állítja, hogy Mindenszentek tiszteletére?
  5. Helyes-e a Péter-Pál-plébániatemplom (Szentendre) név?
b_jonas (üzenj) 2018. november 1., 21:53 (CET)
@B jonas: Abban a forrásban, amit én néztem, az az adat szerepelt. De igazad van, a verpeléti templom valóban Mindenszeteknek van szentelve. Mea culpa. – Rakás vita 2018. november 1., 22:02 (CET)

Szerintem:

  1. A mindszentek elavultnak mondható, népies eredetű változata a mindenszenteknek (október a régiségben például Mindszentek hava volt), 19. századi kontextusban még talán gyakoribb volt, mint a mindenszentek. Nem tartom kizártnak, hogy – talán hagyományőrzésből – ez legyen a templom neve, de utánajárni nem tudok.
  2. Tizennégy segítőszent és Szent Vid plébániatemplom. A Szt rövidítést szerintem címszóban ildomos kerülni. Hogy kell-e Pilisborosjenővel egyértelműsíteni, azt nem tudom, de ha máshol is van ilyen nevű templom, akkor hosszan és ütemesen tapsolni fogok.
  3. Hát ez aligha nyelvhelyességi kérdés, utána kell járni, az évszám körüli zavart a szövegben addig is jelezni. Tapasztalatból tudom, hogy emléktáblán is állhat hülyeség.
  4. Passz.
  5. Már a múltkor is a Szent Péter és Pál-plébániatemplom alakot tartottam helyesnek, sem a kis-, sem a nagykötőjeles megoldást nem tudtam teljes mellszélességgel támogatni. Ma sem tudom, írjuk ki. Nem helyesebb vagy helytelenebb, ha a Szent szót mindkét névhez kiírjuk, így is, úgy is jó, kicsit talán általánosabb a Szent egyszeri szerepeltetése, jellemzően az ortodoxia szereti a szenthalmozást templomnevekben: Szent Konstantin és Ilona, Szent Andronikosz és Júnia, Szent Flóra és Laura stb. Pasztilla 2018. november 2., 09:29 (CET)

Magazin neveSzerkesztés

  Függőben Palotabarát vita 2018. október 9., 08:30 (CEST)

Szeretném kikérni a közösség véleményét, mivel történt egy átnevezés, amivel nem értek egyet. Én leírom a saját érveimet és megkérem @Tambo-t, hogy ő is a magáét. Az eredetileg Ez a divat címen elkészült szócikk:

  • az OSZK és a KSH adatbázisai egységesített címen az Ez a divat címet hozzák,
  • tény, hogy egyes lapszámok és különszámok címe Ez a Divat címmel szerepel és számos forrás is vegyesen hozza, de ez még nem lehet ok arra, hogy az 1949-1993 között kiadott magazinnak az legyen az egységes címe.

Szeretném megkérdezni, hogy van-e ilyen esetre, azaz a folyóiratok, magazinok szócikk-címadására bevett gyakorlat vagy szabály? Fauvirt vita 2018. október 8., 13:06 (CEST)

AkH 197: "Az állandó címeket, tehát az újságok, hetilapok, folyóiratok, könyvsorozatok, azonos címmel megjelenő évkönyvek, könyvformátumú kalendáriumok címét nagy kezdőbetűvel írjuk. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagy kezdőbetűvel írunk, például: Búvár, Kincskereső, Népszabadság, Nyugat, Valóság; Az Est, Magyar Nemzet, Nemzeti Sport, Nők Lapja, Élet és Tudomány, Prágai Tükör, Magyar Remekírók, Nyelvtudományi Értekezések. A mondatszerű állandó címeknek csak az első szava nagy kezdőbetűs, például: Ne láss, ne hallj, ne szólj!" – Hkoala   2018. október 8., 14:53 (CEST)

Köszönöm! Viszont... ha többeleműnek vesszük a címet, akkor "Ez A Divat" kellene, hogy legyen, ha meg mondatszerűnek, akkor "Ez a divat". Jól értem? Vajon melyik? Fauvirt vita 2018. október 8., 19:52 (CEST)

Nem dönt el semmit, de az OSzK katalógusában „Ez a divat” címmel szerepel. – b_jonas (üzenj) 2018. október 8., 18:53 (CEST)
Ezt az is okozhatja, ami a fenti AkH.12 197.-idézetből kimaradt: "A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel." Fauvirt vita 2018. október 8., 19:52 (CEST)

Így van, a könyvtártudományt nem érdeklik az állandó címek, ott az Élet és Irodalom is Élet és irodalom. Ettől függetlenül az Ez a divat megfelel a mondatszerűség kritériumának, egyértelműen így helyes. Pasztilla 2018. október 8., 20:32 (CEST)

A mondatszerűséget én úgy értelmeztem - és az akh 197-ben szereplő példa is ezt támasztja alá, hogy ez alatt írásjellel lezárt mondatra gondoltak: "Ne láss, ne hallj, ne szólj!". Ha kisbetűsen akarnánk írni, akkor "Ez a divat!" kellene, hogy legyen. Én a nagybetűst látom helyesnek: Ez a Divat Palotabarát vita 2018. október 8., 23:58 (CEST)
@Palotabarát: az "a" mitől lesz kisbetűs? Az Akh szerint csak az "és" képez kivételt... Fauvirt vita 2018. október 9., 01:17 (CEST)

Vagy Ez a divat, vagy Ez A Divat. Nem attól mondatszerű valami, hogy felkiáltójel van a végén. Elég különös szempont lenne, hogy felkiáltójellel Ez a divat!, anélkül viszont Ez A Divat az írásmód. Attól mondatszerű valami, ha állít valamit, azaz állítmány, akár csak névszói. A Nők Lapja, Magyar Horgász nem állít semmit. Pasztilla 2018. október 9., 06:38 (CEST)

Fauvirt ez már valóban inkább gyakorlatibb példák alapján született: Magyarország és a Nagyvilág, Értekezések a Természettudományok Köréből és Értekezések a Filozófia és a Társadalmi Tudományok Köréből.
Pasztilla nem felkiáltójelhez kötöttem, hanem írásjelhez!
De tudjátok mit? Írtam egy e-mailt az MTA tanácsadó csoportjának, ha válaszolnak, közreadom. Addig ráteszem a függőben pecsétet. Palotabarát vita 2018. október 9., 08:30 (CEST)

Írásjelekhez??? Egyfelől címekben a pontot nem tesszük ki eleve, akkor sem, ha mondatszerű és szövegben ott lenne, másfelől pusztán a vesszőktől, kötőjelektől és egyéb írásjelektől még nem lesz egy cím mondatszerű. Pasztilla 2018. október 9., 08:52 (CEST)

Azonkívül továbbra is nonszensz megközelítés, amire utaltam fentebb, hogy ha volna ott egy felkiáltójel a végén (mondattanilag lehetne), pusztán attól megváltozik az íráskép. Pasztilla 2018. október 9., 08:55 (CEST)

Attól mondatszerű, hogy mondatértéke van, folyó szövegben is megállná a helyét más mondatok között, mondatként elemezhető, van állítmánya. A címek többségében nincs állítmány. Ugyanakkor maga a szabály persze ökörség, és inkább csak arra jó, hogy az átlagember hülyének érezze magát, mert összekeveri, hogy a könyvcímeknek csak az első betűje nagy, de az újságcímeknek mindegyik, de ha már mondatszerű, akkor megint csak az első. Ahhoz azonban nem kell akadémikusnak lenni, hogy egy mondatot felismerjünk. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 9., 09:26 (CEST)

Igen, Bináris kijelentését tökéletesen alátámasztja az AkH.12 266., azaz hogy a címek és kiemelt címsorok végén csak a kérdőjelet és a felkiáltójelet tesszük ki, így amennyiben az "Ez a divat" nem felkiáltás, hanem kijelentés, címként nem kerül a végére pont, ha az mondat(szerű) is. Fauvirt vita 2018. október 9., 11:52 (CEST)

Felmerült, hogy a névelő mitől lenne kisbetűs. Itt van egy fejtegetés, amiben az Osiris Helyesírásra hivatkoznak, amikor a kötőszót és a névelőt gondolják kisbetűsíteni. Van valakinek ilyen kötete? Érdemes lenne megnézni – Garamond vita 2018. október 9., 14:59 (CEST)

