Főmenü megnyitása

László Fülöp Elek

magyar portréfestő

Lombosi László Fülöp Elek M.V.O., P.R.B.A. (születési nevén: Laub Fülöp; Pest, 1869. április 30.London, 1937. november 22.) magyar festőművész. Különösen királyi és főúri személyiségek portréiról ismert. Vezetéknevét 1891-ben változtatta Lászlóra.

László Fülöp Elek
Önarckép (1911) Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Önarckép (1911) Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Született1869. április 30.
Budapest
Meghalt1937. november 22. (68 évesen)
Hampstead
Nemzetisége magyar
Iskolái Julian Akadémia

László Fülöp Elek aláírása
László Fülöp Elek aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz László Fülöp Elek témájú médiaállományokat.

Ifjúkora és tanulmányaiSzerkesztés

Szerény körülmények között született Budapesten Laub Adolf, zsidó származású női szabó és Goldreich Johanna legidősebb fiaként. 14 évesen kezdett dolgozni, először Neumann címerfestő műhelyében, majd Strelisky Sándor fotóműtermében retusőrként. Tanulmányait 1884-től az Iparrajziskolában, majd 1886-tól a Mintarajziskolában végezte, Székely Bertalan és Lotz Károly növendékeként. Ezt követően Münchenben a Képzőművészeti Akadémián Liezen-Mayer Sándor osztályában, majd Párizsban a Julian Akadémián tanult.

MunkásságaSzerkesztés

László Fülöp 1894-ben kapta első állami megrendelését, Szilágyi Dezső igazságügyminiszter arcképének elkészítésére, valamint első uralkodói megrendelését, Ferdinánd bolgár trónörökös és felesége arcképének megfestésére. 1899-ben Ferenc József császár ült neki modellt, majd egy évvel később XIII. Leó pápa Vatikánban készült arcképével a párizsi Nemzetközi Kiállítás nagy aranyérmét nyerte. 1907-ben Londonban telepedett le, ahol még ugyanebben az évben kiállítás nyílt műveiből a Művészeti Társaságnál, és röviddel ezután felkérést kapott a brit királyi család tagjainak megfestésére. 1908-ban az Egyesült Államokba utazott, hogy portrét készítsen Theodore Roosevelt elnökről, melyet később Coolidge, Hoover és Harding elnökök felkérése követett. Karrierje során Európa és az Egyesült Államok számos közéleti személyiségét örökítette meg.

MagánéleteSzerkesztés

1900-ban vette el az írországi Stillorganból származó Lucy Madeleine Guinnesst, akivel 1892-ben ismerkedett meg Münchenben. Hat gyerekük született. 1901-ig Budapesten éltek, ezután Bécsben és Budapesten, majd 1907-ben Londonba költöztek. László 1914-ben felvette az angol állampolgárságot, de ennek ellenére az első világháború alatt őrizetbe vették és egy évre internálták. 1937. november 22-én hunyt el londoni otthonában szívinfarktus következtében.

KiállításokSzerkesztés

Rendszeresen kiállított a Műcsarnok, a párizsi Szalon, a Velencei Biennálé, a müncheni Glaspalast, valamint a bécsi Künstlerhaus tárlatain.

KitüntetésekSzerkesztés

László számos kitüntetést és érmet kapott, több akadémia tiszteletbeli tagja volt. 1909-ben VII. Eduárd király Viktória renddel tüntette ki, majd 1912-ben Ferenc József nemesi rangra emelte lombosi előnévvel. Megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendjét, valamint halála előtt néhány nappal a Corvin-díszjelvényt.

Arcképek (válogatás)Szerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés