Főmenü megnyitása

Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai,
elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

  • Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: Új szakasz nyitása!
  • Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!
Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára
  • Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
  • Ha azonnali válaszra van szükséged, és/vagy élőben szeretnél értekezni a többi szerkesztővel, lépj be a Wikipédia IRC-csatornájára!
  • Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
  • Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
  • Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Tartalomjegyzék

Sorozatepizódok egyértelműsítésének egységesítéseSzerkesztés

  Függőben Sasuke88   vita 2015. október 15., 09:39 (CEST)

Ma már számos sorozat egyes epizódjairól is vannak önálló szócikkeink, számuk nem elenyésző. Mivel gyakran triviális (magyar) címet kapnak, ezért egyértelműsíteni kell őket, azonban az egyértelműsítő toldatokban jelenleg nincs egységesség. Tapasztalatom szerint a leggyakoribb forma az Epizódcím (Sorozatnév), de lehetne így is: Epizódcím (Sorozatnév-epizód), ami kifejezőbb is, mint az előző. Arról is meg kellene állapodni, hogy minden epizódcímet egyértelműsítünk vagy csak azt, amelyiket szükséges. Korábbi megbeszélések: [2], [3]. A megbeszélés eredményét be kellene majd vésni a Wikipédia:Elnevezési szokásokba is, hogy lehessen rá hivatkozni. --Sasuke88   vita 2015. október 13., 08:46 (CEST)

Én személy szerint az Epizódcím (Sorozatnév-epizód) formát tartanám a legjobbnak, illetve csak akkor egyértelműsítenék, ha valóban szükséges. --Sasuke88   vita 2015. október 13., 08:46 (CEST)

  támogatom Teljes mértékben egyetértek. Jelenleg a sok tanulnivaló miatt nem vagyok sokszor wikiközelben, de az ezzel járó botos munkában majd részt tudok venni. --Ákos97 почта 2015. október 15., 19:41 (CEST)

@Ákos97: Mármint az Epizódcím (Sorozatnév-epizód) formát támogatod, illetve, hogy csak ott egyértelműsítsünk, ahol szükséges? – Sasuke88   vita 2015. október 16., 20:29 (CEST)
Mindkettőt. – Ákos97 почта 2015. október 18., 17:04 (CEST)
OK! --Sasuke88   vita 2015. október 25., 20:33 (CET)

Senki többet? @Teemeah, RepliCarter: Ti szoktatok sorozatokkal foglalkozni, mit gondoltok erről? --Sasuke88   vita 2015. október 25., 20:33 (CET)

A Sorozatnév-epizód körülményes lehet, pláne hosszú című sorozatoknál. Mert míg mondjuk a Jóbarátok egyszerű, addig mondjuk egy Hot Wheels – Az 5-ös osztag esetén ez így nézne ki: Epizódcím (Hot Wheels – Az 5-ös osztag-epizód), ami már önmagában is furán mutat a kötőjelek miatt, de a kettőspontos sorozatok esetében is fura: Epizódcím (Randy Cunningham: Kilencedikes nindzsa-epizód). Xiaolong Üzenő 2015. október 25., 23:22 (CET)

Az ilyen összetételekről (többszavas cím + köznév) többször is beszéltem Laczkó Krisztinával amikor tanított, és abban egyeztünk meg, hogy gyakorlatilag leírhatatlanok :). Az ajánlás szerint a cím idézőjelbe kerül, és utána kötjük kötőjellel jön az utótag („Trónok harca”-epizód), de az idézőjeles megoldás nem igazán jellemző a Wikipédián. Alternatíva lenne, ha megoldanánk, hogy a cím dőlttel legyen szedve a címsorban (Trónok harca-epizód), de ha az se megy, akkor inkább külön kellene írni őket, tehát Jóbarátok-epizód, de Trónok harca epizód. – Máté (vitalap) 2015. október 26., 05:43 (CET)

@Teemeah, Máté, Ákos97: Akkor maradjon inkább az eddig leginkább használt Epizódcím (Sorozatnév) forma? A sorozatnév döntése megoldható a {{cím}}(?) sablonnal, de akkor az meg azt vonná magával, hogy következetesen minden címet döntünk a fő cikkcímben, mint az enwikin. A "Trónok harca epizód" szerintem helyesírásilag nem megfelelő. --Sasuke88   vita 2015. október 26., 08:25 (CET)
Trónok harca-epizód: szerintem így helyes. De a lényeg: hát szerintem akkor inkább maradjon, mert a hosszú címek esetén valóban furán néz ki. – Ákos97 почта 2015. október 26., 08:56 (CET)
A Trónok harca-epizód határozottan nem helyes. Nézd meg az OH-t! Az az idézőjeles alakot javasolja. Erről beszéltem Laczkó tanárnővel, az OH egyik szerzőjével, hogy a cím összetartozását mindenképpen jelölni kell valahogy, csak akkor köthető hozzá kötőjellel bármi. Amúgy ha a {{Sorozatepizód infobox}}(?)-ba beletennénk valami luás ügyeskedést, a cím dőlt szedése automatikusan is kivitelezhető lenne, az le tudja választani az „-epizód)” végződést, és a nyitózárójelet is megtalálja, hogy azok ne legyenek kurzívak. Vagy az idézőjel. Vagy csak a cím, epizód nélkül. – Máté (vitalap) 2015. október 26., 11:36 (CET)

Jó lenne az epizódos egyért, de én is amellett vagyok, hogy a hosszú és körülmányes sorozatcímek esetében nagyon furán fest, nagyon hosszú lesz a szócikk címe. Vannak pl. felkiáltójelre vagy kérdőjelre végződő sorozatok, ezeknél valóban kellene az idézőjel a címbe, mert nagyon furcsak lenne? Kakukktojás (Halálig szeretlek!-epizód).

Estleg nem lehet azt csinálni, mint az évszám, film esetében? Mondjuk: Kakukktojás (1999, epizód) vagy Kakukktojás (Halálig szeretlek!, epizód) Xiaolong Üzenő 2015. október 26., 10:57 (CET)

Szerintem nincs gond az írásjelre végződő címekkel, nincs abban fura, hogy „Halálig szeretlek!”-epizód, Halálig szeretlek!-epizód, Keresem…-epizód vagy Keresem…-epizód. Ilyenek vannak. Viszont az évszámos megoldás nekem nem szimpatikus epizódoknál. – Máté (vitalap) 2015. október 26., 11:36 (CET)
Teemeah, a vesszős megoldás kifejezetten tetszik. – Ákos97 почта 2015. október 26., 13:53 (CET)

Én Teemeah vesszős javaslatát furának találom, inkább maradjunk az Epizódcím (Sorozatnév-epizód) vagy Epizódcím (Sorozatnév) valamelyikénél. --Sasuke88   vita 2015. október 27., 08:36 (CET)

Amúgy lehetne simán (sorozatepizód) is az egyértelműsítés, ahol meg ütközés van, ott (sorozatepizód, Halálig szeretlek!). – Máté (vitalap) 2015. október 27., 09:32 (CET)

Sorozatepizódoknál valahogy fura, ami a leglogikusabb lenne, hogy (sorozatepizód). Szerintem mindenképpen szerepeljen a kiegészítésben a sorozat címe, de ne ilyen vesszős formában. --Sasuke88   vita 2015. november 5., 10:05 (CET)
Támogatom a (sorozatepizód) formát. – Ákos97 почта 2015. december 6., 23:24 (CET)
Szerintem is az a legegyszerűbb, és a leginkább wikikonform. – Máté (vitalap) 2015. december 7., 07:01 (CET)

Támogatom az Epizódcím (Sorozatnév) formát. Lehetőleg mindenhol így kellene alkalmazni (esetleg bottal átnevezni, hogy gyorsabban menjen), ne építsünk be kivételt és kiskaput ez alól, mert az vitákat és fölösleges munkát generálna. Célszerű lenne a szócikként még nem létező, de linkként valamelyik cikkben szereplő címeket is átnevezni erre a formára. misibacsi*üzenet 2016. október 25., 17:03 (CEST)

Igen, a sorozatnevet is bele kellene írni, szerintem. De nem lenne szebb a {Epizód címe (Sorozat címe)} formátum? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.135.93.166 (vitalap | szerkesztései) 2017. január 26., 18:40‎

Én is támogatom az Epiódcím (sorozatepizód) formát. Szerintem egy egyszerű, egységes, és az olvasó is kellőképpen informálva van a cikk megnyitása előtt.
Wünscher vita 2017. július 13., 00:42 (CEST)

Republikánus Párt (USA) → Republikánus Párt (Amerikai Egyesült Államok)Szerkesztés

  Függőben Ne kerüljön süllyesztőbe, mert a felemás állapot biztosan nem jó. – Puskás Zoli vita 2016. november 18., 16:32 (CET)

@Oppashi átnevezte a Republikánus Párt (USA) cikket magyar egyértelműsítő tagosra a demokraták cikkével történő egységesítés jegyében, @Nemokap kérte a hivatkozások botos javítását, én ezt elkezdtem, @Malatinszky viszont jelezte, hogy egy ilyen sok cikket érintő változtatást szerinte előzetesen egyeztetni kell(ett volna). A botot természetesen leállítottam, és most várom a véleményeket. Én továbbra is úgy gondolom, hogy a magyar elnevezést kell használnunk, és a linkjavítás – bár sok cikket érint – egyszeri botfeladat, utána nincs vele több teendő, így nem érzem különösebben nagy hatású változtatásnak ezt az átnevezést. – Puskás Zoli vita 2016. november 9., 16:46 (CET)

Konkrétan annak az országnak elterjedt magyar neve az USA (/usa/, és nem /júeszéj/ kiejtéssel), az Egyesült Államok, az Amerikai Egyesült Államok, de még az Amerika is. Nekem nincs kifogásom az ellen, hogy a teljes hivatalos nevet használjuk egyértelműsítő tagnak (különösen, hogy a másik nagy pártot Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok) néven emlegetjük), azt viszont elvi kérdésnek tartom, hogy az ilyesmit beszéljük meg.

A gyakorlatunk egyébként nem egységes: például a Munkáspárt (Norvégia) vagy a Liberális Demokrata Párt (Szerbia) esetében nem a hivatalos magyar nevet (Norvég Királyság ill. Szerb(ia) Köztársaság) használjuk egyértelműsítő tagnak, és ha már egységesítünk, jó lenne az uniformizálásba bevonni az alábbi cikkeket is:

a nagy- és kisbetűzésre is tekintettel. Malatinszky vita 2016. november 9., 16:57 (CET)

Sajnos az Amerikai Egyesült Államok abban a szerencsétlen helyzetben van, hogy nincs igazi hétköznapi neve. Mint pl. Orosz Föderációnak Oroszország, Kínai Népköztársaságnak Kína stb stb. Mondjuk Magyarországnak viszont akkor csak az van   Amerikának nem hívhatjuk, mert az egy földrész, ha meg Egyesült Államoknak hívjuk, akkor ezzel az erővel elétehetnénk az Amerikai-t is... Kénytelenek leszünk az Amerikai Egyesült Államok nevet használni. Oppashi   Rakontu 2016. november 9., 17:07 (CET)

A cikkcímekben egységesen az Amerikai Egyesült Államok használatát javasolnám. Nem azért, mert ez a hivatalos, hanem mert ez a pontos megnevezése az országnak. Értjük persze azt is, hogy USA, meg a „csupasz” Egyesült Államokat is, de nekem ezek pongyolának tűnnek egy címben. (Az AkH. 12. kiadásának szótári részében is szerepel egyébként mind a három.) Szöveg közben mindenféle gátlás nélkül használom ezeket is. A kongresszus és annak házai esetében szerintem a helyes forma az Amerikai Egyesült Államok szenátusa, mert jobb híján körülírjuk, mivel az eredeti tulajdonnevet (United States Senate) nem tudjuk pontosan magyarra fordítani. – Puskás Zoli vita 2016. november 9., 22:55 (CET)

Szerintem az USA se nem pongyola, se nem pontatlan. Teljesen egyértelmű mozaikszó, aminek egy és csakis egy jelentése van. Az ilyen mozaikszavakat többnyire még cikkcímekben sem írjuk ki. Mondjuk nehogy nekiessünk a NASA cikknek National Aeronautics and Space Administration* címre átnevezni. Vagy ennél jobb példák a NATO kezdetű cikkek, amik a teljes névvel szereplő szervezet ellenére sem Északatlanti Szövetséggel kezdődnek. Az egyértelműsítő tag kizárólag szerkesztési és számítógépes problémákat old meg. Ráadásul a linkelésnél egy csomó energiát takarít meg (nem mintha ez döntő lenne, de mint tudjuk, emberek írnak a wikipédián, akiknek némi komfortérzetre is igényük van, és nekem például ehhez tartozik, hogy egy az olvasó számára nem látható linkkódban nem erőltetünk valamiféle kilométer hosszú tagot, csak mert az nagyon hivatalos).

PS: Most látom, hogy a NASA teljes neve meg ráadásul piros, még átirányítás sincs róla. Kipróbálom ezt is: United States of Amerika és az előnézetben látom, hogy ez is piros. Na ennyit a hivatalosságról. – LA pankuš 2016. november 9., 23:10 (CET)

A NASA-t nem keverném ide, annak nincs más használatban lévő magyar neve, a teljes angol név meg magyar szövegben végképp nem használható, mert jóformán senki se (én legalábbis biztosan nem  ) tudná kapásból miről is van szó. Épp ezért abban sem látok kivetnivalót, hogy a United States of Amerika piros, hiszen nem magyarul van. A NATO viszont jó példa, ott tényleg ugyanígy egyenértékűen használjuk az angol rövidítést és a teljes magyar megnevezést. A szerkesztői kényelmi szempont viszont a teljes névvel sem sérül, hiszen ha jól csináljuk meg az átirányításokat, akkor az USA egyértelműsítő tagos hivatkozásokat a karbantartó botok simán lecserélik a másikra, legfeljebb pár napig zöldek lesznek a linkek, de abból meg az egyszerű olvasó úgysem lát semmit, úgyhogy nyugodtan lehet írni továbbra is (USA)-t akkor is, ha a másik változatot választjuk. – Puskás Zoli vita 2016. november 9., 23:38 (CET)

A United States of Amerika természetesen piros, mert keverék (még jó, hogy nem piros!), de a United States of America már zöld. Wikizoli vita 2016. november 10., 07:48 (CET)

Sry, elírtam az éccakai félálomban. De mindegy, a lényegen nem változtat. Tök feleslegesnek, sőt értelmetlennek tartom a zárójeles tagban kiírni a teljes nevet, amikor egyértelmű mozaikszavunk van rá. Az USA, NSZK, NDK, KNDK, stb. betűszavak összetéveszthetetlenül megjelölnek egy államalakulatot, ami a technikai jellegű egyértelműsítésben teljesen elegendő. – LA pankuš 2016. november 10., 09:25 (CET)

Az USÁnak van közkeletű rövid neve, az Egyesült Államok, a teljes neve az Amerikaival kiegészített. Éppen ezért nem igazán jó a róla szóló cikkünk címe sem, olyan mintha mondjuk a Németország-cikket Német Szövetségi Köztársaságnak hívnánk. – Hollófernyiges vita 2016. november 10., 07:58 (CET)

Az USA-nak (AkH.12 288. a)) van közkeletű rövid neve, az Amerika. Azt mégsem akarjuk használni. OFF: Mondjuk az Egyesült Államok még mindig jobb, mint amikor Nagy-Britanniát (Britain) kényszeresen Egyesült Királyságnak hívjuk, mert hogy a Brit-sziget angolul Great Britain. Ettől a szőr feláll a hátamon. Miért olyan nehéz megérteni, hogy magyarul más a terminológia, mint angolul?Máté (vitalap) 2016. november 10., 08:14 (CET)
@Máté: Nyilván nem használjuk, mert Amerika egy kontinens. Ez olyan, mintha az Európai Unió helyett csak Európát mondanánk. Óriási a különbség. Az Egyesült Királyság pedig jóhogy Egyesült Királyság, mivel Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága. Erre rövidebb, pontos név nincsen   Oppashi   Rakontu 2016. november 10., 08:41 (CET)
1) nyilván. 2) de van, a Nagy-Britannia. Merthogy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a Brit-sziget országaiból (Great Britain) és Észak-Írországból (Northern Ireland) áll, közös nevükön Nagy-Britannia (Britain), Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) meg a szerintem ocsmány Egyesült Királyság (United Kingdom).Máté (vitalap) 2016. november 10., 08:46 (CET)
@Máté: De hát akkor Nagy-Britannia = Brit-sziget, nem? Ugyanakkor az EK-nak még része Észak-Írország is... 1+1=/=1 Egyébként nézd a jó oldalát: ha a következő skót referendum sikeres lesz, többet nem kell ezzel bajlódni   Oppashi   Rakontu 2016. november 10., 08:55 (CET)
Nem, mert a Nagy-Britanniát kifejezetten az egész országra értve használjuk, és nem a Brit-szigetre. Köznyelvben és hivatalosan is. – Máté (vitalap) 2016. november 10., 08:59 (CET)

Az Egyesült Államok de facto a gondolkodásunkban az Amerikai Egyesült Államokat jelenti, de figyelni kell arra, hogy pl. Mexikó hivatalos neve Mexikói Egyesült Államok, nem beszélve a Mikronéziai Egyesült Államokról... -Némo (Morgóhely) 2016. november 10., 08:57 (CET)

Szerintem az USA is ugyanúgy az Amerikai Egyesült Államokat jelenti. Szerencsésebb lett volna a másik pártot USA-taggal ellátni, mint fordítva. – LA pankuš 2016. november 12., 14:40 (CET)

Ha nincs kifogás ellene, ha már át lett nevezve, akkor a botos átnevezés jó lenne, ha mehetne tovább, hogy a fele ne így, ne úgy nézzen ki. (Lásd Kocsmafal - botos oldal) - Némo (Morgóhely) 2016. november 12., 20:05 (CET)

  megjegyzés Botmunka szempontjából mindegy, hogy az érintett cikkek másik felét javítom az eddigiekhez hasonlóan, vagy a már javítottakat vissza, az viszont tényleg jó lenne, ha sikerülne megegyezni, hogy USA, Amerikai Egyesült Államok vagy simán Egyesült Államok legyen a cikk címében a zárójelben. A két „vesztes” pedig nyugodtan lehet automatikusan javítható átirányítás, így azokkal se lesz gond. – Puskás Zoli vita 2016. november 12., 22:00 (CET)

Számomra egyértelmű, hogy ha ki akarjuk írni, akkor Amerikai Egyesült Államok. Ha rövidíteni akarjuk USA. De Egyesült Államok semmiképpen, mert más államok is használják ezt a nevet, így zavar lehet. -Némo (Morgóhely) 2016. november 12., 22:09 (CET)

Mivel komoly ellenzés, úgy tűnik, nincsen, marajunk az Amerikai Egyesült Államok formánál. Da akkor nevezzük át az alábbi két cikket is:

és persze uszítsuk rá Puskás Zoli botját ennek a hivatkozásaira is. Malatinszky vita 2016. november 12., 23:41 (CET)

  támogatom-Némo (Morgóhely) 2016. november 12., 23:44 (CET)

Szerintem az A. E. Á. a maga 11 szótagjával rémítően hosszú, nem véletlen, hogy ezt a köznyelv nem akarja minden esetben elskandálni, hanem arra szorítkozik, hogy USA, vagy Egyesült Államok. Hat szótag még menedzselhetőnek tűnik, úgy mint az Egyesült Királyságnál is. Szerintem ez a forma lenne a legjobb, egyetértek Andrással. De ha mégsem így lesz, akkor a bottal sztenderdizálási nekibuzdulásba bevehetnénk azokat a 19. századi pártokat, amelyek az én szócikkeimben szembejönnek? Úgy mint Whig Párt (USA), Semmittudók mozgalom(ebből még pártot is kéne csinálni). Igazából a Kategória:Amerikai pártok mind nevében mind maradék tagjaiban szintén egységesítés alá kéne kerüljön. Sierrahun vita 2016. november 13., 09:57 (CET)

Mint Malatinszky leszögezte, „komoly ellenkezés nincs”, tehát úgy tűnik, hiába értesz egyet a komolytalan érveimmel.   – LA pankuš 2016. november 13., 13:01 (CET)

De én egyetértek. Az Amerikai Egyesült Államok-beliek (ugye fura nemzetiségnév?) is legtöbbször Unkted Statesnek hívják országukat, még az US rövidítés is előfordul. Az Egyesült Királyság sem államnév, ennek hosszabb változata az államnév, és még a tankönyvek is Nagy-Britanniának hívják. Ha a történelmét megnézzük, Spanyolország is egy egyesült királyság. Hasonlóan Mexikó és Mikronézia mindenkinek egyesült államok, az USA pedig Egyesült Államok. Én az USA-t támogatom, ugyanis az, hogy usát és nem uesát mondunk, már bizonyítja, hogy ez több mint mozaikszó. Ha létrejön egy olyan ország, hogy Marokkó és Algéria közti Egyesült Berber Törzsi Területek Katonai Szövetségi Köztársasága, és van ennek egy pár betűs rövidítése, akkor bár az államnak a hosszabbik lenne a címe, az már kifejezetten beteges cím, hogy:

Példapárt (A Marokkó és Algéria közti egyesült Berber Törzsi Területek Katonai Szövetségi Köztársaság) Akárcsak az USA esetében, hosszabb szöveg van a zérójelben, mint azon kívül...– RuIsZa  bevitel 2016. november 15., 07:04 (CET)

Kérdés: Ha már úgyis félig lement a bot, nem fejezhetné be? Elég gáz, hogy a cikkek felénél megvan, másiknál nincs meg... -) -Némo (Morgóhely) 2016. november 22., 14:49 (CET)

Az a baj, hogy komoly támogatás sincs, úgyhogy nem igazán tudom mi legyen. – Puskás Zoli vita 2016. december 9., 21:42 (CET)

1-én és 1-jén – avagy probléma az AkH12 bevezetésévelSzerkesztés

  Függőben LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 8., 19:03 (CEST)

Erről a témáról egy másik lapon (is) folyik megbeszélés.

Sziasztok!

A Botgazdák üzenőfalán felmerültek alapján hozom át ide az alábbi problémát. Az 12. kiadás megjelenésével a korábban hibás 1-én (elsején) alakot helyessé nyilvánították, viszont most probléma merült fel, hogy attól még nem kéne-e 1-jén alakra átírni botos szerkesztéssel, ugyanis ez az elfogadottabb változat. Az 1-én alakot rengetegen használták korábban is, viszont attól még senki sem mondja azt, hogy elseén. A kérdés az, hogy legyen össze-vissza katyvasz és bármelyiket lehessen használni, vagy pedig legyen az 1-jén alak (ami korábban is helyes volt) egységesítve? Ezt a kérdés kiterjeszthetjük akár az elsejétől (1-től/1-étől vagy 1-jétől) és az elsejéig (1-ig vagy 1-jéig) alakokra is. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 8., 19:03 (CEST)

Én kizárólag a kötőjel után feltüntetett j-s alakot (1-jén, 1-jétől, 1-jéig) támogatom. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 8., 19:03 (CEST)

+1 Wikizoli vita 2017. április 8., 19:10 (CEST)

A Wikipédia a saját leírása szerint a szabályzatot tekinti irányadónak. Én egyfelől a Wikipédia irányelveinek hitelességét kérdőjelezem meg, ha a Wikipédiában átírják a szabályzat által helyesnek tartott formákat. Másfelől nem látom értelmét annak, hogy elvessünk egy új alakot, ami valószínűleg egyre többször fog szerepelni különböző szövegekben.– Bencoke vita 2017. április 8., 19:24 (CEST)

Attól még hogy mindkettő helyes, az minimum elvárás kell hogy legyen bármilyen szöveggel szemben, hogy azon belül következetesen csak az egyik vagy csak a másik formát használjuk. Hogy ez most azt jelenti, hogy egy szócikken belül (lásd i. sz. és Kr. u.), vagy azt, hogy az egész Wikipédián belül, az más kérdés. – Máté (vitalap) 2017. április 8., 20:59 (CEST)

Ezzel még egyet is tudok érteni.– Bencoke vita 2017. április 8., 21:27 (CEST)

A botgazdák üzenőfalán is leírtam, hogy a korábban kizárólag (most pedig szintén) helyes -je, -jén alakok egységes használatát támogatom. (Ami csak annyit jelent, hogy egy bot kijavíthatja az -én alakot a -jén alakra, és ezzel nincs semmi probléma). Samat üzenetrögzítő 2017. április 9., 19:26 (CEST)

És miért kéne két helyes változat közül egységesen az egyiket használni? Következőnek meg jönni fog a kérés, hogy legyen az összes jazz dzsessz?– Bencoke vita 2017. április 10., 11:08 (CEST)

És miért kéne két különböző fajtát használni? – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 10., 11:23 (CEST)

Nem kell. Nem is mondom, hogy ha véletlenül mindenhol csak az egyik fordulna elő, akkor szándékosan cseréljük át néhányat a másikra, hogy mindkettő szerepeljen. Ez jelentené azt, hogy mindkettőt kelljen használni.– Bencoke vita 2017. április 10., 11:39 (CEST)

Bocsánat, ritkán járok erre, csak két megjegyzés:

  • Emlékeim szerint a 10. kiadásban még csak az 1-én volt a helyes, a 11.-ben csak az 1-jén, most egyesítették a kettőt, tehát nem arról van szó, hogy egy korábban teljesen rossz alakot helyesnek nyilvánítottak, hanem inkább megengedőbb lett a szabályzat. Kevés ponton látunk ilyet, becsüljük meg. Ettől függetlenül persze egységesíthetünk, ez némi munkával jár, hiszem a javítócsomagot rendszeresen kézzel kell futtatni, és ezt a munkaidőt fordíthatnánk hasznosabb javításokra is.
  • Az ehhez szükséges javítócsomagom készen áll, és látható BinBot javítócsomagjai között, csak a 12. kiadás megjelenése óta ezt a javítást nem futtattam. Előtte elég sokszor. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 10., 15:43 (CEST)

@Samat:, az „egy bot kijavíthatja” jól hangzik, de mindig vedd figyelembe, hogy helyesírási javításokat CSAK kézi ellenőrzéssel szabad végezni. Ennek ellenére ha az egységesítést szavazzátok meg, akkor visszateszem a feladatok közé a javítást, és megint csinálni fogom, ahogy a 12. kiadás megjelenése előtt is, csak ne bánjunk ilyen könnyedén a botmunkával. Nincs vele probléma, csak munka.   Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 10., 15:48 (CEST)

@Bináris: nem gondolom, hogy azt írtam volna, hogy automatikus üzemmódban kellene javítani őket, és olyat sem írtam, hogy ne lenne munka. Azt hiszem, még mindig nekem van a huwikin az egyik legtöbb kézi botszerkesztésem (is), pontosan tudom, miről írsz. A bot kijavíthatja megjegyzés arra vonatkozott, hogy szabályaink szerint nem javíthat bot olyat, amiről nincs közösségi konszenzus. Samat üzenetrögzítő 2017. április 10., 21:03 (CEST)

