Jamagata Aritomo
Jamagata Aritomo OM (japánul: 山縣 有朋, Hepburn-átírással: Yamagata Aritomo) (1838. június 14. – 1922. február 1.) a Meidzsi-kor (1868–1912) és a Taisó-kor (1912–1926) jelentős japán államférfija volt. Alacsony rangú csósúi szamurájként részt vett a lojalista szonnó dzsói mozgalomban, hadügyminiszterként 1873-ban bevezette az általános hadkötelezettséget, 1877-ben leverte Szaigó Takamori szacumai lázadását. Vezérkari főnökként 1882-ben ő bocsátotta ki a Legfelsőbb Kézirat a Katonákhoz és Tengerészekhez című ediktumot, amely előírta a feltétlen császárhűséget és a fegyveres erők politikamentességét. Volt belügyminiszter (létrehozta a modern rendőrséget és az önkormányzati szervezetet), kétszer miniszterelnök (1890-ben nagyrészt ő dolgozta ki a Legfelsőbb Kézirat az Oktatásrólt, a politikai indoktrináció 1945-ig ható dokumentumát). Az orosz–japán háborúban (1904–1905) ismét vezérkari főnök, ekkor hercegi rangot kapott. Élete utolsó 20 évében a genró legbefolyásosabb tagja, a politika szürke eminenciása volt.
Jamagata Aritomo | |
Született | 1838. június 14.[1][2] Hagi |
Elhunyt | 1922. február 1. (83 évesen)[3][4][1][5][2] Koki-an |
Álneve |
|
Állampolgársága | japán |
Házastársa | Tomoko Yamagata |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái | Shōkasonjuku Academy |
Kitüntetései |
|
Halál oka | tüdőgyulladás |
Jamagata Aritomo aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jamagata Aritomo témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Források
szerkesztés- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Ямагата Аритомо, 2015. szeptember 28.
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- Gy. Horváth László: Japán kulturális lexikon. Budapest: Corvina. 1999. ISBN 9631347567