Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív156

---

« előző

151 152 153 154 155 156 157 158 159 160 161

következő »

Fiuméban/Fiumében

Kedves Nyelvtudósok!

Javítottam egy szócikkben a Fiuméban/Fiumében variációt, majd elbizonytalanodtam. Melyik a helyes, és miért? Köszönöm a válaszokat! – Tudor987 ^vita 2018. július 23., 21:41 (CEST)

Mindegyik. A szótárak szépen megkerülik a kérdést: fiumei, Fiume →Rijeka. – Pagony ^foxhole 2018. július 23., 21:56 (CEST)

Ez egy elég kimerítő cikk erről: https://www.nyest.hu/hirek/hanyfele-vegyes-hangrend-van (Mivel a magyarban eluralkodóban van az "e" hang én az ingadozóknál direkt nem szoktam használni a magas toldalékot) JSoos ^vita 2018. július 23., 22:48 (CEST)

Xaipe

Elkezdtem dolgozni Riedl Lajos altábornagy szócikkén, és az angol főforrás (http://www.austro-hungarian-army.co.uk/biog/riedl.html ) a tábornok születési helyének a Csáktornya melletti Xaipe helységet jelöli, de sehol nem találok erről más információt, cikket, vagy bármi más említést. Én egy elírt alaknak tartom, de nem tudom meghatározni. Ebben kérném ki a hozzáértő szerkesztők véleményét. – Történelem p^{Was gibt's Neues?} 2018. július 23., 23:12 (CEST)

Riedl Lajos Sajp, 1869. 08. 17 Bp. 1936. 05. 07. (Hadtörténelmi Közlemények 31. évf. 3. szám, 581. oldal, 1984.) – Dodi123 ^vita 2018. július 23., 23:22 (CEST)

Köszi szépen!– Történelem p^{Was gibt's Neues?} 2018. július 23., 23:44 (CEST)

Fiat vagy FIAT?

A Fiat gyárról és cégről szóló szócikknek nem FIAT-nak kellene lennie? Egyrészt mert a cikkben is az szerepel, hogy „A cég neve a „Fabbrica Italiana Automobili Torino” (Olasz Autógyár Torino) kifejezésből alkotott tulajdonnévi betűszó.”. A betűszavakat – úgy tudom – nagybetűkkel írjuk. Másrészt, mert a Volvo vagy VOLVO? című szakaszban Adam78 az alábbit mondja (kiemelés tőlem): „A Fiatnál tényleg volt olyan különbség, hogy az autó neve Fiat, a gyáré pedig FIAT – vagy éppen fordítva, már nem emlékszem. A honlapjukon legalábbis világosan megkülönböztették a kettő írásmódját. Ugyanakkor nem hiszem, hogy ebből rendszert kéne vagy lehetne csinálni.” Harmadrészt az olasz változatban (ahol alapították a céget) szintén FIAT. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2018. július 22., 07:11 (CEST)

Gondoltam, az olasz szócikk mérvadó lehet. A címben FIAT van, a szövegben majdnem mindenhol Fiat (itt-ott, ritkán azért FIAT), amikor pedig a logóról ír, akkor F I A T. Már az első mondatban az van, hogy a FIAT autógyár a Fiat Chrysler Automobiles nemzetközi cégcsoport része. Nem lettem okosabb! Azaz, ahogy a népmesében szokás, mindenki írja, ahogy akarja: FIAT vagy Fiat, de senki ne írja fiaT-nak. :-) Wikizoli ^vita 2018. július 22., 08:24 (CEST)

Érdekes kérdés, mert az összes logóban "FIAT" szerepel, de a cég saját honlapján, ahol a tipográfiában kisbetű is szerepel, ott mindenhol "Fiat"-ot ír. Lásd itt. Márpedig ők csak jól tudják, hiszen ez nem egy magyar marketinges elírása, mert az arculati kézikönyvben minden részletesen szabályozva van. Shakes 2018. július 22., 08:44 (CEST)

Szerintem a rövidítés már nem számít, megváltoztatták a nevet Fiat SpA -ra (https://www.britannica.com/topic/Fiat-SpA) JSoos ^vita 2018. július 22., 14:10 (CEST)

Az FCA oldalán is kicsi majdnem mindenhol (FIAT, Fiat S.p.A.) JSoos ^vita 2018. július 22., 14:17 (CEST)

Az OH.-ban ez konkrétan említve van az ismertető részben, csak én most nem férek hozzá a kötethez. Ádám ✉ 2018. július 25., 14:13 (CEST)

A "Fiat" az OH-ban nagybetűvel van rövidítve ("FIAT"), tehát a szócikk címe legyen ez, de ettől szerintem a szócikk szövegében nyugodtan lehet írni kisbetűvel "Fiat"-ot. misibacsi*^üzenet 2018. július 25., 17:24 (CEST)

Nem igazán értem, hogy egy cég bejegyzett nevéhez mi köze van az OH-nak... Intézményneveknél sem a helyesírást vesszük alapul (pl. Magyar Úszó Szövetség, hanem azt, hogy az adott jogi személy magát hogy nevezi a cégiratokban. JSoos ^vita 2018. július 25., 19:35 (CEST)

Nem a cég nevéről van szó, hanem az autómárkáról. Ezt maga cég is Fiatnak írja. Wikizoli ^vita 2018. július 25., 21:08 (CEST)

De igen, itt a cég nevéről van szó (legalábbis eredetileg): „A Fiat gyárról és cégről szóló szócikknek nem FIAT-nak kellene lennie? Egyrészt mert a cikkben is az szerepel, hogy „A cég neve a „Fabbrica Italiana Automobili Torino” (Olasz Autógyár Torino) kifejezésből alkotott tulajdonnévi betűszó.”.”. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Hungarikusz Firkász (vitalap | szerkesztései) 2018. július 26., 10:24‎

Kassai

Most akkor van ilyen: Kassai? – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2018. július 28., 12:02 (CEST)

Xinjiangi razzia

Sziasztok! Ezt a címet nem kéne magyarosra átírni? – Rakás ^vita 2018. július 28., 15:57 (CEST)

Meg belül is... - Gaja   2018. július 28., 16:35 (CEST)

Átnevezendő mongol nevek

MegoldvaGaja   2018. július 30., 21:17 (CEST)

A KNMH alapján a következő átnevezeséket kellene végrehajtani, mert a megadott alakok meghonosodottaknak tekintendők:

• Hohhot → Kukuhotó
• Hovd → Kobdó
• Szelenge → Szelenga
• Szübőtej → Szubotáj

Mi legyen velük? Átnevezzük őket, vagy felvesszük az eltérési listába? Előre is köszönöm a hozzászólásokat! - Gaja   2018. június 16., 17:42 (CEST)

Én feltétlen a KNMH híve vagyok, hacsak nincs valami különleges indok, pl. honosodottság vagy hasonlók. Mem tennék kivételt az akadémiai átírástól, ahol azért egységes szempontok érvényesülnek. Az utolsót (Szübőtej), meg végképp nem értem, miért lett hosszú 'ő', semmi nem indokolja. Még a Mongolok titkos története is Szübeetejt ír. Ogodej ^vitalap 2018. június 17., 19:08 (CEST)

@Ogodej, BáthoryPéter, Vadaro, Peyerk, Pasztilla, Bennó: Ezen kívül vannak még ajmagok, hogy:

• Arhangaj → Észak-Hangáj
• Dornot → Keleti (tartomány)
• Dornogovi → Kelet-Góbi
• Ömnögovi → Dél-Góbi
• Övörhangaj → Dél-Hangáj
• Töv → Központi (tartomány)

Meg maga az ajmag is, amit a KNMH „tartomány”-nak hoz.

Ezekkel mi legyen? - Gaja   2018. június 17., 20:34 (CEST)

A Szelenga biztosan így kellene, mert a Bajkálba ömlő folyónak ez az oroszokon keresztül érkezett bevett neve. – Peyerk ^vita 2018. június 17., 23:09 (CEST)

A fenti négy cikk esetében: igen, nevezzük át a meghonosodott alakra. A többi esetben is a próbalapodon leírt példákat és meghonosodott alakokat használjuk!

A felsorolt ajmag-nevek is rendben vannak, kettő kivételével:

• Архангай és Өвөрхангай – miért Észak-, illetve Dél-Hangáj (-a helyett)?
• Szívesebben venném a fordítás (Keleti) helyett az átírt Dornod alakot, de ha a KNMH ezt hozza, ő az erősebb. Mások?

Szükség lesz majd egyértelműsítésekre, pl.:

• Szelenga, Orhon – mindkettő folyónév, de ajmag és szum (településés/vagy járás) neve is
• Szühebátor: főváros is, a főváros egyik kerülete is, ajmag (tartományi) székhely is, szum (járás?) székhely is.

Ha a KNMH az ajmag-ot „tartomány”-nak hozza, akkor a kisebb közigazgatási egység szum (сум) helyett „járás”-t javasol? – Vadaro ^vita 2018. június 18., 13:09 (CEST)

A Szelenga a KNMH szerint honosodott? Nem tudom, mi alapján döntik el időnként a honosodást olyan esetekben, amikor a szóban forgó fogalmat a magyarok 99%-a egyébként nem is ismeri. Elég érdekes dolog az eredeti szó hangrendi illeszkedését felborítani, csak mert az oroszban nincs olyan. – LA^pankuš 2018. június 18., 13:56 (CEST)

A fenti alakok mind a KNMH szerint vannak, hogy ott mit miért úgy írtak, ahogy, azt nem tudom, de ha nagy az ellenkezés, el lehet térni tőlük. Az égtájakat tartalmazó neveknél ugyanez a helyzet. Viszont figyelni kell a Дорнод átírására, mert a KNMH ott Dornot-ot hoz!

A tartományokhoz: Az ajmag benne van a listában, a szum nincs. A konkrét neveknél a következő formával találkozni:

Töv ter; vö Központi tartomány     és     Központi tartomány ter; vö Töv

És hasonlóan a többi névnél. Megjegyzem, a Cartographia Világatlasz is a „tartomány”-os neveket hozza, és ott is Hangáj van, minden névnél a KNMH alakjait használja. Szóval továbbra is tanácstalan vagyok. - Gaja   2018. június 18., 16:59 (CEST)

Amennyire én tudom, ezeket a hagyományos alakokat (az itt említett helységnevek + a próbalap vitalapján) leginkább csak Kara (a KNMH mongol fejezet szerzője) akarta meghonosítani. Korábbi művekben valóban ezek az alakok fordulnak elő (pl. Ligeti könyvei a 30-as évekből), persze akkor még ezek voltak a hivatalos nevek. Azóta ezek jelentős részt kikoptak, pár kivételtől eltekintve az elmúlt 30-40 év irodalmában egyik sem fordul elő. Az ajmagok neveit sem szoktuk lefordítani, legalábbis én még a KNMH-n kívül nem találkoztam így velük. Az összes wiki is eredetiben használja. Maga az ajmag szó vitathatóbb, de érvek kellenének a lefordítás mellett. A Szelenge <> Szelenga kérdésben, ugye egyik országban ered, másikban torkollik, a folyam nagyobbik része Mongóliában fut (600km és 400km), és az egyik értelmezés szerint a név mongol eredetű, másik szerint evenki. Szóval egyáltalán nem látom egyértelműnek az átnevezést. – BáthoryPéter ^vita 2018. június 19., 10:50 (CEST)

Már tegnap akartam (részben) korrigálni, amit fentebb írtam: nem tartom jó "ötletnek" (én sem), hogy az ajmagok neveit lefordítsuk. Sok más Wp cikkcímei is az eredeti nevet veszik át (kivételként csak a csehWiki-t láttam). Elég lenne a cikkek bevezető részében megadni a név fordítását. Egyébként Kara György Mongólia c. könyvében (1979) szintén az eredeti neveket használja. – Vadaro ^vita 2018. június 19., 12:43 (CEST)

„A mongolok titkos története” (1962) már szóba került, például nevén nevezve említette @Ogodej. Ezért nem tartom feleslegesnek, hogy kiemeljek pár mondatot (a máskülönben a KNMH-t is főszerkesztőként jegyző) Ligeti Lajos előszavából. „A fordításban a mongol neveket és szavakat a magyar helyesírás szerint adom. E nevekben az aa, ee írásmód (pl. baatur, Szübeetej) betű szerint értelmezendő, tehát nem hosszú á-nak és é-nek, hanem két szótagnak. A magyarban régóta használatos, meghonosodott neveket ettől a szabálytól eltérően, bevett alakjukban idézem: Dzsingisz kán (nem Csinggisz kan), Kerülen (nem Kelüren), Szelenga (nem Szelengge) stb.” A két szótagú aa illetve ee koncepciója nem picit eltér, hanem kifejezetten ellentétes a KNMH-ban kiforrott megoldással. (Hogy ez Ligetinek hogy jött ki, az jó kérdés.) Mindezért azt hiszem, óvatosnak kell lennünk abban, hogy mit is tekintünk a használat, különösen a régebbi használat alapján meghonosodott szóalaknak. – Garamond ^vita 2018. június 19., 18:23 (CEST)