Elfogadom, amit mondasz, és örülök neki, de akkor is félreérthető ez a fogalmazás, és azért teszem szóvá, mert nagyon sokan vannak félreértésben ezzel kapcsolatban, és nem szeretném ezeket a félreértéseket erősíteni. Helyesebb talán úgy fogalmazni, hogy egy botgazda kijavíthatja. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 11., 09:28 (CEST)

Azt csináltok egyébként, amit akartok, az én hozzászólásomat még csak szavazatnak se vegyétek, csupán leírtam mi a véleményem erről.– Bencoke vita 2017. április 10., 23:33 (CEST)

Én az 1-jén alakot használom az őskáosz óta. Az 1-én alak fura és magyartalan, olyan mintha azt mondanánk, egyedikén  . – Sasuke88   vita 2017. április 14., 01:27 (CEST)

De milyen logika alapján? Az 1 ugyanúgy jelenthet elsőt és elsejét is. Miért aszerint ragozzátok, hogy elsőt jelent?– Bencoke vita 2017. április 16., 20:48 (CEST)

Elsőén, elsőjén / elsőt, elsőjét? Egy ékezet és már szegedi tájszólásról beszélünk (elsöjén). – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 21:21 (CEST)
Tehát ha jól értem szerinted az 1-jén szóból az 1 azt jelenti hogy else?– Bencoke vita 2017. április 16., 21:29 (CEST)
Megváltozik a szótő. :P – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 21:31 (CEST)

És mire változik meg? Csak nem elsőre, amiről én is beszélek?– Bencoke vita 2017. április 16., 21:33 (CEST)

Nem, az első változik else szótőre. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 21:44 (CEST)

Tehát visszatértünk a kérdésemhez. Mi alapján mondjátok, hogy az 1 első és nem elseje?– Bencoke vita 2017. április 16., 21:49 (CEST)

Senki nem mondta, hogy az 1 első. Az 1 pont és toldalékolás nélkül egy (tőszámnév). A helyes írásmód pedig a helyesírási szabályzatból és szószedetéből derül ki. Egyébként gyakori tőhangváltás tanúi lehetünk (külső–külseje, belső–belseje, első–elseje). Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 16., 21:56 (CEST)

Ha a szószedetből derül ki, akkor mire ilyen nagy a felháborodás? Hogy be mertek rakni mégegy alakot az eddigi mellé?– Bencoke vita 2017. április 16., 22:04 (CEST)

Itt semmiféle felháborodás sincs, lényegében csak egy szavazás indult. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 22:10 (CEST)

A nem tudom minek kell a rossz nyelvtant helyessé tenni nem egészen erre utal.– Bencoke vita 2017. április 16., 22:18 (CEST)

Jó, édes mindegy, az lenne a lényeg, hogy most akkor ki mire szavaz. Na most már van felháborodás. :) – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 22:28 (CEST)

Szerintem már van elegendő szavazat.– Bencoke vita 2017. április 16., 22:37 (CEST)

Most ebből lesz valami? – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. június 27., 11:00 (CEST)

A szabályzat csak kanonizálja a szokásokat, nem megszabja. A -jén szabályos volt a 10. kiadásban is, viszont pl. a „hivatalos” levelek többsége nem vett tudomást a 11. kiadásról. Az új szabályzat csak ezt szentesítette. Nem kell vele semmit csinálni, még cikken belül sem. Hagyjuk meg „stílusértékét” azoknak, akik élnek vele. (Bár én sosem tenném, mert ronda és logikátlan.) Voxfax vita 2017. augusztus 14., 20:04 (CEST)

Ha stílusvitáról is van szó, mélyen egyetértek azokkal, akik berzenkednek az 1-i és 1-én írásmóddal kapcsolatban. Ha már lentebb szóba került, ide is idevésem. Szabályzattól függetlenül a birtokos személyragos változatot tartom szabatosnak. Pontosságát törő magyar szövegben az alapalak január 6. vagy január 6-a, mindkettő "ejtése" január hatodika, nem január hat vagy január hatodik, így a továbbképzés során ehhez az alapalakhoz járulnak a további toldalékok: hatodikán (6-án és nem 6-n), hatodikai (6-ai és nem 6-i), hatodikáig (6-áig és nem 6-ig) stb. Még élőbeszédben sem mondok olyat, hogy hatodiki. Arról nem beszélve, hogy az új szabályzat akkor lenne következetes, ha a birtokos személyrag “elnyelését” minden esetben engedné. De továbbra sem helyes a január 6-n. Akkor hogy lehet helyes a január 6-i vagy a január 6-ig? Az elseje ugyanez, az írott január 1. és január 1-je kimondva egyaránt január elseje. A pont kikerül a toldalékolt alakokból, a kötőjeles változattal kell továbbdolgoznunk: 1-jén, 1-jei stb. Pasztilla 2017. november 7., 20:57 (CET)

A portálnevek végződése – szorgos segítőket keresek!Szerkesztés

  Függőben Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 4., 21:27 (CEST)

A Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)#Portálsablonok okosítása szakaszban Einstein2 felvetette, hogy egységesíteni kellene a portálok névvégződéseit. (pl. -i és szóköz, egybeírás, teljesen egyedi megjelenő alak.) Ez nagyon jó javaslat. A megoldásnak két ága van: a tartalmi, amit itt kellene megoldanunk, és a technikai, amit átviszek a sablonműhelybe. Jelenleg vagy nincs egységesen elfogadott írásmódjuk a portáloknak, vagy nem követhető, hogy hol állapodtak meg róla, és mi az.

Létrehoztam a Portál:Portálok/Névvégződések allapot. Ezt a táblázatot kéne kitölteni és végül a kitöltött alakjában jóváhagyni, aztán majd csinálunk vele valamit, de legyen egy viszonyítási pont. Ebben kérem a segítségeteket. A vizsgálat eredménye lehet az is, hogy törlünk valamit (főleg átirányításokra gondolok), de ami zöld vagy kék, amellett legyen valami, amit akár a sablon hasznosíthat, akár bottal ellenőrizhető és javítható.

A vitát itt folytassuk le, az allapon csak az eredmény legyen a jelenlegi derékszög-párhuzamos formátumában, hogy géppel fel lehessen dolgozni! Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 2., 09:40 (CEST)

@Bennó, Adam78: be tudtok szállni? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 2., 09:42 (CEST)

@Bináris: Nagyon köszönöm, hogy foglalkozol vele. Első körben kiegészítettem a listát a földrajzi nevek végződéseivel, ezek szerintem nem szorulnak megbeszélésre (a megyeneveken kívül mind kötőjelesek). Nyitottam egy bővíthető szakaszt a nem egyértelmű elnevezések megbeszélésére. – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)

Kérdéses írásmódokSzerkesztés

Szerintem a második. Oppashi   Mesélj csak 2017. november 1., 09:53 (CET)
  • Portál:Lovas
    Lovasportál vagy Lovas portál? – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)
    Ez könnyű kérdés, egybe kell írni, jelöletlen birtokviszonyt tartalmaz, nem pedig jelzős szerkezetet. (Nem a portál lovagol, hanem a lovasoknak a portálja.) Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 4., 21:26 (CEST)
    Bennem inkább az a viszony merült fel, hogy ez a portál nem a lovasokkal (= zsokékkal, rendszeresen lovaglókkal) foglalkozik (azaz nem lovasportál), hanem a lovakkal (azaz lóportál), lóval kapcsolatos, lovas dolgokkal, ami ebben a tekintetben jelentéssűrítő összetételnek számíthat (http://www.e-nyelv.hu/2015-04-24/lovassir/), s ezért írnám mégis egybe (lovasportál), hacsak nem lehetséges másként különbséget tenni a lovasok portálja és a lovakkal foglalkozó portál között. --Sphenodon vita 2017. augusztus 5., 12:16 (CEST)
Én pedig pont azt láttam, hogy lósporttól hemzseg. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 5., 19:20 (CEST)
Sok benne a lósport is, de érzésem szerint több mint felét alkotják a lófajták és a nem csupán a lósporthoz kapcsolódó dolgok (pl. a galoppozni a ló nem csak versenyeken szokott, lószerszámokat használtak igavonásnál, csatákban stb.). És szerintem a ló az alapja a lovasnak is. :) Mondjuk ez a szemléletbeli különbség nem befolyásolja a helyesírást: mindketten azt mondjuk, hogy egybeírtan helyes. --Sphenodon vita 2017. augusztus 5., 21:42 (CEST)
  • Portál:Ókori irodalom
    Ehhez szükséges lenne egyedi írásmód, az Ókoriirodalom-portál és Az ókori irodalom portálja jöhet szóba szerintem. Én az utóbbit támogatom. – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)
  • Portál:Fenntartható fejlődés
    A fenntartható fejlődés portálja alakot javaslom (lehetséges még: Fenntarthatófejlődés-portál). – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)
  • Portál:Informatika, Portál:Könnyűzene
    Ebben a két esetben (és talán néhány másikban is) ezres nagyságrendben az -i képzős formát használják a szócikkek (pl. Informatikai portál). Az egybeírást támogatom. – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)

• összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Vagyis egybeírja a háborúja és a portál szavakat. Elkezdtem javítani egy szóközzel, aztán láttam, hogy maga a portál így írja a nevét: Csillagok háborúja-portál (vagyis kötőjellel). Szóval a második gond, hogy nem tudom eldönteni melyik a helyes írásmód (én a szóközre voksolnék):

    • Csillagok háborúja portál, vagy
    • Csillagok háborúja-portál?

Palotabarát vita 2018. április 20., 07:14 (CEST)

Igen, külön jó, vö. Különírt összetételtípusok listája#Részletes_bemutatás_példákkal. Ádám 2018. május 26., 01:18 (CEST)

AntiochiaiakSzerkesztés

  Függőben Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 24., 07:40 (CEST)

Ahogy Lenin mondta: Что делать? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 13., 17:20 (CEST)

Ha azt mondjátok, hogy nincs az egésszel semmi probléma, és maradjon minden, ahogy van, mert így jó, az is egy válasz. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 24., 07:40 (CEST)

Nem néztem végig az összes cikket, hogy melyik milyen időről szól. Az biztos, hogy helyes az antiokheiai a görög időkben, és helyes az antiochiai a római időkben. Aztán Bizánc fennhatósága alatt megint antiokheiai. Legalábbis azután, ahogy a bizánci császárok nevében is áttérünk a latinosról a görögösre. – LA pankuš 2017. augusztus 24., 10:02 (CEST)

Én még betenném ide a több helyen használt Antiókhia elnevezést is, a keresztes államoknál néhány szócikk így hivatkozik rájuk. Qedrák vita 2018. június 18., 12:57 (CEST)

Kaukázusi IbériaSzerkesztés

  Függőben – LA pankuš 2017. szeptember 7., 08:49 (CEST)

Ide is bemásolom a szakaszcímben már zöld linkként szereplő cikk vitalapjára írtakat. Véleményt kérnék.

Most már tényleg ideje lenne ezt a cikkcímet rendbe tenni. Egy magyarul nem is tudó ember nevezte át először a cikket, majd gyakorlatilag szerkesztési háborút indítva nevezte vissza, mikor én helyreállítottam a nevet. Azóta nem vettem észre, hogy már megint rossz a cím.

Leszögezem, szerintem kell a kaukázusi jelző a cím mellé, ugyanis van egy Ibériai-félsziget, amit gyakran csak Ibériaként emlegetünk, így az Ibér Királyság, az Ibériai Királyság és Ibéria kifejezetten megtévesztő. – LA pankuš 2017. szeptember 4., 12:32 (CEST)

Kértem a névtér felszabadítását az átnevezéshez. Tambo vita 2017. szeptember 4., 12:42 (CEST)

Ibéria (Kaukázus)? – Hollófernyiges vita 2017. szeptember 4., 12:46 (CEST)

  (Szerkesztési ütközés után) Akkor most a Kaukázusi Ibéria a helyes cím? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 4., 12:47 (CEST)

Szerintem helyesebb lenne az Ibéria (Kaukázus) mint Hollófernyiges. Tambo vita 2017. szeptember 4., 12:55 (CEST)

Szerintem az Ibéria (Kaukázus) feltételezné, hogy van egy Ibéria (???) című cikk is. De nincs. Viszont még a magyar nyelvű szakirodalom is Kaukázusi Ibéria (vagy Iberia) néven említi sokszor. Ebben az esetben nem gondolnám, hogy a zárójel a jó megoldás, amikor van más lehetőség is. – LA pankuš 2017. szeptember 4., 14:07 (CEST)

De az állam neve nem "Kaukázusi Ibéria" volt, hanem csak szimplán Ibéria. Olyan mintha lenne Magyarországi Velence meg Olaszországi Velence című cikkünk. Az egyértelműsítésre viszont tényleg szükség lehet, mert a legtöbb embernek a szóról a félsziget ugrik be. – Hollófernyiges vita 2017. szeptember 4., 14:44 (CEST)

Az állam neve Kartli volt. Ibériának csak Európában nevezték. Szerintem vagy Kaukázusi Ibéria, vagy Kartli Királyság. – LA pankuš 2017. szeptember 4., 14:52 (CEST)

Én a Kartli Királyságra szavazok, arról például rögtön leesett volna, hogy Grúziáról beszélünk, és kevesebb félreértést is okoz. Ez a lokális néven alapuló magyar elnevezés. A többi legyen átirányítás, és megemlíthető a bevezetőben. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 4., 15:03 (CEST)

Csakhogy Kartli királyságból volt egy középkori változat is, vagyis akkor meg idő szerint kellene egyértelműsíteni. És ahogy nézem, a grúzokon kívül mindenki más a görög nevén, Ibériaként ismeri. Miért nem jó az Ibériai Királyság (Kaukázus)? – Hollófernyiges vita 2017. szeptember 4., 15:23 (CEST)

