Pagony
Ez a szerkesztő járőr.
(ellenőrzés)
Ez a szerkesztő adminisztrátor.
(ellenőrzés)
Ez a szerkesztő a Wikitanács tagja
Ez a szerkesztő 11. szintű.
Ez a szerkesztő 4 kiemelt cikkhez járult hozzá jelentős mértékben.
Ez a szerkesztő 4 jó cikkhez járult hozzá jelentős mértékben.
Ez a szerkesztő örökbe fogadta a Szentföldet.
Budapest Ez a szerkesztő budapesti.
Ez a szerkesztő 5461 napja Wikipédista
86 000+ Ennek a szerkesztőnek több mint 86 000 szerkesztése van.
30 000+ Ennek a szerkesztőnek több mint 30 000 adminszerkesztése van.
27 000+ Ez a szerkesztő több mint 27 000 lapot törölt.
37 000+ Ennek a szerkesztőnek több mint 37 000 lap van a figyelőlistáján.


Súgók

(Súgó 1)

(Súgó 2)

(szerkesztésszámláló)

Szócikkek

Oroszok

  Marina Cvetajeva (Az 1. szócikkem. Az 1. kiemelt szócikk orosz szerzőről, az 1. kiemelt szócikk 20. századi költőről, a 2. kiemelt szócikk olyan költőről, aki nem az ókorban alkotott. Kezdőlapon szerepelt 2010. július 29. és augusztus 1. között.) · Andrej Voznyeszenszkij · Bella Ahmadulina

Angolok, amerikaiak

  Sir Gawain és a Zöld Lovag (Az 1. kiemelt szócikk a nagy takarítás után újraírtak közül. Az 1. kiemelt szócikk angol verses műről. Kezdőlapon szerepelt 2011. február 21. és 24. között.) ·   Beda Venerabilis (Újraírva. Az 1. kiemelt életrajz angol szentről és angol íróról. Kezdőlapon szerepelt 2012. február 13. és 16. között.) · Beowulf (újraírva) · Ernest Francisco Fenollosa · Thomas Blake Glover · Townsend Harris · Lafcadio Hearn

Más

Ngũgĩ wa Thiong’o (átnevezés után átdolgozva, kibővítve) · Tomas Tranströmer · Minden elmúlik egyszer · Wisława Szymborska (a halála alkalmából, sajnos)