Én még azt szeretném hozzáfűzni, hogyha nem fordítjuk le az égtájakat tartalmazó neveket, akkor két, itt általánosságban „kötelezőnek” tekintett alapművel is szembemegyünk (az egyik a KNMH, a másik a Cartographia Világatlasz), és ilyen eltéréseknél azért már szavazni illene... - Gaja   2018. június 19., 22:41 (CEST)

Megnéztem az adattárunkban a Cartographia Világatlasz pár kiadását. Az ajmag nevek az első 61-es, kiadásban még nagyon eltérő írásmóddal szerepelnek (Hubszugul, Bajan-Ulegej, Ubszu-nur), de a 66-os kiadás óta szinte változatlanok. Hovd utoljára az 1971-es kiadásban szerepel Kobdóként, azóta Hovd. Ulánbátor az 1985-ös kiadás előtt még Ulánbátar, Szühebátor Szühbátar, és ugyancsak ebben a kiadásban vált a -núr utótag -tóvá. Az ennél újabb kiadásokban nem találtam eltérő nevet, kicsit be lettek sűrítve a településnevek, számomra érthetetlen logika szerint (fontos települések most sincsenek rajta, jelentéktelenek viszont igen). Kérdeztem a kollégákat, nagyobb átírási revízióról egyikük sem tud, csak a hivatalos változtatásokat vezetik át. Ez alapján valószínű, hogy a 85-ös kiadásban volt az átírás utoljára átnézve. Megjegyzem, a 85-ös kiadás sok helyen eltér a 81-es KNMH-tól, ami már önmagában beszédes. – BáthoryPéter ^vita 2018. június 20., 15:50 (CEST)

Cartographia Világatlasz 1992-es kiadás: itt is Hovd, Szelenga. A -núr utótag itt is -tó, ezt nekünk is így kéne használni. Az ajmag-neveket (mindet) magyarra fordítva tüntetik fel (Keleti tart., Dél-Hangáj, stb.). – Vadaro ^vita 2018. június 20., 18:12 (CEST)

@Gaja: Nem szeretném, hogy a témáról szavazás döntsön. Kara György Mongólia c. könyvében (1979) az eredeti mongol ajmag-neveket használja. A két évvel később megjelent KNMH-ban a szintén általa szerkesztett (mint írtad) mongol rész már a lefordított, égtájak szerinti ajmag-neveket hozza. A viszonylag újabb Cartographia Világatlasz szintén a magyar, égtájak szerinti ajmag-neveket használja. Ugyanez a megoldás (égtájak szerinti tartománynevekben a magyarra fordítás) általános a magyar Wp-ban (lásd lejjebb a Panama-szócikkről szóló szakaszt), még ha van is példa az ellenkezőre [pl. Dánia: Syddanmark régió (Dél-Dániai régió); Új-Zéland: Northland régió (Északi terület)]. Ezek alapján - függetlenül attól, hogy nekem mi "tetszik" - egyetértek a a magyarra fordított, égtájak szerinti ajmag-neveket használatával, beleértve a Keleti- és a Központi tartományt/ajmagot is. Szerintem a próbalapodon elkészült anyag is változatlan formában kikerülhet főnévtérbe ("hivatalossá" válhat).

Ajmag/tartomány/megye témában nincs kialakult véleményem: a már meglévő cikkekben én egyelőre nem fogom az "ajmag"-ot tartomány-ra vagy megyé-re cserélni, de ha bárki ezt megteszi (nem csak egyetlen cikkben, hanem mindben), azt is elfogadom. – Vadaro ^vita 2018. június 21., 17:31 (CEST)

@Ogodej, BáthoryPéter, Vadaro, Peyerk, Pasztilla, Bennó, Garamond: és @Laszlovszky András: Nos, mivel egy ideje nincs építő erejű hozzászólás, azt javaslom, hogy:

1. hozzunk létre egy a A Magyar helyesírási szótár és az Osiris-féle Helyesírás eltéréseinek listája cikkünkhöz hasonlóan egy cikket, amiben felsoroljuk a nem latin betűs nevek itt használatos alakjait, amik eltérnek a „szentnek” tekintett KNMH-tól és a többiektől. Ebbe rögtön belekerülne innen a Hovd és a Hohhot – egyúttal ezeket törölni kell a WP:MONGOLból is. Ennek a cikknek egy frappáns nevet kellene találni.
2. át kellene akkor nevezni a Szelengét Szelengára; a Szübőtej Szubotájra vagy Szübetejre – ez utóbbi még eldöntendő, nem ismerem a szakmai irodalmat, hogy melyik elterjedtebb
3. el kellene dönteni, hogy maradjanak a mongol nevek vagy lefordítjuk őket magyar égtájas alakokra. Kell-e itt szavazni, vagy elegendő az itt megejtett döntés?
4. el kellene döntenünk, hogy a betűhű „Hangaj”, vagy a meghonosodottnak tekintett „Hangáj” alakot használjuk a továbbiakban – a döntés eredményét szintén fel kell vinni a fent szereplő dokumentumok valamelyikébe az eredménytől függően.

Ha ezek megvannak létre lehet/kell hozni a fent említett egyértelműsítő cikkeket, és elvégezni az átnevezéseket ennek megfelelően. Ezeket én megcsinálom, csak szülessen meg egy döntés, ami alapján megtehetem ezt. Kérem a kedves kollégákat, hogy szóljatok hozzá! - Gaja   2018. július 1., 18:45 (CEST)

Az én javaslataim:

1. Eltérések a nem latin betűs nevek helyesírását szabályzó (KNMH, ÚNMH, CNMH) művektől.
2. Szelenga egyértelmű, a Szubotáj nekem ismerősebb, de ebbe nem szólnék bele.
3. Én lefordítanám a neveket, ha már a Cartographia Világatlasz is úgy hozza.
4. Én a Hangaj alakot választanám, nem találok rá ép eszű érvet, hogy miért lenne Hangáj, így fel kellene vinni ezt az 1. pontban említett listába

Várom a többiek „szavazatát”! - Gaja   2018. július 1., 18:45 (CEST)

Nekem tetszik a terv, a precedensjogra alapoz, mintául használható az OH.-tól való tudatos eltéréseket rögzítő list, amit fentebb linkeltél. @Adam78: véleményére lennék kíváncsi. Bennó^fogadó 2018. július 1., 20:11 (CEST)

Fentebb egy-egy kérdésről már leírtam a véleményem, ezért elnézést, ha ismételni is fogok:

1. Nincs kifogásom az eltéréseket listázó cikk ellen, (a címét a hozzáértőbbekre bíznám). De a Wikipédia:Cirill betűs mongol nevek átírása-ból miért nem az összes meghonosodott alakot vesszük át, miért csak kettőt (Hovd és Hohhot)? Másrészt viszont: ezek nem eltérések a KNMH-tól, hanem éppen abból vesszük át
2. A Szelenga egyértelmű; a Szubotáj nekem ismeretlen, tehát mindegy
3. Egyetértek az ajmag-nevek lefordításával (lásd mint fent)
4. Hangaj - Hangáj: Meg kéne nézni, hogy a Hangáj (Hangáj-hegység) nincs-e a KNMH meghonosodott alakjai között. Ha nincs, akkor egyetértek a Hangaj-hegység, Észak-Hangaj, Dél-Hangaj (ajmag) és származékai alakkal.

– Vadaro ^vita 2018. július 1., 20:50 (CEST)

Megszólíttatván elmondom a véleményemet (bár azért vonultam a háttérbe, mert egyre több hozzáértést igényel az eszmecsere, abból nem érzek magamban elegendőt).

A javasolt eltérési listával nem nagyon rokonszenvezek: gondoljuk el, hogy a kivételek alól való kivételeket kezdjük gyűjteni. (Az Osiris–MHSz lista más okból született: a szakemberek nem voltak hajlandók állást foglalni, hogy az eltérő alakok közül melyiket tekintik előírásosnak. Jó vagy rossz lelkiismerettel, de a Wikipédia közössége volt kénytelen dönteni.) De maradnék praktikus. Annyit javasolnék, hogy becsüljük meg, hány esetről van szó, mert ha mondjuk húszról, akkor egyszerűbben kezelhető, ha az Irányelv közelében marad a lista.

Az említett szabályozások (KNMH stb.) valóban elég régiek, a nyelvi folyamatokat akkor tudjuk tükröztetni, ha megkíséreljük az élő gyakorlatot megfigyelni. Erre leginkább az atlaszokat tartom megfelelőnek. Amúgy is mindig dicséretesen odafigyeltek az ilyen átírási és fordítási szempontokra.

Néhány, a WP:MONGOLban szereplő megfogalmazással kapcsolatban kérdéseim vannak, vagy egyenesen javaslom a módosításukat. Ezek nem általános kocsmafali gondolatmenetek, azért inkább az irányelv vitalapjára írom. (Kivéve egyet, amit amúgy is én javasoltam, azt belejavítom a főszövegbe. Ott lesz azonosítható, igény esetén visszavonható.) – Garamond ^vita 2018. július 1., 23:53 (CEST)

Egyetértek Gaja és Vadaro javaslataival a négy pontot illetően. Ogodej ^vitalap 2018. július 9., 13:19 (CEST)

@Vadaro:: Igazad van, benne van a KNMH-ban a Hangáj, ezért lehet a Hangáj-hegység is „á”-val írva. Továbbgondoltam a fent általad leirtakat. A meghonosodott alakok benne vannak a WP:MONGOL-ban, akkor lehet, hogy az jobb lenne, ha egy külön fejezetbe ott sorolnánk fel azokat a neveket is, amelyeknél eltérünk a KNMH-tól. Úgysem lesz sok eset, zavar nélkül elférhet hát ott is (itt jelzem, így @Garamond: kollégának is megfelelő lehet a megoldás...).

Viszonr még lenne a fentiek alapján egy újabb kérdésem: ha lefordítjuk a közigazgatási neveket égtájos alakokra, akkor maradjanak ajmagok, vagy akkor ezt is változtassuk tartományra, természetesen ebben az esetben az összes névmél. Mi legyen? - Gaja   2018. július 9., 17:00 (CEST)

Szerintem is jobb lesz (egyértelműsítő cikk helyett) az egész témát együtt tartani a WP:MONGOL-ban, külön fejezetben listázva a KNMH-tól való eltéréseket. Ajmag/tartomány/megye témában - ha csak rajtam múlna - megtartanám az "ajmag"-ot, de ez teljesen szubjektív, nincsen más szempontom. Más Wp-k többsége az "ajmag"-ot használja, viszont az en és a fr Wp a "province"-t (tartomány), a földrajzi atlaszunk szintén a "tartomány"-t. Ha bárki az utóbbit választja, illetve ha te ezt tartod jobbnak, akkor természetesen ezt írd be a WP:MONGOL-ban. – Vadaro ^vita 2018. július 9., 19:51 (CEST)

---

@Ogodej, BáthoryPéter, Vadaro, Peyerk, Pasztilla, Bennó, Garamond: valamint @Laszlovszky András, Adam78: e témában utoljára kérném a figyelmeteket. A következőket tervezem tenni, hogy ezt a részt is lezárhassuk:

• A WP:MONGOL fejrészébe fel kellene még venni, hogy ez az útmutató csak a modern nevekre vonatkozik, a középkori alakokra nem (pl. baatur, Szübeetej, stb.) – ezek átírására a KNMH bevezető részén kívül nem találtam forrást.
• A WP:MONGOL irányelvnek megfelelően a botgazdák segítségével rendbe kell tenni a következőket:
  • -bátor: javítani kell az esetleges rossz -bátar végződésű településneveket;
  • Cagánnúr: javítani a rossz Cagán Núr, Cagán-núr alakokat;
  • Góbi-Altaj: javítani a rossz Góbi Altáj, Góbi-Altáj, Govi-Altai, stb. alakokat;
  • Har-Usz-tó: javítani a rossz Har-Usz-núr, Har Usz-núr, Har-Usz núr, Har Usz núr alakokat (a Világatlasz elnevezése alapján) -> ezt a WP:MONGOL-ba is feljegyezni, mint eltérést;
  • Noin-ula: javítani a rossz Noin Ula, Noin-Ula alakokat;
  • Szelenga: átnevezni a Szelenge cikket, javítani a hivatkozásokat mivel két alapműnek tekintett iránymutatónk (KNMH és Világatlasz) is ezt az alakot hozza;
  • Szubotáj: átnevezni a Szübőtej cikket, cserélni a rossz Szübőtej alakokat (az átirányításokban is).
• A WP:MONGOL-ban javítani:
  • A Kobdó alakot elavulttá tenni, és helyette a jelenleg is használt Hovd marad a cikk -> ezt a WP:MONGOL-ba is feljegyezni, mint eltérést;
  • A Kukuhotó alakot elavulttá tenni, és helyette a jelenleg is használt Hohhot marad a cikk -> ezt a WP:MONGOL-ba is feljegyezni, mint eltérést.
• Mivel mind a KNMH, mind a Cartographia Világatlasza a lefordított alakokat hozza, én átnevezném az összes érintett közigazgatási egységet égtájas alakra, és szintén a két hivatkozott forrás alapján az ajmag elnevezést tartományra cserélném – természetesen a cikkben megemlítve az összes alternatív elnevezést is – amennyiben szükséges, létrehoznám az átirányításokat is. Lényegében ezzel a Világatlasz nevezéktanát vesszük át.
• Nem tekintem problémásnak az egyértelműsítást, mivel az egyértelműsítendő cikkek nem egyalakúak (értsd: Hovd (a város), Hovd tartomány, Hovd járás – lehet, hogy a példáim tartalmilag nem megfelelőek, de elnevezési szempontból megmutatják, mire gondolok...). Ahol esetleg az egyezőség felvetül, ott utólag is elvégezhető az egyértelműsítés (nem hiszem, hogy sok ilyen cikkünk lenne...).