@Garamond: Linkeltem is a szabályt, de akkor mégegyszer: AkH.12 197. (ez, tehát az mta.hu még ki is vastagította, hogy csak az és, de amúgy Hkoala idézte is, kiemelések nélkül) és a korábbi AkH.11 197. (itt is). Fauvirt vita 2018. október 9., 15:30 (CEST)
Upsz, bocsánat, az OH-ról van szó... benéztem... Fauvirt vita 2018. október 9., 15:31 (CEST)
Akkor azért megvárnám, hogy valakinek van-e ilyen kötete. Az akadémiai 11. és 12. kiadásból nem következik az általam kivastagított szabályértelmezés, ezért érdekelne, hogy honnan vették. Az általam említett részletezés ugyan a szlovákiai magyar nyelvhasználat számára hoz fel példákat, de úgy látom, a kiindulópontjuk szigorúan a magyar szabályzatok előírás-rendszere. – Garamond vita 2018. október 9., 22:56 (CEST)
@Bináris: jól látom, hogy neked van OH-d?.. meg tudod nézni a vonatkozó részt és hogy milyen hatással van (van-e) a fentiekre? Fauvirt vita 2018. október 12., 15:17 (CEST)

Van, bár ki kell érte nyújtanom a kezem... Elég nehéz volt megtalálni a választ, de végül sikerült, és meglepő eredmény született, amely némiképp ellentmond a fentieknek. A 229–238. oldalon taglalják a témát, ennek a nagy része konkrét címek felsorolása, de a keresett újság nincs köztük, és más mondatszerű címet se találtam. Három tényt érdemes figyelembe venni:

1. A 229. oldal alján és a példaanyagban a 235. oldalon a Forog az Idegen címnél is azt mondja, hogy a cím belsejében a névelő kisbetűs. Ez nem alapul közvetlenül a 11. kiadás szövegén, tehát nem mondhatjuk, hogy volt egy ilyen szabály, ami eltűnt, és a 12. kiadás változásjegyzékében sem szerepel. Valójában egyik kiadásban sincs szó róla, ezért nem mondhatjuk, hogy változott az OH megjelenése óta, inkább valami mögöttes varázslat, amit a nyelvészek tudnak explicit szabályzati pont nélkül is, mi meg elhihetjük.

2. Az AkH.11 197. még így fogalmazott a főszabály (csupa nagybetű) után: „Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb.” Itt nem volt egyértelmű, hogy mik az egyesek, és a mondatszerűség sem volt kiemelve. Az OH 230. oldalának alján ez áll:

„A mondatszerű állandó címek közül az egyszerűbbek követik a nagybetűsítés szabályát, tehát a névelő és a kötőszók kivételével minden különírt elemük nagy kezdőbetűvel írandó: Az Irodalom Visszavág, Érted Vagyok, Irány a Balaton, Mi újság? Akkor azonban, ha egy mondatformájú címben hosszabb, bonyolultabb nyelvtani szerkezet van, nem kötelező a teljes nagybetűsítés, csak az első szó és az esetleges tulajdonnévi elemek nagy kezdőbetűsek: Ne láss, ne hallj, ne szólj!

Abból, hogy a 12. kiadás készítői ugyanezt a példát írják mondatszerűre, és nem tüntetik fel a szabályt a változásjegyzékben, arra következtethetünk, hogy rábólintottak erre a megoldásra, amely közvetlenül nem vezethető le a 11. kiadásból. Tehát kvázi az OH szerkesztésekor dolgozták ki azt a pontosabb megoldást, amelyet a 12. kiadásba is átemeltek, de valamiért rövidebb szöveggel. Vagyis a szerkesztők szándékának valószínűsíthetően az felel meg, hogy az OH megoldását kövessük, azaz ilyen rövid mondatszerű címet nagybetűkkel írjunk, kivéve a névelőt. Vagyis minden mondat mondatszerű, de egyesek mégis mondatszerűbbek, mert négy lábuk van...

3. Az OH (233. oldal) és az AkH. 11. kiadása (AkH.11 197. ) is hangsúlyozza, hogy a címlapon alkalmazott tipográfiai megoldás nem irányadó a helyesírás szempontjából. Ez a kiemelés a 12. kiadásból kimaradt, de szerintem érvényesnek tekinthetjük hasonló kérdéseknél.

Összefoglalva tehát az OH alapján az Ez a Divat írásmód a helyes, és a 12. kiadásban nincs semmi olyan kifejezett utalás, hogy változott volna a szabály, amiből ezt levezették. Viszont a követeztetéseim tekintetében érdemes megvárni Pasztilla véleményét is, aki a saját OH-jától most pár ezer km-re tartózkodik (számomra érthetetlen módon). Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 12., 18:16 (CEST)

Már csak 715 km-re. Lassan haza kéne érnem, majd akkor. Pasztilla 2018. október 12., 19:34 (CEST)

Alapvetően per Pasztilla und Bin, csak annyit jegyeztem volna meg, hogy az állandó címeknél szokásos csupa nagybetűsítés nem terjed ki a névelőre és kötőszavakra (Élet és Irodalom stb.), de közben látom, hogy a diskurzus már eljutott idáig fentebb. Bennó fogadó 2018. október 22., 10:59 (CEST)

Csak köztes tájékoztatásként: az október 9-én elküldött levelemre még nem válaszolt a Nyelvművelő és Nyelvi Tanácsadó Kutatócsoport. Palotabarát vita 2018. november 1., 23:37 (CET)

@Fauvirt, Bináris, Palotabarát, Garamond:, újraolvasva a fentieket, úgy érzem, a kérdés nyugvópontra jutott az Ez a Divat alak megállapításával. Van még valami teendő, ami miatt függőben van a szakasz? Pasztilla 2019. január 5., 19:05 (CET)

Elvileg választ vártunk, hogy miért van "ellentmondás" az AkH és az OH között abban, hogy előbbi (az új kiadásban is) kifejezetten csak az "és"-t írja kivételnek a nagybetűsítés alól, míg utóbbiban "a névelő és a kötőszók" állnak kivételként. Van-e gyakorlati oka annak, hogy ezt nem emelték át, illetve vissza (ha emlékezetem nem csak, korábbi AkH-ban benne volt... ősszel néztem, de most nem akarom újra előböngészni). Sajnos úgy tűnik, hogy erre várhatunk..... de lehet, hogy csak rá kéne kérdezni az illetékesekre újra. Fauvirt vita 2019. január 5., 20:04 (CET)

Ja, értem. Engem Bináris okfejtése meggyőzött a névelő tekintetében. Mindenesetre ahogy elnéztem, nagyrészt Ez a Divat szerepelt a szócikknévtérben, néhányat még utánajavítottam, úgyhogy most megnyugtatóan egységes. Szerintem levehető a függőben sablon, és ha archiválódik a szakasz, be lehet linkelni a szócikk vitalapjára. Pasztilla 2019. január 5., 20:14 (CET)

Nadia MuradSzerkesztés

  Függőben Cassandro   Ħelyi vita 2018. október 15., 09:42 (CEST)

Sziasztok! Egy átírási kérdésem volna az egyik 2018-as Nobel-békedíjassal kapcsolatban. Nadia Murad (ez a nemzetközi átírása) jazídi/jezidita vallású iraki, akinek kurd az anyanyelve. Teljes nevének arab változata ez: نادية مراد باسي طه . A kurd azonban latin betűs írás, ahol Nadiye Murad néven fut. Melyiket kellene ilyenkor használni? Köszi előre is! Üdv, Cassandro   Ħelyi vita 2018. október 10., 12:54 (CEST)

A kurd eredet (anyanyelv) a döntő, tehát a kurd (latinos) írást kellene alkalmazni. Ogodej vitalap 2018. október 10., 17:56 (CEST)

Köszi szépen, ilyen névvel is írtam meg (Nadiye Murad). Az arab nevének mi a magyar átírása amúgy @Ogodej:? Azt is beleírnám akkor, ha már iraki. Cassandro   Ħelyi vita 2018. október 11., 09:29 (CEST)

@Cassandro: Így elsőre Nádja Murád Bászi Taha, de nem tudom leellenőrizni, mert telefonon vagyok. Ogodej vitalap 2018. október 11., 10:53 (CEST)