Értem. Nem akarom kötni az ebet a karóhoz, de az egyértelműsített alak, azaz Kartli Királyság (ókor) és Kartli Királyság (középkor) sokkal jobban eligazítja már cím alapján is a témában kevésbé járatos olvasót, és már a címében is rávilágít az összefüggésre. Az Ibériai-félszigettel ellenben nincs semmilyen összefüggés, amire rá kéne világítani, sőt. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 4., 15:36 (CEST)

Hát, ha szavazásról van szó, akkor én a mostani, Ibériai Királyság mellett teszem le a voksomat. Igaz nem vagyok jártas a történelemben, (sem  ) de nekem a Kartli semmit nem mondott. – Pegy22 vita 2017. szeptember 4., 15:42 (CEST)

Máshol általában az államok hivatalos nevének magyar verzióját használjuk. Ibéria nem volt hivatalos neve ennek az államnak, mégis az irodalom többnyire annak nevezi. Ha a szakirodalom megnevezéseit használjuk, akkor a Kaukázusi Ibéria indokolható és nem kell zárójelezni. Ha a Wikipédia belső szokásai szerint járunk el, akkor a Kartli Királyság indokolható. Az Ibériai Királyság (Kaukázus) formát túlzónak tartom. – LA pankuš 2017. szeptember 4., 15:49 (CEST)

A szakirodalom nyilván azért hívja Kaukázusi Ibériának, mert folyószövegben kényelmetlenül hat a zárójelezés. Az állam általánosan használt neve Ἰβηρία volt, kaukázusi jelző nélkül. Ha túlzónak gondolod a zárójelezést, akkor maradjon így ahogy van, az első sorból úgyis rá lehet jönni, hogy nem Spanyolországról van szó. – Hollófernyiges vita 2017. szeptember 4., 16:11 (CEST)

Szerintem nem. Folyószövegben – főleg ha egyébként a Kaukázus történelméről van szó és senki se keverné össze anélkül sem az európaival – nem kellene se a kaukázusi kitétel, se a zárójel. Mégis használják. Mint a görög névalakból is látszik, ez egy görög eredetű, csak Európában elterjedt név. Én továbbra is azt mondom, hogy a Kaukázusi Ibéria a szakirodalommal is indokolható, de teljesen jó a Kartli is. Igazából az Ibéria(i) Királyságra nem látok túl sok indokot. – LA pankuš 2017. szeptember 4., 16:35 (CEST)

Nem tudom mennyire elfogadható indok, de a németet kivéve, minden más ismertebb nyelven "királyságként" szerepel a Wikipédián. – Pegy22 vita 2017. szeptember 4., 21:05 (CEST)

Azt én is láttam, dehát minden wikinek megvan a maga elnevezési hagyománya. Nekünk a sajátunkat kéne megtalálni. Egyelőre még nyitott a dolog. – LA pankuš 2017. szeptember 4., 21:11 (CEST)

Az Államok vezetői... listák során találkoztam ezzel a kérdéskörrel. Ami engem illet, én a Kartli Királyság (ókor ill. középkor) formát tartanám legjobbnak. Az Ibériai Királyság a cikk szerint is (de más nyelvek cikkjei szerint is) időben máshová esik. Kétségtelen azonban, hogy van ilyen forma. – Burumbátor Súgd ide! 2017. október 8., 17:26 (CEST)

Van egy analógiánk: Kaukázusi Albania szócikk. A kaukázusi jelző ebben az esetben is indokolt, hogy megkülönböztessük a balkáni Albániától. – Rosszkornyifog vita 2018. február 27., 19:52 (CET)

Javaslatok és kérdések a WP:ÖRMÉNY kapcsánSzerkesztés

  Függőben Cassandro   Ħelyi vita 2018. április 30., 21:19 (CEST)

Sziasztok! Több kérdésem/javaslatom is felmerült az örmény átírási irányelvünkkel kapcsolatban. Mivel elkerülhette a figyelmemet több dolog, érdekelne, hogy ti mit gondoltok ezekről.

1. Nyitásként mindjárt egy orbitális szentségtörést fogok elkövetni, el szeretnék térni a KNMH-tól, pontosabban megerősíteni azt, ami most van az irányelvben. Nagyon sok pont van, ami tökéletesen érthető. Ellenben van egy, ami nem megy a fejembe: azt helyesen írja benne Schütz Ödön, hogy nincs hosszú magánhangzó az örményben, ugyanakkor mivel a magyar ösztönszerűen amúgy is hosszan írná a neveknél a szóvégeket, így az átírás -án, -ján, ékezettel. Nem érzem túl logikusnak, és kicsit az az érzésem, hogy a kor is túllépett ezen. Amúgy ma is változó módon történik az átírás örményből a sajtóban. (Csak példákként: az Index ékezet nélküli átírást alkalmaz, a 444 pedig az ékezeteset, olyat is láttam, ahol a név teljes ékezetesítéssel ment.) Ceterum censeo: itt megerősíteném azt, ami most is van az irányelvben.

2. A honosodott ékezetes verziókat á la Jereván, természetesen megtartandónak gondolom. A Hacsaturján-féle nevek kapcsán még bizonytalan vagyok, kérdés, hogy mennyire tekinthető honosodottnak.

3. Az örmény történelemből fakadóan ugye létezik nyugati és keleti irodalmi nyelve is az örménynek. A KNMH mindkét átírási formát elfogadja. Nagy különbség ugyan nincs köztük, inkább hangtani, de elég ahhoz, hogy átírási szempontból érdekes legyen. A szócikkek nevénél ugye kevéssé oldható meg mindkét forma használata (a bevezetőben persze érdemes ezt vezetni, ahol ez adott és szükséges). Példa: az örmény apostoli ortodox egyház jelenlegi vezetőjét hol II. Gareginnek, hol II. Karekinnek írják. Mivel a mai Örményország területén a keleti irodalmi nyelv a használatos, így azt venném alapul az átírásnál is. A példában tehát a szócikk címe a II. Garegin lenne. A kérdés az, hogy a történelmi neveknél (pl. a Kilikiai Örmény Királyság uralkodóit) mely formában hozzuk?

4. Ez a pont inkább érdeklődés részemről. A KNMH az örmény apostoli ortodox egyháznál a katholikoszt görögös formájában vezeti. Tartsuk magunkat hozzá, mivel egy görög eredetű kifejezés vagy a h-t engedjük el és legyen katolikosz, ami inkább kiejtéskövető? Van erre már kiforrott álláspont?

5. Mivel a KNMH még akkor jelent meg, amikor létezett a Szovjetunió, említik benne az apai neves névírás lehetőségét (akár oroszos, akár örményes formában). Mivel se előtte, se utána nem igazán használta az örmény nyelv az apai nevezést, ezt a részt figyelmen kívül hagynám. Túllépett rajta a történelem.

Tudorok, mit gondoltok erről? Cassandro   Ħelyi vita 2018. április 24., 09:05 (CEST)

Ugyanazt gondolom az 1-es pontról, amit talán emailben írtam le. Miután éltek közöttünk örmények, van egyfajta (jórészt 19. századi eredetű) beágyazottsága az -án/-ján névvégződésnek Hacsaturjántól is függetlenül, különösen, hogy ebbe berezonálnak a román eredetű, hasonló nevek is. Örmény magyarok nevei: Czárán, Patrubány, Fogolyán, Aján, Marusán, Arklián stb. Nem tartom kizártnak, hogy ezért kezeli a KNMH. ékezettel csakis ezeket a névvégződéseket, és semmi mást. De csak találgatok. Jó lenne első körben annak utánajárni, miért döntött így Schütz, ennek ismerete nélkül elég nehéz lesz dönteni. (Az „ösztönszerű” névvégződésnyújtás szerintem nem játszik, bővében vagyunk idegen eredetű családneveknek, amiket nem nyújtottunk meg.) Pasztilla 2018. április 24., 09:52 (CEST)
Szalosján nemzetvezetőt nem kihagytam? Pasztilla 2018. április 24., 10:03 (CEST)
A magyarországi örménység ugye két „ütemben” jött a történelmi Magyarországra. Az egyik még a 17. századtól érkezett elsősorban Erdélybe (pl. Szamosújvár, Erzsébetváros). Innen az általad is említett nevek egy jelentős része. Akik ekkor jöttek be, gyakorlatilag asszimilálódtak, örményül ma már jelentős részük nem tud. (Ismerős a dolog, a felmenőim között elég sok Ajvász van, elsősorban Erzsébetvárosból.) A másik kör meg az 1915-től kezdődő örmény genocídium után jutottak ide (plusz az elvtársi időkben idejöttek, pl. Avanesian Alex). Kérdés, hogy a magyarosodott nevek miatt így kell-e az örményországi örmény neveket is kezelni. Az „ösztönszerűséget” pedig maga Schütz emlegeti. Cassandro   Ħelyi vita 2018. április 24., 11:31 (CEST)
OFF: Schütz semmi olyasmit nem ír, hogy a magyar ösztönszerűen megnyújtaná a névvégeket, hanem azt írja, hogy az -án/-ján végződéseket ösztönszerűen így írja. Ez a tünet leírása, és nem magyarázat, azért írtam, hogy a magyarázatot illetően csak találgatok. Pasztilla 2018. április 24., 11:35 (CEST)
Mintha ő maga sem tudta volna, nekem legalább is az az érzésem. Cassandro   Ħelyi vita 2018. április 24., 13:39 (CEST)
Más: Az Avanesian forma távolról sem magyaros. Aligha lehet kiindulási alap, ha a magyar átírásról van szó. Pasztilla 2018. április 25., 06:22 (CEST)
Ezt nem is állítottam, csak példaként hoztam fel arra, hogy nem egységes a dolog. Kiindulási alapnak én sem tekintem. Cassandro   Ħelyi vita 2018. április 25., 10:05 (CEST)

@Laszlovszky András: ha már te készítetted az irányelvet.   Cassandro   Ħelyi vita 2018. április 25., 10:06 (CEST)

Amikor csináltam az örmény átírási útmutatót, már akkor is mondtam, hogy nem vagyok különösebben jártas az örmény nyelvben. Pont ezért szedtem össze azokat az átírási szabályokat, amiket találtam, hogy a rendkívül vegyes átírású örmény névanyagnak legyen valami zsinórmértéke. A honosodáshoz végképp nem tudok érdemben hozzátenni. Bármilyen indokolt kiegészítést vagy kiigazítást szívesen látok benne. – LA pankuš 2018. április 25., 10:26 (CEST)

Alapvetően egyetértek a pontokba szedett érvekkel, és az a gyanúm, hogy például az ékezetes átírásokkal kapcsolatos kérdéskörben is itt kellene dűlőre jutni. Szerintem se indokolt a közvetlen átírásban az ékezetek használata (a honosodottakat leszámítva), szerepeltessük így az irányelvben. Ha persze kapunk értékelhető választ valamilyen szakértőtől, aki tudja az ékezetezés eredeti okát, változtathatunk. Ogodej   vitalap 2018. április 25., 12:59 (CEST)

A katholikosz kontra katolikosz kérdésben van álláspont? Az OH mond erre valamit vagy követi a KNMH-t? Cassandro   Ħelyi vita 2018. április 25., 14:21 (CEST)

Az 5. pontra reagálnék. Úgy gondolom, hogy azon személyek esetén, akik a szovjet érában tevékenykedtek, megkerülhetetlen az orosz(os) név feltüntetése is! A WP:NÉV alapján ezt természetesen az otcsesztvóval (patronümikonnal) kell megtenni, azonban az örmény(es) névformánál valóban nem kell erőltetni az apai nevet. Példáim: Asot Karagjan, Jouri Vardanjan. Előbbinél az apai nevet leszámítva megegyezik az átírás örményből és oroszból, utóbbinál viszont eltér, és ezért is jó példa. – Joey   üzenj nekem 2018. május 16., 12:09 (CEST)

Az örmény ábécé, írásmód és kultúra a szovjet időkben is megmaradt, így nem látom értelmét az oroszos kultúrűra apai név használatát még ebben az esetben sem. Cassandro   Ħelyi vita 2018. május 17., 16:13 (CEST)

Nagybetűs EgyházakSzerkesztés

  Függőben nehogy elfelejtődjön. – Rlevente   üzenet 2018. május 15., 13:33 (CEST)

Mi indokolja az alábbi egyházak, egyházi szervezetek, közösségek nagybetűs elnevezését? – Rlevente   üzenet 2018. május 11., 11:22 (CEST)

Ha jól emlékszem, @Bennó: azért kisbetűsítette a katolikus egyházat, mert nem jogi személy. – Hkoala   2018. május 11., 12:39 (CEST)

Biztos, hogy van erről valahol régebben a kocsmafalon bőven okfejtés. A kényes kérdés nem a jogi személyiség, hanem az intézményszerűség. Vallásfelekezetek és mozgalmak hagyományosan nem minősülnek intézménynek, bár nyilván tarthatnak fenn intézményeket. Az egyházi közigazgatás egységeit a polgári mintájára szoktuk kezelni (pl. egyházmegye, egyházkerület). Ettől függetlenül pl. a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az OH.-ban naggyal szerepel, ezt ők intézménynek tekintik, és ilyen esetnek tűnik a Budapesti Zsidó Hitközség vagy a Hit Gyülekezete is. Egyszóval a kérdés korántsem egyszerű. Irányzatnév/felekezetnév a keresztény tudomány, ezt nem kezelném naggyal, de pl. a Metodista Világtanács már intézményszerű/egyesületszerű jelenség. @Pasztilla: Bennó fogadó 2018. május 11., 19:31 (CEST)

Hű, énnekem mostanában pislogni se sok időm van, látok fent ilyet is, olyat is, sőt még amolyant is, de kifejteni talán egy hét múlva tudom. Elnézést. Pasztilla 2018. május 11., 19:44 (CEST)

Modell/típus újratöltveSzerkesztés

  Függőben RuIsZa vita 2018. május 28., 19:50 (CEST)

@Linkoman: és @Pallerti: már beszéltek a témáról: az autók terén mit nevezünk típusnak, mit modellnek, mit modellváltozatnak. Az én álláspontom:

  • típus: külön modellnéven ( ) futó autók, de a Citroën és a Toyota Picasso ill. Verso névvel ellátott autói is külön típusnak számítanak. Még nem tudtam magammal megállapodni abban, az egyes generációk külön típusnak számítanak-e, de ha a Peugeot 3008-at/5008-at nézem, akkor igen.
  • modell: Olyan, mint a Peugeot 208 Active vagy a Suzuki Vitara GLS, valamint a karosszériaváltozatok (kombi/limuzin/kupé/kabrió/ferde hátú) is idetartoznak.
  • modellváltozat: Én ezt a szót nem használnám.

Esetleg használhatjuk úgy, ahogyan éppen jólesik? – RuIsZa vita 2018. május 23., 14:02 (CEST)

@RulsZa: -- Sajnálattal látom, hogy nem sikerült megmagyaráznom, miért tartom fontosnak az általam felvetett kérdést.

A "használhatjuk úgy, ahogyan jólesik" kifejezés mutatja, hogy csak ízléskérdésnek látod a dilemmát. Pedig nem az! Sőt, a Te Peugeot 3008-as szócikked fejrésze mutatja, hogy Te úgy határozod meg a Peugeot 3008-as jelzéssel ellátott személygépkocsit, hogy "autó" - ez ugyanis a mondat utolsó szava!

Az előző felsorolásodból teljesen hiányzik azon neveknek a szintje, amelyet az angol szaksajtó "make" (gyártmány) szóval vagy "marque" (márka) szóval jelöl. Pont azért vetettem fel a kérdést Pallertinek, mert a szaksajtó magyarul, németül, angolul stb. is teljesen vegyesen használja a típus (Jaguar Type E) és a modell (Model T a Fordtól) szavakat. Ez volt eddig is a dilemmám: a típus és modell szavakat lényegében azonos tartalommal használják. A sokkal világosabb "submarque" (almárka) csak a marketing szaknyelvében használatos, az autós sajtó ritkán használja.

Az én javaslatom névcentrikus, tehát a generációkat egyértelműen úgy határoznám meg, mint azonos nevű, ám időben egymástól elhatárolható, eltérő műszaki tartalmú elnevezéseket.(pl. az OPEL KADETT különböző generációi között ég és föld különbség van műszakilag).

Ugyancsak névcentrikus a felfogásom a gépkocsik bármely jellemzőjének kifejezése tekintetében. (Ezeket nevezem modellváltozatnak).

Ilyen jellemző lehet

  • a motor lökettérfogata (pl. 1500)
  • a motor elhelyezése (pl. Volkswagen Bogár Boxer)
  • a karosszéria (pl. a Toyota általában a kombik karosszériára használja a VERSO szót - pl. COROLLA VERSO, ám van TOYOTA VERSO is, más egyéb nevek nélkül. A kétféle felhasználás ugyanannak a névnek a különböző funkciójú felhasználását jelenti.

A lényeg az, hogy az autógyárak bizonyos műszaki jellemzőket ki akarnak fejezni a névadásukkal, más jellemzőket pedig nem akarnak. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk.

Te például a "modellváltozat" szó tekintetében egyszerűen annyit írsz: nem használnád. Ennyi. Az indokait csak Te tudhatod.

Összefoglalva a fentieket, 3 szint van az elnevezésnél:

  • az adott gyártóra asszociáló név (pl. BMW)
  • az adott gyár azonos nevű, eltérő műszaki tartalmú autóira használt egyetlen név
  • az azonos nevű autók további műszaki jellemzőire utaló, több tagból álló név.

Kérlek, előbb ezeknek a szinteknek a lényegén gondolkodj el kicsit, a döntés a szóhasználatról csak ezután jön. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk...--Linkoman vita 2018. május 24., 21:50 (CEST)

@Linkoman: akkor legyen külön típus a generáció is, bár van másik oldala is az éremnek, mert a Toyota Prius második és harmadik generációja alig különbözik. A Verso a Toyotánál nem kombi (a kombi a Wagon), hanem egy olyan egyterű változat, mint a Citroennél (most nincs pöttyös e-m) a Picasso, tehát külön típusként kezelném. Peugeot 3008-ról (sajnos) nem írtam cikket. A modellváltozat nekem jó úgy, ahogy írtad. Viszont neked mi a véleményed arról, hogy egy anonbanda folyamatosan azt írja autós cikkek bevezetőjébe, hogy: Első VÁLTOZATA xxxx-ben került le a futószalagról? RuIsZa vita 2018. május 25., 07:18 (CEST)

Péter-PálSzerkesztés

  Függőben Akela vita 2018. július 13., 13:39 (CEST)

Péter-Pál-székesegyház, Péter-Pál-templom (Palotás) és hasonlók: a két név közé (szerintem) hosszú kötőjel kellene, „és” értelemben, mert két különböző személy. Minták Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Lajos–Miksa Egyetem. De a mostani rövid kötőjel mellett szólhat esetleg, ha „Péter-Pál” (nap, ünnep) állandósult, szoros szókapcsolatot képviselne. Van erre szabály, eligazítás? Akela vita 2018. július 11., 07:06 (CEST)

Ünnepnapként talán valóban állandósult, de számomra kétséges, hogy az ünnep maga volna a templomok névadója az apostolok helyett. Tulajdonképpen mi akadályoz meg bennünket abban, hogy a hasonló elnevezések mintáján Szent Péter és Pál templom legyen a név? Azt sem tudom, hogy ilyenkor az “és” miatt már köznévi-e a szerkezet, és nem jár a kötőjel? @Bennó: Pasztilla 2018. július 11., 07:30 (CEST)

De, sztem se nagyon indokolt, hogy az ünnep (és kettejük egyéb összefonódásai P&P) okán népies nevén szerepeljen a templom, ezek Szent Péter és Pál-templomok, kettős patrocíniummal (védszent/titulus), és sztem definitely kötőjellel. Bennó fogadó 2018. július 11., 11:30 (CEST)

Köszönöm, akkor átnevezem Péter–Pál-székesegyház-ra, Péter–Pál-templom (Palotás)–ra, egy hosszú+egy rövid kötőjellel. Akela vita 2018. július 13., 11:48 (CEST)

@Akela:, pontosan mi alapján lett ez a megoldás? Sem Bennó, sem én nem ebben az iranyban válaszoltunk. Pasztilla 2018. július 13., 13:28 (CEST)

Olyannyira, hogy ezt a nagykötőjeles változatot még csak támogatni sem nagyon lehet. Bennó nagyon helyesen mutatott rá, hogy ez a Péter-Pál népi rövidítés, és valójában Szent Péter és Pálról van szó. (Lásd még.) Pasztilla 2018. július 13., 13:31 (CEST)

Elnézést, csak a rövid kötőjelet gondoltam meghosszabbítani, a Babeș–Bolyai és Lajos–Miksa analógiájára. Ha túl hamar módosítottam, mert "és" lesz a helyes döntés, természetesen korrigálom az összeset. @Pasztilla, Bennó: válaszokból az "és"-t szövegmagyarázatnak értettem (az "és" kapcsolat a nyelvtani oka annak, amiért a kötőjel hosszú és nem rövid). Ha tévedtem, elnézést, függőben hagyom és megvárom a döntést türelemmel. Akela vita 2018. július 13., 13:39 (CEST)

Nem, a Szent Péter és Pál kiírása volt az ajánlás. Csak abban voltam bizonytalan, hogy ehhez a templom utótag kötőjellel vagy anélkül járul-e (az és miatt), de Bennónak igaza van, hogy kötőjellel. Pasztilla 2018. július 13., 13:56 (CEST)
  • A palotási templom „teljes neve” az infoboxban Szent Péter és Pál-templom? Ez lehet a szócikk címe is. Legyen?
  • A szentpétervárinak a szokásos neve: „Petropavlovszkij szabór” azaz Péter–Pál-székesegyház. Teljes hivatalos neve „Собор во имя первоверховных апостолов Петра и Павла”, azaz kb. „Péter és Pár magasztos apostolokról nevezett székesegyház”. Próbáljuk-e követni magyarul valamennyire: pl. „Szent Péter és (Szent) Pál apostol(ok) (-) székesegyház(a)”. Vagy legyen egyszerűen Szent Péter és Pál-székesegyház? Akela vita 2018. július 13., 18:22 (CEST)

Az első esetben igen, a második esetben a Szent Péter és Pál apostolok székesegyház elegendőnek tűnik, vagy ahogy írod, egyszerűen Szent Péter és Pál-székesegyház. Pasztilla 2018. július 13., 18:37 (CEST)

HegyaljaSzerkesztés

  Függőben Hkoala   2018. augusztus 6., 20:56 (CEST)

Hogyan kell írni a "hegyalja" utótagú tájegységek nevét? Kötőjellel vagy anélkül, a "hegyalja" kis- vagy betűvel? A Hegyalja (egyértelműsítő lap)on is kétféle megoldást látok. (A meg nem írt Szebeni és Erdélyi hegyalják hivatkozásait szeretném rendezni, mert többféle változatban fordulnak elő). – Hkoala   2018. július 22., 13:34 (CEST)

Mivel Tokaj-Hegyalja benne van az OH-ban (csak ez van benne), szerintem a Király-Hegyalja is így volna helyes. A többit nem egészen értem. – Pagony foxhole 2018. augusztus 6., 21:28 (CEST)

@Pagony: Királyhegyalja település, nem tájegység. Az Erdélyi-, Szebeni- és Aradi-Hegyalját a -i miatt kérdeztem meg külön. – Hkoala   2018. augusztus 9., 15:33 (CEST)

Magazin neveSzerkesztés

  Függőben Palotabarát vita 2018. október 9., 08:30 (CEST)

Szeretném kikérni a közösség véleményét, mivel történt egy átnevezés, amivel nem értek egyet. Én leírom a saját érveimet és megkérem @Tambo-t, hogy ő is a magáét. Az eredetileg Ez a divat címen elkészült szócikk:

  • az OSZK és a KSH adatbázisai egységesített címen az Ez a divat címet hozzák,
  • tény, hogy egyes lapszámok és különszámok címe Ez a Divat címmel szerepel és számos forrás is vegyesen hozza, de ez még nem lehet ok arra, hogy az 1949-1993 között kiadott magazinnak az legyen az egységes címe.

Szeretném megkérdezni, hogy van-e ilyen esetre, azaz a folyóiratok, magazinok szócikk-címadására bevett gyakorlat vagy szabály? Fauvirt vita 2018. október 8., 13:06 (CEST)

AkH 197: "Az állandó címeket, tehát az újságok, hetilapok, folyóiratok, könyvsorozatok, azonos címmel megjelenő évkönyvek, könyvformátumú kalendáriumok címét nagy kezdőbetűvel írjuk. A többelemű címekben – a címben levő és kötőszó kivételével – minden szót nagy kezdőbetűvel írunk, például: Búvár, Kincskereső, Népszabadság, Nyugat, Valóság; Az Est, Magyar Nemzet, Nemzeti Sport, Nők Lapja, Élet és Tudomány, Prágai Tükör, Magyar Remekírók, Nyelvtudományi Értekezések. A mondatszerű állandó címeknek csak az első szava nagy kezdőbetűs, például: Ne láss, ne hallj, ne szólj!" – Hkoala   2018. október 8., 14:53 (CEST)

Köszönöm! Viszont... ha többeleműnek vesszük a címet, akkor "Ez A Divat" kellene, hogy legyen, ha meg mondatszerűnek, akkor "Ez a divat". Jól értem? Vajon melyik? Fauvirt vita 2018. október 8., 19:52 (CEST)

Nem dönt el semmit, de az OSzK katalógusában „Ez a divat” címmel szerepel. – b_jonas (üzenj) 2018. október 8., 18:53 (CEST)
Ezt az is okozhatja, ami a fenti AkH.12 197.-idézetből kimaradt: "A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel." Fauvirt vita 2018. október 8., 19:52 (CEST)

Így van, a könyvtártudományt nem érdeklik az állandó címek, ott az Élet és Irodalom is Élet és irodalom. Ettől függetlenül az Ez a divat megfelel a mondatszerűség kritériumának, egyértelműen így helyes. Pasztilla 2018. október 8., 20:32 (CEST)

A mondatszerűséget én úgy értelmeztem - és az akh 197-ben szereplő példa is ezt támasztja alá, hogy ez alatt írásjellel lezárt mondatra gondoltak: "Ne láss, ne hallj, ne szólj!". Ha kisbetűsen akarnánk írni, akkor "Ez a divat!" kellene, hogy legyen. Én a nagybetűst látom helyesnek: Ez a Divat Palotabarát vita 2018. október 8., 23:58 (CEST)
@Palotabarát: az "a" mitől lesz kisbetűs? Az Akh szerint csak az "és" képez kivételt... Fauvirt vita 2018. október 9., 01:17 (CEST)

Vagy Ez a divat, vagy Ez A Divat. Nem attól mondatszerű valami, hogy felkiáltójel van a végén. Elég különös szempont lenne, hogy felkiáltójellel Ez a divat!, anélkül viszont Ez A Divat az írásmód. Attól mondatszerű valami, ha állít valamit, azaz állítmány, akár csak névszói. A Nők Lapja, Magyar Horgász nem állít semmit. Pasztilla 2018. október 9., 06:38 (CEST)