Ha a társaságnak ezek a módosítások elfogadhatók, és nem kapok ellenvetést, akkor a jövő hét elején megcsinálom őket.

Köszönöm a figyelmeteket és a segítségeteket, előre is! - Gaja   2018. július 28., 17:09 (CEST)

Nincs ellenvetésem Ogodej ^vitalap 2018. július 28., 19:02 (CEST)

Szintén támogatom, mert az égtájak lefordítása és a tartomány szó használata amúgy is közérthetőbb a kívülállók számára, jónak tartom, ha informatívabb neveket használunk; a Világatlasz jó forrásnak tűnik. Ádám ✉™

Nekem nincs különösebb észrevételem, amit felvetettél, azt célszerűnek és koncepciózusnak érzem, a gondolatmeneteidet támogatom. Néhány dolog ugyan elkezdett izgatni attól a hírtől, hogy most egy nagyjából végleges állapot fog keletkezni. De rájöttem, hogy mindet felvetettem már valahol, különösebb reagálások nélkül. Ezt úgy fordítottam le magamnak, hogy az ötleteim vagy szorongásaim nem voltak megalapozottak. Akkor áldásom. – Garamond ^vita 2018. július 29., 00:42 (CEST)

@Garamond: Bocs, ha valamit nem beszéltünk meg, ha emlékeztetsz rá, elmondom a véleményem, illetve, ha kimaradt valahonnan, pótolom. Mivel van gondod? - Gaja   2018. július 29., 02:13 (CEST)

Nem fortyogok szívesen, mert az Irányelv sokkal kiérleltebbnek ígérkezik annál, hogy ne érezzem magamat zavarban a laikus motyogásaimmal. Két dologra gondoltam, a) Ligeti Lajos: „(…) az aa, ee írásmód (pl. baatur, Szübeetej) betű szerint értelmezendő, tehát nem hosszú á-nak és é-nek, hanem két szótagnak.” Ha jól olvasom a magyar meg (főként) az angol Wikin az információkat, akkor kezd az a véleményem kialakulni, hogy ez kifejezetten téves koncepció. Na most akkor mi van? A KNMH idejére ez megváltozott? b) Az Irányelv vitalapján tett legutolsó bejegyzésem négy bizonytalankodásomat részletezi. Ezekre nem reagált senki, és a párbeszédből sem tudtam kiszűrni olyan véleményeket, aminek alapján az én fejemben rendeződne valamelyik. Természetesen szoktam célszerűtlen marhaságokat javasolni, de akkor intsetek le, hogy okosodjak. – Garamond ^vita 2018. július 29., 10:15 (CEST)

Nekem sincs ellenvetésem! Viszont pontosítani kéne, amit Garamond is említett: a „hegy”, „tó” stb. kérdést. Az világos és természetes, hogy a cikkek bevezetőjében a mongol elnevezést is fel kell tüntetni, (ill. ha tudjuk, a magyar fordítását is). De mi legyen a cikkek címével? A Хар-Ус нуур → Har-Usz-núr alak (ami nem a kivételek között van!) miatt ez nem világos. Ebből arra lehet következtetni, hogy egyértelműen a mongol alakot (núr) használjuk a címekben, a fordítását („tó”) pedig csak a bevezetőben.

Itt van pl. az Uvsz-tó, Uvsz Núr-medence – mindkét cikk ugyanarról a tóról, ill. a medencéjéről szól (és mindkét címadást én követtem el). A most alakuló WP:MONGOLból sem világos, hogy a címek esetében melyik megoldás az elfogadott.

A fenti Cagánnúr-t itt azért nem említem, mert az tudtommal nem tó neve (bár núr), hanem településnév és/vagy járás is (mint pl. Újfehértó). Vadaro ^vita 2018. július 29., 16:20 (CEST)

@Garamond: A vitalapi négy kérdésedre ott válaszoltam. Itt annyit mondanék még, hogy a javasolt kiegészítéseim első pontjában írtam erről: A WP:MONGOL fejrészébe fel kellene még venni, hogy ez az útmutató csak a modern nevekre vonatkozik, a középkori alakokra nem (pl. baatur, Szübeetej, stb.) – ezek átírására a KNMH bevezető részén kívül nem találtam forrást. A többire az útmutató vitalapján Te is – és szerintem @Vadaro: is – megtalálod a választ. Ha nem, szólj! - Gaja   2018. július 29., 17:13 (CEST)

Olvastam, köszönöm. A Világatlaszomon (1992) Har-Usz-tó van, "szerencsére". Továbbra sincs ellenvetésem, sőt köszönöm a kitartásod. Ha esetleg lesz még vitás kérdés, az majd "menet közben" úgyis megoldódik. – Vadaro ^vita 2018. július 29., 18:00 (CEST)

Igazad van, ez utóbbit javítottam fenn is, „szerencsére” cikkünk még nincs róla... - Gaja   2018. július 29., 18:33 (CEST)

Az ördögbe. Ütközésem volt. Hát mire kell kattintani, hogy ne nyomtalanul tüntesse el a már teljesen kész bejegyzésemet??

Ennél több jóindulatot feltételeztem az algoritmustól.

Na szóval. Akkor ismét. Egyetértek @Vadaroval, hogy majd kialakul. Nem várható el egy segédlettől, hogy a szerkesztők helyett írjon jó, világos felépítésű, pedagógiailag is átgondolt szócikkeket. Az Irányelv célszerűségét majd a gyakorlat megerősíti és továbbalakítja.

Ezek szerint a ba-a-tur nem helytelen, hanem régies alak?! Akkor megnyugszom. Viszont az elég baj, hogy minden szerencsétlennek érzett megfogalmazás, amibe belebotlottam, az hivatalos kiadványokból származik! Márpedig @Gaja vitalapon írt válaszából nekem nagyon ez jön le! Akkor ne vegyük át ezeket, a magyarázatokat ugyanis értem!

A WP:MONGOL szerintem véglegesíthető, abban az értelemben, amelyben a Wikipédián egyáltalán véglegesnek tekinthető valami. És köszönjük. – Garamond ^vita 2018. július 29., 19:19 (CEST)

Nos, részemről a fenti módosításokat, javítáokat, átnevezéseket megcsináltam, a témát lezártnak tekintem. Ha veleki még talál problémás nevet, akkor azt lehetőség szerint már ne itt, hanem egy új részben jelezze! Köszönöm mindenki közreműködését, segítségét, ötleteit! - Gaja   2018. július 30., 21:17 (CEST)

Teljes név kiírása a szócikkben (Orbán Viktor Mihály)

Régebb óta megy egy csiki-csuki Orbán Viktor szócikkének első mondata miatt. Mint később tárgyalásra kerül, a teljes neve Orbán Viktor Mihály. Kell-e ezt a szócikkindításnál mindjárt az első mondatban feltüntetni? Védhető az az álláspont is, hogy igen, hiszen sok helyen szerepel a teljes névkiírás, azonban akkor az infoboxban, vagy a szócikk címében is lehet igény az átnevezésre, amit viszont nem támogatnék. Ogodej ^vitalap 2018. július 30., 21:39 (CEST)

Szerintem semmi nem szól ellene, hogy a szövegben kiírjuk a teljes nevét, ez viszonylag szokásos megoldás, hogy a szócikk címe a használt neve, az első mondatban pedig kiírjuk a teljes nevét, címeit, korábbi nevét, stb. valakinek (nem döntő indok, de az angol szócikkben is kiírják, furcsa ha pont mi nem). Az átnevezést én sem támogatnám. – EniPort  ^eszmecsere 2018. július 30., 21:54 (CEST)

Damdin Szühebátor

MegoldvaGaja   2018. augusztus 2., 15:34 (CEST)

Jó ez így: Damdin Szühebátor? Eredeti alakja Дамдины Сүхбаатар, ami WP:MONGOL szerint Damdiní Szühebátor lenne, de a KNMH külön hozza, mégpedig „Szühebátor, Damdinij pol.” alakban. Maradjon? Átnevezzem? És ha igen, mire? - Gaja   2018. július 30., 21:22 (CEST)

Az legyen, amire van forrás. – Winston ^vita 2018. augusztus 1., 18:00 (CEST)

Bedolgoztan a bevezetőbe az KNMH-s alakot is, egyébként békén hagytam. - Gaja   2018. augusztus 2., 15:34 (CEST)

Nukusz

MegoldvaGaja   2018. augusztus 1., 20:50 (CEST)

Karakalpaksztán fővárosa a magyar vikipédián Nukusz alakban szerepel. Ez meghonosodott név, hogy magyarosan írjuk? Mert ma már mind a karakaplak, mind az üzbég latin betűkkel ír, nem vagyok benne biztos, hogy ezért magyarosan kellene ezt a nevet írnunk. Vélemények? Források? - Gaja   2018. augusztus 1., 13:45 (CEST)

Cartographia Földrajzi Világatlasz, 2016: Nukusz alakban szerepel. misibacsi*^üzenet 2018. augusztus 1., 15:04 (CEST)

Oké, köszönöm. És a többi üzbég/karakalpak név magyarosan van írva? Csak kérdezem, hogy átálltak-e a latinbetűs üzbég írásra. - Gaja   2018. augusztus 1., 15:33 (CEST)

Amiket még találtam (C.F.V):

• Xojeli (üzbégül: Xoʻjayli; oroszul: Ходжейли) = Hodzsejli
• Taxiyatas (üzbégül: Taxiatosh; oroszul: Тахиаташ): Tahijatas
• Shımbay (üzbégül: Chimboy; oroszul: Чимбай): Csimbaj
• Qon'ırat (üzbégül: Qoʻngʻirot; oroszul: Кунград): Kongrát
• Moynaq (üzbégül: Moʻynoq; oroszul: Муйнак): Mujnak

misibacsi*^üzenet 2018. augusztus 1., 19:15 (CEST)

Köszönöm a segítséged, akkor megnyugodtam! - Gaja   2018. augusztus 1., 20:50 (CEST)

@Gaja: Akkor a fenti cikkben légy szíves írd át a neveket ezekre a magyaros alakokra. Nem volt egyszerű kikeresni őket. misibacsi*^üzenet 2018. augusztus 1., 22:20 (CEST)

@Misibacsi: Asszem akor félreértettem valamit... Akkor nem a Xojeli, Taxiyatas, Shımbay, Qon'ırat, Moynaq alakok vannak az atlaszban? Mert én így értettem. Ezek szerint mégis magyarosan vannak ezek a nevek a térképen, 2016-ban is, még akkor is, ha már 1996-ban latin betűs ábécére váltottak? Mert ez azért felvet némi ellentmondást... - Gaja   2018. augusztus 1., 23:12 (CEST)

Vastagítottam az atlaszban talált neveket és odaírtam, hogy "(C.F.V)", ezek után nem értem a félreértés módját. Igen, a fenti, 2016-os atlaszban a vastagítottal írt nevek találhatók! misibacsi*^üzenet 2018. augusztus 2., 05:52 (CEST)

Oké, felfogtam, csak továbbra sem értem. Egy hivatalosan 22 éve, de ha az átmeneti időszakot leszámítjuk, akkor is legalább 12 éve latin betűkkel író nyelv neveit miért kell még mindig oroszos alakokkal írni? Nem tudom elfogadni azt az érvet, hogy ezek mind honosodott alakok lennének. Ne haragudj, köszönöm a fáradozásodat, de én nem vagyok hajlandó a fentiek figyelembevételével visszaírni a neveket egy 22 évvel ezelőtti alakra, még ha a Világatlasz – eléggé elítélhető módon – így is hozza! - Gaja   2018. augusztus 2., 14:51 (CEST)

De "Nukusz" írásmódját elfogadod "Noʻkis" helyett? Mert akkor nem értem a logikádat. A "Cartographia Földrajzi Világatlasz"-t pont azért választottuk zsinórmértéknek valamikor (talán pár éve), hogy legyen mihez igazodni, és ne egyenként kelljen minden egyes név írásmódját megvitatni. Persze kételkedni meg elvetni mindent lehet, csak kell valami helyette, és eddig nem javasoltál mást.

