Fekete Sas-rend

porosz érdemrend

A Fekete Sas-rend (németül Hohe Orden vom Schwarzen Adler) a Porosz Királyság legmagasabb kitüntetése volt. A lovagrendet 1701. január 17-én alapította III. Frigyes brandenburgi választófejedelem (akit másnap porosz királlyá koronáztak). A királyság 1918-as megszűnése után a holland száműzetésben élő II. Vilmos császár a családtagjainak adományozta a kitüntetést. Ma a rend nagymestere György Frigyes porosz herceg, a Hohenzollern-ház feje.

Fekete Sas-rend
A rend csillaga
A rend csillaga
Adományozza A Hohenzollern-ház feje
Típus lovagrend egy fokozattal
Kaphatják uralkodóházak tagjai, egyéb katonai és polgári személyek
Indoklás katonai és polgári érdemekért
Státusz 1918 óta dinasztikus kitüntetés
Statisztikák
Alapítás dátuma 1701. január 17.
Kitüntetettek száma 407 (1918-ig)
Viselési sorrend
Alacsonyabb rangú kitüntetés Vörös Sas-rend

Ord.Aquilanera.png
A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete Sas-rend témájú médiaállományokat.

ÁttekintésSzerkesztés

A rend szabályzatát 1701. január 18-án tették közzé; ez volt érvényben 1847-ig, amikor változtatásokat eszközöltek benne. A tagok két csoportra tagozódtak, az uralkodóházak tagjaira (akik között megkülönböztették a Hohenzollerneket és más, német vagy külföldi dinasztiák tagjait) és a lovagokra. 1847 előtt csak nemesek kaphatták a kitüntetést, utána a kitüntetettek automatikusan öröklődő nemességet (Adelstand) kaptak, ha addig nem voltak azok.[1] A rend lovagjai többnyire magas rangú állami tisztviselők vagy katonatisztek voltak.

A Fekete Sas-rendnek csak egy osztálya létezett, de a király adhatta lánccal (mit der Kette) vagy lánc nélkül (ohne Kette). A szabályzat előírta, hogy a rend tagjai egyúttal megkapják a Vörös Sas-rend nagykeresztjét is. 1862-től a porosz uralkodóház tagjainak a Fekete Sas-renddel együtt egyben átnyújtották a Porosz Koronarend első osztályát.[2]

JelvényekSzerkesztés

 
A Fekete Sas-rend jelvénye

A rend jelvénye egy kékre zománcozott arany máltai kereszt, amelynek szárai között aranykoronás fekete sasok találhatóak. A kereszt közepén egy aranymedallionon az FR (Fredericus Rex, Frigyes király) betűk láthatók.

A jelvényt széles szalagon vagy nyakba vetett láncon viselik. A rend szalagja narancsszín moarémintás selyemből készül és a bal válltól a jobb csípő felé átvetve kell hordani; a jelvénynek a csípőnél kell lennie. A lánc 24 szemből áll: fekete sasok és FR betűkkel díszített medallionok váltakoznak egymással. A rend mottója Suum Cuique (jelentése szó szerint: mindenkinek a magáét, értelemszerűen: mindenkinek saját érdeme szerint).

A rend csillaga egy ezüstből készült nyolcágú csillag, nagyszámú, középpontból kiáradó sugárral. A középső medallionon arany háttéren jogart és babérkoszorút markoló fekete sas látható, körülötte fehér alapon a Suum Cuique felirat és babérágak találhatóak.

A rend gyűlésein a tagok kék bélésű vörös bársonyköpenyt viseltek, amelynek bal vállára a rend csillagát hímezték.[2]

A rend címerét ma a Bundeswehr katonai rendőrsége (Feldjäger) használja.

TagokSzerkesztés

1701 és 1918 között a Fekete Sas-rendet 407 alkalommal adták át, ebből 57-szer I. Frigyes idején (1701–1713). 1918-ban a rend tagjai 118-an voltak, ebből 14 a porosz uralkodóház tagja, 1 a Hohenzollern hercegi házból, 49 (közülük 9 a németekkel háborúban álló nemzetekből) külföldi uralkodóházakból, 54 pedig egyéb német polgár.[3] A Hohenzollern-ház férfi tagjai általában tízévesen kapták meg a kitüntetést, tizennyolc évesen pedig a láncot. A porosz királynék és császárnék is tagjai voltak a Fekete Sas-rendnek, de a család egyéb nőtagjai a Lujza-rendet kapták helyette.

NagymesterekSzerkesztés

 
IV. Frigyes Vilmos a Fekete Sas-rend láncával és köpenyével

Neves kitüntetettekSzerkesztés

Az uralkodói család tagjaiSzerkesztés

 
Auguszta Viktória császárné a Fekete Sas-rend szalagjával (László Fülöp Elek képe)

A Hohenzollern hercegi ház tagjaiSzerkesztés

Külföldi tagokSzerkesztés

A rend lovagjaiSzerkesztés

 
Paul von Hindenburg a rend csillagával

JegyzetekSzerkesztés

  1. Werlich, Orders and Decorations, p. 182.
  2. a b 1918 Prussian State Handbook, p. 38.
  3. 1918 Prussian State Handbook, p. 38–41.

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Order of the Black Eagle című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.