@Ogodej: Mindenesetre addig beírtam így. Cassandro   Ħelyi vita 2018. október 11., 16:11 (CEST)

@Cassandro, Ogodej: Mivel iraki, át kellene írni, mert ott a kurd arab írású. Csak a török kurdok írnak latin betűkkel. - Gaja    2018. október 11., 16:51 (CEST)

@Gaja: Hát nem tudom, ebben bizonytalan vagyok. Ha létezne Kurdisztán (részben iraki területen) akkor valószínűleg nem kellene átírni, úgy tudom, inkább a latinos írást preferálják, kérdés, az illető hogy írja a saját nevét. Mindenesetre az átírás szerintem jó, nagy hibát nem követünk el, ha mindkettőt szerepeltetjük. Szóval nem döntenék ebben. Ogodej vitalap 2018. október 11., 19:35 (CEST)

Van olyan szakink vagy külsős ismerős, akit meg lehetne kérdezni erről? Cassandro   Ħelyi vita 2018. október 12., 09:18 (CEST)

Na, egy kis adalék: utánanéztem, a hölgy jazidi, akik az észak kurdot beszélik, azt meg latin írással írják. Egyébként meg: ku:Nadiye_Murad. Szerintem ez megoldottnak tekinthető... - Gaja    2018. december 23., 20:16 (CET)

@Cassandro:, van még valami, ami miatt itt kell tartani ezt a szakaszt? Pasztilla 2019. január 5., 17:24 (CET)

Valahogy még mindig nem vagyok biztos benne, hogy a mostani forma, amit használok az jó. Cassandro   Ħelyi vita 2019. január 5., 21:44 (CET)

Video vs. VideóSzerkesztés

  Függőben – Vépi vita 2018. október 29., 13:09 (CET)

Sziasztok!

@Vépi: hívta fel a figyelmem a videojáték és a többi videó- előtagú szavak új írásmódjára, amiről én eddig nem tudtam, ebből adódóan az elvileg rontott formájúra neveztem át egy szócikket (Five Nights at Freddy’s (videojáték-sorozat)). Jelenleg a Wikin felváltva találok régi és új írásmód szerinti cikket, erről pedig volt már megbeszélés tavaly májusban (143-as archív), következmény nélkül. A kérdésem az lenne, hogy nem lehetne egységesen megállapodni akár egyik, akár másik változatban? – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2018. október 22., 17:35 (CEST)

Na épp ezt akartam kérdezni, mert látom az azonnalik közt :) Vépi ezt linkelte be http://www.e-nyelv.hu/2017-06-12/video-video-7/ én nem tudom ez alapján eldönteni. Alensha 2018. október 22., 18:17 (CEST)

Szerintem ez alapján nem is lehet eldönteni. Miért lenne főnév, ahogy az indoklásban írják pl. a videóklip, videóreklám, videószerkesztő, videótelefon, videóvágás és nem a másik "képpel, képrögzítéssel kapcsolatos jelentésű video- előtag" ezekben a szavakban. Számomra érthetetlen... JSoos vita 2018. október 29., 13:23 (CET)
Az idézett korábbi megbeszélésben @Sphenodon mentegeti magát, hogy nem műszaki beállítottságú, @Bináris meg a szabályzás feltűnően esetleges voltát panaszolja. Én közelebbi végzettségemet tekintve műsorközlő villamosmérnök vagyok (bár informatikusként dolgoztam), így veszem a bátorságot, hogy elegendő műszaki beállítottságot tulajdonítsak magamnak. Megpróbálom értelmezni a nyelvhasználat logikáját. A video- valahogy azt akarja jelenteni, hogy állókép-, mozgókép-, álló vagy mozgó képekkel, látással kapcsolatos, vizuális. A videó meg azt, hogy álló vagy mozgó kép közlése vagy rögzítése; szerkesztett, időben körülhatárolt, műsorszerű képtovábbítás; képfelvétel, filmet hordozó kazetta vagy DVD-lemez, általában képrögzítés tárgyiasult eredménye. (Ez utóbbi, mint látom, gyakran tautológikusan viselkedik, pl. videókazetta, videófilm-kölcsönző, de ezt nem érzem gondnak.) (Az értelmezésem természetesen csak egyéni állásfoglalás, tehát vitatható, bővítését vagy cáfolatát szívesen veszem. És nem ment fel a nyelvi szabályzás kötelező volta alól.)
A felmerült szabályzati példák jó része összhangban van ezzel, de néha nem. Például a „videojel” írásmód jól indokolható és teljesen érthető, de a „videotéka” éppen a szándékolttal ellentétes szabályzású. Hasonlóan a „reklámvideó” a felfogásom szerint helyesen értelmezett szó, de a „videótelefon” műszaki értelemben kifejezetten hibás. (A „videószerkesztő” szót ne is elemezzük, mert annak legalább két élesen eltérő értelmezése van, a videofeldolgozásra, vagy videók feldolgozására szolgáló készülék vagy szoftver, illetve egy szerkesztőség ilyesféle tevékenységgel foglalkozó egy tagja.)
Ezek után magam sem tudom, hogyan cselekedjünk értelmesen. Óvakodnék a botok elszabadításától. Garamond vita 2018. november 5., 12:36 (CET)

A videóklip stb. főnévi előtagjának az a magyarázata, hogy az idők során a videó szó 'film' értelemben önálló szóként meghonosodott. Ahol ez a szó felismerhető előtagként, ott hosszú. A videojel nem a filmmel kapcsolatos szó, ez egy műszaki kifejezés; a videojel akkor is adható és vehető, ha nem csinálunk filmet belőle. Ez azonban nem ad kézzelfogható iránymutatást az összes esetre. Az biztos, hogy egységesen csupa hosszú vagy csupa rövid o-ban nem állapodhatunk meg. Garamond értelmezése alapos, a példák jók, egyetértek vele. Ahogy egy rossz középkori csillagászra mondta a kevéssé hálás utókor, az akadémiai bizottság ezen a téren káoszt zűrzavarra halmozott. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. november 5., 13:10 (CET)

Mecseki Kisvasút vagy Mecseki kisvasút?Szerkesztés

  Függőben A Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben összegyűjtött szócikk-címek szinte kivétel nélkül hibásak (plusz a Budavári Sikló címe is), ezeket egyenként javítani, és a hivatkozásokat kékíteni kellene. – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 20:37 (CEST)

Próbálom kékíteni a Péccsel kapcsolatos szócikkeket. Éppen a Mecseki Kisvasútnál tartottam (@Vampeare: még 2014-ben nevezte át Mecseki kisvasútra), de most látom, hogy minden kisvasút (alföldi, debreceni, felsőpetényi, hegyközi, hortobágyi, kecskeméti, nyírvidéki) nagybetűs, csak a pécsi kicsi.

Van ennek valami különös oka? Az átnevezés volt hibás, vagy a többi kisvasút vár az átnevezésre? – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 14:27 (CEST)

A nagybetűsek hibásak. misibacsi*üzenet 2018. október 23., 16:07 (CEST)

  • @EniPort:: azért írtam át, mert szerintem nem intézménynév a Mecseki Kisvasút, hanem ez egy kisvasút, ami a Mecseken van; ahogy pl. a Gázi Kászim pasa dzsámija sem nagy P és nagy Dzs. Ha intézménynek tekintjük, akkor nagybetűs a helyes (AkH. 187.), de mivel szerintem nem intézmény, így az AkH. 190. a mérvadó és kis k-val írandó. vampeare vita 2018. október 23., 16:09 (CEST)

A völgyekben kanyargó kisvasutak még akkor sem tulajdonnevek, ha történetesen van saját intézményi hátterük. Ahogy a budavári sikló és a tihanyi komp sem az. Pasztilla 2018. október 23., 16:19 (CEST)

Köszönöm szépen a válaszokat, a pécsi kisvasút akkor most jól van, viszont egy hozzáértőnek (lehetőleg botgazdának) szükséges volna átnéznie a Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben jól összegyűjtött szócikk-címeket: ezek szerint szinte kivétel nélkül hibásak (plusz még az említett Budavári Sikló címe is). – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 20:34 (CEST)