Ugyanez a helyzet mondjuk az OH használata esetén is. Mindegy hogyan fogalmazunk (mennyire "jó", mennyire "hibás", stb), de ha nincs jobb, ehhez alkalmazkodunk, és egy külön listában felsoroljuk a kivételeket.

Egyébként földrajzi nevek esetén pont egy atlasz mutatja meg, hogy egy bizonyos írásmód meghonosodott alak-e vagy sem. Más nevek esetében egy témába vágó (például művészeti) lexikon is ilyen lehet, ha a többség elfogadja. misibacsi*^üzenet 2018. augusztus 2., 16:40 (CEST)

Átírtam, de továbbra sem tudom elfogadni. Magánemberként ezeket az alakokat sohasem fogom használni, az biztos. Itt meg van, az, amit muszáj, ész nélkül. De mindegy, nem dohogok tovább. - Gaja   2018. augusztus 2., 17:05 (CEST)

Kösz a módosításokat a cikkben. Magánéleted és annak kérdései nem tartoznak ide. Az "ész nélkül" megjegyzésed nem helyes, szabályok itt is vannak, amit mindenkinek be kell tartania (és a szabályokon bármikor lehet változtatni). misibacsi*^üzenet 2018. augusztus 3., 05:45 (CEST)

Ritkább betűkapcsolatok átírása ógörögből

Ne haragudjatok, hogy már megint az ógörög átírásról kérdezek, ráadásul egész hosszan és unalmasan, de egyszer tisztáznom kell, hogy egyértelműek legyenek a szabályai számomra.

Hadd kezdjem azzal, hogy van itt három különböző átírás. Az első kettőt a Wikipédia:Görög nevek átírása #Ógörög ismerteti, de nem ez definiálja: az első a magyaros, a második a „nemzetközihez közelítő »tudományos«”. A harmadik átírás az, amit az en:Romanization of Greek ismertet ALA-LC (2010) néven, és a tudományos átíráshoz hasonlóan könyvtári katalógusokhoz használják.

A magyaros elírással sokat találkozhatok itt a magyar Wikipédián. Az ALA-LC átírást használom, ha az ógörög mitológiai neveket angol szövegben írom le. A tudományos átírással soha nem találkozom. A könyvtári katalógusokban elvileg lehet látni, de az orosz átírással ellentétben a gyakorlatban szinte soha nem jön szembe velem. Most megpróbáltam Euripidészre rákeresni egy katalógusban, de legalább öt különböző átírását láttam a nevének, és ezeknek egy jelentős része latin nyelvű, úgyhogy inkább feladtam.

A három átírás közeli rokona egymásnak, de van néhány különbség köztük. Hadd tekintsem át először egy táblázatban az összes különbséget, mielőtt kérdeznék róluk.

nr	görög	magyaros	tudományos	ALA-LC
0	υ általában	ü	y	y
1	σ	sz	s	s
2	ψ	psz	ps	ps
3	χ	kh	ch	ch
4	η	é	é	ē
5	ω	ó	ó	ō
6	ου	u	u	ou
7	ηυ	éü	éy	ēu
8	υι	üi	yi	ui
9	ωυ	óü	óy	ōu
10	ρ, szó kezdetén	r	r	rh
11	ῥ, szó kezdetén	rh	rh	rh

A 0. és 1. és 2. különbség oka nyilvánvaló: a magyaros átírás olyan betűt használ, aminek a kiejtése hasonlít ahhoz, ahogy szeretnénk, hogy a magyarok az adott görög szót kiejtsék. A 3. különbség olyan magyar hagyomány, amit én személy szerint nem kedvelek (miért kell majdnem ugyanazt a hangot görögből kh-nak átírni, ha latinból és németből ch-nak vesszük át, oroszból pedig h-nak?), de valószínűleg már mindenki annyira hozzászokott, hogy túl nehéz lenne megváltoztatni.

A 4. és 5. különbséget könnyen elfogadom. A magyaros átírásnál szintén a magyar kiejtést segíti, míg a tudományos átírásnál talán az ezeknek az oka, hogy a magyar írógépekkel könnyebb volt leírni az é és ó betűt, mint az ē és ō betűt.

Az 6. esetben azt értem, hogy a magyaros átírás miért használ u betűt a kiejtéshez, azt viszont már kevésbé, hogy a tudományos és az ALA-LC miért különbözik. Mi ennek az oka, illetve biztos-e, hogy mindkét táblázat helyes? Lehet, hogy a magyaros helyes, mert az Amphitrüón, Eileithüia, Müia (filozófus) szócikk a táblázatunknak megfelelő magyaros átírást használja. Az angol Wikipédiában viszont mindhárom cikk esetén az y-t tartalmazó átírást közlik, bár az nem egyértelmű nekem, hogy ez mindig az ALA-LC átírás akar-e lenni.

Az 7–9. elég ritkán előforduló betűkapcsolatok. Lehet, hogy ezeknél a két magyar átírásnál is u betűt kéne használni, csak a ritkább eseteket a táblázatunk nem sorolja még fel? Vagy ezek tényleg különbségek?

A 10. különbség szintén egy kicsit zavar. Viszont ez is egy ritka eset, egyetlen olyan szócikket sem találtam a magyar Wikipédián, ahol egyértelmű lenne, hogy jelenleg milyen átírást használunk (igaz, Ῥ kezdetű névhez tartozót is csak néhányat, úgyhogy lehet, hogy valamit rosszul kerestem). Itt mi a helyzet?

– b_jonas (üzenj) 2018. augusztus 6., 17:13 (CEST)

A khi az khi, és független attól, hogy a németek ch-val írják át. Problémás lenne a ch vagy a h használata, egy példával az Akhilleusz név latinos írásmódja Achilles, amit ahilles-nek ejtenek, pedig a latinban is kh a hangértéke. Valószínűleg eredetileg veláris h volt, de a görögben khi lett belőle. A magyaros átírás legtöbbször pont abban segít, hogy az erasmida konyhalatin szerinti latinos kiejtést elkerüljük. A ró és a hehezetes ró esetén nem értem a problémát. – LA^pankuš 2018. augusztus 6., 17:52 (CEST)

Köszönöm a választ. Értem, tehát ezért nem javasolt a „ch” írásmód. A „h” átírás én sem tartanám túl szerencsésnek.

A Ῥ kezdetű nevekkel nincs semmi probléma, csak azért vettem föl a 11. sort a táblázatban, hogy egyértelművé tegyem, ezt a gyakoribb esetet mindhárom átírás „Rh”-nak írja. Ilyen nevek a Rhea, Rhadamanthüsz, Rhodoszi Andronikosz.

A Ρ kezdetnél valószínű, hogy én tévedtem. Ilyen szó, úgy tűnik, vagy nem fordul elő ógörög nyelvű nevekben, legalábbis ha a hehezetek jelölve vannak, vagy pedig csak nagyon ritkán. Ha tényleg nem fordul elő, akkor a három átírás között nincs különbség, és az en:Romanization of Greek oldalon csak azért szerepel a táblázatban, hogy a szókezdő Ρ-et Rh-nak írjuk át, mert ilyenkor feltételezzük, hogy a forrásszövegben nincsenek jelölve a hehezetek, de valójában Ῥ-nek kéne ott állnia, ezért jobb, ha Rh-nak írjuk át. Esetleg meg tudnátok erősíteni, hogy Ρ valóban nem állhat-e a szó elején? – b_jonas (üzenj) 2018. augusztus 6., 20:52 (CEST)

Utánanéztem néhány ró-kezdetű újgörög szó ógörög eredetijének, és mind rhóval kezdődött. Csak az a probléma, hogy az akadémiai átírási útmutató (ezért aztán például az OH is) pont a ró átírásáról nem beszél. – LA^pankuš 2018. augusztus 6., 22:16 (CEST)

Az újgörög lehet, hogy másképp működik. Rodosz (sziget) és Rodosz (település) (újgörög Ρόδος) valamiért R-rel van írva a szócikkünkben. Engem most az ógörög érdekel, de az is elég sok mindent magába foglal. – b_jonas (üzenj) 2018. augusztus 6., 22:22 (CEST)

Direkt azért mondtam, hogy róval kezdődő újgörög szavak ógörög eredetijét néztem meg. A modern görög nem jelöli a rón a hehezetet (én legalábbis még nem találkoztam vele), így az biztosan R. – LA^pankuš 2018. augusztus 6., 23:45 (CEST)

Ja értem! Köszönöm, hogy utánaolvastál. – b_jonas (üzenj) 2018. augusztus 7., 11:00 (CEST)

Falka

Sziasztok! Elkezdtem tengeralattjáró-falkákról írni! Kis gondolkodás után ezt a címfajtát választottam: Tengeralattjáró-falka – Breslau, Tengeralattjáró-falka – Süd. Hkoala azt javasolta, hogy a tulajdonnév kerüljön a falka elé: Süd tengeralattjáró-falka. Nekem mindkettő tetszik, ezért segítséget kérek: melyik legyen? Dudva ^vitalap 2018. augusztus 8., 20:32 (CET)

Tudnál némi támpontot adni linkekkel, hogy miről van szó? Az angol Wikin csak a Breslau hadihajóosztályt találom, de nem vagyok valami jó online keresésben. Emellett nyilván nem te leszel az első, aki ezeket a dolgokat magyarul leírja, a legüdvözítőbb megoldás a szakirodalom megnézése lenne, amellett, hogy Hkoala javaslatával csak egyetérteni lehet. Pasztilla 2018. augusztus 8., 21:14 (CEST)

Itt van egy: Tengeralattjáró-farkasfalka – Grönland.Dudva ^vitalap 2018. augusztus 8., 21:18 (CET)

Átnevezem őket, de valakit megkérek, hogy takarítson utánam, mert a kettős átirányításokat nem tudom törölni. Köszönöm!Dudva ^vitalap 2018. augusztus 9., 14:51 (CET)

@Dudva:, de miért kötőjelesre nevezed át? A Süd, Grönland, Prien nevek, amelyeknek nem kellene kötőjellel kapcsolódniuk az utótaghoz: Prien farkasfalka. Pasztilla 2018. augusztus 9., 15:22 (CEST)

Mert a Süd kivételével tulajdonnevek.Dudva ^vitalap 2018. augusztus 9., 15:23 (CET)

És??? Ha tulajdonnevek is, nem alkotnak jelöletlen összetételt a farkasfalkával, hanem ez utóbbi elnevezései. Emellett a bevezetőben te magad még rendesen különírtad: Grönland farkasfalka. Pasztilla 2018. augusztus 9., 15:29 (CEST)

Katonai alakulatok megnevezéseinél elég általános, hogy valakiről vagy valamiről nevezik el, és ezt, vagyis az elnevezés tényét emeli ki a különírás: Szent László hadosztály, Klapka György lövészdandár (gyakran végig nagybetűvel). Pasztilla 2018. augusztus 9., 15:34 (CEST)

Hát legyen! Én ehhez buta vagyok. Ismét átnevezem őket. Dudva ^vitalap 2018. augusztus 9., 15:44 (CET)

Pickup

Ha valaki a mai napra feladatot keres (nekem sajnos me nem lesz időm), annak a következő a javaslatom. Kezelni kell a pick-up és a pickup oldalakon kialakult helyzetet. Mindkettő a hangszedőre mutat, pedig ezzel az elnevezéssel egy gépkocsi-forma is ismert. Össze-vissza vannak hivatkozások, lehet h egyértelműsítésre is szükség volna. Igen ám, de melyik melyik? Úgyhogy aki szeretne bíbelődni ezzel, hát legyen. Üdv, – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2018. augusztus 11., 12:05 (CEST)

Landkreis

Több bajor település egyértelműsítő tagjában is szerepel ez a Landkreis kitétel. Nem lehetne ezt magyar nyelven megadni? Gondolom, van valami magyar megfelelőjük? Esetleg elhagyni az egyértelműsítőből? Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2018. augusztus 16., 08:55 (CEST)

A szokásos körültekintéssel és odafigyeléssel létrehozott botos cikkek. Minden egyértelműsítő németül van, pl. ilyenek, hogy Bogen (Stadt). Pár éve hisztiztem miatta, kézzel mozgattam, míg meg nem untam. A botgazdát nem érdekli. Pasztilla 2018. augusztus 16., 09:10 (CEST)

Igen, az utolsó mondatod, sajnos régóta fennálló probléma. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2018. augusztus 16., 09:18 (CEST)

A Németország járásai#Típusai szerint vidéki járás. Az egyértelműsítőből csak ezt elhagyni biztos nem lehet, olyan, mintha azt írnánk, hogy Szada (Gödöllő), mert a Gödöllői járásban van. Nem tudom, hogy minden érintett cikknél szükséges-e az egyértelműsítés, de ha igen, akkor a járás teljes nevével (vagy egy nagyobb közigazgatási egységgel: kerület, tartomány stb.) kell. – Tacsipacsi ^vita 2018. augusztus 16., 12:53 (CEST)

Valószínűleg nem lehet eggyel fentebbi közigazgatási egységgel, mert az azonos lenne, lásd például de:Emmering. – Hkoala 2018. augusztus 17., 07:17 (CEST)

Exgay

Az ex- előtagú szóösszetételeket egybeírjuk, jellemzően kötőjel nélkül. Vajon ha angol szó az utótag, az felmentést ad? Vagy ha nem, akkor az Ex-gay mozgalom egy félig lefordított cím? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. augusztus 19., 14:34 (CEST)

Szerintem: Egybeírási kérdésről akkor lenne szó, ha a magyarban produktív szerkezetről beszélnénk. Ezzel szemben itt egy idegen szó periferikus, a magyar nyelvben nem szervült használatáról van szó, amelynél az eredeti írásmód a mérvadó. Ex-president vs exelnök. Pasztilla 2018. augusztus 19., 20:57 (CEST)

Parma, parmai

A mai helyesírás szerint a-val kell írni a város nevét és a belőle képzett szavakat. Ez alól csak néhány hagyományos kivétel van, pl. pármai kifli, pármai sonka. Egyenként sziszifuszi munka minden címet, kategóriát, hivatkozást, előfordulást átírni. Vállalná valaki, hogy programmal átírja? Csak a jelentéktelen számú gasztronómiai kivételt kellene úgy hagyni. Köszönöm. Voxfax ^vita 2018. augusztus 24., 16:37 (CEST)

Van vagy 600+ találat, szerintem ezt érdemesebb volna a botgazdákkal felvetni. Pasztilla 2018. augusztus 24., 16:53 (CEST)

A kategóriahivatkozásokat és sablonokban mindenesetre javítottam. Pasztilla 2018. augusztus 24., 17:28 (CEST)

Gondolom, akkor a pármaiak kategóriája is javításra szorul. Rakás ^vita 2018. augusztus 24., 17:31 (CEST)

Valóban, azt csak utólag vettem észre. Pasztilla 2018. augusztus 24., 17:42 (CEST)

Egyúttal A pármai kolostor is kérdőjeles. Pasztilla 2018. augusztus 24., 19:14 (CEST)

A fordítás idején még bizonyára elfogadható volt így, a hagyományos cím megtartandó a kivételek között. Voxfax ^vita 2018. augusztus 24., 20:54 (CEST)

Al Jazeera - Al Dzsazíra

MegoldvaPalotabarát ^vita 2018. augusztus 29., 12:19 (CEST)

Meglepett, hogy még nem esett róla szó, részben el is bizonytalanodtam. A katari hírcsatornáról két szócikkünk is van: Al Jazeera és az Al Jazeera English adás. Igen sok link is mutat ezekre a cikkekre, ugyanakkor a szerintem helyes Al Dzsazíra változatra is. Maga a szó történelmi-földrajzi fogalom is egyben, arról már magyaros átírással is van szócikk: Dzsazíra.

Az elég egyértelműnek tűnik, hogy a csatorna nevét Al Dzsazíra formában kellene írni, de mi legyen az angol nyelvű adással? Az elég hülyén festene, hogy Al Dzsazíra English. Talán itt az a jó megoldás, hogy meghagyjuk az Al Jazeera English formát és a bevezetőben leírjuk, hogy angol nyelvű adás tulajdonnevéről van szó, ezért használtuk az angol átírást, de egyébként Al Dzsazíra a csatorna neve? Palotabarát ^vita 2018. augusztus 28., 08:18 (CEST)

Valahogy így. Inkább arról van szó, hogy az eredeti az csak egy arab név, amit a WP:ARAB szerint írunk át, míg az angol adásnak eleve angol neve van, amit latin betűkkel adtak meg. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. augusztus 28., 08:50 (CEST)

@Bináris: kösz szépen, átalakítottam eszerint. Palotabarát ^vita 2018. augusztus 29., 12:18 (CEST)

Hegyi Karabah vs. Arcah

E cikk szerint az új alkotmány elfogadásával az ország neve „Arcahi Köztársaság”-ra változott (magyar fordítás). Ugyanakkor maga az alkotmány angol változata azt írja (Chapter 1, Article 1, Paragraph 2), hogy „The names 'Republic of Artsakh' and 'Republic of Nagorno-Karabakh' are identical.” Vagyis a régi és az új név ugyanaz. Akkor most mi legyen? Nálunk marad minden a régiben, vagy átnevezzük az új névre? - Gaja   2018. augusztus 28., 11:46 (CEST)

Ha ők maguk is azonosnak mondják, akkor ne rohanjunk előre, amíg senki nem használja, elég beleírni a szócikkbe. Grúziát se rohantunk átnevezni, pedig az ő kormányuk nagyon toporzékol, hogy megváltoztassa a magyar nyelvet. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. augusztus 28., 11:52 (CEST)

Én magam sem változtatnék rajta, de azért az „Arcak”-okat átjavítottam „Arcah”-ra a WP:ÖRMÉNY alapján. - Gaja   2018. augusztus 28., 16:17 (CEST)

Egy város

• Korábbi megbeszélés: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív38#"X. Y. egy amerikai író, aki..."

@Szenti Tamás: tömegével szerkeszti át magyar településszócikkek bevezetőit, a mintázat körülbelül az, hogy ahol az volt korábban, hogy „Százhalombatta város Pest megyében, az Érdi járásban”, azt ő úgy javítja ki, hogy az új szöveg „Százhalombatta egy város, és Pest megyében, az Érdi járásban helyezkedik el. Korábban jó párszor volt megbeszélés erről, meg nekibuzdulások is, de persze, hogy most nem találok egyet sem, nevezetesen, hogy a határozatlan névelő kitétele magyartalan, és az sem tesz jót a szerkezetnek, ha az egyszerű alanyi állítmányt megbonyolítjuk. Tud valaki linket? Pasztilla 2018. szeptember 1., 14:57 (CEST)

A névelők alkalmazása nem magyartalan, hanem inkább a tudományos nyelvezetű munkákban nem szokták használni.Szenti Tamás ^vita 2018. szeptember 1., 15:07 (CEST)

Jelenleg nem helyesen lehet érteni, hogy mi van a Pest megyével és az Érdi járással. Most azt lehet olvasni, hogy ott számít városnak és nem azt, hogy ott helyezkedik el. Félreértelmezhető. Szenti Tamás ^vita 2018. szeptember 1., 15:11 (CEST)

Teljesen egyértelmű az eredeti verzió (alany, névszói állítmány és két helyhatározó van a mondatban), az újból viszont mindenképp hiányzik az és elől a vessző, mert két tagmondatot csináltál, az elsőben azt állítod, hogy Százhalombatta egy város, a másodikban pedig azt, hogy valahol elhelyezkedik. Máskor is csináltál már ehhez hasonló, megbeszélés nélküli tömeges módosításokat, szerintem ezt kerülni kéne. – Puskás Zoli ^vita 2018. szeptember 1., 15:16 (CEST)

A vesszőhiányt elismerem, hogy hiba. Gondolkodtam, hogy két mondatot kellene csinálni a rövid bevezetőkből. Azokat javítom is. Szenti Tamás ^vita 2018. szeptember 1., 15:19 (CEST)

@Szenti Tamás: A nyelvet, pláne az anyanyelvünket azért nem ártana érteni és érezni, ha már szöveggyártásra adtuk a fejünket. Természetesen a névelők használata nem hibás, ellenben a magyarban a határozatlan névelő mindig hangsúlyos eleme a jelölt szónak. Nem számszerűsít, de valamiképpen mégis hangsúlyossá teszi. Kontextusában ez talán jobban érthető. Amikor azt válaszolom kérdésre, hogy “Könyvet olvasok”, akkor jó eséllyel a korábban elhangzott kérdés általánosan csupán a tevékenységem felől érdeklődött, mondjuk „Mit csinálsz?” Nem a tárgyon van a hangsúly, hanem a cselekvés egészén, hogy olvasok, ezért mondom határozatlan névelő nélkül, hiányával éppen ugyanúgy jelzem a határozatlanságát. Ha viszont valaki azt kérdezi tőlem, hogy "Mit olvasol?”, és ezzel a cselekvés egészéről magára a tárgyra helyeződik át a hangsúly, akkor már kitehetem a névelőt, hogy “Egy jó krimit [olvasok]”. Ugyanez a séma adott a szótári vagy lexikográfiai definíciók esetében, ahol van egy névszói állítmányunk, és ebben az esetben teljesen fölösleges a szerkezetben szereplő névszó határozatlanságát külön is jelölni, illetve nem csak felesleges, de idegenes hatás, er ist ein, he is a, magyarul névszói állítmányban azonban szabatosan azt mondom, hogy „Peti diák”, nem „Peti egy diák”. Az értelmezésed pedig teljesen abszurd, de ezt már leírtam, miszerint a „Százhalombatta város Pest megyében” azt jelentené, hogy csak ott számít városnak, Szolnokon már nem. Pasztilla 2018. szeptember 1., 15:20 (CEST)

És erről külön címszó van a Nyelvművelő kézikönyv első kötetének 485. oldalán: egy névelő névszói állítmány előtt. Pasztilla 2018. szeptember 1., 15:22 (CEST)

Lehet, hogy abszurd az értelmezésem, de most ezt is lehet érteni a megmagyarázatlan bevezetőkből. Szerintem nem árt, ha le van írva, miért szerepel a Pest megye és az Érdi járás a bevezetőben. Mert ott helyezkedik el. Nekem két értelmezésem van a jelenlegi módon leírt bevezetőkről, mert engedi a szöveg a két értelmezés lehetőségét. Ezt akarom megszüntetni a precízebb megfogalmazással. Szenti Tamás ^vita 2018. szeptember 1., 15:40 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Jó volt az úgy, ahogy volt, és valóban volt róla megbeszélés korábban. Az „ott számít városnak” mit jelent? Hogy valójában Franciaország valamelyik tengeren túli megyéjében fekszik, de Pest megye ruházta fel városi joggal hatáskörén kívül? Szerintem csak akarva lehet félreérteni. A határozatlan névelő felesleges használata egy germanizmus. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 1., 15:23 (CEST)

Teljesen felesleges két mondatot csinálni a rövid bevezetőkből. A bevezetőnek az információtartalma hasznos, nem a terjengőssége. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 1., 15:25 (CEST)

Azt nem nevezném terjengősségnek, ha érthető lesz egy mondat. Vagy kettő lesz belőle. Jelenleg félreértelmezhető és ezt nem akarjátok érteni. Szenti Tamás ^vita 2018. szeptember 1., 15:43 (CEST)