Japánok

  Muraszaki Sikibu (Az 1. kiemelt szócikk a japán irodalom témaköréből. Kezdőlapon szerepelt 2013. február 14. és 17. között.) · Ótomo no Tabito · Vaka · Japán költők, írók listája · Isze úrhölgy (a leghosszabb cikk róla az iw-k közt, beleértve a jawikit is) · Ósikócsi no Micune · Tosza nikki (jelenleg csak 7 másik wikin van róla szócikk) · Csikamacu Monzaemon · Csúsingura (a huwiki 170 000. szócikke) · Takeda Izumo (úgy tűnik, az egész interwiki-birodalomban csak a jawikinek, a frwikinek meg a dewikinek van még róla cikke) · Ihara Szaikaku · Karai Szenrjú (jelenleg csak 4 másik wikin van róla szócikk) · Ueda Akinari · Cuboucsi Sójó · Cusima Júko · Encsi Fumiko · Endó Súszaku · Fukazava Sicsiró · Futabatei Simei · Hara Tamiki (jelenleg csak 6 másik wikin van róla szócikk) · Ibusze Maszudzsi · Isikava Dzsun (jelenleg csak 7 másik wikin van róla szócikk) · Isikava Tacuzó (jelenleg csak 5 másik wikin van róla szócikk) · Isikava Takuboku · Itojama Akiko (jelenleg csak 6 másik wikin van róla szócikk) · Izumi Kjóka · Jamada Eimi · Jokomicu Riicsi · Josikava Eidzsi · Josimoto Banana · Joszano Akiko · Kaikó Takesi · Kikucsi Kan · Kirino Nacuo · Kitahara Hakusú · Kitamura Tókoku · Kóda Rohan · Kunikida Doppo · Mijazava Kendzsi · Misima Jukio · Murakami Rjú · Nagai Kafú · Inoue Jaszusi · Nakagami Kendzsi · Nisivaki Dzsunzaburó · Noma Hirosi (jelenleg csak 5 másik wikin van róla szócikk) · Óoka Makoto (jelenleg csak 6 másik wikin van róla szócikk) · Ozaki Kójó · Siba Rjótaró · Siga Naoja · Simazaki Tószon · Ueda Bin · Tanizaki Dzsunicsiró · Kibi no Makibi · Fudzsivara no Kijokava (jelenleg csak 6 másik wikin van róla szócikk) · Nara-kor · Csóka (versforma) · Szedóka (jelenleg csak 3 másik wikin van még róla szócikk) · Dazaifu · Dzsómon-kor · Jajoi-kor · Kofun-kor · Aszuka-kor · Kamakura-kor · Muromacsi-kor · Azucsi–Momojama-kor (újraírva) · Edo-kor (újraírva) · Meidzsi-kor (újraírva) · Taisó-kor · Sóva-kor · Heiszei-kor · Jamatai · Jamato-udvar · Jamatotakeru · Haniva · Aszukadera · Taika-reform · Kamakura-bakufu · Taira–Minamoto-háború · Asikaga Takaudzsi · Zuihicu · Jamato-e · Kara-e · Tusfestés (japán) · Kakemono · Emakimono · Acutai nagyszentély · Ainuk (nép) · Akasaka Prince Hotel · Akutagava-díj · Japán alkotmánya · Amanohasidate · Amateraszu Ómikami · Amerikai–japán biztonsági egyezmény · Nagy-kelet-ázsiai Közös Felvirágzás Övezete · Tange Kenzó · 442. ezredharccsoport · Nakajama no Tadacsika (jelenleg csak 3 másik wikin van róla szócikk) · Ukijo-e · Aoi macuri · Kinkakudzsi · Aszakusza · Biva-tó · Bjódóin · Burakumin · Csionin · Csónin · Dószodzsin · Daitokudzsi · Daruma · Dzsakkóin (jelenleg csak a japán és a kínai wikin van még róla szócikk) · Dzsidai macuri · Dzsizó (ksitigarbhásított iwikik vannak csak róla) · Dzsócsó · Dzsódo · Dzsódo sin · Edo-bakufu · Ennin · Enosima · Enrjakudzsi · Tensó-kori követjárás · Ezók · Ginkakudzsi · Nambokucsó · Február 26-i incidens · Fekete Óceán Társaság · Fekete Sárkány Társaság · Fudzsivara család · Fukuzava Jukicsi · Fumi-e · Fusimi Inari-nagyszentély · Genró · Gensin · Geta (lábbeli) · Hacumóde · Hacuuma · Csagucsagu umakko · Ema · Gohei · Hacsikó · Hacsimaki · Csú · Hamarikjú park · Rokumeikan · Haszedera · Gunki monogatari · Joseph Heco · Heian-szentély · Heidzsi-lázadás · Heike monogatari · Hiei-hegy (a nagy törlések utáni második, „hamis” 180 000. szócikk) · Hie-nagyszentély · Higasi Hongandzsi (a 2011-es esztendő 2. szócikke 00:00-kor  ) · Hie-szentély (a 2011-es esztendő 3. szócikke 00:00-kor  ) · Higasijama-kultúra · Higucsi Icsijó · Himedzsi várkastély · Hoszokava Grácia · Japán hajnalka · Hódzsóki · Hódzsó no umi · Hógen-lázadás · Hónen · Inari · Inoue Kaoru · Inró · Ikkó ikki · Isijama Hongandzsi · Iszei nagyszentély · Ivakura-misszió · Jakusidzsi · Jamagata Aritomo · Csósú · Hosszó · Jamasita Tomojuki · Hanrendszer · Japan bashing · Japonisme · Jaszaka-szentély · Jaszukuni-szentély · Josida Kenkó · Josida Sigeru · Josida Sóin · Júgen · Kabuki (átírva) · Kamo no Csómei · Kannon · Kappa · Japán kerámia · Kereszténység Japánban · Kijomizudera · Komainu · Kuroda Szeiki · Kúkai · Minamoto no Joritomo (átírva) · Minamoto család · Mitsubishi · Mjóó · Mori Hanae (én még vásároltam réges-rég a 2010-ben lebontott omoteszandói áruházában  ) · Muromacsi-bakufu · Kokugaku · Motoori Norinaga · Nanzendzsi · Nunotani Building (egyetlen más wikin sincs róla cikk) · Adzsiszukitakahikone · Akaruhime · Akigui no usi · Harminchat költőgéniusz · Abe no Hirafu · Abe no Joritoki (jelenleg csak 4 másik wikin van róla cikk) · Hjúga (DDH–181) · Isze (DDH–182)  · Kódó