Fauvirt ez már valóban inkább gyakorlatibb példák alapján született: Magyarország és a Nagyvilág, Értekezések a Természettudományok Köréből és Értekezések a Filozófia és a Társadalmi Tudományok Köréből.
Pasztilla nem felkiáltójelhez kötöttem, hanem írásjelhez!
De tudjátok mit? Írtam egy e-mailt az MTA tanácsadó csoportjának, ha válaszolnak, közreadom. Addig ráteszem a függőben pecsétet. Palotabarát vita 2018. október 9., 08:30 (CEST)

Írásjelekhez??? Egyfelől címekben a pontot nem tesszük ki eleve, akkor sem, ha mondatszerű és szövegben ott lenne, másfelől pusztán a vesszőktől, kötőjelektől és egyéb írásjelektől még nem lesz egy cím mondatszerű. Pasztilla 2018. október 9., 08:52 (CEST)

Azonkívül továbbra is nonszensz megközelítés, amire utaltam fentebb, hogy ha volna ott egy felkiáltójel a végén (mondattanilag lehetne), pusztán attól megváltozik az íráskép. Pasztilla 2018. október 9., 08:55 (CEST)

Attól mondatszerű, hogy mondatértéke van, folyó szövegben is megállná a helyét más mondatok között, mondatként elemezhető, van állítmánya. A címek többségében nincs állítmány. Ugyanakkor maga a szabály persze ökörség, és inkább csak arra jó, hogy az átlagember hülyének érezze magát, mert összekeveri, hogy a könyvcímeknek csak az első betűje nagy, de az újságcímeknek mindegyik, de ha már mondatszerű, akkor megint csak az első. Ahhoz azonban nem kell akadémikusnak lenni, hogy egy mondatot felismerjünk. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 9., 09:26 (CEST)

Igen, Bináris kijelentését tökéletesen alátámasztja az AkH.12 266., azaz hogy a címek és kiemelt címsorok végén csak a kérdőjelet és a felkiáltójelet tesszük ki, így amennyiben az "Ez a divat" nem felkiáltás, hanem kijelentés, címként nem kerül a végére pont, ha az mondat(szerű) is. Fauvirt vita 2018. október 9., 11:52 (CEST)

Felmerült, hogy a névelő mitől lenne kisbetűs. Itt van egy fejtegetés, amiben az Osiris Helyesírásra hivatkoznak, amikor a kötőszót és a névelőt gondolják kisbetűsíteni. Van valakinek ilyen kötete? Érdemes lenne megnézni – Garamond vita 2018. október 9., 14:59 (CEST)

@Garamond: Linkeltem is a szabályt, de akkor mégegyszer: AkH.12 197. (ez, tehát az mta.hu még ki is vastagította, hogy csak az és, de amúgy Hkoala idézte is, kiemelések nélkül) és a korábbi AkH.11 197. (itt is). Fauvirt vita 2018. október 9., 15:30 (CEST)
Upsz, bocsánat, az OH-ról van szó... benéztem... Fauvirt vita 2018. október 9., 15:31 (CEST)
Akkor azért megvárnám, hogy valakinek van-e ilyen kötete. Az akadémiai 11. és 12. kiadásból nem következik az általam kivastagított szabályértelmezés, ezért érdekelne, hogy honnan vették. Az általam említett részletezés ugyan a szlovákiai magyar nyelvhasználat számára hoz fel példákat, de úgy látom, a kiindulópontjuk szigorúan a magyar szabályzatok előírás-rendszere. – Garamond vita 2018. október 9., 22:56 (CEST)
@Bináris: jól látom, hogy neked van OH-d?.. meg tudod nézni a vonatkozó részt és hogy milyen hatással van (van-e) a fentiekre? Fauvirt vita 2018. október 12., 15:17 (CEST)

Van, bár ki kell érte nyújtanom a kezem... Elég nehéz volt megtalálni a választ, de végül sikerült, és meglepő eredmény született, amely némiképp ellentmond a fentieknek. A 229–238. oldalon taglalják a témát, ennek a nagy része konkrét címek felsorolása, de a keresett újság nincs köztük, és más mondatszerű címet se találtam. Három tényt érdemes figyelembe venni:

1. A 229. oldal alján és a példaanyagban a 235. oldalon a Forog az Idegen címnél is azt mondja, hogy a cím belsejében a névelő kisbetűs. Ez nem alapul közvetlenül a 11. kiadás szövegén, tehát nem mondhatjuk, hogy volt egy ilyen szabály, ami eltűnt, és a 12. kiadás változásjegyzékében sem szerepel. Valójában egyik kiadásban sincs szó róla, ezért nem mondhatjuk, hogy változott az OH megjelenése óta, inkább valami mögöttes varázslat, amit a nyelvészek tudnak explicit szabályzati pont nélkül is, mi meg elhihetjük.

2. Az AkH.11 197. még így fogalmazott a főszabály (csupa nagybetű) után: „Egyes hosszabb állandó címekben csak az első szó nagybetűs: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb.” Itt nem volt egyértelmű, hogy mik az egyesek, és a mondatszerűség sem volt kiemelve. Az OH 230. oldalának alján ez áll:

„A mondatszerű állandó címek közül az egyszerűbbek követik a nagybetűsítés szabályát, tehát a névelő és a kötőszók kivételével minden különírt elemük nagy kezdőbetűvel írandó: Az Irodalom Visszavág, Érted Vagyok, Irány a Balaton, Mi újság? Akkor azonban, ha egy mondatformájú címben hosszabb, bonyolultabb nyelvtani szerkezet van, nem kötelező a teljes nagybetűsítés, csak az első szó és az esetleges tulajdonnévi elemek nagy kezdőbetűsek: Ne láss, ne hallj, ne szólj!

Abból, hogy a 12. kiadás készítői ugyanezt a példát írják mondatszerűre, és nem tüntetik fel a szabályt a változásjegyzékben, arra következtethetünk, hogy rábólintottak erre a megoldásra, amely közvetlenül nem vezethető le a 11. kiadásból. Tehát kvázi az OH szerkesztésekor dolgozták ki azt a pontosabb megoldást, amelyet a 12. kiadásba is átemeltek, de valamiért rövidebb szöveggel. Vagyis a szerkesztők szándékának valószínűsíthetően az felel meg, hogy az OH megoldását kövessük, azaz ilyen rövid mondatszerű címet nagybetűkkel írjunk, kivéve a névelőt. Vagyis minden mondat mondatszerű, de egyesek mégis mondatszerűbbek, mert négy lábuk van...

3. Az OH (233. oldal) és az AkH. 11. kiadása (AkH.11 197. ) is hangsúlyozza, hogy a címlapon alkalmazott tipográfiai megoldás nem irányadó a helyesírás szempontjából. Ez a kiemelés a 12. kiadásból kimaradt, de szerintem érvényesnek tekinthetjük hasonló kérdéseknél.

Összefoglalva tehát az OH alapján az Ez a Divat írásmód a helyes, és a 12. kiadásban nincs semmi olyan kifejezett utalás, hogy változott volna a szabály, amiből ezt levezették. Viszont a követeztetéseim tekintetében érdemes megvárni Pasztilla véleményét is, aki a saját OH-jától most pár ezer km-re tartózkodik (számomra érthetetlen módon). Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 12., 18:16 (CEST)

Már csak 715 km-re. Lassan haza kéne érnem, majd akkor. Pasztilla 2018. október 12., 19:34 (CEST)

Alapvetően per Pasztilla und Bin, csak annyit jegyeztem volna meg, hogy az állandó címeknél szokásos csupa nagybetűsítés nem terjed ki a névelőre és kötőszavakra (Élet és Irodalom stb.), de közben látom, hogy a diskurzus már eljutott idáig fentebb. Bennó fogadó 2018. október 22., 10:59 (CEST)

Nadia MuradSzerkesztés

  Függőben Cassandro   Ħelyi vita 2018. október 15., 09:42 (CEST)

Sziasztok! Egy átírási kérdésem volna az egyik 2018-as Nobel-békedíjassal kapcsolatban. Nadia Murad (ez a nemzetközi átírása) jazídi/jezidita vallású iraki, akinek kurd az anyanyelve. Teljes nevének arab változata ez: نادية مراد باسي طه . A kurd azonban latin betűs írás, ahol Nadiye Murad néven fut. Melyiket kellene ilyenkor használni? Köszi előre is! Üdv, Cassandro   Ħelyi vita 2018. október 10., 12:54 (CEST)

A kurd eredet (anyanyelv) a döntő, tehát a kurd (latinos) írást kellene alkalmazni. Ogodej vitalap 2018. október 10., 17:56 (CEST)

Köszi szépen, ilyen névvel is írtam meg (Nadiye Murad). Az arab nevének mi a magyar átírása amúgy @Ogodej:? Azt is beleírnám akkor, ha már iraki. Cassandro   Ħelyi vita 2018. október 11., 09:29 (CEST)

@Cassandro: Így elsőre Nádja Murád Bászi Taha, de nem tudom leellenőrizni, mert telefonon vagyok. Ogodej vitalap 2018. október 11., 10:53 (CEST)

@Ogodej: Mindenesetre addig beírtam így. Cassandro   Ħelyi vita 2018. október 11., 16:11 (CEST)

@Cassandro, Ogodej: Mivel iraki, át kellene írni, mert ott a kurd arab írású. Csak a török kurdok írnak latin betűkkel. - Gaja    2018. október 11., 16:51 (CEST)

@Gaja: Hát nem tudom, ebben bizonytalan vagyok. Ha létezne Kurdisztán (részben iraki területen) akkor valószínűleg nem kellene átírni, úgy tudom, inkább a latinos írást preferálják, kérdés, az illető hogy írja a saját nevét. Mindenesetre az átírás szerintem jó, nagy hibát nem követünk el, ha mindkettőt szerepeltetjük. Szóval nem döntenék ebben. Ogodej vitalap 2018. október 11., 19:35 (CEST)

Van olyan szakink vagy külsős ismerős, akit meg lehetne kérdezni erről? Cassandro   Ħelyi vita 2018. október 12., 09:18 (CEST)

Days of our LivesSzerkesztés

Ennek biztos, hogy jó a címe: Days of our Lives? Nem Days of Our Lives (ha már mindenáron angol linkcíme kell hogy legyen, miközben több magyar szócikkben csak a magyar szócikkcíme szerepel: Ármány és szenvedély lapváltozatai lives nélkül, Életünk napjai lapváltozatai lives nélkül) és nem Days of our Lives? Apród vita 2018. október 10., 22:59 (CEST)

Az angol változat mindkét alakot megadja. Wikizoli vita 2018. október 11., 08:27 (CEST)

Rendben, akkor nem változtatok rajta. Apród vita 2018. október 15., 17:31 (CEST)

TürkisztanSzerkesztés

Ebben a cikkben keveredik Türkisztan, Türkistan, Türkesztan, Türkisztán... Köszönöm, – Vépi vita 2018. október 12., 06:48 (CEST)

Szerintem a cikk címe a helyes. Jelenleg még cirill írású a kazak nyelv, ezért a cirillből átírjuk a nevet. A cikk címében számomra helyesnek tűnik az átírt alak a kazak cirill alapján, a többit is erre kellene javítani. - Gaja    2018. október 15., 09:51 (CEST)

Köznév egy villa nevébenSzerkesztés

  MegoldvaFauvirt vita 2018. október 14., 16:25 (CEST)

Sziasztok! Anno 4,5 éve én írtam meg és azóta nem piszkálta a címét senki, de elbizonytalanodtam, hogy jó címet adtam-e a szócikknek, vagy át kell-e nevezni. Mivel most kapunk hozzá képeket került elém újra és szeretném rendezni. A Patkó-villa a szócikk... és azon morfondírozom, hogy nem Patkó villa lenne-e a helyes... vagy esetleg más...? Segítsetek kérlek, a szabályok megnevezésével. Fauvirt vita 2018. október 12., 15:13 (CEST)

Az OH a 220–221. oldalon magyarázza, annak alapján Patkó villa. – Vépi vita 2018. október 13., 17:56 (CEST)

Köszönöm, Vépi! Voxfax pár óra múlva a szócikket át is nevezte... én meg igyekszem a többi hivatkozást és említést... Fauvirt vita 2018. október 14., 16:25 (CEST)

Budapesti városrészek neveSzerkesztés

Átneveztem a Századosnegyedet, Magdolnanegyedet és Orczynegyedet egybeírt formára az AkH.12 174. b) alapján, és módosítottam a szintén hivatkozott, de még megíratlan Csarnoknegyed, Ganznegyed, Losoncinegyed és Népszínháznegyed nevét. A Corvin-negyednél azonban megtorpantam, hiszen erre ugyanaz a szabály vonatkozna, viszont már pl. metrómegálló is viseli a nevét. Úgy láttam, az anomália másoknak is feltűnt:

  • „A Corvin-negyed írásmód számos tömegközlekedési eszközön, a BKK honlapján is megtalálható. Ettől még „hivatalosan” helytelen: a városrészeket ugyanis elvileg egybe kellene írni, így: Corvinnegyed. Lehetséges tehát, hogy egy helyesírási hiba továbbiakat szül.” (Nyest), ez pedig egy korábbi cikkükre linkel, ami röviden érinti a kérdést.
  • „(…) A Corvin köz esetében további „rizikófaktor” lehet a hagyományőrző írásmódú előtag. De ez sem magyarázza például, hogy a Corvinnegyedet – városrész neveként – miért írják kötőjellel, a Corvin sétányt nagy S-sel. (Előbbi témával egy későbbi írásunkban részletesen is foglalkozunk.) Sajnos kijelenthető, hogy a hivatalos helyeken – például a jogszabályokban – sem mindig a szabályszerű írásmód olvasható. Persze mindenhol illene a helyességre törekedni, de a hivatalos szövegekben különösen.” (Magyar Nemzet)
  • 87/803. (2014. III. 11.) FNB. Áf.: Korábbi híradások szerint a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszámmegállapítás szabályairól szóló 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. jelzetű rendeletet. Tekintettel a jogszabályban szereplő, eltérő írásmódú névformákra (pl. Palotanegyed, Corvin negyed), egyéb helyesírási hibákra (pl. Hármashatár-hegy, Gloriett telep) stb., a Bizottság javasolja, hogy elnöke ajánlja fel a Fővárosi Közgyűlésnek a földrajzi nevek egységes írásmódjára vonatkozó bizottsági segítséget.” (A Földrajzinév-bizottság határozatai)