Mert nincs mit érteni az általad elővezetett abszurdumon. Ember nincs a Földön, aki ezt úgy értelmezné, ahogy te mondod. Érdekes ugyanakkor, hogy amikor létrehoztad a Régészeti helyszínek Albániában kategóriát, akkor még eszedbe sem jutott ez a nyakatekert nyelvészkedés, pedig ezek szerint akkor is hibát követtél el, hiszen azt lehetne hinni, hogy ezek csak Albániában számítanak régészeti helyszíneknek, de Nyugat-Szamoán nem. Szerintem ereszd el ezt az értelmezési vonalat, mert tényleg abszurdum. Pasztilla 2018. szeptember 1., 15:52 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Ha nem nő az információtartalom, csak a szöveg hossza, az határozottan terjengősség. A szöveg rajtad kívül minden hozzászóló szerint érthető most is, te pedig nem mondtad el, ha jól látom, hogy szerinted hogyan lehetne még érteni. Szándékosan félreértelmezni persze bármit lehet, a félreértelmezhető szó ilyen értelemben helytálló lehet. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 1., 15:55 (CEST)

A vitalapomon elmondta. Határozatlan névelő nélkül úgy lehet érteni a szerkezetet, hogy Százhalombatta csak Pest megyében számít városnak, és mondjuk Szolnokon már nem. Pasztilla 2018. szeptember 1., 15:57 (CEST)

Az archívumok tartalomjegyzéke és egy pár perc keresgélés segítségével ,megtaláltam az előző vagy esetleg egy előző megbeszélést, fel is véstem a szakasz tetejére. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 1., 15:34 (CEST)

(Két szerkesztési ütközés után) Ne javítsd a vesszőhibát, két mondatot meg főleg ne csinálj egy eleve nem hosszúból! Én csak arra akartam felhívni a figyelmed, hogy egy nyelvtanilag helyes mondatot javítasz nyelvtanilag hibásra, ráadásul tömegesen, előzetes megbeszélés nélkül. Ezt a kettőt külön-külön se kéne, együtt meg pláne nem. Inkább várd meg, hogy milyen érvek hangzanak el itt, és annak megfelelően javítsd majd a bevezetőket. Egyébként én is egyetértek Pasztillával és Binárissal, hogy az eredeti maradjon. – Puskás Zoli ^vita 2018. szeptember 1., 15:36 (CEST)

Én barlangokról írok szócikkeket és ott is leírom, hogy például a Nagyszénási-barlang egy barlang, mert nem mesterséges üreg, amelyet tévesen barlangnak neveznek. Kell azt tudni az olvasóknak, hogy a tárgyalandó objektum az tényleg egy barlang, vagy pedig egy mesterséges üreg. Határozatlan névelő nélkül furán hangzana a bevezető. Szenti Tamás ^vita 2018. szeptember 1., 16:12 (CEST)

Ott most ez a bevezető mondat: „A Nagyszénási-barlang egy barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Budai Tájvédelmi Körzetben, a Nagy-Szénáson található.” Az ugyan ebből sem derül ki, hogy természetes vagy mesterséges barlangról van-e szó, de nagyobb baj, hogy a határozatlan névelő és a vonatkozó névmás miatt nyelvileg biccen az egész mondat, a „Nagyszénási-barlang egy barlang” pedig egészen kisiskolás megoldás. Kicsit figyelmesebb magyarsággal ez így hangzana: „A Nagyszénási-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park Budai Tájvédelmi Körzetében, a Nagy-Szénáson található természetes barlang.” Pasztilla 2018. szeptember 1., 16:15 (CEST)

Az már csak hab a tortán, hogy amennyiben a Nagy-Szénás a névadó, akkor ennek a barlangnak nem lehet a neve Nagyszénási-barlang, annál inkább Nagy-szénási-barlang. Pasztilla 2018. szeptember 1., 16:22 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) De ennek tudatosításához nincs szükség az egy szó használatára, amint az féltucat barlangos szócikkednél már be is bizonyítottam. Úgyhogy ezen analógiád hibás. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2018. szeptember 1., 16:16 (CEST)

(Két szerkesztési ütközés után) A Nagyszénási-barlang barlang a Budai-hegységben, Fokváros város Dél-Afrikában, míg Tahtótfalu község Pest megyében. Még innen Százhalombattáról nézve is, hiába nincs előttük az egy. – Puskás Zoli ^vita 2018. szeptember 1., 16:20 (CEST)

Fokvárost nemcsak Dél-Afrika ismeri el városnak, hanem az egész világ. Szenti Tamás ^vita 2018. szeptember 1., 16:48 (CEST)

És ezt az egy szavacska nélkül is érti mindenki. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2018. szeptember 1., 17:00 (CEST)

Kiderül, hogy természetes eredetű barlangról van szó, mert a barlang minden esetben természetes eredetű. Benne van a definíciójában. A hivatalos neve a Nagyszénási-sziklaüregnek is egy kötőjeles. A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja Szenti Tamás ^vita 2018. szeptember 1., 16:57 (CEST)

A Kis-kevélyi-barlangtól nem tudom, hogy miben különbözik. Szenti Tamás ^vita 2018. szeptember 1., 17:16 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Nem derül ki, mert a köznyelvben létezik mesterséges barlang is, ahogy a gugli közel 5000 találata is bizonyítja. Én se nevezek a WP-n mindent hídnak, amit mi mérnökök annak hívunk, mert soha nem arra gondolnátok, amit mondani akarok. Az, hogy a szakma hogyan használ egy fogalmat, az egy dolog, a köznyelv meg egy másik. Az meg végképp nem jelent semmit, hogy a Pilisi Parkerdő vagy a Természetvédelmi Hivatal munkatársai hogyan írják le egy barlang nevét. Nem hiszem, hogy akárcsak egyetlen nyelvészt is foglalkoztatnának. – Puskás Zoli ^vita 2018. szeptember 1., 17:17 (CEST)

Semmiben. Ha Nagyszénás határában lenne, akkor különbözne, de ott viszonylag kevés barlang van. – Puskás Zoli ^vita 2018. szeptember 1., 17:21 (CEST)

Sajnos sokan makacskodnak, hogy kell ide az egy határozatlan névelő, pedig nem kell. És nem hajlandók tanulni. Itt Pasztilla idézte a helyet, ahol erről szó van, de Tamás el se olvassa, csak továbbra is makacsul állítja az "igazát". Több emberrel szemben, és buta magyarázatokat ad. Ilyenkor ajánlatos kicsit félrevonulni, hiteles forrást keresni, vagy ha nincs, akkor abbahagyni a vitát. Wikizoli ^vita 2018. szeptember 1., 17:28 (CEST)

Szerintem nem voltak buták a magyarázataim. A jelenlegi állapotukban félre tudom értelmezni a bevezetőjüket. Visszavonom a szerkesztéseimet. Szenti Tamás ^vita 2018. szeptember 1., 18:12 (CEST)

Megiszok négy-öt sört, és én is félre tudom értelmezni. Olyankor nem szabad wikizni. – Puskás Zoli ^vita 2018. szeptember 1., 18:50 (CEST)

Én is ki szoktam gyomlálni az egyeket, főleg angolból fordított cikkeknél szoktam látni. Szaszicska ^vita 2018. szeptember 1., 23:16 (CEST)

Környéki, vidéki

Az AkH12-ben környéki: Pécs környéki; vidéki: Szekszárd vidéki, hivatkozás a 183. pontra. Az OH. 1184. oldalán: Pest környéki, Pest vidéki. A földrajzi nevek helyesírása#A különírás szerint „nem kerül kötőjel a melléknévképzős alakba”. És találtam még egy 2008-es beszélgetést a nyelvi kocsmafalon erről: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív17#Élmény. Ugyanakkor van Kategória:Kassa-vidéki járás, Kategória:A Kassa-vidéki járás települései, Kategória:A Brno-vidéki járás települései, valamint akár százas nagyságrendű is lehet azon szócikkek száma, amelyek a -vidéki, -környéki formát tartalmazzák a címükben. Ki érti ezt? – Vépi ^vita 2018. szeptember 4., 07:03 (CEST)

Az AkH. 183. is elég világosan leírja, hogy a különírt forma kiindulási alapja birtokos szerkezet: Pécs környéke, Kassa vidéke, Dráva melléke, amely esetek valóban különíródnak, természetesen -i képzővel is. Viszont nagyon is elképzelhetőek olyan alapalakok, hogy Pécs-környék, Kassa-vidék, Dráva-mellék, amikor az -i képző önmagában egészen biztosan nem generál különírást. Nyilván hacsak nem indokolt, szabatosabb a birtokos szerkezet mint kiindulási pont használata, de hibának semmiképpen nem mondanám a kötőjeles változatokat sem. Pasztilla 2018. szeptember 4., 07:27 (CEST)

És csupa járást tudsz felhozni példának? Ahogy látom, mondjuk 64-ből 57 járás. A maradéknak majdnem a fele Saar-vidéki, ami eleve kötőjeles, mert a Saar-vidékből ered.

Tekintsd a földrajzi nevek belső logikájának. A járás közigazgatási egység, ahol hivatalos nevezéktan érvényesül. Ez olyasmi lehet, mint a rendszertani nevek, amik akkor is mindig kételeműek, ha 2-3 normálisan különírt szót kell ezért egybeírni, mert a nevezéktan erősebben szabályoz. Minden járást kötnek egy, azaz egy területhez, amit magyarul a székhelyével szokás jelölni, a csehszlovák hagyományban meg ezek szerint talán a szélhely vidékével. A címek túlnyomó része egyetlen egy alakzathoz, a Brno-vidékhez kapcsolódik, valaki azt dolgozta ki. Ennek a nyelvtani alapja az, amit Pasztilla írt, hogy a Brno-vidékhez járul az -i képző. Másképpen mondva: a Brno vidéke egy jelölt birtokos szerkezet, amit különírunk, a Brno-vidék viszont jelöletlen, ezért egybe kéne írni, de a tulajdonnévi előtag miatt ez kötőjelesre változik. Valóban azt kell nézni, hogy a Brno vidéke vagy a Brno-vidék kapta a képzőt.

A példádban az OH-ban Pest környéki szerepel. Azt biztos sokkal nehezebben mondanám ki, hogy Pest-környék vagy Brno-környék, mint ugyanezt vidékkel. Talán ha a vidéket választja a szerkesztő, neki is eszébe jutott volna bővebb példaanyagot hozni. De ilyen címből csak hármat látok, azoknak az átnevezéséről beszélhetnénk, pláne hogy Kassa-vidéki járás és Kassa-környéki járás is van a címek között, amit egységesíteni kéne, és fordításnak mind a kettő egyformán szöveghű, mert rokon értelműek. A Saar-vidék a példája, hogy az eleve kötőjelezett jelöletlen birtokos összetétel is él a nyelvünkben, legalábbis a földrajzi neveknél biztosan. (A címet azért nagybetűsítettem, mert a környéki ugyan kis k, de a címek nagybetűs írása „mindent visz”.) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 4., 08:59 (CEST)

Ezek azért alakultak ki, mert van egy különálló város, és van egy különálló városkörnyék, ami így külön-külön közigazgatási egység, pl. (okres) Brno-město és (okres) Brno-venkov, ugyanígy (1996-ig) (okres) Košice-mesto (ma már csak (okres) Košice) és (1996-ig) (okres) Košice-vidiek (ma meg (okres) Košice-okolie). Ez utóbbinak 1996-ban változott a neve, ezt tükrözi a régi „-vidéki” és a mai „-környéki” névelem. Ezek mind közigazgatási nevek, ezért kötőjellel irandók, és nem keverendők a mindennapi „vidéki/környéki” – helysen különírt – alakokkal. Azt, hogy kassa esetében melyik használandó, szerintem az szövegkörnyezeti előfordulás ideje határozza meg.- Gaja   2018. szeptember 4., 11:07 (CEST)

Panama-csatorna övezet

Sziasztok! John McCain kapcsán vettem ezt észre. Kétféle írásmódját is találtam itt a wikin. Mint cikkcím, melyik volna közülük a szabatos? – Rakás ^vita 2018. szeptember 4., 18:06 (CEST)

És melyik az a kettő? Vagy ez egy találós kérdés? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 4., 18:10 (CEST)

Ezek vannak: Panama-csatorna övezet / Panama-csatorna-övezet -Rakás ^vita 2018. szeptember 4., 18:16 (CEST)

AkH.¹² 140. alapján ez két kötőjeles. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 4., 18:40 (CEST)

A hivatkozások javítva vannak. – Rakás ^vita 2018. szeptember 4., 19:57 (CEST)

MOB média díj

MegoldvaPalotabarát ^vita 2018. szeptember 10., 10:27 (CEST)