Magyarok

Dobozi Eszter · Pálfalvi Lajos · Csatlós János · Szabó Ede · Szíjgyártó László · Brodszky Erzsébet · Györffy Miklós

Litvánok

Medininkai vár · Vasfarkas (mitológiai alak) · Stogastulpis · Saulė · 2019-es litvániai elnökválasztás · Ingrida Šimonytė · Gitanas Nausėda · Saulius Skvernelis · Viktorija Daujotytė · Inija Trinkūnienė · Litván Nyelvi Intézet · Eglė kígyókirályné · Saulius Tomas Kondrotas · Jūratė és Kastytis · Haza Szövetség – Litván Kereszténydemokraták

Keresztesek

Ibelinek

Ibelin vára · Ibelin nemzetség · Ibelin Bariszan · Ibelin Hugó · Ibelin Balduin ·   Ibelin Balian · Ernoul, Ibelin Balian apródja, krónikás · Ibelin Eschiva · I. Ibelin János bejrúti úr · Ibelin Fülöp · Ibelin János jaffai és aszkaloni gróf · Ibelin Balian bejrúti úr · Ibelin János arszúfi úr · Ibelin Helvis · Szidóni Balian

Mások

  IV. Toroni Henfrid · II. Caesareai Valter · Szidóni Rajnald ·   Harmadik keresztes hadjárat ·   Arszúfi csata · Courtenay Ágnes · I. Izabella jeruzsálemi királynő · A Jeruzsálemi Királyság vazallusai · III. Bohemund antiochiai fejedelem

Gyakori források

A

  • Ambroise: Ambroise: The History of the Holy War. Ford. Marianne Ailes, szerk. Malcolm Barber. Woodbridge: Boydell Press. 2003.  
  • Archer 1900: Archer, Thomas Andrew, ed: The Crusade of Richard I. 1189-92: Extracts from the Itinerarium Ricardi, Bohâdin, Ernoul, Roger of Howden, Richard of Devizes, Rigord, Ibn Alathîr, Li Livres, Eracles, Etc. London: David Nutt. 1900.  
  • Asbridge 2012: Asbridge, Thomas: The Crusades: The War for the Holy Land. London: Simon & Schuster. 2012.  

B

  • Baldwin 1969: Baldwin, Marshall W: The Decline and Fall of Jerusalem, 1174–1189. In A History of the Crusades, Volume I: The First Hundred Years. Setton, Kenneth M., Baldwin, Marshall W. (szerk.). Madison: The University of Wisconsin Press. 1969. 590–621. o.  
  • Barber 1993: Barber, Malcolm: The New Knighthood: A History of the Order of the Temple. Cambridge: Cambridge University Press. 1993.  
  • Barber 2003: Barber, Malcolm: „The career of Philip of Nablus in the kingdom of Jerusalem”, in: The Experience of Crusading, vol. 2: Defining the Crusader Kingdom. Ed. Edbury, Peter and Phillips, Jonathan. Cambridge: Cambridge University Press. 2003.  
  • Barber 2012: Barber, Malcolm: The Crusader States. London: Yale University Press. 2012.  
  • Boas 2016: Boas, Adrian: The Crusader World. London: Routledge. 2016.  

C

  • CYPRUS: CYPRUS. fmg.ac. (Hozzáférés: 2020. augusztus 8.)

D

  • De Expugnatione 1962: De Expugnatione Terrae Sanctae per Saladinum Libellus, in: The Crusades: A Documentary Survey. Trans. James A. Brundage. Milwaukee: Marquette University Press. 1962.  

E

  • Edbury 1991: Edbury, Peter W: The Kingdom of Cyprus and and the Crusades 1191–1374. Cambridge: Cambridge University Press. 1991.  
  • Edbury 1997: Edbury, Peter W: John of Ibelin and the Kingdom of Jerusalem. Woodbridge: Boydell Press. 1997.  
  • Edbury 2001: Edbury, Peter: „The De Montforts in the Latin East”, in: Thirteenth Century England VIII: Proceedings of the Durham Conference 1999. Woodbridge: The Boydell Press. 2001.  
  • Edbury 2015: Ernoul, Eracles and the Beginnings of Frankish Rule in Cyprus, 1191–1232. In Edbury, Peter W: Medieval Cyprus: A Place of Cultural Encounter. New York: Waxmann Verlag. 2015.  
  • Edbury 2016: Edbury, Peter W: The Conquest of Jerusalem and the Third Crusade: Sources in Translation. London: Routledge. 2016.  
  • Edbury 2017: Ernoul, Eracles and the Fifth Crusade. In Edbury, Peter W: The Fifth Crusade in Context: The Crusading Movement in the Early Thirteenth Century. London: Routledge. 2017.  

F

  • Folda 2005: Folda, Jaroslav: Crusader Art in the Holy Land. Cambridge: Cambridge University Press. 2005.  
  • France 2015: France, John: Great Battles: Hattin. Oxford: Oxford University Press. 2015.  

G

  • Gaggero 2012: (2012) „La Chronique d'Ernoul: problèmes et méthode d'édition”. Perspectives médiévales 34. 
  • Gaggero 2018: Western Eyes on the Latin East: The Chronique d'Ernoul et de Bernard le Trésorier and Robert of Clari's Conquête de Constantinople. In Gaggero, Massimiliano: The French of Outremer: Communities and Communications in the Crusading Mediterranean. (hely nélkül): Fordham University Press. 2018.  
  • Gillingham 2002: Gillingham, John: Richard I. New Haven: Yale University Press. 2002.  
  • Grousset 1936: Grousset, René: Histoire des croisades et du royaume franc de Jérusalem – III. 1188–1291. Párizs: Perrin. 1936.  

H

  • Hamilton 2005: Hamilton, Bernard: The Leper King and His Heirs. Cambridge: Cambridge University Press. 2005.  
  • Hamilton 2016: Hamilton, Bernard: Queen Alice of Cyprus. In The Crusader World. Boas, Adrian J. (szerk.). London: Routledge. 2016. 225–240. o.  
  • Handyside 2015: Handyside, Philip D: The Old French William of Tyre. Leiden: Brill. 2015.  
  • Hosler 2018: Hosler, John D: The Siege of Acre, 1189–1191. New Haven: Yale University Press. 2018.  

J

  • Joinville 2008: Jean de Joinville – Geofrey Villehardouin: Chronicles of the Crusades. Trans., notes Caroline Smith. London: Penguin Books. 2008.  
  • Jones 2019: Jones, Dan: Crusaders. London: Head of Zeus. 2019.  

K

L

  • Lambert 1997: Lambert, Sarah: Queen or Consort: Rulership and Politics in the Latin East, 1118–1228. In Queens and Queenship in Medieval Europe: Proceedings of a Conference Held at King's College London. Duggan, Anne J. (szerk.). Woodbridge: Boydell Press. 1997. 153–169. o.  
  • Lambert 2016: Lambert, Malcolm: God's Armies. Crusade and Jihad: Origins, History, Aftermath. New York: Pegasus Books. 2016.  
  • Lee 2016: Lee, Jeffrey: God's Wolf. The Life of the Most Notorious of All Crusaders, Reynald de Chatillon. London: Atlantic Books. 2016.  
  • Lewis 2019: Lewis, Kevin James: The Counts of Tripoli and Lebanon in the Twelfth Century. London: Routledge. 2019.  
  • Lignages: Lignages d'Outremer. Szerk. Marie-Adélaïde Nielen. (hely nélkül): Académie des inscriptions et belles-lettres. 1993.  
  • Lock 2006: Lock, Peter: The Routledge Companion to the Crusades. London: Routledge. 2006.  

M

  • Maalouf 2012: Maalouf, Amin: A keresztes háborúk arab szemmel. Budapest: Európa. 2012.  
  • Marshall 1992: Marshall, Christopher: Warfare in the Latin East, 1192–1291. Cambridge: Cambridge University Press. 1992.  
  • Mas Latrie 1871: Chronique d'Ernoul et de Bernard le Trésorier. Paris: Société de l'histoire de France. 1871.  
  • Mayer 1982: Mayer, H. E: „Carving Up Crusaders: The Early Ibelins and Ramlas”, in: Outremer: Studies in the history of the Crusading Kingdom of Jerusalem presented to Joshua Prawer. Jerusalem: Yad Izhak Ben-Zvi Institute. 1982.  
  • Mayer 1990: Mayer, H. E: The Crusades. Second Edition. Oxford: Oxford University Press. 1990.  
  • Mayer 1994: Mayer, Hans E: Kings and Lords in the Latin Kingdom of Jerusalem. Aldershot: Variorum. 1994. ISBN 0 86078 416 9  
  • McLynn 2007: McLynn, Frank: Lionheart and Lackland. London: Vintage. 2007.  
  • MedLands: fmg.ac: MedLands, Jerusalem Nobility. (Hozzáférés: 2020. szeptember 25.)
  • Morgan 1973: The Chronicle of Ernoul and the Continuations of William of Tyre. Morgan, M. Ruth (szerk.). Oxford: Oxford University Press. 1973.  