Egy hosszabb részlet:

3.1. A Fővárosi Közgyűlésnek a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól szóló rendelete (FővKgy1) a 3. mellékletben felsorolja a budapesti kerületeken belüli városrészek nevét azok pontos kiterjedésével. A hagyományos városrésznevek (pl. Alsórákos, Istenhegy, Lipótváros, Németvölgy, Pestújhely, Sashegy, Tisztviselőtelep, Törökőr) mellé számos újonnan elfogadott név került, mint Infopark, Corvin negyed.
A VIII. kerület a korábbi jogszabályok szerint (FővKgy2) négy városrészből állt, ezek le is fedték az egész kerületet: Józsefváros, Istvánmező, Kerepesdűlő, Tisztviselőtelep (RÁDAY szerk. 2003: 37). Ezt szüntette meg a jelen változtatás azzal, hogy a kerület területét negyedekbe osztották be, melyek megnevezése egy újabban feljövő névtípust képvisel.
Közszói elterjedtsége ellenére a negyed csak ritkán fordul elő a magyar tulajdonnevekben, talán ez is okozhatta a helyesírási bizonytalanságot. A kilenc negyed közül csak a Palotanegyed nevét írták a helyesírási szabályozás vonatkozó pontja (FNH. 3.6.) szerint, a többit külön: Csarnok negyed, Corvin negyed, Ganz negyed, Losonci negyed, Magdolna negyed, Népszínház negyed, Orczy negyed, Százados negyed. (Más kérdés, hogy a metrómegálló nevében egy harmadik, kötőjeles megoldást választottak valakik: Corvin-negyed.) A Józsefvárosban szakvéleményt igényeltek a nevek írásmódja tárgyában, de nem az erre felhatalmazással bíró bizottsághoz fordultak. Az MTA Nyelvtudományi Intézetének nyelvi közönségszolgálata részéről szakvéleményezésre felkért, helyesírási kérdésekkel foglalkozó szakember viszont – az interneten elérhető dokumentum tanúsága alapján – nem tudta elkülöníteni a településrész (városrész) és a közterület fogalmát (JvJav., 4. melléklet), így az írásmódra is alapvetően hibás – és azóta immár széles körben így használt – javaslatokat tett. Valamennyi esetben az egybeírt forma lenne helyes. A fővárosi rendeletben további városrészneveket is kötőjeles írásmóddal határoztak meg az egybeírás helyett, pl. Belső-Ferencváros, Külső-Ferencváros, Hármashatár-hegy, Óbudai-sziget. (Az utolsóról nem tudni, valóban városrészi funkcióban, vagy pedig természetföldrajzi objektumként, rendszerkényszer folytán került a felsorolásba.) Ahol viszont kötőjel kellett volna, különírták: Gloriett telep. A már idézett határozatban (FővKgy2) még helyesen állt a megnevezés. (…)”
A jogszabályi helyek egy-egy nem kellő körültekintéssel megformált alakját akár egy szűk szakmai környezetben ható névalaknak gondolhatnánk. Valójában azonban a legtöbb információs kiadványban, kihelyezett táblákon és az internetes térképi felületek többségén az itteni alakok élnek, ugyanis nemcsak a földrajzi névre, hanem a rendeletben szereplő teljes névalakra értik a hivatalos név kifejezést. Szerencsére találhatunk példákat a jogszabályi hely bátor felülírására is.4
4  https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1pi%C3%B3%E2%80%93Hajta_Vid%C3%A9ke_T% C3%A1jv%C3%A9delmi_K%C3%B6rzet (2016. 11. 21.)
(Mikesy Gábor: Földrajzi nevek a közigazgatásban, Névtani Értesítő)

„Mártonfi Attila, az Osiris-Helyesírás (OH) egyik szerkesztője úgy becsüli, hogy az ő 2004 óta megjelenő kötetükben az eddigi javítások után is maradhatott egy-két tucatnyi véletlen hiba, és reméli, hogy ezekben az esetekben a dolgozatjavító vagy vizsgáztató magyartanárok nem a könyv, hanem az érvényes helyesírás alapján osztályoznak.” (Homokba vésve, HVG). Ha ezt az OH. egyik szerzője elismerheti, akkor a jogszabályi szövegekre miért ne vonatkozna ugyanez az eshetőség, legalább ugyanennyire? Ha nincs belső konzisztencia, akkor még szándékosságot sem gyaníthatunk részükről, így egyértelműen csak tévedésről lehet szó.

Remélem, a fenti módosítások elfogadhatóak a többségnek. De mi legyen a Corvinnegyeddel? Ezek nem is intézménynevek, nem is műcímek, amelyeket még esetleg berakhatnánk a Szándékosan hibás alakban hagyott szócikkek kategóriába. Ádám 2018. október 15., 17:18 (CEST)

Ezzel egyszer sokat foglalkoztam én is, és a VIII. kerület honalpjának mély bugyraiból akkor elő tudtam keríteni a jegyző figyelmeztetését, hogy itt helyesírási probléma adódhat a városrésznevekkel, meg kell kérdezni az MTA-t. Sőt, azt a levelet is megtaláltam (beszkennelve), amit egy nyelvész írt az önkormányzat megkeresésére válaszul, aki bátran és derűsen bátorította az önkormányzatot a Corvin-negyed név, ill. írásmód használatára. Sőtsőt, még írtam is ennek a nyelvésznek, de nem válaszolt így itt abbamaradt a szál felfejtése. Sajnos nem valószínű, hogy elő tudnám keríteni a nyelvész levelét, de majd keresgélek (ha valaki fellené az önkormányzat honlapján az előterjesztések közt, visítson). Palotabarát vita 2018. október 15., 17:29 (CEST)
Magam is csodálkozom, de igaz: megvan a nyelvész e tárgyban írt levele: erről a linkről letöltődő pdf-dokumentum 13. olvalán érvel amellett, hoyg ez a név nem városrészi, hanem inkább közterület-elnevezési formát követ, és eképp is érdemes írni. Szóval ez a magyarázat. Érdekel mások véleménye is. Palotabarát vita 2018. október 15., 17:39 (CEST)

"Lóvátett lovagok"Szerkesztés

Sziasztok!

Valaki a napokban felhívta rá a figyelmemet, hogy művészeti munkák esetén is nyelvileg helyesen kell írni a címet, azaz a mai helyesírás szerint, tehát nem számít, hogy a könyv címlapján (film főcímében, stb) hogyan jelenik meg.

A fenti cím ezek szerint nem jó, mivel az OH szerint "lóvá tesz" a helyes írásmódja. Vélemények, kinek van igaza? (egy másik műnél kaptam a visszajelzést: Vita:3 : 1 a szerelem javára). misibacsi*üzenet 2018. október 15., 18:09 (CEST)

@Bináris: szócikke[1] foglalkozik a témával. Úgy látom, ebben az esetben nem muszáj kijavítani, mert az egybeírás-különírás vitatható terület. Például Jókai: Az arany ember c. regénye címét sem javítjuk. Viszont A tanú (film) címe évekig vita tárgyát képezte, hogy a hibásan rövid u-val írt cím javítható-e. Voxfax vita 2018. október 18., 07:01 (CEST)

  1. [1]

Fax modemSzerkesztés

  MegoldvaHungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. október 16., 13:30 (CEST)

Jól sejtem, hogy a fax (a Fax modem szócikkben) nem tulajdonnév, azaz nem nagy kezdőbetűvel kéne írni ahányszor csak előfordul? A Fax szócikkben is kisbetűvel van, valamint az ebben a szócikkben található külső hivatkozásokban is következetesen kisbetűs az írásmódja. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. október 16., 03:49 (CEST)

Nem tulajdonnév, és nem is külön szó. Az már 20 éve is faxmodem volt. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 16., 07:02 (CEST)

Köszönöm, ennek megfelelően javítottam. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2018. október 16., 13:30 (CEST)

ArborétumSzerkesztés

Sziasztok! A Folly Arborétum nevében az arborétum kis vagy nagy kezdőbetűs? (Földrajzi névnek vagy intézménynévnek minősül?) Az MTA keresője szerint az arborétum földrajzi név. A Magyar Helyesírás nevű oldal két példát hoz (Szarvasi Arborétum, Zirci Arborétum), mindkettő nagybetűs. Az e-nyelv keresője az „Erdészeti arborétum” példát dobja ki. Az Arborétum szócikkben teljes a káosz. Köszönöm, – Antissimo vita 2018. október 16., 08:02 (CEST)

Nagybetű az OH szerint is, az erdészeti arborétum szerencsétlen példa. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2018. október 16., 08:08 (CEST)

Jó a példa, ha nem tulajdonnév része. Az erdészeti arborétum mint fogalom olyan mintakert, ahol csak erdei növények vannak, termesztett virágok, gyümölcsök nincsenek. Voxfax vita 2018. október 18., 07:48 (CEST)

Kötőjeles vagy sem?Szerkesztés

Sziasztokǃ Van egy ilyen kézilabdatorna, hogy IHF Super Globe. Ez a hivatalos neve. Ugye a mi elnevezési szokásaink szerint (is) ilyen esetekben kötőjelezünk, lásd EHF-kupa, EHF-kupagyőztesek Európa-kupája vagy EHF-bajnokok ligája. Vannak azonban ellenpéldák is, igaz mindössze ennyit találtamː EHF Challenge Cup és EHF Klubcsapatok Európa-bajnoksága.

  1. Utóbbi kettő is helyes lenne, vagy csak rosszul lett létrehozáskor írva?
  2. IHF Super Globe, IHF Szuper Globe vagy valamelyik kötőjeles alakban legyen ennek a magyar elnevezése? – Gerry89 vita 2018. október 17., 17:38 (CEST)

Csak ötletelek (mert nagy a csend): az EHF Challenge Cup a cikkben már Challenge-kupa. Ha marad az EHF Challenge Cup, akkor pont így, mert ez az eredeti, angol neve. Ha marad a Challenge-kupa, az is jó így.

Az EHF Klubcsapatok Európa-bajnoksága az UNCAF-klubcsapatok kupája mintájára lehetne EHF-klubcsapatok Európa-bajnoksága.

Az IHF Super Globe jó így, mert ugyanaz az eset, mint az EHF Challenge Cup (eredeti angol). – Vépi vita 2018. október 21., 09:07 (CEST)

Magyar írás és ábécéSzerkesztés

Csak úgy érdeklődők, hogy szüség van két cikkre kb. ugyanarról? Lásd: Magyar írás és Magyar ábécé - Gaja    2018. október 17., 20:01 (CEST)

Semmi. Nem véletlen, hogy a magyar írásnak interwikije sincs, lexikográfiailag értelmezhetetlen fogalom. Pasztilla 2018. október 17., 21:31 (CEST)

@Pasztilla: Szerinted a Régi magyar írást is hozzátegyem, vagy az maradjon külön cikk? - Gaja    2018. október 21., 20:22 (CEST)

Ez a régi magyar írás szintén nem magyar, hanem latin írás, de egyébként a szócikket elolvasva több ponton zavarban vagyok. Mindegy is, itt régi magyar helyesírásról (és írásjelhasználatról) van szó, ami bízvást bedolgozható a magyar helyesírás szócikkébe mint történeti vetület, de ha külön szócikk marad, a címszónak valahogyan erre kellene reflektálnia, nem írásra. Elő kellene bányásznom Keszler írástörténetét, de talán @Bennó:nak kéznél van, és meg tudja nézni, hogy a régi magyar helyesírás (vagy írásjelhasználat) valóban megfelelő címszó ehhez a szócikkhez. Pasztilla 2018. október 21., 20:30 (CEST)

Szerintem egyszerűen magyar helyesírástörténet, annak az akadémiai kodifikáció korszakát megelőző része. Alapvetően a magyar helyesírás része kéne legyen, annak a "Története" c. szakaszához lehetne belinkelni, ha önálló cikkre szorul, a címe pedig A magyar helyesírás története? Bennó fogadó 2018. október 22., 11:03 (CEST)

@Bennó: Köszönöm, én is így gondoltam átvariálni a dolgot. Nagy lélegzet, aztán majd...   - Gaja    2018. október 22., 11:17 (CEST)

Csehországi járások nevének írásaSzerkesztés

  Megoldva– Porrimaeszmecsere 2018. október 21., 09:58 (CEST)

Nem túl régen volt szó arról, hogy a csehországi járások neveit hogyan kell helyesen írni; egy hozzáértő szerkesztő vállalt is valamit, de most nem találom, talán nem is kocsmafalon volt róla szó. Pl. a Mirošov_(Jihlava_járás) cikk címe "i" nélküli, viszont maga a járás címe már Jihlavai járás, ahogy a település bevezetőjében is olvasható, tehát látótávolságban van az ellentmondás. Tudna-e valaki segíteni? – Porrimaeszmecsere 2018. október 20., 13:28 (CEST)

Több ez, mint gondolnád. Ez a lista évek óta várja a szócikkek százait előzetes egyeztetés nélkül felfosó botgazdát, hogy bottal rendes címükre mozgassa a cseh településeket. Pasztilla 2018. október 20., 13:55 (CEST)

@Pasztilla:Ezt a listát nem ismertem eddig; még lehet meg is csinálnám (AWB-s botom van), csak nem tudom AWB-vel hogyan kell cikket átnevezni. Azonban mégis segítettél, mert így már tudom, hogy mi a helyes írásmód, így a Mirošov-ot kézzel átnevezem. Látom ilyen átnevezés az eltelt két és fél év alatt történt már néhány; ezeknek a listából törlése talán azért lenne jó, hogy csak a ténylegesen módosítandó eseteket tartalmazza, ha egyszer valaki rászánja magát. Kérdés továbbá, hogy ezeknél a településeknél valóban szükséges-e az egyértelműsítés? – Porrimaeszmecsere 2018. október 20., 14:50 (CEST)

Persze, nyugodtan ki lehet szedni. A korábbiakban messzebbről indult a dolog (azaz hosszabb volt a létrehozott és rendberakandó településszócikkek listája), és annak részeként rendeződtek az olyan szócikkek, ahol egyértelműsítési kényszer nem állt fenn. Azaz ezeknél elviekben valóban kell egyértelműsíteni. Az más kérdés, hogy nagyon sok esetben a huwikin nincs kapcsolódó egyértelműsítő lap, csak az interwikikből lehet tudni, hogy egyértelműsítésre van szükség. Pasztilla 2018. október 20., 17:22 (CEST)
@Porrima: Az alsó középső panel Start fülén van egy Move gomb, azzal lehet átnevezni. Sajnos egyenként kell rákattintani a gombra, majd beírni az összefoglalót (bár lehet, hogy megjegyzi; persze ellenkező esetben is ott a vágólap), úgyhogy kevésbé hatékony, mint a szerkesztés. (Még soha nem próbáltam használni az AWB-es átnevezést, úgyhogy közvetlen tapasztalataim nincsenek. Egyszer, évekkel ezelőtt töröltem tömegesen, ami hasonlóan működik, de már eléggé elhalványultak az emlékeim.) – Tacsipacsi vita 2018. október 20., 18:08 (CEST)
Köszi, remélem még ma ki tudom próbálni. – Porrimaeszmecsere 2018. október 20., 19:28 (CEST)
@Tacsipacsi:Sajnos nagyon ügyetlen vagyok! Ha forrásnak kiválasztom a Wiki search (title)-t és beírom pl. azt, hogy járás, akkor listát nem csinál. Ha direktben beteszem a listát, akkor nem a cím jelenik meg szerkesztésre, hanem a cikktörzs. Emellett már nincs is jelentősége, hogy a Move gomb szürke... – Porrimaeszmecsere 2018. október 20., 23:20 (CEST)
Úgy tűnik, csak adminoknak működik (?). Az előbb olyan helyen próbáltam, ahol admin vagyok, így nem tűnt fel ez a kissé meredek megoldás. – Tacsipacsi vita 2018. október 21., 00:24 (CEST)
Hát akkor ez a feladat megoldatlan marad számomra, de nem nagy baj, mert úgy látom, hogy az átnevezés nélkülem is elkészül. – Porrimaeszmecsere 2018. október 21., 09:57 (CEST)

Minden kéz számít, közel ötszáz lap átmozgatása után az ön-tökön-bökés módozatain gondolkodom már, és még mindig több mint 700 van. Pasztilla 2018. október 21., 10:19 (CEST)

Mivel csinálod, teljesen kézileg? Mert úgy láttam, hogy egy perc alatt 5-6-ot is átneveztél, ami számomra fantasztikus sebesség! – Porrimaeszmecsere 2018. október 21., 14:36 (CEST)

Nem olyan ördöngös, előre megnyitok húsz fülön egy-egy szócikket átmozgatási nézetben, shift+tabbal végig, i betű begépel, ctrl v-ről átnevezési szerköf, enter, shift+tabbel következő fül. Igazából meglep, hogy csak hat van meg 1 perc alatt. :) Pasztilla 2018. október 21., 15:32 (CEST)

Igazából már egy órája töröm a fejem, hogy mi lehet az átmozgatási nézet? Remélem nem valami admin-kiváltság? – Porrimaeszmecsere 2018. október 21., 18:50 (CEST)
Nem. Csak arra gondolok, hogy előre kinyitok cirka húsz lapot megbuherált linkekkel, azaz Excel segítségével listanézetben minden címszó elé beillesztem a lap-átnevezős https://hu.wikipedia.org/wiki/Speci%C3%A1lis:Lap_%C3%A1tnevez%C3%A9se/ url-t. Pasztilla 2018. október 21., 19:39 (CEST)
Micsoda trükkös! Érdemes volt megkérdezni. Kösz, hogy beavattál a titokba. – Porrimaeszmecsere 2018. október 21., 20:40 (CEST)

Magam sem hiszem el, de tegnap este hatkor még 1225 szócikk volt rossz címmel a főnévtérben, @Akela, VargaA: (bocs, ha mást nem vettem észre) segítségének hála ebből mára csak egyetlenegy maradt. Van még némi bíbelődnivaló belső hivatkozásokkal, de az már hab a tortán. Pasztilla 2018. október 21., 21:00 (CEST)

Szentbékkállai-kőtengerSzerkesztés

Helyes ez így kötőjelesen? Vagy csak Szentbékkállai kőtenger? Ogodej vitalap 2018. október 21., 11:36 (CEST)

helyes. a kőtenger földrajzi köznév. Pasztilla 2018. október 21., 12:40 (CEST)

Köszönöm! Ogodej vitalap 2018. október 21., 12:49 (CEST)

Cseh és szlovák szóvégi y/ý toldalékolásaSzerkesztés

Lehet (majdnem biztos), hogy ezt túlvariáltam. Ha adott az eredeti tulajdonnév Klatovy vagy Klatový, akkor az -i képző hogyan járul a tőhöz? Ez még egy sima eset, és simán ráhúzhatnánk, hogy ez az y egyelemű, és legyen klatovyi (vagy klatovýi). Sok esetben azonban Semily vagy Liuny az alapalak, és ez természetesen nem a magyar ly vagy ny, azaz szorosan értelmezve a szó végén a magyarban szokatlan betűkapcsolat áll, és úgy gondoltam, helyesebb kötőjelezni, louny-i vagy semily-i, és ha így teszünk, az adott nyelv más szóvégi y-előfordulásainál is dukál a kötőjel. Viszont ez az, amit túlvariálhattam, és ezek is simán lounyi és semilyi Hm? Pasztilla 2018. október 21., 13:44 (CEST)

Az AkH.12 217. d. pontja az, ahol ez a "szokatlan betűkapcsolat" fordulat előjön. Itt konkrétan az áll, hogy "ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor az összetételi utótagot mindig kötőjellel kapcsoljuk az előtaghoz". A példáidban (Semily és Liuny) az utolsó hang az 'i', amelyet az y betű jelöl. Ez nem "betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese", ez egyetlen betű, ami ráadásul nem is különösebben szokatlan az írásrendszerünkben. A kötőjeles írásmód tehát nem indokolt; a lounyi és semilyi írásmód a helyes. – Veszprém vita 2018. október 21., 14:32 (CEST)

így világos Pasztilla 2018. október 21., 15:29 (CEST)

Kiegészítésként annyit tennék hozzá, hogy a szlovák és cseh szóvégi „ý” ejtése „ij”, azaz például a klatový szó ejtése klatovij. Emiatt indokolt lehet(ne) a kötőjel a Klatovy szócikk infoboxában, ha a járás nevét Klatový-i járásnak írnánk. Az ý viszont jelzős szerkezetet takar (ahogy a magyarban is van Debrecen és a Debreceni járás). A magyar alakban nem használunk kettős jelzős szerkezetet (azaz együtt az eredeti cseh vagy szlovák, és a magyar jelzőt is). Ezért helyes a Klatovyi járás alak (kötőjel nélkül), mert a Klatovy településhez kapcsolódó járás. Tehát a település eredeti szóalakját kell venni, például a Plzeňi kerületet sem Plzeňský-i kerületnek írjuk, hiába Plzeňský kraj a cseh alakja. – Dodi123 vita 2018. október 21., 17:04 (CEST)

Még pontosabban, az AkH.12 215. utolsó bekezdése szerint. – Pegy22 vita 2018. október 21., 17:11 (CEST)

A tévedések elkerülése végett: Klatovy, Louny, valamint Bílý kiejtése a Forvón. Egyáltalán nincs „-ij” hangzásuk, ezek mind a magyar hooszú -í-vel ejtendőek! Ezért tehát itt sem indokolt a kötőjel, akárcsak a -ly és -ny végződésű neveknél. - Gaja    2018. október 21., 18:54 (CEST)
Így van. Az ý egy hosszan ejtett szimpla i, nincs itt semmiféle -ij végződés. – VargaA vita 2018. október 21., 19:43 (CEST)
Ezen aztán igazán nem szeretnék vitatkozni, de a Klatovy és a Louny ipszilonján nincs ékezet, ez valóban sima í, de a Bílý esetében én most is ij-végződést hallok (de lehet, hogy csak a fülem nem az igazi). – Dodi123 vita 2018. október 21., 21:16 (CEST)
Na jó. Igazatok van, hosszú í. Utánanéztem. Én eddig mindig a fülhallásom után mentem ebben a kérdésben. Ezek szerint részemről ez egy tévhit volt.   – Dodi123 vita 2018. október 21., 21:28 (CEST)

Köszönöm mindenkinek, holnap sort kerítek rá, és rendet rakok magam után. Pasztilla 2018. október 21., 18:38 (CEST)

Ne felejtsd el, hogy akkor majd a kategóriák között is rendet kellene tenni... - Gaja    2018. október 21., 18:54 (CEST)
Ritkán vagyok slendrián. A rendrakás magában foglalja a belső hivatkozásokat, kategóriákat, wikidata-leírásokat. A Kategória:A Svitavyi járás települései már kész, a többi majd holnap. Pasztilla 2018. október 21., 19:42 (CEST)
Bocs, csak jeleztem. Magam részéről köszönöm a munkád, nem lehetett könnyű... - Gaja    2018. október 21., 20:25 (CEST)
Nem vettem magamra. Pasztilla 2018. október 21., 20:54 (CEST)

@Kobeat: segítségével ez is alakul, a Wikidata már tényleg csak holnap. Pasztilla 2018. október 21., 21:03 (CEST)

Ismét csehszlovák, csak most betűrendSzerkesztés

A csehszlovák téma örvén kérdezem. A csehországi községek listája eredetileg a cseh betűrendi szabályok szerint sorolta fel a településneveket, ezt már elkezdtem megpiszkálni, most zavarbaejtően köztes az állapot, de rendbeteszem vagy előre, vagy vissza. Csak hogyan?

A magam részéről a magyar betűrendet támogatnám. Alapvetően azt gondolom, hogy noha – az egy Prága kivételével – cseh településnevekről van szó, miután a magyar Wikipédián vagyunk, a magyar betűrendi szabályok alkalmazásával kellene kialakítani a betűrendet. Az alábbi kis példasorok bemutatják, mennyire zavarbaejtő lehet a cseh betűrend az azt nem ismerő magyar olvasó számára.

Csehül           Magyarul
Prace            Prace
Prackovice       Práče
Práče            Prachatice
Prádlo           Prackovice
Prachatice       Prádlo

Ezen felül a magyar nyomtatású lexikonokban, atlaszokban sem a cseh, hanem az egyszerűsített magyar betűrendi helyüknek megfelelő helyen találhatóak meg a cseh címszavak, igaz, ott más nyelvi címszavak miatt máshogy nem is lehetne megoldható, hogy magyar, cseh, spanyol, albán stb. betűrendeket egyszerre figyelembe vegyenek. Kifejezetten cseh témájú listáink vagy a cseh betűrendet követik (Cseh költők, írók listája), vagy nem követik (Cseh építészek listája, Cseh zeneszerzők listája). A cseh témájú kategórialapokon a „normál” betűrend érvényesül, de ennek technikai oka is van (nem is lennénk képesek a CH betűsöket külön szakaszban a H után megjeleníteni). Mi legyen? Pasztilla 2018. október 22., 16:27 (CEST)

Arról volt egyáltalán egyezség, hogy magyarul a szoros ábécét követjük vagy egynek tekintjük az a/á-t? Én eddig abban a hiszemben voltam, hogy az előbbi. Alensha 2018. október 22., 18:19 (CEST)

Nincs miről egyezségnek lennie, a magyar betűrend szabályai eleve nem tesznek különbséget a-á stb között, csak akkor nézzük, ha a var és vár szó egymáshoz képesti viszonyát nézzük, de a vár megelőzi a betűrendben a vatta szót. Pasztilla 2018. október 22., 18:38 (CEST)

Én úgy gondolom, hogy ha nem csak magyar szavakat/neveket tartalmazó listáról van szó, akkor az általános lexikonszerkesztési alapelvek szerinti rendezést kellene alkalmazni. Természetesen, ha csak magyar listáról van szó, akkor a magyar rendezés szerint rendezzünk. - Gaja    2018. október 22., 23:06 (CEST)

Video vs. VideóSzerkesztés

Sziasztok!

@Vépi: hívta fel a figyelmem a videojáték és a többi videó- előtagú szavak új írásmódjára, amiről én eddig nem tudtam, ebből adódóan az elvileg rontott formájúra neveztem át egy szócikket (Five Nights at Freddy’s (videojáték-sorozat)). Jelenleg a Wikin felváltva találok régi és új írásmód szerinti cikket, erről pedig volt már megbeszélés tavaly májusban (143-as archív), következmény nélkül. A kérdésem az lenne, hogy nem lehetne egységesen megállapodni akár egyik, akár másik változatban? – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2018. október 22., 17:35 (CEST)

Na épp ezt akartam kérdezni, mert látom az azonnalik közt :) Vépi ezt linkelte be http://www.e-nyelv.hu/2017-06-12/video-video-7/ én nem tudom ez alapján eldönteni. Alensha 2018. október 22., 18:17 (CEST)