Van egy olyan elismerés, hogy MOB média díj. A saját honlapján a MOB is így írja: MOB média díj ([1]). De aztán mire végigpörög a sajtón, mindenféle lesz belőle: MOB Média Díj és MOB Média díj is. Árnyalja a képet, hogy ebből a díjból aztán osztódással több lett (bár mindegyik egy lapra kerül majd):

• MOB média díj életműdíj (MOB Életműdíj)
• MOB média díj nívódíj (MOB Nívódíj)
• MOB média díj különdíj
• MOB média díj oklevél (MOB média oklevél)

Bennem felmerült a Médiadíj (Magyar Olimpiai Bizottság) írásmód lehetősége is, bár mindenképpen hülyén mutat a Médiadíj (Magyar Olimpiai Bizottság) életműdíj forma. Segítsetek légyszi kitalálni melyik a legjobb írásmód (kisbetű-nagybetű, különírás-egybeírás és egyértelműsítés vonatkozásában egyaránt). Palotabarát ^vita 2018. szeptember 6., 12:58 (CEST)

Nekem (átfutva a tényleg ahányféleképpen leírható, leírták díjról szóló híradásokat) a Gundel-díj, de Gundel művészeti díj tűnik analógnak, minthogy MOB-médiadíj, de MOB média életműdíj. De én abszolút nem vagyok releváns... Fauvirt ^vita 2018. szeptember 6., 18:46 (CEST)

A NOB-érdemérem mintájára MOB-médiadíj, MOB-életműdíj, MOB-nívódíj, MOB-médiakülöndíj, MOB-oklevél. A linkelt listát átfutva ezek egymástól függetlennek tűnnek. – Vépi ^vita 2018. szeptember 7., 20:02 (CEST)

Sajnos az első körben nem vettem észre, de van a MOB-nak más életműdíja is, emiatt muszáj lenne jelölni, hogy ez a MOB médiadíj részeként adott életműdíj, vagyis a MOB-életműdíj megnevezés nem jó. Egyébként is az volt az elképzelés, hogy szócikk és Wikidata-adatlap formájában egyben, összevonva kezelem a MOB médiadíjat, és majd a szócikkben a folyószövegben tisztázódik, hogy a médiadíjon belül melyik típust kapta a díjazott. Ez annál inkább szükséges, mert pl. a különdíjból összesen talán ha hármat adtak ki, erre se külön szócikket, se Wikidata-elemet nem nyitnék. Ebbe az irányba gondolkozzunk tovább... Palotabarát ^vita 2018. szeptember 8., 10:33 (CEST)

Nekem úgy tűnik, hogy oklevelet a kezdetektől osztanak az alapdíj mellett, 2011 óta a "sima" médiadíj-ból nívódíj lett, különdíj valami külön esemény kapcsán adatik ki (1996: a Magyar olimpiai mozgalom krónikája kötetért [2], 2012: 90. életévért [3]) és ebből fejlődte ki magát az életműdíj, aztán 2016-ban megalapították a "SportEMBER posztumusz" nevű különdíjat is... ha ez segít valamit. Fauvirt ^vita 2018. szeptember 8., 11:11 (CEST)

Nem lehetne egy wd-paramétert létrehozni ilyenekre?... pl. a A Magyar Érdemrend lovagkeresztje esetében is sokszor odakívánkozna, hogy polgári tagozat, amit most nem lehet feltüntetni. Fauvirt ^vita 2018. szeptember 8., 10:47 (CEST)

@Fauvirt: technikailag semmi akadálya nincs. Leírom, mégis mi a gondom ezzel: egy Wikidata elemhez egy szócikk párosítható, és viszont. Átirányítást nem lehet Wikidata elemhez csatolni. Tehát ha létrehozok négy Wd-elemet erre a négy díjra, akkor négy szócikket is kell, hogy írjak, melyek adattartama azonban olyan csekély lesz, hogy az ilyet kérdés nélkül összevonjuk inkább. Namost ezeket a Wd-elemeket az infoboxok (pl.: a {{Személy infobox}}^(?)) beimportálja a Wikidatából, és ha van hozzá kapcsolva szócikk, akkor kék lesz a link, ha nincs szócikk, akkor sima szöveg, vagyis semmilyen linket nem kapcsol hozzá (se pirosat, se semmit, lásd pl: Dilma Rousseff, ahol a díjak jelentős része le sincs fordítva, link pedig egy sincs, mert nincsenek megírva a szócikkek). Szóval ha négyfelé bontom a Wikidatán, akkor vagy nem linkelődnek, vagy lesz négy pirinyó szócikk. Sajnos ugyanez a helyzet a A Magyar Érdemrend lovagkeresztje cikkel: ha akarsz csinálni polgári tagozat WD-elemet, akkor csinálnod kell két szócikket is hozzá: a katonait és a polgárit. Mondjuk ott több értelme lenne, noha a katonai tagozat aránytalanul kevés nevet tartalmazna, de ha megcsinálod, végig kellene kattintani az összes ember Wd-adatlapját, és javítani rajta, hogy a polgári, vagy a katonai tagozatba tartoznak-e. A MOB-médiadíjnál azonban szócikkenként 3 és 20 között lenne a díjazottak száma, egyszerűen nincs értelme ilyen kis adattartamra önálló cikket csinálni (most az összevont szócikk így néz ki negyedkészen: Szerkesztő:Palotabarát/Cikkek/MOB Média díj). Palotabarát ^vita 2018. szeptember 8., 11:23 (CEST)

@Palotabarát: Félreértettél.. léteznek olyan paraméterek, ahova nem szócikk, hanem "szabad szöveg" kerülhet.. jellemzően ilyen a forrásparaméterek közül a mű címe. Nyilván alaposan át kell gondolni és meg kell indokolni, de én egy ilyen paraméterre gondoltam, ami kifejezetten díjak olyan alkategóriáit jelölheti, amihez potenciálisan nem készül szócikk, azonban fontos kitétel. Fauvirt ^vita 2018. szeptember 8., 11:36 (CEST)

ui.: "sima" különdíjat nem egyszer adtak át, hanem kétszer, 1996-ban is (lásd fentebbi hozzászólásom)! Fauvirt ^vita 2018. szeptember 8., 11:40 (CEST)

ui2: SportEMBER posztumusz különdíjat sem egyszer adtak át, hanem 2016-ban alapították (lásd google). Fauvirt ^vita 2018. szeptember 8., 11:42 (CEST)

Most megnéztem, tényleg be lehet írni, de egyfelől nem örül neki a Wikidata, mert ott a felkiáltójel, másrészt nem jeleik meg az infoboxban: Kovács Kati (Q73769) és Kovács Kati az Artisjus életműdíjjal a zenész infoboxban, illetve Kertész Ákos (Q250497) és Kertész Ákos a visszavont díszpolgársággal a személy infoboxban. Sajnos egyik kiegészítő adat sem jelenik meg.

De visszatérve a nyelvi részére: MOB média díj mellett zárójelezve a díj típusát, nekem jónak tűnik:

• MOB média díj (életműdíj)
• MOB média díj (nívódíj)
• MOB média díj (különdíj)
• MOB média díj (oklevél)
• MOB média díj (SportEMBER posztumusz különdíj)

A Wikidata elemnél pedig beírom külön sorba, ahogy Fauvirt javasolta, aztán egyszer majd valamikor csak felfejlődnek az infoboxok, hogy meg is jelenítsék ezeket az infókat. Mit szóltok hozzá? @Vépi, Fauvirt: és többiek? Palotabarát ^vita 2018. szeptember 8., 20:29 (CEST)

A díjhoz egy új minősítő-paramétert adni... nem azért írtam a cím-peremétert, hogy azzal írd be (hiszen az másra szolgál), hanem hogy ahhoz hasonlót kellene létrehozni. Ahhoz, hogy megjelenjen a hu.wiki-n, az infoboxot kell fejleszteni (parancssorba venni vagy mi, ezt a sablonkészítők tudják), szóval ha megvan, mit is kell hozzáadni, akkor a sablon vitalapján lehet jelezni a fejlesztési igényt, általában elég gyorsan szoktak ott reagálni. A díjakhoz a "befejezés ideje" paraméter megjelenítését hogyan gondolnád? Fauvirt ^vita 2018. szeptember 8., 22:50 (CEST)

@Fauvirt: ez egy már létező megoldás volt, egy másik Wikidata lapról vettem az ötletet, de a elnyert díj (P166) tulajdonságánál a példáknál is fel van sorolva, hogy a cím (P1476)-ba tegyük pl. az életműdíjat, úgyhogy annyira nem lehet rossz megoldás. Az infobox megjelenítés majd a jövő zenéje lesz szerintem, egyelőre maradjunk a fő kérdésnél: a MOB média díj jó? Palotabarát ^vita 2018. szeptember 9., 00:16 (CEST)

MOB média díj: ezt csak így tudom elképzelni: MOB-médiadíj. – Vépi ^vita 2018. szeptember 9., 08:43 (CEST)

Kösz mindenkinek a hozzászólást, végül a megbeszélés alatt kristályosodott ki teljesen a dolog: MOB-médiadíj lesz a neve, és a különböző alkategóriái a szócikkben zárójelben, a Wikidata-adatlapon a cím (P1476)-ban lesz benne. Palotabarát ^vita 2018. szeptember 10., 10:27 (CEST)

Zhovtantsi

Valaki, aki ért hozzá, átnevezné Zhovtantsi (Жовтанці) ukrajnai település cikkét? Nem tudom, hogy kellene írni, de abban biztos vagyok, hogy nem így, talán Zsovtanci? – Trevor ^vita 2018. szeptember 11., 15:01 (CEST)

Szerintem Zsovtanci lesz. – Rakás ^vita 2018. szeptember 11., 15:06 (CEST)

Igen. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 11., 16:05 (CEST)

Január 20-szal kinevezték

Nekem böki a csőrömet, pongyola nyelvhasználat. Habár a helyesírási szabályzat egyes toldalékokban megenged kettősséget, nekem az az érzésem, hogy azért nem adja fel azt az elvet, hogy a napot sorszám jelöli és nem tőszám. Tehát a helyes a január 20-ával. Még így is bikkfanyelvű, de a toldalékot nehéz javítani, hiszen azt fejezi ki, hogy ekkor lépett hatályba a kinevezés, de hogy mikor nevezték ki, azt nem tudjuk. Sajnos ilyen példát nem találok semelyik könyvben, de javíthatók ezek sorszámnévi toldalékra? Még ha a szabályzat nem is követeli meg, akkor is dönthetünk így az egységesség kedvéért. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 11., 10:18 (CEST)

Szerintem is a január 20-ával a helyes. Wikizoli ^vita 2018. szeptember 11., 13:52 (CEST)

El is hamarkodtam a kérdést, mert az összes hibás alak „január 20-al” típusú volt, tehát fel sem merült a kérdés, hogy esetleg jót javítok jóra. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 12., 13:13 (CEST)

Könyvtrailer vagy könyv trailer vagy?

MegoldvaFauvirt ^vita 2018. szeptember 13., 13:53 (CEST)

Hogyan kell írni? Könyvtrailer vagy könyv trailer vagy valahogy máshogy? Fauvirt ^vita 2018. szeptember 13., 12:58 (CEST)

Könyvtrailer vagy könyvelőzetes. Ha nem ragaszkodunk hozzá, hogy mindent angolul mondjunk. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 13., 13:05 (CEST)

Köszönöm! Viszem a magyart, attól legalább nem visít a helyesírásellenőrző... ;o) Fauvirt ^vita 2018. szeptember 13., 13:53 (CEST)

Standardállapot

Sziasztok,

Szeretnék egy átnevezést indítványozni, de mindenekelőtt véleményeket hallani, hogy szerintetek mennyire jogos. A kémiában használatos "standardállapot" szó A magyar helyesírás szabályainak 12. kiadása szerint egybeírandó, csakúgy, mint a standardpotenciál, ami jelenleg a helyes formájában szerepel a wikipédián (az Osiris Helyesírás szerint). Ezzel szemben a wikipédián a standard állapot mindenhol külön van írva. Hozzáteszem, hogy a az egyetemi és szakközépiskolás könyvekben, tananyagokban, jegyzetekben az esetek 80%-ában szintén helytelenül, külön van írva a két szó, ezért sok ember ilyen formában ismeri. Viszont ha ezt átnevezzük, akkor elvileg a "standard nyomást" is át kéne nevezni standardnyomásra, legalábbis az én logikám ezt diktálná, azonban ez utóbbi nincs külön feltüntetve a helyesírási szótárban. Assaiki ^vita 2018. szeptember 3., 23:37 (CEST)

Mit mond a kémiai helyesírási szótár? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 4., 00:28 (CEST)

Olyanom nincs, sajna. Assaiki ^vita 2018. szeptember 4., 01:21 (CEST)

Szerintem ez nem kémiai kérdés. Ha az MHSz egybe írja, akkor egybe kell írni. Senkit nem érdekel – ahogy eddig sem érdekelt senkit –, hogy mit mond a szaknyelv, a helyesírás szabályai előrébbvalók, nem? - Gaja   2018. szeptember 4., 10:40 (CEST)

A standardnyomás vagy standard nyomás volt a kérdés, ami nincs a szótárban, csak analógiát alkalmazhatunk rá. A kémiai helyesírást érvényesíteni szoktuk, és abban a szótárban esélyesen benne van. Ismerősnél rá tudok kérdezni, akinek megvan. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 4., 10:42 (CEST)

A standardállapotot javítsuk, persze, de csak kémiai összefüggésben. A „Jóskának az a standard állapota, hogy részeg” szövegben maradnék a különírásnál, hiszen az jelzős szerkezet jelentésmódosulás nélkül. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 4., 10:45 (CEST)

@Bináris: Ha meg tudod kérdezni, az remek lenne. Természetesen én is csak kémiai összefüggésekben értettem. Viszont elfelejtettem szólni a szintén kémiai kifejezés "normálállapotról". A szótárban ez is egybe van írva, a wikipédián meg külön.

Tehát akkor a standardállapot és a normálállapot átnevezése mehet, a standardnyomást pedig elhalasztjuk további megerősítésig, igaz? Assaiki ^vita 2018. szeptember 4., 17:57 (CEST)

A normál- kémiától függetlenül egybeíródik mindennel, lévén a normális melléknév összetételekben használatos rövidített előtagja (lásd még minimális, de minimál-; generális, de generál-; stb.). Pasztilla 2018. szeptember 4., 18:05 (CEST)

Úgy néz ki, hogy akadályba ütköztem a "standard állapot" lap átnevezése során: "Nincs jogosultságod a következő művelet elvégzéséhez: lap átnevezése, a következő ok miatt: Ilyen névvel már létezik lap, vagy az általad választott név érvénytelen."

Ha jól értem az átirányítást végző üres(?) lap miatt. Assaiki ^vita 2018. szeptember 4., 19:49 (CEST)

Bocsi, korábban nem néztem, valóban a már létező standardállapot lap kavar be, de azért, mert nemcsak annyi a laptörténete, hogy létrehozták az átirányítást, hanem többször is volt szerkesztve. Az adminokat kell megkérni, hogy vagy töröljék, és utána már mehet az átnevezés, vagy ha valami miatt szükséges, fésüljék egybe a két laptörténetet (bár erre nem hiszem, hogy szükség lenne, de nem néztem bele részletesen). Szaszicska ^vita 2018. szeptember 4., 20:05 (CEST)

Nem probléma, akkor megyek az adminok falára. Assaiki ^vita 2018. szeptember 4., 20:22 (CEST)

A „standard állapotok” felszámolása közben van némi gondom az Entalpia és Belső energia cikkekkel. Ezekben sok más standardos kifejezés is szerepel, lásd alább. Ezeket egybe vagy külön kell írni?

• standard hőmérséklet
• standard reakcióentalpia
• standard nyomás
• standard körülmények
• standard entalpia
• standard belső energia
• standard képződési belső energia

Szaszicska ^vita 2018. szeptember 8., 11:12 (CEST)

Sajnos nincs már meg a kémiai helyesírási szótára az ismerősömnek, nem tudtam megnézni. Vagy talál egyet valaki, vagy alkalmazzuk az analógiát. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 9., 07:09 (CEST)

A fent említett példák esetében elvileg a jelentésváltozás és a hagyomány szolgáltathat okot az egybeírásra, a baj csak az, hogy mindkettő kicsit szubjektív.

A "standard nyomás" pl. jelentheti azt, hogy normális, általános nyomás, tehát földi körülmények között átlagos nyomás, amelynek nincs konkrét értéke. Azonban a "standardnyomás" az konkrétan azt jelenti, hogy 100000 Pa. Kérdés azonban, hogy a jelentésváltozás a többinél is alkalmazható-e. Abban biztos vagyok, hogy a példákat külön-külön, egyesével kell kiértékelnünk. Én az alábbi írásmódokra voksolnék:

-standard hőmérséklet (nincs meghatározva standardhőmérséklet, tehát nincs jelentéskülönbség)

-standardnyomás (standardnyomás = 100000 Pa)

-standard körülmények (nincs meghatározva standardkörülmény, tehát nincs jelentéskülönbség)

-standard belső energia vagy standard-belsőenergia

-standard képződési belső energia vagy standardképződési-belsőenergia (utóbbi furcsán néz ki, nem tűnik jónak)

-standard entalpia vagy standardentalpia

-standard reakcióentalpia vagy standard-reakcióentalpia

Szóval csak az első 3 példánál érzem magam többé-kevésbé magabiztosnak.

Felvetettem a problémát az mta.hu helyesírási tanácsadóinak, és egy ismerős magyartanárnak is. Ha lesz válasz, updatelek. Assaiki ^vita 2018. szeptember 11., 19:53 (CEST)

UPDATE: Megérkeztek a válaszok, tulajdonképpen a két válasz ugyanaz, csak az MTA kicsit bővebben kifejtette. Bemásolom ide:

Amennyiben a standard jelzői szerepű (milyen? kérdésre válaszol), akkor külön kell írni a jelzett szótól. Ha pedig főnévi értelemben használatos, pl. a standardnak az állapota értelemben, akkor összetételt alkot az utána álló szóval, ilyenkor egybe kell írni, illetve, ha három vagy több szóból áll, és meghaladja a hat szótagot, akkor kötőjellel. Mindkét értelmezésre ad példát az AkH.12. is, standardállapot, de standard modell, standard elosztás.

Véleményünk szerint köznyelvi értelemeben mindkét jelentés lehetséges, hogy szakmailag melyik felel meg az Ön szándékának, azt nem tudjuk megítélni.

Ennek megfelelően tehát ha a standard hőmérséklet jelzős szerkezet jó értelmileg, akkor két szóba írva javasoljuk. És /vagy lehet a 'standardnak a hőmérséklete' is jó, akkor összetételi viszony jön létre, leírva standardhőmérséklet. Ugyanígy a többi esetben is.

Én - nem műszaki szakemberként - a jelzős szerkezetes, különírásos formákat javaslom, ha ezek megfelelnek a közlői szándéknak.

Úgy érzem sok újat nem tudtunk meg.

Én személy szerint a fenti kifejezéseket külön írnám mindegyik esetben, kivéve a standardnyomásnál.

Mi a véleményetek? Assaiki ^vita 2018. szeptember 13., 20:21 (CEST)

Én mindenütt külön írnám a standardot, mivel jelző, és a jelző elég jól leírja a jelentésváltozást. Arra való. Tehát azt, hogy nem pillanatnyi, meghatározatlan értékű nyomásról, hanem egy bizonyos értékről van szó. A különírt változatnak nincs más jelentése, ha egyáltalán van neki. Tehát nálam standard állapot, standard nyomás, különírva. Gyimhu ^vita 2018. szeptember 13., 21:33 (CEST)

A leírtak alapján mindet külön kellene, de akkor az sem logikus, hogy a standardállapotot meg egybeírva hozzák. Vagy jelentéssűrítő összetételnek veszik? Esetleg a jelentésmódosulás rántja egybe? De akkor meg a többire – vagy legalábbis egy részükre – is rá lehetne húzni ezt a sémát. Nem értem. :( Szaszicska ^vita 2018. szeptember 13., 22:45 (CEST)

Hasonló kérdések motoszkálnak az én fejemben is. Itt mindenféleképp maradni fognak feloldatlan ellentmondások, tehát nem fogunk tudni minden kifogást nélkülözően eljárni. Valahol kompromisszumot kell kötni.

Mi lenne, ha alapból mindet külön írnánk, kivéve ami a szótárban külön meg van említve (standardállapot, standardpotenciál)? Assaiki ^vita 2018. szeptember 13., 23:11 (CEST)

Ismeritek az egybe-külön szótárat? Azt mondja: standard feszültség, de standardpotenciál. Ebben mi a ráció? Csináljunk saját helyesírási szótárat? Merthogy az online ugye változhatik, és nem fogjuk észrevenni... Gyimhu ^vita 2018. szeptember 13., 23:59 (CEST)

(Ne menjünk mindig eggyel beljebb, mert aki mobilon nézi, begolyózik!) A „logika” az, hogy a standardpotenciál benne van a program szótárában, így azt nem is indokolja, csak kidobja, hogy úgy kell írni, és kész! A standard és a feszültség viszont két külön szó a számára, és a szófajuk meg a szabályok alapján próbálja kitalálni a program, hogy egybe vagy külön kell-e írni. – Puskás Zoli ^vita 2018. szeptember 14., 00:25 (CEST)

Amúgy én látok benne logikát, bár a kémiához nem értek. A standardpotenciálnál úgy látom, hogy nem a potenciál a standard, hanem az oldat koncentrációja, tehát ez az egységnyi koncentrációjú, azaz standard oldatban mért potenciál, jelentéssűrítő leírása. A standardállapotot végképp nem értem, ott talán a nyomás (1 bar) a standard, és az anyagnak ebben az állapotában néznek valamit ott nézik az anyag állapotát. Ha ez igaz, akkor szintén jelentéssűrítő összetétel (standard nyomáson – és őt épp az előbbiek miatt külön írva – tapasztalt állapot). Talán ezen a vonalon el tud indulni, aki azt is érti, hogy mit jelentenek ezek a fogalmak. – Puskás Zoli ^vita 2018. szeptember 14., 00:54 (CEST)

Nem mobilhoz és nem programhoz igazodunk, hanem a magyar helyesíráshoz. Ez az oka annak is, hogy a klór-benzolt nem akarjuk így írni, bár így tudja a helyesírásellenőrző. Reméljük, hogy változtatnak a helyesírásellenőrzőn. Amúgy meg nagyon nem tetszik nekem ez az egybeírós német stílus, még ha vannak is hagyományai a magyarban. Szóval csak azt írjuk egybe, amit muszáj. Az online helyesírási tanácsadó kedden és csütörtökön működik: meg lehet kérdezni telefonon. Gyimhu ^vita 2018. szeptember 14., 00:59 (CEST)

Amúgy meg épp a helyesírásról beszélek: ha jelentéssűrítő, akkor egybeírjuk, ha meg nem az, akkor nem. – Puskás Zoli ^vita 2018. szeptember 14., 01:16 (CEST)

@Gyimhu: Szerintem a standard állapot, meg a standardállapot két jól elkülöníthető jelentéssel rendelkezik:

standard állapot: valaminek a normális/átlagos állapota (elég tág lehetőségek vannak az értelmezésére)

standardállapot: olyan reakciókörülmény, amelynél a nyomás egyenlő 10⁵ Pascallal.

Én azért érvelek úgy, hogy a standardállapotot meg a standardpotenciált írjuk egybe, mert ebben a két esetben a magyar helyesírás szabályai ÉS a magyar helyesírási szótár ugyanazon az állásponton van. Ha külön írnánk ezeket, akkor mindkettőnek ellentmondanánk.

Említetted még, hogy meg lehetne kérdezni az MTA online helyesírási tanácsadót is. Nos, ha kicsit feljebb tekersz, akkor az ő véleményüket olvashatod dőlt betűkkel az egyik hozzászólásomban. De ha a vegyületek helyesírására gondoltál, akkor nem szóltam. Assaiki ^vita 2018. szeptember 14., 06:49 (CEST)

Sajnos az akadémiai nyelvész régen járt iskolába, és kissé elfelejtett alapokat, emiatt a válasza csak részben használható. Ő azt hitte, hogy ez egy műszaki kérdés, és a standardnak az állapotáról meg a hőmérsékletéről beszélünk, ami csacskaság. A standardod ki lehet nyomtatni papírra vagy megjeleníteni monitoron vagy írásvetítőn, más-más hőmérsékletük lesz a reprezentációknak, de a standardnak nem lesz akkor sem. Azt kellett volna értenie, hogy ez egy kémiai kérdés, és módosult jelentésű jelzős szerkezetekről beszélünk. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2018. szeptember 14., 09:04 (CEST)

Na, akkor legalább tudom, miről beszélt a helyesírász, mert többszöri elolvasásra sem volt fogalmam sem. Pasztilla 2018. szeptember 14., 09:07 (CEST)