N

  • Nicholson 2006: Nicholson, Helen.szerk.: Alan V. Murray: Ernoul, The Crusades: An Encyclopedia. ABC-CLIO (2006) 

P

  • Painter 1969: Painter, Sidney: The Third Crusade: Richard the Lionhearted and Philip Augustus. In A History of the Crusades, Volume II: The Later Crusades, 1189–1311. Setton, Kenneth M., Wolff, Robert Lee, Hazard, Harry (szerk.). Madison: The University of Wisconsin Press. 1969. 45–85. o.  
  • Pangonis 2021: Pangonis, Katherine: Queens of Jerusalem. London: Weidenfeld and Nicholson. 2021.  
  • Peters 1971: Christian Society and the Crusades, 1198-1229. Szerk. Peters, Edward. Philadelphia: University of Pennsylvania Press. 1971.  
  • Phillips 2020: Phillips, Jonathan: The Life and Legend of the Sultan Saladin. London: Vintage. 2020.  
  • Pörtner 1985: Pörtner, Rudolf: A Szent Sír hadművelet. Ford. Mészáros Klára, szakmai ell. Rázsó Gyula. Budapest: Európa Könyvkiadó. 1985.  
  • Prawer 1972: Prawer, Joshua: The Crusaders' Kingdom. London: Phoenix Press. 1972.  
  • Prawer 1980: Prawer, Joshua: Crusader Institutions. Oxford: Clarendon Press. 1980.  

R

  • Read 2001: Read, Piers Paul: A templomosok. Budapest: Gulliver. 2001.  
  • Regesta: Regesta Regni Hierosolymitani MXCVII-MCCXCI and Additamentum. Szerk. Reinhold Röhricht. Berlin: (kiadó nélkül). 1893–1904.  
  • Richard 1999: Richard, Jean: The Crusades. Cambridge: Cambridge University Press. 1999.  
  • Riley-Smith 1973: Riley-Smith, Jonathan: The Feudal Nobility and the Kingdom of Jerusalem, 1174–1277. London: Macmillan Press. 1973.  
  • Riley-Smith 1997: Riley-Smith, Jonathan: The First Crusaders, 1095-1131. Cambridge: Cambridge University Press. 1997.  
  • Riley-Smith 2014: Riley-Smith, Jonathan: The Crusades. A History. Third Edition. London: Bloomsbury Publishing. 2014.  
  • Runciman 1999: Steven Runciman: A keresztes háborúk története. Szerk. Veszprémy László, ford. Bánki Vera és Nagy Mónika Zsuzsanna. Budapest: Osiris. 1999. ISBN 963 379 448 X  

S

  • Shirley 2016: Crusader Syria in the Thirteenth Century: The Rothelin Continuation of the History of William of Tyre with Part of the Eracles or Acre Text. London: Routledge. 2016.  

T

  • Tibble 2020: Tibble, Steve: The Crusader Armies. New Haven: Yale University Press. 2020.  
  • Tyerman 2007: Tyerman, Christopher: God's War: A New History of the Crusades. London: Penguin Books. 2007.  
  • Tyre 1943: William of Tyre: A History of Deeds Done Beyond the Sea. Trans. E. A. Babcock and A. C. Krey. New York: Columbia University Press. 1943.  

W

  • Williams 1970: Williams, Patrick A: The Assassination of Conrad of Montferrat: Another Suspect? Traditio, 26. sz. (1970) 381–389. o. doi

Z

  • Zöllner 1980: Zöllner, Walter: A keresztes háborúk története. Ford. Jólesz László, szerk. Kulcsár Zsuzsanna. Budapest: Kossuth. 1980.  