Még tiszta szerencse, hogy a fogaskerekű vasút megmaradt, nem vették észre mindent nagybetűsítő árgus szemek. Pasztilla 2018. október 23., 20:45 (CEST)
Nem szóltam, megvan az is: Budapesti Fogaskerekű Vasút. Pasztilla 2018. október 23., 20:46 (CEST)
+ Budapesti Libegő – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:01 (CEST)

Itt van a témában eddig fellelt, átnevezésre váró szócikkek listája; kérlek bővítsétek, vagy jelezzétek mellette ami kész. – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 21:04 (CEST)

  1. Alföldi Kisvasút
  2. Almamelléki Állami Erdei Vasút
  3. Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút
  4. Bodrogközi Gazdasági Vasút
  5. Budapesti Fogaskerekű Vasút
  6. Budapesti Libegő
  7. Budavári Sikló
  8. Csongrád–felgyői Gazdasági Vasút
  9. Csömödéri Állami Erdei Vasút
  10. Debreceni Vidámparki Kisvasút
  11. Dombóvári Gazdasági Vasút
  12. Egri Gazdasági Vasút
  13. Fegyverneki Gazdasági Vasút
  14. Felsőpetényi Kisvasút
  15. Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
  16. Gemenci Állami Erdei Vasút
  17. Hegyközi Kisvasút
  18. Hortobágyi Kisvasút
  19. Hortobágy-halastavi Kisvasút
  20. Kaposvári Gazdasági Vasút
  21. Kapuvári Gazdasági Vasút
  22. Kaszói Állami Erdei Vasút
  23. Kecskeméti Kisvasút
  24. Kemencei Erdei Múzeumvasút
  25. Királyréti Erdei Vasút
  26. Lillafüredi Állami Erdei Vasút
  27. Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
  28. Mezőhegyesi Gazdasági Vasút
  29. Nagybörzsönyi Erdei Vasút
  30. Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
  31. Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút
  32. Nyírvidéki Kisvasút
  33. Ókígyósi Gazdasági Vasút
  34. Pálházi Állami Erdei Vasút
  35. Süttői Állami Erdei Vasút
  36. Szegedi Kisvasút
  37. Szegvári Gazdasági Vasút
  38. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút – Ezzel szerintem nem kell foglalkozni. Jó helyre mutat, időnként beeső linkek meg legalább nem lesznek pirosak. – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:19 (CEST)
    Az egyetlen rá mutató linket kékítettem. Viszont azt érdemes esetleg meggondolni, hogy ha az összes többinél Tiszakécskei Gyermekvasút illetve Veszprémi Gyermekvasút formát használunk, akkor nem volna-e érdemes ezt is Széchenyi-hegyi gyermekvasútnak nevezni a mostani semmitmondó Gyermekvasút (Budapest) helyett. – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 22:30 (CEST)
  39. Szigetközi Gazdasági Vasút
  40. Szilvásváradi Erdei Vasút
  41. Szobi Gazdasági Vasút
  42. Tiszakécskei Gyermekvasút
  43. Tiszakécskei Kisvasút
  44. Tömörkényi Halgazdasági Vasút
  45. Vál-völgyi Kisvasút
  46. Veszprémi Gyermekvasút
  47. Zsuzsi Erdei Vasút

Azért az Állami Erdei Vasút végződésűekben nem vagyok biztos, hogy csupa kis kezdőbetűvel helyesek lennének. – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:10 (CEST)

Töröljétek ki kérlek, amit hibásan raktam be a listába: van már benne gazdasági vasút, erdei vasút, gyermekvasút, stb. – EniPort   eszmecsere 2018. október 23., 21:19 (CEST)
Ami Állami Erdei Vasút, azt is nyugodtan át lehet keresztelni mondjuk kisvasúttá, pl. a Szalajkavölgyi Állami Erdei Vasút is Szilvásváradi kisvasút vagy Szilvásváradi erdei vasút néven futhatna. vampeare vita 2018. október 23., 21:41 (CEST)

Felkészül: Gellért-hegyi Sikló, sőt, amilyen figyelmesek, Gellérthegyi Sikló. Pasztilla 2018. október 23., 21:45 (CEST)

Van egy Gyermekvasút (Marosvásárhely) cikk is. Nem lenne jobb átnevezni Marosvásárhelyi gyermekvasút, esetleg Somostetői gyermekvasút névre? Whitepixels vita 2018. december 12., 06:45 (CET)

Német település- és közigazgatási nevekSzerkesztés

  Függőben Gaja    2018. október 30., 12:49 (CET)

Tisztelt Kollégák! Kérdésem két részből áll:

  1. Vannak olyan településnevek, amit a német eredetiben számunkra furcsán hívnak, ilyen pl. Lüchow (Westerland) vagy Mühlhausen/Thüringen. Ezek nálunk úgy szerepelnek, hogy Lüchow (Alsó-Szászország) és Mühlhausen (Türingia). Szerintem a mi változatunk nem helyes, mivel ezek nem honosodott nevek, ezért úgy kellene írni őket ahogy eredetiben (mivel latin írású nyelvről van szó). Ugye?
  2. Mi a helyes elnevezése magyarul az olyan járásoknak, mint pl. Landkreis Marburg-Biedenkopf? Marburg-Biedenkopf járás vagy Marburg-Biedenkopfi járás (-i-vel)? Ha lefordítható szavakat tartalmaz a név, azt lefordítjuk-e (Kreis Bergstraße, Main-Taunus-Kreis, Hochsauerlandkreis vagy Rheinisch-Bergischer Kreis)? Ha igen, akkor is, ha a fővárosáról kapta a nevét (Landkreis Groß-Gerau)? Mivel a tartományok nevét fordítjuk, elvileg ezeket is kellene. Vagy azok már honosodott nevek lennének?

Előre is köszönöm a válaszokat (ha lesznek)! - Gaja    2018. október 27., 00:22 (CEST)

Türingia meg van honosodva szerintem, a többit nem tudom. Alensha 2018. november 9., 01:45 (CET)

Szerintem Németország bármelyik tartományára használhatjuk a magyar nevet. Magyar környezetben többet hallok „Észak-Rajna-Vesztfáliáról” és „Bajorországról”, mint a német nevükről. Németország tartományai elején a táblázat felsorolja az összes tartomány nevét magyarul, és németül is, ha nem egyforma, onnan lehet lesni. Ha egy idegen nevű város után írjuk le, hogy melyik tartományban fekszik, szerintem akkor is lehet a magyar nevet használni, ezért maradhat a „Lüchow (Alsó-Szászország)”, de az FC Bayern München sportcsapat nevét persze már ne fordítsuk. Ugyanígy Ausztria tartományai is mind magyarosodtak, és a Habsburg-ház különleges 19. és 20. századi történelme miatt kivételesen még Elzász-Lotaringiára is. Ez nem jelenti azt, hogy a világ bármely országában a tartományoknak vagy megyéknek magyar nevet adunk, csak azoknak, amiket magyar szövegkörnyezetben olyan gyakran említenek, hogy a nevük meghonosodott. Persze az is lehet, hogy pár évtized múlva változni fognak a szokások. Engem például zavar, hogy South Carolina államot „Dél-Karolinának” hívjuk. Ez a szokás a huszadik századból maradt ránk, amikor Jules Verne művei Verne Gyula néven jelentek meg, és például az amerikai polgárháborúban játszódó „Észak Dél ellen” regény 1967-es fordításában szerepel így az állam neve. – b_jonas (üzenj) 2018. november 9., 10:48 (CET)

A város honlapja szimplán Mühlhausent, a türingiai turizmusoldal Mühlhausen in Thüringent ír vagyis ez a perjeles forma nem tűnik teljesen hivatalosnak. Ennek alapján a mostani zárójeles forma nekem elfogadhatónak látszik. Ugyanez a helyzet Lüchowval is, a zárójel egyértelműsít és ebben nem kell feltétlenül követnünk a német wikit, nekik a Wendland mond valamit, nekünk nem annyira. – Hollófernyiges vita 2018. november 9., 11:07 (CET)

@Hollófernyiges, B jonas:: Eredeti kérdésemhez visszacsatolva:

  1. Itt olyan nevekről van szó, amit a németek már eleve zárójeleznek vagy perjellel írnak (ez náluk nem egyedi, rengeteg ilyen településnév van). Igen, sajnos a Mühlhausen rossz példa volt. Lüchow viszont jó, a német hivatalos neve ez: Lüchow (Wendland), így, zárójelesen, ez nem Wikipédiás egyértelműsítés. Azért találtam egy másik perjeleset is, sőt, ez még ciffrább is, mert rövidítés is van benne: Brünn/Thür.. Ennek a településnek ez a hivatalos neve, még ha ilyen hülyén is néz ki. Itt – szerintem – meg kell tartanunk a „Thür.”-t, hiszen ez a név része, nem fordíthatjuk *„(Türingia)”-ra...
  2. A tartománynevek magyarítása nem gond, ha egyértelműsítünk, akkor a magyar név kerül a zárójelbe. Itt nem is ez a gondom. A járások neveivel vannak gondjaim. Ezek általában nem honosodott nevek (hacsak nem a fővárosuk nevéről kapták a nevüket, ami esetleg már honosodhatott. A gondom az olyanokkal van, mint a Landkreis Bergstraße amit le lehet fordítani „hegyi út”-nak, de nekem nagyon irritálónak tűnne egy olyan név, hogy *„Hegyiúti járás” (vagy valami hasonló). Vagy pl. a Rheinisch-Bergischer Kreis, ami fordítható *„Rajnai-hegyvidéki járás”-nak is, de nem tudom, hogy kell-e ezt fordítani, ha nem, akkor marad *„Rheinisch-Bergisch járás”? Arra már rájöttem, hogy ha a (Land)Kreis a név előtt van, akkor „-i”-vel fordítjuk (Landkreis Marburg-Biedenkopf → „Marburg-Biedenkopfi járás”), ha a név után van, akkor nem (Main-Taunus-Kreis → „Majna-Taunus járás”/„Main-Taunus járás”).

Na, szóval ezek bántanak mostanság... - Gaja    2018. november 13., 23:26 (CET)

Arról nem tudtam hogy a zárójel a hivatalos nevében van a településnek. Ilyennel még nem találkoztam, és ha ez a helyzet, akkor így már nem tudom, mit kéne tenni vele.
Azt én se mondom, hogy le kéne fordítani az összes járás nevét, mint pl. „Landkreis Bergstraße”. Általában újabb magyarításokat nem kell kitalálni, én csak azt mondom, hogy ahol már van elterjedt magyar név, akkor azt használjuk. A fent linkelt táblázatokban láthatod, hogy például „Burgenland”, „Vorarlberg”, „Baden-Württemberg”, „Schleswig-Holstein” nevét eredetiben használjuk, ezekhez sem szeretnék újabb magyarított változatot kitalálni. Hasonlóan Románia 41 megyéje közül 17-nek van a román nevétől különböző magyar neve, a többit nem magyarítjuk.
b_jonas (üzenj) 2018. november 14., 10:55 (CET)

Nem latin karakteres szövegek megjelenítése a cikkekbenSzerkesztés

  Függőben Gaja    2018. november 9., 12:24 (CET)

Darázsfészekbe nyúlok, lehet, lehurrogtok, de azért megkérdezem...

Mivel én személy szerint roppantul rühellem a magyaros átírást (és szerintem van még néhány kolléga, aki szintén), ezért arra gondoltam, hogy a kínais cikkekhez hasonlóan az ilyen neveket nem lehetne egy a {{kínai}}(?)-hoz hasonló sablonba tenni és az olvasó választásának megfelelően megjeleníteni? Ez nem csak az én kifinomult ízlésemnek felelne meg, hanem pl. segítene egy-egy név külső keresésében, ha nem csak a magyaros, hanem rögtön a pl. cirill és a nemzeti vagy. nemzetközi átírásnak megelelő alakot is láthatná az ember, ha a fül segítségével átvált. Nem tudom, hogy műszakilag a megvalósítás mennyire bonyolult, de szerintem a kínai sablont felhasználva lehetne csinálni egy univerzális sablont is.

Nem tudom, hogy rajtam kívül lenne-e igény rá valaki részéről, de esetleg az olvasók szemszögéből is át kellene gondolni a dolgot.

Várom a reagálásokat (nem sértődöm meg, ha senkit nem érdekel...) - Gaja    2018. november 8., 12:08 (CET)

Az igény jogos, gondolkodtam már én is hasonló megoldáson, de képtelen voltam továbblépni. Pl. az arabnál hasznos lenne a nemzetközi tudományos átírás megjelenítése, bár ez a külső keresést nem könnyítené meg különösebben, ahogy a dévanágarinál vagy a dravida nyelveknél a IAST sem. Gondolom, a legtöbben a nemzetközileg leginkább ismert angolos átírást preferálnák, ami tényleg megkönnyíti a külső kereséseket, erre gondoltál? Ogodej vitalap 2018. november 8., 15:24 (CET)

Ez már megállapodás kérdése lehet az egyes nyelveknél – mint a kínainál a pinjin és nem a Wade-Giles. Én mondjuk szívesebben venném a nemzetileg preferált átírást (ahol van, pl. az orosznál a ГОСТot, japánnál a módosított Hepburnt stb.). Csak jussunk el odáig   - Gaja    2018. november 8., 17:31 (CET)

Az eredeti nyelven leírt formát ma használt írásoknál nyilván érdemes közölni zárójelben, a kérdés csak az, hogy milyen latin betűs átírást használjunk. Szerintem a lényeg az, hogy az átírás ne legyen túlságosan veszteséges, de ez alapján nyelvenként meg kell nézni, hogy mit kell tennünk. Szerintem konkrétan az ógörög neveknél elég a magyaros átírást és az eredeti ógörög formát görög betűvel mutatni, mivel ott a magyaros átírás is viszonylag egyértelmű, majdnem mindent megmond az eredeti névről, tehát fölösleges mellé még harmadiknak a tudományos átírást is felsorolni. Még a mai orosz nevek magyaros átírása is elég közel áll ehhez, de persze az orosznál az ISO-9 tudományos átírás előnye lenne, hogy a magyarországi könyvtárakban sok orosz szerző vagy könyvcím szerepel, és a katalógusokban ezeket a tudományos átírással találod meg, úgyhogy itt nekem nagyjából mindegy, melyiket használod. Te viszont a kínai nyelveket hozod fel példának. Azoknál a magyaros átírás túl sok információt veszít, még egy kínaiul viszonylag értő személynek is nehézséget okozhat, hogy az eredeti kiejtést vagy az eredeti írásmódot megkeresse a magyaros átírás alapján. Ott szerintem is teljesen indokolt, hogy egy jó egyértelmű latin betűs tudományos átírást használjunk, pl. pinjint hangsúlyjelekkel (lehetőleg ne a Wade-Gilest), és kihagyjuk a magyaros átírást. Bár a hozzáértők nyugodtan bíráljanak felül, én azt tippelem, hogy arab nyelvekről is jobb lenne, ha egy tudományos átírást használnánk, mert a magyaros átírással ott is túl sokat veszítenénk.
A sablont és három különböző írásmódot nem erőltetném. Te berakhatod persze, amikor van kedved, de ne várjunk el a szerkesztőktől túl sok munkát. Örüljünk neki, ha hajlamos arra a szerkesztő, hogy nem csak átmásol egy véletlenszerű írásmódot egy sportról szóló angol újságcikkből, hanem megkeresi az eredeti vagy egy rendesen átírt formát, és ne ragaszkodjunk még ahhoz is, hogy két különböző átírást plusz egy sablont is bele kelljen írnia a cikkbe.
Arra persze már van egyértelmű megállapodásunk, hogy a legtöbbször latin betűvel írt nyelveket, köztük a modern vietnámit is, csak eredeti formában közöljük, és hogy a szerb nyelvnél is a szerb latin betűs írást használjuk.
b_jonas (üzenj) 2018. november 9., 11:12 (CET)