Egyebek

Orosz irodalom · Japán irodalom

Kategóriák

A Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetettjei · A Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetettjei · A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetettjei · A Magyar Érdemrend lovagkeresztjének kitüntetettjei · A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettjei · A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének kitüntetettjei · A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal kitüntetettjei · A Magyar Érdemrend nagykeresztjének kitüntetettjei · A Magyar Érdemrend nagykeresztje a nyaklánccal és az arany sugaras csillaggal kitüntetettjei · A Magyar Corvin-lánc kitüntetettjei · A Corvin-lánc kitüntetettjei · Magyarország Babérkoszorúja díjasok

Elismerések

 
Köszönetképpen az orosz nevek átírásában nyújtott segítségedért. Istvánka   posta 2010. május 29., 14:02 (CEST)


  A wikikönyvfesztivál díja
Pagonynak a magyar és a világirodalom (főleg az angol és japán nyelvű) szócikkeinek javításáért. Cassandro   Ħelyi vita 2010. július 15., 18:42 (CEST)


  Járőrcsillag
Köszönettel a takarítótevékenységért és a vandál szerkesztések gyors visszaállításáért. Vungadu Lőjetek! Ide lőjetek! 2010. augusztus 12., 00:09 (CEST)


  Japanológiai mellretűzendő
Pagonynak a felkelő nap országa megannyi jeles tollforgatója és lantpengetője jobb megismertetése terén végzett lankadatlan munkássága elismeréseképpen.   Bennó iroda 2010. augusztus 14., 15:46 (CEST)


  Az év szócikke 2010
A 2010-es "Az év szócikke" versenyen a Sir Gawain és a Zöld Lovag című szócikked a Nyelv, irodalom, színház és film kategóriában a második helyezést érte el! Gratulálunk! -- OrsolyaVirág HardCandy 2011. március 2., 21:03 (CET)


  Az év szócikke 2010
A 2010-es "Az év szócikke" versenyen a Marina Ivanovna Cvetajeva című szócikked a Nyelv, irodalom, színház és film kategóriában a harmadik helyezést érte el! Gratulálunk! -- OrsolyaVirág HardCandy 2011. március 2., 21:03 (CET)


  Az év szócikke 2012
A 2012-es Az év szócikke versenyen a Muraszaki Sikibu című szócikked a nyelv és irodalom kategóriában a harmadik helyezést érte el! Gratulálunk! –  OrsolyaVirág HardCandy 2013. március 7., 21:20 (CET)


  Az év szócikke 2020
A 2020-as Az év szócikke versenyen a Ibelin Balian című szócikked a Történelmi életrajz kategóriában a harmadik helyezést érte el! Gratulálok! Dodi123 vita 2021. március 1., 11:24 (CET)


  Az év szócikke 2020
A 2020-as Az év szócikke versenyen a Harmadik keresztes hadjárat című szócikked a Vallás kategóriában az első helyezést érte el! Gratulálok! Dodi123 vita 2021. március 1., 11:35 (CET)


  Köszönettel
az elhivatott TMB-lezárónak
Rlevente   üzenet 2017. május 19., 05:59 (CEST)


  Adminmunkádért
A nagy TMB-takarításért, így végre megint átlátható az oldal. – EniPort   eszmecsere 2017. október 18., 20:59 (CEST)


  Kiwi
Kiváló Wikipédista díj 100 szerkesztőtől, a közel 10 éve végzett áldozatos munkádért, a kiemelkedő adminisztrátori tevékenységedért, a sok-sok javításáért, visszaállításért, vandálok elleni küzdelemért, amit éjjel-nappal végzel, az általad írt szócikkekért és amiért mindig fordulhatunk hozzád egy kis japán vagy orosz nyelvi segítségért (is). További jó munkát kívánunk! Gg. Any Üzenet 2019. szeptember 4., 22:22 (CEST)


  „Öreg róka” elismerés
Több mint tíz évnyi szép munkádért. Gratulálok! További szép munkákat itt a Wikipédiában! – Napkirály postaláda 2019. december 27., 10:59 (CET)


  Egy díj neked!
Intézkedésedet szépen köszönném meg e csillaggal, melyet itt és most küldök el. Alfa-ketosav vita 2023. november 17., 21:17 (CET)

Hogy állok

Merre jártam

  Anglia (rengetegszer)   Csehország   Franciaország
  Görögország   Horvátország   Írország (háromszor)
  Japán (kétszer)   Jersey Bailiffség   Lengyelország (kétszer)
  Málta   Németország (többször)   Olaszország (többször)
  Oroszország   Románia   San Marino
  Svédország   Szlovénia   Törökország
  USA   Üzbegisztán   Wales