A latin betűs nevekkel nem foglalkoznék, az nem ide tartozik. A kínait azért hoztam példának, mert arra már van működő és használt sablonunk a {{kínai}}(?). Ehhez hasonlókat, vagy egy univerzálisat szeretnék bevezetni a többi írásrendszerhez is, természetesen megtartva a magyaros átírást, de hozzávéve egyrészt az eredeti írásmódot, valamint egy nemzetközileg is használt (ami nem minden esetben az ISO) átírás-szabványt. Az, hogy az adott nyelvnél/írásnál milyen átírást választunk, az majd lehet szubjektív döntés eredménye, egyelőre azt szeretném megtudni, hogy lenne-e rá egyáltalán igény, mennyiben nehéz a műszaki megvalósítása (mondjuk egy univerzális sablonnak). Természetesen nem tenném kötelezővé a használatát, ez inkább csak segítené az olvasót a további keresésben (mivel elenyésző számú találat van a nemzetközi forrásokban a magyarosan átírt névalakokra...) A kiválasztott átírásnál célszerű lehet olyant választani (a tudományos átírások mellet, vagy azok ellenében), amit az adott nyelvterületen használnak. De mondom, ez a következő lépés lenne, ha egyáltalán eljutunk odáig. - Gaja    2018. november 9., 12:24 (CET)

"Érintett" vagyok, mert elég sok orosz témájú cikket indítottam. Ezekben többnyire magyarra átírva tüntettem fel neveket, de néhol az eredeti oroszt (cirillt) vagy azt is használtam, utóbbit pl. néha a forráshivatkozásokban. Az orosz nevek esetleges angol átírását mindenképp ellenzem, egyéb megállapodásra nyitott vagyok. – Vadaro vita 2018. november 9., 12:33 (CET)

Basszus, én meg azt hittem, csak én utálom, hogy minden idegen írást erőltetetten át kell írni magyar kiejtés szerint, aztán próbáld megtalálni a nemzetközi sajtóban is az illető orosz/arab/japán/stb. személy nevét ez alapján. Abszolút támogatom, ha van rá lehetőség (bennem is felmerült a kínaihoz hasonló megoldás, de nem gondoltam, hogy lenne támogatottsága, és ahhoz sem értek, hogy van-e minden idegen írásmódú nyelvre ilyen). Alensha 2018. november 9., 13:13 (CET)

Én az orosz, fehérorosz, ukrán, belarusz, görög neveknél a hivatalos átírást használom, de minden esetben feltüntetem az eredeti írásmódot és azt is, hogy a nemzetközi szakirodalomban milyen alakban írják a nevet (általában ez az angol átírás szerinti), és ez utóbbiról átirányítást is készítek. A kínai neveknél használom a sablont, de itt is átirányítást is készítek a nemzetközileg használt alakról. Ezzel biztosítva van, hogy a keresett szócikk megtalálható bárki számára, bármilyen alakra keres rá. – Dodi123 vita 2018. november 9., 13:29 (CET)

Az orosszal kapcsolatban említettétek az ISO 9 (ГОСТ 7.79—2000) átírást. Erről van cikk a magyar wikipédián. Az előbb bővítettem is. Szerkesztő:Hollós Gábor Péter

@Gaja: Mint írtam fentebb, én is látnám értelmét egy opcionális (!) sablonnak, csak ahhoz szólnék hozzá, hogy írod (illetve @Alensha: is közvetetten), hogy „elenyésző számú találat van a nemzetközi forrásokban a magyarosan átírt névalakokra” ami csakugyan igaz, viszont a magyar vonatkozású szakirodalomban egyre több, már ami az indiai, kelet-ázsiai nyelveket illeti. Ez utóbbinak viszont őszintén örülök, mivel a lehető legrosszabb megoldás lenne, ha magyar irodalomban angolos átírásban szerepelnének a magyar karakterekkel precízebben leírható névalakok. Egyébként nem darázsfészek ez, szerintem mindent meg lehet beszélni és kialakítani egy mindenki által elfogadható megoldást (ugye itt egy sablonról van szó elsősorban), csak az alapelveket kell egyértelmnűen leszögezni már az elején, hogy mit is akarunk elérni, ne legyen félreértés. Egyébként már most is erősen javallott a bevezetőben megemlíteni az összes névalakot, akár ahogy az eredetit, a tudományosat, angolosat, népszerűsítőt stb., pont a nemzetközi keresések megkönnyítése miatt. Elég jó összefoglaló is van az átírások szükségességéről, amit érdemes figyelembe venni. A sablon elkészítése nem bonyolult szerintem, legalábbis nem bonyolultabb mint a meglévő kínai. Ogodej vitalap 2018. november 9., 16:00 (CET)

@Ogodej: Semmiképp sem akarom ezt ráerőltetni senkire, ezért is írtam az opcionális lehetőségről. A probléma nem is a sablon megírásával van, hanem a hozzá tartozó fülről, ami a lap tetején megjelenik és lehet vele váltani az alakok közt – ez JavaScriptben van, tehát a dolog nem csak sablonírásból áll.

Hogy mit akarunk elérni? Tudod, hogy vagyok a magyaros átírással, én azt szeretném, hogy be lehessen állítani egy cikk olvasásakor, hogy ne a magyaros alakokat lássam, hanem a "nemzetközibb" átírásúakat. És néha az is jól jön, ha az idegen nevet eredeti alakjában látja az ember (mert mondjuk nincs róla még magyar cikk, és interwikit keresnék hozzá). Nem utolsósorban a külföldi idetévedőnek is többet mondhat mind az eredeti, mind a "nemzetközileg átírt" alak. - Gaja    2018. november 9., 16:17 (CET)

@Gaja, Alensha, Dodi123: és bárki más: ha szeretnétek, hogy egyes külföldi neveket bizonyos esetekben valamelyik tudományos átírással írnátok át, akkor meg tudnátok említeni azt is, hogy pontosan melyik átírást szeretnétek használni? Konkrétan Dodi123-tól az ukrán és belarusz, Alenshától a japán és arab nyelvekből átírásra vagyok kíváncsi. Azt nyilván tudjátok, hogy a legtöbb nyelvről több különböző átírás is létezik.
Ahogy említettem, orosz nyelvnél szerintem megfelel a magyaros átírás is, de ha tudományos átírást szeretnénk, akkor a w:en: Romanization of Russian #Transliteration_table oldalon az “ISO9:1995; GOST 2002(A)” néven említett átírást javaslom, amely a „я” betűt „â”-nak írja át, mert a magyarországi könyvtári katalógusok is azt használják. Ógörög esetén a magyaros átírás támogatom, ezt röviden a Wikipédia :Görög nevek átírása #Ógörög foglalja össze; a tudományos átírások közül én az w:en: Romanization of Greek #Ancient Greek oldalon ismertetett ALA-LC átírást szoktam használni, ha angol szövegben említek görög mitológiai figurákat, de ehhez nem ragaszkodom különösen. Az ukránhoz és az arab nyelvekhez viszont egyáltalán nem tudok hozzászólni, ezért kérdezem tőletek, hogy mit javasoltok.
b_jonas (üzenj) 2018. november 11., 17:33 (CET)
Az ukrán és a belarusz nyelvről átíráshoz a WP:CIRILL-ben szereplő átírást használom. Ehhez segítségképpen igénybe szoktam venni az ott szereplő átírási segédletet. – Dodi123 vita 2018. november 11., 18:04 (CET)

@B jonas: Az arab nevekhez csakugyan többféle tudományos átirat létezik, a WP:ARAB fel is sorolja ezeket. Mint fentebb írtam, szerintem ezek egyike sem segíti az olvasót különösebben a speciális karakterek értelmezési nehézségei miatt, egyedül talán az angolos átírás, amit pedig (és ezt @Gaja: válaszához írom), igazából jó szívvel nem tudok támogatni mint ez talán eddigi véleményeimből a témában már kitűnt  . Az akadémiai átírási rendszereket az arabnál (KNMH, OH) jónak és követendőnek tartom, egyúttal ennek megjelenítését is itt a WP-n. Mivel alapvetően opcionális lehetőségként, sablonként vetődött fel a kérdés, a sablonban egyértelműen az ISO 233-2:1993 tudományos átírási rendszert javasolnám. Ogodej vitalap 2018. november 11., 19:31 (CET)

Életemben nem tanultam japánul, Pagony és Teemeah érthetnek hozzá inkább. Arabból Mathae valamikor talán írt valami útmutatót. Alensha 2018. november 11., 18:56 (CET)

Mint már fentebb is elmondtam, én elsősorban az adott nyelv országában/országaiban használt átírásokat preferálnám. Hogy ez egyes nyelveknél mi, azt pl. az angol wikinél az egyes nyelvek cikkeiben a „Romanisation” vagy „Transliteration” fejezetek alatt megtalálható. Ha kell, összedobok majd egy listát a főbb nyelvekről, de nem most, mert úton vagyok és nincs most sok időm itt lenni. - Gaja    2018. november 11., 20:40 (CET)

Köszönöm a reakciókat. – b_jonas (üzenj) 2018. november 12., 11:10 (CET)

Ramszari egyezmény helyszíneiSzerkesztés

  Függőben Szenti Tamás vita 2019. január 2., 14:03 (CET)

A Kategória:Magyarország ramsari helyszinei kategórianév hibás. Javítani kellene. Szenti Tamás vita 2018. december 26., 18:37 (CET)

Amellett, hogy magyarul elég szerencsétlenül jön ki az igazán helyesen átírt névalak (Rámszar), van okunk rá, hogy ne ezt, hanem a ramszari/ramsari alakokat használjuk? Pasztilla 2018. december 26., 19:11 (CET)

A helyszinei szó biztos rossz. Szenti Tamás vita 2018. december 27., 22:30 (CET)

„A ramszari egyezmény magyarországi helyszínei”, esetleg? Ha már ezt tárgyaljuk, a Kategória:Ramsari területek és Ramszari egyezmény így együtt jó-e? Akela vita 2018. december 28., 15:09 (CET)

De miért ramszari? (Önmagában a Magyarország rámszari helyszínei/területei, magyarországi rámszari helyszínek/területek stb. egyszerűbb szerkezeteket pártolnám a túlbonyolítás helyett, de jó alkalom lenne ez az egyezmény nevének magyar írásmódját rendezni. A város maga Rámszar.) Pasztilla 2018. december 28., 15:25 (CET)
Ellenzem a "Magyarország rámaszari területei" szerkezetű kifejezést annak ellenére, hogy van egy hasonlónk, "MO világörökségi helyszínei". A különbség az, hogy (a "világörökség" szóval ellentétben) Rámszar ("egyezmény" szó nélkül) egy konkrét földrajzi név, és számomra a "rámszari terület" a Rámszar városában fekvő területeket jelent. "MO rámszari területei" lehet(ne) pl. a Rámszar városában lévő magyar konzulátus, vagy magyar ENSZ-kontingens által Rámszarban működtetett checkpointot, koncessziós területet, offshore raktárat, kórházat, ilyesmit, de a "MO-nak a rámszari egyezmény hatálya alá területeit" nem szívesen nevezném a rövid földrajzi jelzős szerkezettel. (A szó egységes írásmódja másik kérdés, az "Rámszar/rámszari" írásmóddal teljesen egyetértek). Akela vita 2018. december 28., 19:44 (CET)
Szerintem nehezen félreérthető, mert ezt így hívják. A rámszari terület (same in english: Ramsar site) nem más, mint a rámszari egyezmény védő hatálya alá eső vadvízi terület. Abban egyetértek, hogy egyszerűsítő kifejezés, de törvényekben és más jogi szövegekben is így hivatkoznak rá (például). Pasztilla 2018. december 28., 19:56 (CET)

Na jó, ha senki többet, megyek és mozgatom át a szócikkeket a saját fejem után Kategória:Magyarország rámszari területei alá. Pasztilla 2019. január 14., 09:36 (CET)

Annyi megjegyzésem azért lenne: hogy a Ramsar site magyarul nem ramszari terület hanem ramszar/ramszari hely/helyszin Texaner vita 2019. január 14., 10:55 (CET).
Előzetesen megnéztem. A fent linkelt mkogy.jogtar.hu lapon ilyen arányban fordul elő a szókapcsolat: ramsari terület(ek):ramsari helyszín(ek):ramsari hely(ek) = 10:0:0. A termeszetvedelem.hu lapon ugyanez 128:6:0, ugyanitt kifejezetten területek néven listázza őket az állami természetvédelem. Pasztilla 2019. január 14., 11:11 (CET)

Ha ez a magyar hivatalos szóhasználat, akkor legyen @Pasztilla: javaslata szerint "terület", és redir a "helyszín". Írásmód "rámszar(i)", a kategória is, a szócikk is. Akela vita 2019. január 14., 11:43 (CET)

Ukrán focistaSzerkesztés

Üdvǃ Ezt hogy kell átírni magyarra? Ukrán focista. Парцванія Темур Рафіелович, angolosan Temur Rafiyelovych Partsvania. – Gerry89 vita 2019. január 8., 08:09 (CET)

Temur Rafielovics Parcvanija. Pasztilla 2019. január 8., 08:18 (CET)
Szerintem meg Temur Rafielovics Parcvanyija, mert az ukránban az „і” lágyít. - Gaja    2019. január 8., 11:36 (CET)

Oroszban biztosan. Az ukránban ki tudja ... OsvátA Palackposta 2019. január 8., 11:57 (CET)

A WP:CIRILL szerint sem lágyul az ukránban. (Hab a tortán, hogy a név grúz.) Pasztilla 2019. január 8., 12:17 (CET)

Ebből a szempontból a WP:CIRILL is hibás, lásd: A cirillbetűs átírás kérdései (15. oldal). Gondolom, ez érvényes még ma is. @OsvátA: A mai oroszban nincs „і” betű!   - Gaja    2019. január 8., 12:19 (CET)

Van, csak így néz ki: и :-) OsvátA Palackposta 2019. január 8., 12:28 (CET)
Ez két külön betű. Hang van, de betű nincs. - Gaja    2019. január 8., 13:21 (CET)

Ezt azért alaposabban meg kellene nézni, este megteszem, mindenesetre az ukrán ejtésben nem tudok az oroszhoz hasonló lágyulásról, lásd Timosenko asszony vagy Odesza példáját. Pasztilla 2019. január 8., 12:56 (CET)

Mert Timosenkót nem „і”-vel írják, hanem „и”-vel: Тимошенко, ez az ukránban két külön betű. Az „і” lágyít (= orosz „и”), míg az „и” nem (= orosz „ы”). Ugyanígy van az „e”-vel is: ukrán „е” = orosz „э”, ukrán „є” = orosz „е”. Ezért Ogyessza oroszul (Одесса), míg Odesza ukránul (Одеса) - Gaja    2019. január 8., 13:21 (CET)

Igen, igazad van, ez az ajánlás ment át az akadémiai szabályzásba, valóban Parcvanyija. Pasztilla 2019. január 8., 19:15 (CET)

Egyébként a WP:CIRILL táblázatunk nem hibás, ui. a lágyulást jelöli, csak épp az Н н н betűknél. – Vadaro vita 2019. január 9., 09:32 (CET)

Kijev/KijivSzerkesztés

Mi a szabály arra, hogy az ukrán fővárost milyen kontextusban írjuk Kijevnek, és mikor Kijivnek? A hagyományosan megrögzült írásmódot használjuk a Kijev, Kijevi Rusz, Kijevi terület, Kijevi metró, Kijevi csata cikkekben. Az ukrános írásmód átiratát alkalmazzuk az FK Dinamo Kijiv, FK Obolony Kijiv, FK Arszenal Kijiv kapcsán. Az egyik moszkvai pályaudvar neve Kijevi pályaudvar, de ez nem tévesztendő össze a Kijiv-Paszazsirszkij pályaudvarral, amely a cikk szerint Kijevben van, a Kijev-Kurszk vasútvonalon; címe Kijiv, Vokzalna ploscsa 1. Malatinszky vita 2019. január 8., 21:56 (CET)

Szerintem ezek jól vannak így. Kijev minden esetben, amikor lefordítunk valamit (Kijevi pályaudvar), vagy hagyományosan rögzült (Kijevi Rusz). A focicsapatok és a másik kijevi pályaudvar nincs lefordítva, hanem átírva van. Az Arszenál Kijev nem nézne ki túl jól félig átírva, a Kijevi Arzenált meg nem gondolnám rögzültnek. – LA pankuš 2019. január 9., 01:30 (CET)

Lásd még Paris Saint-Germain esetét. – Hollófernyiges vita 2019. január 9., 08:11 (CET)

Értem, köszönöm. Malatinszky vita 2019. január 9., 14:35 (CET)

Ilyen focicsapatra közelebbi példa a GNK Dinamo Zagreb, egy zágrábi focicsapat. Paris Saint-Germain FC-ben nem bízom, mint példa, mert a “Paris”-nak legalább három különböző etimológiája van, amiket magyarra összevissza írnak át legalább négyféle alakban. – b_jonas (üzenj) 2019. január 13., 17:30 (CET)

Magyarkúti BélaSzerkesztés

Magyarkuti Béla (egyes forrásokban tévesen Magyarkúti Béla; fiatalkori művészneve Magyarkúthy Béla)...”
Hogy van ez?– Holdkóros vita 2019. január 9., 19:48 (CET)

X...-X... Természetvédelmi Terület vagy X...-X... természetvédelmi területSzerkesztés

Szeretném tudni melyik helyes? (Köztudott, hogy nem vagyok helyesírási fenomén). Probáltam a hivatalos természetvédelmei honlapot követni, de nem megy. Lásd:itt Le kell görögni a 171 természetvédelmi területhez. Fele így, fele úgy! Ki tud itten igazságot tenni? Texaner vita 2019. január 11., 17:18 (CET)

Valamikor régen volt róla megbeszélés. Úgy emlékszem, az X...-X... természetvédelmi terület felé hajlott a mérleg nyelve, de egységes írásmódról nem állapodtunk meg. – Vadaro vita 2019. január 11., 17:47 (CET)

Egyébként elég vicces, hogy a védetté nyilvánító törvényekben is hol ez van hol az!Texaner vita 2019. január 11., 18:06 (CET)

A politikusokat nem a jó helyesírásukért szeretjük. Malatinszky vita 2019. január 11., 18:35 (CET)

A természetvédelmi területek nem földrajzi nevek, hiszen a „természetvédelmi terület” nem tartozik a földrajzi köznevek közé, vagyis a földrajzi megjelölések körébe tartoznak. Ugyanakkor nem intézménynévi földrajzi megjelölések, hiszen a természetvédelmi területeknek saját intézményi hátterük nincs, jellemzően egy magasabb szintű intézményi egység (nemzeti park, tájvédelmi körzet stb.) alkotórészei. Ebből az marad, hogy az intézménynévszerű földrajzi megjelölések körébe tartoznak. Ezekre az jellemző, hogy csak az egyedítő (vagyis tulajdonnévi) előtag íródik nagy betűvel, a név többi köznévi eleme kisbetűs, pl. Nyugati pályaudvar, Avas szálloda, Tabán mozi, Gundel étterem, Farkasréti temető, Kámoni arborétum, Esterházy madárvárta, Eperjes tanösvény, Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület stb. Egyébként megfigyelhető az is, hogy bár lehet közvetlen intézményi háttere egy-egy ilyen földrajzi megjelölésnek, és azok csupa nagybetűs intézménynévként is megállnak, mégis, amikor földrajzilag meghatározható létesítményként, épületként, területként stb. gondolunk rájuk, jellemzőbb a földrajzi megjelölés szerinti írásmód. A magam részéről szívesebben kezelem ezeket kivétel nélkül földrajzi megjelölésként, mint intézménynévként, mert előállhatnak olyan faramuci helyzetek, hogy a saját intézményi háttérrel rendelkező Astoria Szálloda mellett az éppen gazdátlan és intézményi hátérrel nem rendelkező Avas szállót kell használnom, holott mindkét esetben egy jól meghatározható épületre gondolok, nem pedig az igazgatótanácsra vagy az adóalanyra. Pasztilla 2019. január 14., 08:51 (CET)

Akkor [az itt olvasható] és az [itt felsorolt] hivatalos elnevezéseket értékeld ki légy szíves! Texaner vita 2019. január 14., 09:08 (CET)

De mit értékeljek ki rajta? Te magad is úgy indítottál, hogy hol így, hol úgy írják jogszabályokban is. Jól tudott, hogy káosz van, én a kérdésedre válaszolva letettem a voksom valami mellett. Az első szöveg egyébként tele van banális helyesírási hibákkal, például: KVM rendelet, Tabdi Kőrises égerláp Természetvédelmi Terület, Duna-Tisza közi hátság, Felső-kiskunsági, Középdunántúli, trollius europeus, erdeifenyő társulások stb. Pasztilla 2019. január 14., 09:32 (CET)

Helyes akkor várjunk pár napot és ha lesz valami egyezségszerűség, itt legalább egységesítsük. Texaner vita 2019. január 14., 11:04 (CET)

Lazán kapcsolódó kérdés: a Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület helyesírását megmagyaráznátok nekem? Először is nem értem azt, hogy honnan jön a kötőjel, másrészt azt sem értem, hogy a vonatkozó cikk miért mondja azt, hogy „A Pákozdi-ingókövek a település felől több, kerékpárral is járható turistaúton megközelíthetőek” így, nagy P-vel a mondat közepén. Én úgy képzelném, hogy az ingókő egy természeti képződmény; ha belőlük több van egy rakáson, akkor ők együtt ingókövek, és ha Pusztaborzasztó mellett vannak, akkor ők a pusztaborzasztói ingókövek, ha meg Pákozd mellett, akkor ők a pákozdi ingókövek, kis P-vel és kötőjel nélkül. Miért más ez mint a barcsi ősborókás? Malatinszky vita 2019. január 14., 15:10 (CET)

Írhatod köznévi szerekezetként is, csakhogy ez egy földrajzi név, a tulajdonnévi jelleget pedig földrajzi nevek esetében úgy érzékeltetjük, hogy a nagybetűs tulajdonnévi előtaghoz kötőjellel kapcsolódik az ingókő földrajzi köznév, akárcsak az Északi-sark, Azovi-tenger, Velencei-tó, Nagykunsági-csatorna, Algyői-Tisza-ág, Ecsedi-láp stb. esetében. Fejből nem tudom a földrajzi közneveket, de majdhogynem esküt mernék tenni rá, hogy a borókás/ősborókás is földrajzi köznév, és a helyes írásmód Barcsi-ősborókás; ha mégsem földrajzi köznév, akkor pedig a fentiek fényében az egész szerkezet földrajzi megjelölés, ezért Barcsi ősborókás az írásmód. Pasztilla 2019. január 14., 15:49 (CET)

Oké, köszönöm. Talán érdemes volna átnézned a Barcsi ősborókás cikket a fentiek fényében. Malatinszky vita 2019. január 14., 16:03 (CET)

Az operaház fantomjaSzerkesztés

A következő kérdéssel fordulnék a szakértőkhöz:

A tárgyi cím a következő variációkban fordul elő:

  • egyért. lap - nagybetűről kisbetűre mód. (Wikizoli, 2017)
  • musical - nagybetűről kisbetűre mód. (Wikizoli, 2017)
  • 1925-ös film - kisbetűről nagybetűre mód. (Molnárfi93, 2016)

A Szerkesztő:Damibot/Lista szerint, amelynek célja a helyes alak megmutatása, az O és az F is nagy betű kell legyen.

Lehetne-e ebben az ügyben végleges megoldásra jutni? – Porrimaeszmecsere 2019. január 13., 17:36 (CET)

Ez egy egyedi cím, és így az AkH.12 198. vonatkozik rá, amely szerint a „címekben csak az első szót és a tulajdonnevet kezdjük nagybetűvel”. Ennek megfelelően az F mindeképp kicsi; a kérdés csak az, hogy az Operaház tekinthető-e tulajdonnévnek. Az AkH.12 188. szerint „A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Állami Operaház rövidebb névváltozatát nagy kezdőbetűvel írjuk: Akadémia, Opera v. Operaház.” Nem tudom, ezt általánosíthatjuk-e a műben szereplő Opéra Garnier rövidebb névváltozatára is. Malatinszky vita 2019. január 13., 17:55 (CET)

Ugye itt az az elképzelés, hogy a fantom tulajdonnévként, önmegjelölésre használja, hogy ő az [Oo]peraház [Ff]antomja, és leveleit is úgy írja alá, hogy O. F., ezért merült föl a nagybetűs alak is. Ez nem tudom, hogy mennyire kell minket befolyásoljon, ha egyáltalán. – Máté (vitalap) 2019. január 13., 20:02 (CET)

A fantom semmiképpen sem tulajdonnév. Sok más nyelvű wikiben az is o és az f is kicsivel van (pl. román, lengyel,spanyol stb., amely nyelvekben szintén nem halmozzák a nagybetűket). Wikizoli vita 2019. január 13., 20:13 (CET)